Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

J 994. május 16., hétfő HAZAI HOL-MI Az egytraktoros kisközség Ahol az elszegényedés, ugyanott a gyarapodás? • Besenyőd hétköznapjai Györke László Besenyőd (KM) — Azt hi­szem, a körülményekhez mérten igen sokat fejlődött ez a kisközség — kezdi a beszélgetést Kálmándi Ist­ván, Besenyőd polgármeste­re. Pedig Levelek egykori társközsége részbeni önálló­sodása itt sem zajlott le meg­rázkódtatások nélkül. Azért „részbeni”, mert a leve­leid körjegyzőséghez tartoz­nak továbbra is, ám önálló hét­tagú képviselő-testületük dön­ti el végül is a falu dolgait. Kacsameleg Nagy nap volt a község életé­ben ’93 karácsonya, hiszen ezt követően kezdődtek a gázbe­kötések. Ma már 116 lakás van rákötve a vezetékre. Ezen­kívül az intézményeket is gáz­zal fűtik. Rendhagyó módon nem a polgármesteri hivatal­ban, hanem Tisza Bertalan képviselő lakásán beszélge­tünk a polgármesterrel, ahol „kacsameleg” van. — Ma reggel keltek ki a kiskacsák, azoknak kell a me­leg — mondja vendéglátónk. — Nagyon jó dolog ez a gáz: kényelmes, olcsó. Egyelőre. Már rebesgetik az áremelést, de szerintem akkor is a gáz lesz a legolcsóbb tüzelő. — Pedig elég sok ellenzője volt a kezdetekkor — veszi át a szót a polgármester. — Most aztán ott tartunk, hogy aki nem csatlakozott rá harminc- ötezer forintért, szánja-bánja, mert most már százezerből sem hozza ki. De nemcsak a gáz a szenzá­ció — a Kossuth és a Deák Fe­renc utcákon még folynak a munkálatok —, hanem az is, hogy ennek a kisközségnek a belterületén csak kövesút van; megépült az Ófehértó felé az összekötő út, s ezzel 13 kilo­Megszűnt Besenyőd (KM) — Ha va­lahol, akkor egy ilyen kis­községben, mint Bese­nyőd, nagyon kellene, a munkahelyteremtés, hi­szen itt ma gyakorlatilag az önkormányzati intéz­ményeken kívül nincs más munkahely. Ez azonban csak mára lett így, mert korábban volt egy helybeli ún. „átala­kult” szövetkezet, amely a körülményekhez képest nem gazdálkodott rosszul, hiszen nyereséget termelt. Sajnos, elnöke tragikus kö­rülmények között elhunyt, s talán ez is közrejátszott abban, hogy most fel kell számolni. A másik, valószínűleg súlyosabb oka a megszű­nésnek, hogy nem volt ak­kora tőkéje, amellyel mű­ködni tudott volna. Tavaly például fát termeltek ki, a területet újratelepítették, s erre rá is ment a jövedelem nagy része. A pénzhiány miatt nem tudták megelő­legezni a művelési költsé­get. Hisz köztudomású, hogy a földművesnek ak­kor van pénze, ha a termést értékesíteni tudja. Osztalé­kot akartak fizetni a tagok­nak a nyereségből, de úgy néz ki, hogy a hatszázezer forintot meg kell hagyni a felszámolásra. Hiszen az is pénzbe kerül. Hamarosan a Kossuth és a Deák Ferenc utcában is befejezik a gázvezeték-fekte­tést méterrel került közelebb Nyír­bátor. Arról nem is beszélve, hogy nyitottabbá vált ezzel a település, megnövekedett az átmenő forgalom. A lista azonban korántsem teljes. Hi­szen ravatalozó, háborús em­lékmű épült. Megszervezték a szemételhordást, Levelekkel közösen szeméttelepet létesí­tettek. A gáz nyomában már megindult a másik nagy be­ruházás: a szennyvízhálózat kiépítése ugyancsak Levelek­kel közösen, melynek költ­ségeihez 70 százalékos állami támogatást nyertek el. Sőt, a szennyvíztisztító már készen is van. Hamarosan tisztított ivóvíz lesz Besenyőd mellett még hat környező településen. Tengődés — A MATÁV azt ígéri — mondja Kálmándi István —, hogy szeptemberben megcsör- ren Besenyődön a telefon. Egyébként 40 körüli az igény­lők száma, s előreláthatólag 35-40 forintba kerül majd egy állomás. — A falu legnyomasztóbb gondja a munkanélküliség — térünk át egy sokkal szomo­rúbb témára. — Nem fogja el­hinni, de ez a kegyetlen való­ság: 60 százalékos itt a mun­kanélküliség. Igaz, ezek kö­zött vannak, akik jól elvannak a segélyen. Jellemző a falu szociális helyzetére, hogy 27-en része­sülnek rendszeres szociális segélyben, 43 gyermek után folyósítanak rendszeres neve­lési segélyt, hárman kapnak ápolási díjat. És akkor az át­meneti segélyeket még nem is említettük. Áz önkormányzat az iskolakezdéshez minden ta­nulónak biztosította a tan­könyveket, -felszereléseket. Rendszeressé vált a temetési segély is, hiszen — sajnos — sok idős, magányos ember él itt (is). A szűkös anyagi helyzettel magyarázható talán, hogy az első lakáshoz jutókat csak 50 ezer forint vissza nem téríten­dő támogatással tudják se­gíteni. A falu határában a földvi­szonyok rendezettek — gya­A szerző felvétele korlatilag nincs gazda nélkül maradt parcella —, természe­tesnek tűnik, hogy az emberek gazdálkodással foglalkoznak, hiszen Besenyődön igen szor­galmas az emberek többsége, a földek, kertek szépen meg vannak művelve. Csakhogy az a gond: a faluban mindössze egy traktor van. Két leveleki vállalkozó végez ezenkívül bérmunkát a földeken. Gyarapodás Vajon leépülő településnek te- kinthetjük-e Besenyődét, amelynek 645 lakosa közül mintegy 120 nyugdíjas? Ebből és a vázolt szociális helyzetből ítélve azt hihetnők, hogy fogyatkozik a település. Sze­rencsére nem így van. A gyer­mekáldás is emelkedő görbét mutat, ezenkívül sokan haza­költöztek, vagy itt telepedtek le. Jelenleg három ház lakat­lan, de már ezekre is jelent­keztek vevők­— Lassan minden adott lesz a munkahelyteremtéshez — mondja végezetül Kálmándi István. A gazdálkodó ezermester Besenyőd (KM - Gy. L.) — Magasodó homlok, élénkfeke­te szem. Nyugalmat árasztó mosoly. Ennyi lenne a leírás Tisza Bertalanról, a Besenyő- di Általános Iskola karban­tartójáról, ha három ismérvet kellene közölnöm róla. Persze, nem ennyi az ember. A ma negyvenhat éves „if­jú” nagyapa fodrászként kezd­te. Aztán volt tehergépkocsi­vezető, buszsofőr. — A hetvenes évek közepe volt a legjobb, amikor billen­ősen dolgoztam — meséli. — Szlovákiában, a Tátrában épí­tettek egy hatalmas vízerő­művet, ott fuvaroztuk a kavi­csot, zsarámot, földet, meg amit kellett az építkezésre. Csak hát, ugye, huncut em­berek mindig voltak, ingyen akartak sokat keresni, hát csal­tak. Emiatt aztán annyira le­vágták a fuvardíjat, hogy már nem volt érdemes tovább csi­nálni. Itthon is fuvaroztam jó darabig egy Ifával, de az is megszűnt néhány éve. Az ko­csi míg megvan, csak éppen fuvar nem nagyon akad. Ma az illene legjobban szak­májára, hogy ezermester. Az biztos, hogy a gépeket kedveli legjobban. Nemcsak üzemel­tetni, karbantartani, hanem ké­szíteni is. Az udvarán különféle ma­sinák: szalagfűrész, daráló, gyalugép, körfűrész. — Tessék csak tovább men­ni — mondja —, át a csűrön a kertbe. Na, ezt a traktort is Tisza Bertalan, az ezer­mester új, saját készítésű traktorán A szerző felvétele magam eszkábáltam. Pan­nóniából került a motor. De a többi alkatrész már máshon­nan. Ez a váz például egy kombájnból való. Sorolja még, kiderül, hogy öt-hatféle különböző masiná­ból áll össze a traktor. Most egy permetezőgép van utána­kötve. Kardántengely köti össze a traktorral. — Úgy szórja a permedét, hogy a fák koronája is ködben fürdik — mondja elégedett mosollyal. Végignézünk a kerten. Alig látjuk a végét, olyan hosszú. Jobbára almás. ■— El tudja-e adni? — kérdezem. Meglepetés Györke László A hogy a besenyődi útra térek a negyvene­gyesről, nyombanfel­tűnik, milyen kifogástalan minőségű. Később tudom meg, hogy nem csoda, hiszen szinte egészen új. A másik meglepetés volt számomra, hogy nem mesz- sze a református templom­tól egy útkereszteződésben azt láttam az jelzőtáblán: Ófehértó. Nocsak, hát erre is lehet menni? — tűnőd­tem. Lám, ez sincs rajta a térképen. Pedig sok-sok ki­lométert lehet megspórolni, ha ezt választja az ember a megyeszékhely felől. Tudván: alig laknak itt hatszáznál többen, megle­pett az is, hogy emeletes há­zak is épültek. Nem is egy. Persze, láttam roskadozó régi parasztházakat is. Nem lakatlanokat, hiszen hasz­nálták őket. Ez, sajnos, nem volt meglepetés számomra. Meglepett, hogy nincs egyetlen mezőgazdasági vállalkozó a faluban. Per­sze, ez nem azt jelenti, hogy nem folyik gazdálkodás. Hiszen a sajátját, aki csak teheti, megműveli. Am az úgynevezett far­mergazdaságok nincsenek alakulóban egyelőre Bese­nyődön. (A két leveleki vál­lalkozóvégül is nem ideva­lósi.) Mivel kisközségről van szó, sokkal csendesebbnek, ha úgy tetszik, „kihaltabb- nak” képzeltem el. Megle­pett, hogy milyen élénk volt mind a gyalogos-, mind a gépkocsiforgalom. Igaz, az gépkocsik java része csak átszaladt a falun. Aztán az is meglepett, hogy a rettenetes arányú munkanélküliség ellenére láttam bizakodó szemeket. Csak hát az önállóságot — azt, hogy valaki maga magának teremtse meg a munkahelyét — nem egy­szerű megszokni. Az új ravatalozó Besenyődön Györke László felvétele — Hát volt vele gond, meg lesz is. De egyszer csak rendbe jövünk. Egy másik kistraktor mellett állunk meg. — Ez is az én munkám, csak hát kölcsönadtam, aztán ahogy ilyenkor lenni szokott — meghajtották. Besült a motor. Visszafelé a sertésól mellett állunk meg. Már amolyan vág­ni való süldők röfögnek a rács mögött. — El is adunk, meg magun­kat is ellátjuk — fűzi hozzá a gazda. — Évente magunknak vágunk vagy hármat-négyet. Ennek itt, ennek a legstram- mabbnak szombaton meg­foghatja a farkát. A műhely következik. An­nyi vas van itt, hogy a laikus nemigen ismeri ki magát köz­tük. Az egyik sarokban elek­tromos húsdaráló. Már meg sem kérdezem, hogy ez is a mester munkája, mert biztosra veszem. Hát, persze! A földre terelődik a szó. Három hektárnyi szántó meg fél hektár erdő került a Tisza család birtokába. Főleg kuko­ricát vetett, mert drága a táp, ha pénzért veszi az ember. Olcsóbb, ha megtermeli. Nagyobbik fia már kirepült a családi fészekből, de itt ma­radt a faluban. Felesége óvó­nő. A kisebbik fiú most jár ha­todik osztályba. Igen élénk ér­deklődést mutat a gépek iránt. Hiába, az alma nem esik mesz- sze a fájától! Uj ebédlő... ...nyílt nemrég a besenyődi óvodában, amely nemcsak a legkisebbeké, hiszen az iskolások is itt étkeznek. Öregek... ...napközi otthonában 20- 25-en töltik rendszeresen a napot a besenyődi idős emberek. Még ennyiüknek a szociális gondozó házhoz viszi a meleg ebédet. A besenyőd!... ...önkormányzat költségve­tése 16,5 millió forint, amelynek jelentős részét —­több mint 10 százalékát — különböző szociális segé­lyekre, díjakra fordítják. (KM) Nem tetszett... ...a korábbi háborús emlék­mű a besenyődieknek, hát lebontották. Ráadásul ne­vek is hiányoztak róla. Ma már egy új áll a leendő park közepén. (KM) Kézilabdapálya... ...már van Besenyődön. A helybeli önkormányzat most már azt szeremé, ha fútballpálya is lenne. Nincs vita Besenyőd (KM) — Az egykori társközség nem szakadt el egészen Levelek­től, hiszen körjegyzőséget alkot vele. Míg a másik volt korábbi „társnak”, Magy- nak pere van Levelekkel a vagyonmegosztásból adó­dóan, Besenyőd nem vitat­kozott. Az iskolát azonban 1990- ben hazavitték. A volt egy­házi ingatlan kérdésében megegyeztek. Az általános iskola beindítása így is ko­moly gondot jelentett, hi­szen szinte a semmiről kel­lett rajtolni. Nem volt köny- nyű, és ma sem az, hiszen délután is van tanítás, ami azt jelenti, hogy nincs ele­gendő tanterem. Korábban ugyanis csak az alsósok jár­tak ide. Mára az alapvető tárgyi feltételeket a zavartalan ok­tatás-neveléshez megte­remtették. Igaz, számítógé­pük még nincs, de fénymá­solójuk már igen. Ter­mészetesen nagyon hiány­zik egy tornaterem, mely­nek megvalósításához már benyújtották pályázatukat. Ez egyben az iskola kor­szerűsítését is jelentené. Amikor hazahozták az iskolát, bizony meg kellett gondolni, hogyan is mű­ködjék. Az első években összevont (1-2., 3-4. és így tovább) osztályok voltak, amely a tanulólétszámmal is magyarázható. Ám ta­valy óta már vannak önálló — azaz nem összevont — osztályok is, ahol a tanul­mányi eredmények sokkal jobbak. Manapság több gyerek születik — tavaly például 21 keresztelő volt —, hamarosan túlsúlyba kerülnek a nem összevont osztályok. Jobbára zökke­nőmentesen zajlott le a bér­táblázat elkészítése. Az is­kolában két F kategóriás pedagógus dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom