Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-16 / 114. szám
1994. május 16., hétfő KULTÚRA 4 Imádlak, Mr. Manhattan Kása Hajnal Újfehértó — Az ember élete során időnként igyekszik kiszabadulni a születése, társadalmi helyzete, lakhelye megszabta keretekből. Ez a törekvés az egyén csaknem minden mozdulásában felfedezhető: pálya- és párválasztásában, egész életvitelében. Hogy miként kerülhet ki egy lány az amerikai New Jersey város nyújtotta determináltságból? Nos, a sejthetően egyetlen út Manhattan felé vezet, egy olyan párkapcsolathoz, ami elősegíti a társadalmi felemelkedését. Tehát, irány Manhattan! A cél: egy jól szituált férfi. David Burton Imádlak, Mr. Manhattan című filmjének hősnője Toby útnak is ered. Mivel az ismerkedés normális körülmények között szinte lehetetlen számára, így régi Volkswagenjével nekihajt a kiszemelt áldozat, Sál autójának. A koccanásból természetesen ismeretség lesz, de nem több. A lány bevet mindent annak érdekében, hogy elrabolja a férfi szívét, s végül őszinteségével, természetességével meghódítja a fiút. A Salra rátörj érzelem mégsem annyira erős, hogy nyíltan Toby mellett döntsön. Inkább visszatér manhattani barátnőjéhez, a gyönyörű, jól szituált Tarához. Mivel az ifjú is a szegénynegyedből verekedte fel magát, Tara révén — gondolhatja — könnyebben érheti el kitűzött célját. Hiába a Toby iránti szerelem, a férfi Manhattant, a felemelkedést és vele Tarát választja. Toby megszégyenülten tér vissza New Jerseybe barátnőihez, akiknek már eldicsekedett hódításával. Később felfedezi, hogy ott is süt a nap, s talán melegebben, mint Manhat- tanben. Ám egy napon Sál mégis eljön New Jerseybe... A lányt alakító Janii Gertz ma Hollywood legvonzóbb fiatal színésznője. Már több filmben és tévéjátékban szerepelt: A szerelem Harley Davidsonon érkezik- ben, a Néma, mint az üvegben, a Renegátok-ban. Sok kedvességgel és nyíltsággal játssza a nagyszájú, őszinte Toby szerepét. Partnere, a Salt alakító Dylan McDermott sokoldalú fiatal tehetség. Eddigi legnevezetesebb filmszerepe, amely világszerte ismertté tette, Jackson volt az Acél magnóliákban. A film főszereplői — Járni Gertz és Dylan McDermott Reklámfotó Nyelvművelők... ...Az országos Verseghy Nyelvművelő Verseny megyei döntőjét május 18-án 9 órától tartják Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. (KM) Kabaré... ...Az Egri Színműhely május 17-én 19 órától mutatja be a nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében Azok a boldog békeidők című kabaréműsorát. (KM) Gyermekkoncert... ...Nevelőotthonban élő gyerekek léptek fel a FICE nemzetközi szervezet magyarországi egyesületének születésnapi koncertjén, május 15-én, az Arany János Színházban. (MTI) Tárlat... ...Győrben, a Múzeumi Képtárban május 19-én 17 órakor nyitják meg Xantus Gyula festőművész emlék- kiállítását. (KM) Túlsúlyos... ...gyerekeknek szervez délelőtti tornát a nyíregyházi városi művelődési központ. A nyári időszakban naponta 9-től 11 óráig vehetik igénybe a szakszerű szolgáltatást a rászorulók. Japán fotósszemmel Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi városi művelődési központ fotógalériájában nyílt meg Nagy Z. László Japán című tárlata. A távoli szigetország sokak számára manapság is a szamurájok és a so- gunok, vagy a csúcstechnológia hazáját jelenti. A magyar fotóművész felvételei révén bepillanthatunk abba a speciális harmóniába, amelyben mindmáig egymás mellett élnek a tradíciók, az ősi vallások és a legmodernebb technika. A fotográfus és felesége két évet töltött Japánban, bejárta a négy fő sziget nevezetes tájait, nemzeti parkjait, megörökítette a kézművesség, az ünnepek és szertartások jellegzetes mozzanatait. Képein elénk tárja a japán hétköznapok rendkívüli sokszínűségét. A kiállítás május 31-ig tekinthető meg. Csallány Dezső emlékezete Helyes mederbe terelte a múzeumalapítási szándékokat, sokat fáradozott Németh Péter Nyíregyháza — Ki volt Csallány Dezső? Ki emlékezik még rá, arra az emberre, aki ha élne, a 91. évében járna, de akinek a kiszámíthatatlan sors élte fonalát immár tizenhét éve elvágta. Azóta kortársai, barátai, szomszédai is jobbára a nyíregyházi Morgóba kerültek, s évről- évre kevesebb azoknak a száma, akik felidézni tudják személyiségét, mackós járását, szemüvege mögötti szem- villanását. Csak gyermekei s nagyobb unokái emlékezhetnek még az édesapára, a nagyapára, meg a jelenlevők, akik hivatali elöljárói, múzeumi munkatársai, ismerősei vagy Géza fiának barátai voltak. Ahonnan viszont neve sohasem fog ki törlődni, ahol nevét ma is naponta emlegetik, lábjegyzetként leírják, az a magyar tudománytörténet, pontosabban nemcsak a magyar, de az európai régészet s azon belül is a kárpát-medencei nép- vándorlás és honfoglalás-kutatás története. Az apa példája Nagyívű pálya 1932/33-ban indult, amikor régészet tárgyköréből bölcsészdoktori képesítést nyert a budapesti egyetemen. Ezt követte ingyenes múzeumi szolgálat a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban és a bécsi Naturhistorisches Múzeumban, melyek az ifjú tudós elméleti felkészültségét alapozták meg. A gyakorlatit már otthon elsajátította, hiszen édesapjában, Csallány Gáborban a Csongrád vármegyei Múzeum alapítóját és igazgatóját tisztelhetjük. A világválság éveiben az elhelyezkedés reménye nélkül mint tiszteletbeli múzeumi segédőrt Csongrád vármegye törvényhatósága alkalmazta tiszteletdíjas vármegyei köz- igazgatási gyakornokként. Ám Szamosújvári Sándor Debrecen — A mai Hajdúszo- vát 1876-ig Szo- vát néven szerepelt és Szabolcs vármegyéhez tartozott. Hajdú vármegye megalakulása után csatolták e községet az új közigazgatási egységhez, ezt követően kapta a Hajdú előnevet. így érthető, ha szabolcsi kutatók és helytörténészek figyelemmel kísérik azt a települést, amely a történelmi Szabolcs vármegyének egykor része volt. Most jelent meg Fejezetek Hajdúszovát hely- történetéből és néprajzából című munka, amelynek szerzője Diószegi Lajos tanár, helytörténeti kutató. A szerző az oktató-nevelő munkája mellett több mint negyven éve honismereti szakkörvezető. Évtizedek óta kutatja falujának a múltját, s e munkába szakkörét is bekapcsolta. A könyv hat részre tagolódik. A község természeti viszonyainak rövid ismertetése után részletesebben foglalkozik a településtörténettel. A szefző nyomon követi az első Szovát falu históriáját a kőkorszak legutolsó, szakaszától a nappal végzett közigazgatási teendők után az éjszaka csöndes óráiban régészeti cikkein dolgozott Csallány Dezső, s ezt a szorgalmat honorálta a szegedi városi testület 1936- ban, amikor a szegedi Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum őrének, majd igazgatójának választotta meg. 1944-ben katonai szolgálatra vonult be, majd a hadifogságból hazakerülvén rövid időre állhatott ismét a szegedi múzeum élére. A MOK mint városi alkalmazottat nem vette át állami szolgálatba, s ezért nyugdíjazták. Alkalmi munkákból élt s tartotta el népes családját 1954-ig, amikor sohasem szünetelő publikációs tevékenységét is látva, a nyíregyházi Jósa András Múzeum vezetőjévé nevezték ki. Rovásírás-kutatás Szívós munkával szerzi meg a vidéken dolgozó régészek közül elsőként a történettudományok kandidátusa címet (1960), s a múzeumok tanácsi kezelésbe történő átadása után 1962-ben a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok igazgatósága vezetője lett. egészen napjainkig. A település vízparti, soros építkezését a Kösely folyó alakította ki. A kutatások arra engednek következtetni, hogy az első Szovát nem a mai helyen feküdt. Szomorú eseménye a községnek az 1594-es tatár támadás, amikor a Szabolcshoz tartozó települést feldúlták, s elpusztították. Az újjáépülő falu Báthory Gábornak, Erdély fejedelmének lett a birtoka. Lakói az új, református hitet követték. Külön fejezet foglalkozik a polgárosodással, az 1848-49- es forradalommal és szabadságharccal, majd az első és a második világháborúval. A szerző nemcsak kikutatta és közli annak a 69 szovátinak a nevét, akik részt vettek a szabadságharcban, hanem egy szép emlékoszlopot is állíttatott az emlékükre. Az első világháborúban körülbelül 900 szováti katona harcolt, akik közül 198 hősi halált halt. Hiteles szemtanúk elbeszélése alapján részletes leírást kapunk a falu körül dúló 1944-es páncélos csatáról, majd az élet megindulásáról. A második világháború több mint száz hősi halottjának nevét is közli a szerző. Igen fontos fejezete a Megyei múzeumigazgatóként 1972-ben vonult nyugdíjba, ám haláláig dolgozott: előbb a beregsurányi ásatások eredményeit foglalta össze, utóbb a hun-avar-székely rovásírások összehasonlításán dolgozott. Utolsó dolgozata is e kedvelt témakörben jelent meg 1976-ban a Pittioni-Em- iékkönyvben. Múzeumi kiadványok A hatvanadik életévéhez közeledő kutatónak korábbi munkáira, illetve a szegedi, szentesi múzeumokban őrzött leletanyagra támaszkodó összefoglalása hozta meg az igazi tudományos sikert. E könyvet több mint húsz helyen ismertették, köztük a szakma legrangosabb folyóirataiban, s Csallány Dezsőt több európai tudományos társaság is tagjává választotta. Igaz, ez a mű szerkezetében nem éri el korábbi, kisebb dolgozatainak színvonalát, ám nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy abban az időben a vidéki múzeumok anyagi dotációja nem tette lehetővé a kor európai színvonalához méltó fénykép, rajz stb. munkönyvnek a népességgel, gazdasággal és az életmóddal foglalkozó rész. Szomorú, hogy e faluban is találkozunk a lakó- népesség sajnálatos csökkenésével. Míg 1939-ben 4258, 1991-ben csak 3710 fő volt Hajdúszovát lakossága. A szerző hosszú éveken át kutatta faluja földrajzi és utcaneveit, amelyekből részletes leírást ad. Szívesen ír a falu gazdag néprajzi hagyományairól: szinte megelevenednek a falu ünnepei, ételei, lakodalmi szokásai. A befejező rész a község művelődési helyzetével, egyháztörténetével, a faluban élt és működött meghatározó személyiségeivel foglalkozik. E fejezeten belül ismerteti a szerző a nagymúltú honismereti szakkör munkásságát, pályázatait, történetét. Diószegi Lajos hiteles személy, aki azért kapta meg Hajdúszovát díszpolgára címet, mert egy hosz- szú életen át végzett sokoldalú közművelődési, helytörténeti, honismereti tevékenységével kiérdemelte azt. A kötet iránt Szabolcs megyében is érdeklődés tapasztalható. A százharminchat oldalas könyv gazdagon illusztrált: 125 kép teszi szemléletessé. Balázs Attila felvétele kák elkészítését. Mégis, a leletanyag közzététele nagyban elősegítette germán kutatásunk továbbvitelét. Csallány Dezső a nyíregyházi múzeumban nem vonhatta ki magát a nagy elődök, Jósa András és Kiss Lajos munkásságának folytatásától. Ez nagyszerű honfoglalás kori leletegyüttesek, a honfoglaló nők hajfonatkorongjainak és veretes lábbelijeinek mintaszerű közlése mellett abban is megmutatkozott, hogy a Jósa András Múzeum Kiadványai sorozatban megjelentette a múzeumalapító régészeti vonatkozású hírlapi cikkeit, a Kiss Lajostól összeállított irodalmi munkásság jegyzékét. Igazgatósága alatt indította el a Jósa András Múzeum Évkönyve köteteit, a Szabolcs- Szatmári Füzeteket. A megyei múzeumi szervezetek létrehozásával helyes mederbe terelvén a múzeumalapítási szándékokat, a tájmúzeumi hálózat kiépítésén fáradozott sikerrel. (Elhangzott a Csallány Dezső igazgatói kinevezésének 40. évfordulója alkalmából rendezett emléktábla-avatáson.) Sikeresen technikáztak Vásárosnamény (KM - K. J.) — A technikai tantárgy elméleti és gyakorlati anyagából rendeztek a közelmúltban megyei versenyt a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskolában. A hagyomány teremtés szándékával most első ízben összehívott vetélkedőre a megye tizenegy általános iskolájának harminckét, ötödik és hatodik osztályos tanulója nevezett be. Túlesve az elméleti és gyakorlati erőpróbákon, a szoros versengés befejeztével kialakult a díjazottak sorrendje. Egyéniben első lett a vásárosnaményi Kovács Zoltán, második Vincze Róbert, a mátészalkai ötös számú iskolából, a harmadik pedig Hanyik Szabolcs, a nyíregyházi tizenkilencesből. Csapatversenyben a dobogó legfelső fokára állhatott a naményi Eötvös gárdája. Ezüstérmes lett a záhonyi csapat, a harmadik helyet pedig a nyíregyházi tizenkilences számú suli technikás-triója szerezte meg. /4\ Egy volt szabolcsi község 4 . A Jósa András Múzeum restaurátorműhelyében Hírcsokor
