Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

1994. május 17., kedd CSALÁD-OTTHON Kelet-Magyarország 15 A szalmonellafertőzés megelőzhető A tojásalapú készítményekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági szabályokról I. Nyíregyháza (KM) — Ha­zánkban és az európai orszá­gok többségében is megnö- vekedett a szalmonellafertő­zés gyakorisága. A megbete­gedés súlyosabb esetekben hányás, hasmenés, hasi görcs, magas láz tünetekkel jelentkezik, enyhébb esetek­ben csak hasmenéssel járó heveny fertőző betegség. A baromfiállomány fertőzött- ségéből eredően a tojás fel- használásával készült külön­féle ételek fogyasztása (ma­dártej, tejes, vaníliás sodó, nyers tojással kevert túrós pa­lacsinta, túrótorta, krémes, majonézes saláta stb.) gyakran idéz elő ilyen megbetegedést magánháztartásokban és a közétkeztetésben egyaránt. Fertőzési veszélyt elsősorban a héjon — baromfiürülékkel vagy szemmel nem láthatóan — megtapadó baktériumok je­lentenek, de a tojásbennék is tartalmazhatja a kórokozót, ha a baromfi petefészke fertőzött volt. Konyhatechnológia A baromfiállomány szalmo­nellamentesítése világszerte megoldatlan, ezért a tojás he­lyes kezelésével és a fel- használás során alkalmazott konyhatechnológiai eljárások­kal kell elhárítani a fertőzési veszélyt. Ajánlatos tiszta, Röviden Samponban... ...célszerű mosni a haris­nyákat, mert a mosópor­szemcséket még a gondos öblítés sem tudja eltávolí­tani. (KM) Ragyogni... ...fog a csempe, a tükör, az ablak, ha egy csepp spiri­tuszt töltünk a tisztító víz­be. (KM) A salátaleveleket... ...ne hagyjuk az ecetes víz­ben éjszakára. így másnap még fogyasztható. (KM) Naponta... ...locsoljuk az erkélyládá­ban a virágokat, mert a me­legben nagy a vízigényük. (KM) A bonsai... ...fácskát is metszeni kell tavasszal. (KM) friss, ép tojást vásárolni. Ha szennyezett a tojás, a héjon lévő vér- és ürülékfoltot tárolás előtt kell eltávolítani száraz tisztítással — kefével, dörzspapírral. A tárolásra szánt tojást nem szabad nedve­sen tisztítani, mert így megsé­rülhet a tojás természetes, kül­ső védőrétege, s a héj átjárha­tóvá válhat a baktériumok szá­mára. A kereskedelemben kapható tojások jelöletlenek, ezért a frissességet a megbízható helyről való vásárlás garantál­hatja. A héjas tojás frissessége vízbemerítéssel ellenőrizhető: a friss lemerül, a vízben lebe­gő nem friss, de fogyasztásra még alkalmas, a víz felszínén maradó tojás általában nem fo­gyasztható. A feltört friss tojást átlátszó fehérje, egészben maradt sár­gája és jól látható jégzsinór jellemzi, míg a felhígult, zava­ros fehérje, a zöldes, vöröses, szétfolyt sárgája baktérium okozta romlásra utal. Repedt, törött tojást nem szabad tárolni és csak jól hőkezelt étel ké­szítéséhez biztonságos fel­használni. A héjas tojást hűtötten +10 Celsius fok alatt hőmérsék­leten helyes tárolni, helyileg a földesáru raktárban, de 600 adagnál nagyobb főző egysé­gekben a Konyhák és éttermek szabvány — MSZ 04-211-88 — előírásának megfelelően elkülönített tojásraktárakban. Eltarthatóság Az étkeztetés közegészségü­gyi szabályairól szóló, 1985. X. 23. Eü. M. Bk. M. sz. együttes rendelet előírása ér­telmében a tojást — a felhasz­nálást megelőzően — a szeny- nyeződéstől meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Ezt a műveletet elkülönített tojás­előkészítő helyiségben kell végezni minden hidegkonyhai és cukrászüzemben, a 600 adagnál többet főző gyermek- élelmezési konyhaüzemben, illetve az 1200 adagnál többet készítő bármely étkeztető egy­ségben. Tojáselőkészítő helyiség hiányában a zöldségelőkészí­tőben vagy ahol ez nincs a zöldségraktárban, de minden­képpen olyan helyen, ahol tisztább terméket nem szeny- nyezhet kell a tojás tisztítását, fertőtlenítését elvégezni, kizá­rólag erre a célra használt és a rendeltetésnek megfelelően maradandó megjelölt edény­ben. A tisztító és a fertőtlenítő műveletet — a tojás utószeny- nyeződésének elkerülése vé­gett — közvetlenül a felhasz­nálás előtt kell végezni. A fel- használást nem közvetlenül megelőző — nedves — tisztí­tás és fertőtlenítést azért sem kívánatos, mert a nedves eljá­rás kedvezőtlenül befolyásolja az eltarthatóságot, elősegíti a tojás apadását. Ez a magya­rázata a tárolás alatti párale­csapódástól való tojásvéde­lemnek is. Fertőtlenítés A szárazon nem tisztítható szennyeződést mosással, ázta- tással kell eltávolítani. A fer­tőtlenítés hatékonysága szem­pontjából ez döntő jelentősé­gű, mert a fertőtlenítőszer bak­tériumölő hatása szerves anyag jelenlétében csökken vagy nem érvényesül azáltal, hogy hatóanyaga elsősorban a baktériumokat körülvevő szennyezőanyaghoz kötődik. Rendeleti előírás, hogy a cukrászipari, fagylalt- és hi­degkonyhai készítmények, va­lamint a száraztészta előállítá­sához a baromfitojások közül csak tyúktojást, tojásport vagy tojáslét szabad felhasználni. A tojásokat egyenként külön csészébe célszerű felütni és csak érzékszervi ellenőrzés után szabad a többihez adni. A feltört tojásba bekerült szal­monellák sorsát az étel jelle­gétől függően konyhatech­nológiai műveletek, hőkezelés vagy hűtés határozzák meg. Jó hőkezeléssel a baktériumok elpusztíthatok, hűtéssel a sza­porodásuk gátolható. (Következik: Csökkenthető a kockázat II.) Gyógyító hatású a bab Az évszázadok során a szegények értékes eledelévé vált Budapest (MTI-Press) — Ha ízletes fokhagymás, zöldsé­ges bablevest eszünk, bizo­nyára nem gondolunk arra, hogy milyen értékes táplálé­kot juttatunk szervezetünk­be. Pedig a bab gyógynö­vény-könyvekben is szere­pel. A babot Kolombusz Kristóf hozta át Amerikából. Sokáig csak a gazdag emberek eledele volt, s csaknem kétszáz esz­tendőbe tellett, amíg Európa szerte elterjedt. Hazánkban a XVI. század végén vetették először — dísznövényként. Őshazájában, Peruban már kétezer évvel ezelőtt jól is­merték és fogyasztották. Az őslakosság bízott a bab gyógy- erejében. Napjainkban több orvosi szaklap közöl cikkeket a bab­nak az egészséges táplálkozás­ban betöltött fontos szerepé­ről. A bab az évszázadok során a szegények — tápanyagban értékes — eledelévé vált. A háború alatti ínséges időkben sok embernek mentette meg az életét. Beszéljünk most már a bab értékéről. A babhüvely trigo- nellint, kolint, aszparagint, izovalerián-savat, aminosava- kat, kovasavat, cellulózt, káli­umot, foszfort, C-vitamint és kevés kénsavat tartalmaz. Teá­ja csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, serkenti a szív­működést és vizelethajtó ha­tású. A fehér babot gyulladá­sokra, kelések érlelésére házi­szerként, borongatásnak is használják. A száraz babot megőrölve, tejjel péppé keverve sebek, ekcéma, bőrviszketés kezelé­sére, gyógyítására ajánlják háziszerként. A kemény da­A sivatag és az ég színei A keleti népek és az afrikaik szín- és formavilága hódít Budapest (MTI-Press) — Az előttünk álló tavasznak, nyár­nak igen finom, választékos szín és minta harmóniája prog­nosztizálható. A legkedvel­tebb szín az ekrü, a bézs, a törtfehér, a tób, a natúr föld­színek, a sivatag színei, a ho­mok, a dünék és a nyári ég szí­nei. Ehhez járulnak a legfino­mabb pasztell árnyalatok, a fagylaltszínek, a pisztácia, a vanília, az eper, de halová- nyan, mintha tejszínnel lenné­nek keverve. A visszafogott színek jól il­lenek egymáshoz és ezt ki is használják a divattervezők. Egy öltözéken belül megjele­nítik szinte egy-egy szín egész ámyalatsorát a legvilágosabb­tól az alig mélyülőig. Igen kedvelt például a homokszí­nek együttese, a fehérestől a sárgáson a barnásig, sőt vörö­sesig, vagy a tej színei a fris­sen habzó hófehértől a sárgás aludttej színéig. A sok haloványság között aztán igazán él egy-egy jól el­helyezett foltként valami erős, élénk díszítés, masni, zseb, gallér, avagy kiegészítő. Így vagyunk ezen a nyáron az örök feketével is. Vagy meg­szelídítjük fehérrel — egészen vékony csíkok, kockák, pöty- työk formájában, úgy, hogy a minta révén a fekete-fehér szürkévé fakul, vagy mara­dunk a nagyon kevés fekete mellett. És itt már érintettük is a minták választékát. Marad­tak — tavalyról — az egészen apró, finom virágok, levelek, geometriai minták, de kevés színnel, folttá olvadva, az alapszínből alig kiemelkedve. Ilyenek a klasszikus pöttyök, csíkok is. Alig észrevehetők, hangsúlytalanok. Szinte olya­nok, mintha a textil szövés­mintái lennének. Elirigyelték a textiltervezők a keleti népek és az afrikaiak szín- és forma­világát. Előszeretettel hasz­nálják az indiai és középaf­rikai motívumokat, az egzo­tikus fűszerszíneket, az indigó és a vörös minden árnyalatát, ám ezeket is némi fátyolos megtörtséggel. Mindezek a fáradt, deka­dens színek igen finom kelmé­ken jelennek meg. Lágyan om­ló selymeken, áttetsző transz­parenseken, nemesen gyűrődő lenszöveteken, viszkóz kel­méken. Minél több természe­tes szál, minél kevesebb mű­anyag — ez a jelszó az idén. S ha a természetes szálakhoz né­mi mesterséges szál is vegyül, annak észrevétlenül kell ma­radni. Csak a könnyen kezel­hetőség, a kellemes viselet, a jól hordhatóság számít érvnek mellettük. ganatokat meglágyítja a bab­liszt, ezáltal csillapítja a fáj­dalmakat is. (Természetesen a háziszerek alkalmazására vo­natkozóan, ha sebeket keze­lünk, kérjük ki az orvos vé­leményét.) Reumás, köszvényes beteg­ségekre ajánlja a népi orvoslás háziszerként a következő teát: öt adag szárított babhéjat ösz- szekeverünk egy adag fekete áfonyalevéllel és egy adag csalánlevéllel. Fél liter forrás­ban lévő vízzel két evőkanál­nyi keveréket leforrázunk, 3 percig letakarva állni hagyjuk, meg leszűrjük. Kevés mézzel édesítve, a nap folyamán elkor­tyolgatjuk. A babból és zöldbabból ké­szült ételek belülről tisztítják a pattanásos bőrt. Ha valakinek emésztési za­varokat okoznak a babételek, ajánlatos áttömi a főtt babot. Rácsos diós , Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg porcukor, egy sütőpor, 1 margarin, pici só, 4 tojás sár­gája. Ezeket kevés tejfellel összegyúrjuk. A nagyobbik fe­lét olajozott, lisztezett tepsi aljára tesszük, vékonyan meg­kenjük baracklekvárral. A töl­telékhez 25 dkg darált diót, 4 tojás sárgáját, fél dl tejet, 25 dkg porcukrot, vaníliás cukrot és a 8 tojás kemény habbá vert fehérjét összekeverjük, a lekvár tetejére simítjuk, majd a maradék tésztából rácsokkal fedjük be. Lassú tűzön sütjük. Maximellény Nyíregyháza — Hát bi­zony, újra itt egy divatőrü­let, ami ellen lehet tilta­kozni, de felesleges: előbb- utóbb úgyis megvesszük. Sőt, én még meg is pró­bálom rábeszélni Önöket, hiszen sok előnye van. Pl.: meleg, hosszú és egyenes vonalú, tehát karcsúsít, le­het szexis, lehet elegáns, jótékonyan takarja kissé már megunt szoknyáinkat, kortalan, tehát hordhatjuk a lányunkét, ráadásul még meg is köthetjük magunk­nak. Nos, kell ennél több érv? 1. Fiatalabbaknak, széles övvel összefogva. Alatta Huzrik Anna rajzai miniszoknya, vagy short. A blúzt különösen figyeljük meg, mert nagyon divatos. Madeirával hímzett fodor a V alakú nyakkivágás körül és az ujja alján. 2. A kortalan: alatta kö­tött garbóruha. Mindössze egy kitűző hangsúlyozza a mellényt. Itt a puha, boly­hos, finom alapanyagnak kell „beszélnie”. 3. A komoly — „hivata­li” stílus: a mellény alatt egyenes vonalú, hosszú szoknya és egy gyönyörű, pöttyös selyemblúz van. A blúz elejét óriási masni dí­szíti. Naponta új blúz = minden nap új ruha. liitiifi sarok Mindennapi félelmek Kiss Ibolya pszichológus Nyíregyháza — „Mozi” jeligére érkezett levelünk: „Két éve munkaképtelen vagyok, nem merem el­hagyni a lakást egyedül. Félek olyan helyekre men­ni, ahol sok ember van, pél­dául nem szállók fel a busz­ra. Ha elmegyünk moziba, csak a sor szélére merek leülni, hogy ha kell, bár­mikor ki tudjak jönni. Két éve nyugtátokat szedek, de az állapotom nem javult. Mi bajom lehet?” Ez a betegség a fóbiás neu­rózis. A görög fobosz szó­ból származó fóbia mene­külést, pánikot, félelmet je­lent. Sokféle fóbiát isme­rünk: az agorafóbia a nyílt utcáktól, terektől, a kla- usztrofóbia a zárt helyisé­gektől, a kinofóbia a ku­tyáktól, a mizofóbia a pi­szoktól, a fertőzéstől, az ak- rofóbia a magasságtól való félelmet jelenti. Ezek miatt nem fordul orvoshoz az ember, de hogy nem elha­nyagolható érzelmi árta­lomról van szó, ez is sejteti: ezer emberből hetvenhét valamilyen fóbiában szen­ved. A félelem nem minden esetben káros érzelmi reak­ció. Veszélyhelyzetben egyenest a javunkra szol­gál, hiszen közrejátszik he­lyes alkalmazkodásunkban és cselekvésünkben. A túl­zott és a kóros félelem ugyanakkor bénítólag hat, lehetetlenné teszi a kör­nyezethez való megfelelő alkalmazkodást. Ilyen ha­tása van a fóbiának. A fóbia szerves részévé válhat az ember életének, szervezeté­nek. Enyhe esetben csak ar­ról van szó, hogy valaki — mondjuk — nem szeret le­nézni a tizedik emeleti er­kélyről, vagy kerüli az álla­tokkal való érintkezést, ami nem, vagy csak alig jelent számára hátrányt. Súlyos esetben azonban odáig fo­kozódhat a fóbia, hogy a beteg ki sem mer moccanni a lakásából. A fóbia különböző inge­rekkel (tárgyakkal, szemé­lyekkel, körülményekkel) kapcsolatos kóros félelem, amelyet ésszerű magyará­zatokkal vagy gondolatok­kal nem lehet megszüntet­ni. Ha valaki fél attól, hogy az utcára vagy a térre le kell mennie, az egyben azt is magában foglalja, hogy nem rajong a tömegekért sem. Elsősorban azok az emberek hajlamosak erre a fóbiára, akik olyan zárkó- zottan élő családban nőnek fel, amelyben az anya túl­zásba viszi a gyermek oltal­mazását, s emiatt a gyer­mek félénkké, függővé, szorongóvá válik. A gyorsan és megmagya­rázhatatlanul kialakuló fó­biákból nem könnyű kigyó­gyítani a beteget, a szaksze­rű és nemegyszer hossza­dalmas kezelésnek rendsze­rint megvan az eredménye. Erre minél előbb sor kerül, annál valószínűbb, hogy egyszer s mindenkorra megszabadul tőle. Kedvenc recept Nyíregyháza (KM) — Ha szeretnék megosztani mások­kal is a finomságok sütési, fő­zési módját, küldjék el ne­künk. (A borítékra írják rá: Kedvenc recept). Ezúttal K. Gy.né nyíregyházi nyugdíjas finom süteményreceptjét kö­zöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom