Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14 / 113. szám
1994. május J 4., szombat CSUPA ÉRDEKES A magyar pavilon építésze Beszélgetés Turányi Gáborral egy nyertes pályázat és egy kiállítás ürügyén Kádár Márta Turányi Gábor építész nyerte el az expo magyar pavilonjának tervezésére kiírt pályázatot (felettébb rangos mezőnyben, 13 meghívott építész közül 11-en adták be pályamunkáikat). O Sikeresnek tartja magát? — kérdezem Turányi Gábor építészt. — Most igen — válaszolja az önteltség legkisebb jele nélkül. □ Szokott pályázni? — Sok pályázaton szerepeltem kudarccal, de azért kellő önbizalommal rendelkezem. □ Hogy készült erre a pályázatra? — Az alapelképzelés az első pillanatban megjelent előttem. Én ebben makacsabbul hittem, mint bármilyen más munkámban. Eddig lassan alakítgattam az épületeimet. Most pedig fanatikusan ragaszkodtam az első víziómhoz. Ellipszis alakú lejtő O Milyen is ez a vízió? — Egy nagy kupolatér, tízemelet magas, amelyet Zsol- nay kerámia borít, sok apró réssel, ezeken nappal beárad a fény, este meg kisugárzik a belső világítás. A kupola körül öt torony áll, ezeknek a kiállítás ideje alatt csak vizuális szerep jut, a későbbi építészkar megépítéséhez van szükség rájuk. Az egyetemi épület tartószerkezete lesz, lépcsők, liftek kapnak helyet majd bennük. A 40x30 méteres ellipszis alapú, harminc méter magas kupolatér és a tornyok tere összefüggésben vannak egymással. A tornyok téglaburkolata, kerámiadíszítése összhangban áll a kupola kerámia burkolatával. Ilivel a régi műegyetemi épületeknél is kedvelt burkolóanyag volt a tégla, a kerámia is hagyományidéző, s mindkettő természetes anyag, amelyhez magam is vonzódom. □ Mi lesz belül? — Belül egy nagy üres tér, csillogó kupolafalakkal, padlóján káprázatos kőburkolattal. A járdaszinttől a kupolatérbe egy ellipszis alakú lejtő visz a föld alatti szintre, innen lehet feltekinteni a kupola tetejére. A lenti nagy kiállítótérnek a kitöltésén most dolgozunk egy művészekből, zenészekből, dramaturgokból álló alkotógárdával. □ Helyileg hol áll majd a magyar pavilon? — A világkiállítás fő motívumát adó tengelyen, az osztrák pavilonnal szemben. □ Nincs sok idejük az előkészületekre. — Június 10-re el kell készíteni az építési engedélyezési Az expoterület vázlata tervet, júliusban pedig meg kell kezdődnie az alapozásnak. Ám az építész szakmában ez az iram kezd meghonosodni, így van ez más épületeknél is. Természetesen végigkövetem az építkezést, hiszen az expopavilon most főszereplő az életemben. Szellemi közeg □ Persze azért nem előzmény nélküli ez a reprezentatív megbízás Turányi Gábor pályafutásában. Több jelentős munka fűződik nevéhez, lakó- és irodaházak, plébániabővítés, a Kis-Svábhegyi kilátó, vagy a most épülő visegrádi erdei iskola tervezése. 1984-ben Ybl Miklós-díjat kapott, részt vett több közös építészeti kiállításon. Januárban Ljubjanában nyílt önálló kiállítása; elsőként hívták meg a magyar építészek közül a szlovén fővárosba. Hol helyezi el magát a hazai mezőnyben? — Nem tudnám magam besorolni egyik irányzathoz sem. Nem vagyok organikus vagy városi építész. Szeretem a természetes anyagokat, és elhatározott célom, hogy barátságos, jó helyeket teremtsek. A jó helyet fontosabbnak tartom, mint a mutatós házat. Egyesíteni próbálok többféle felfogást, miközben igyekszem nem ragaszkodni egyikhez sem. Van egy hazai szellemi közeg, amelyhez vonzódom: Janáki István, Nagy Tamás, Bán Ferenc, Csornai Zsófia — a teljesség igénye nélkül. Csakhogy ez a szellemi közeg nálunk szűkebb, mint szeretnénk. Más hasonló európai országban 30-40 olyan építész alkot egy kört, akik egymás munkáiból merítenek, akik egymáson nőnek egyre feljebb. így van ez Ausztriában, Svájcban, Szlovéniában. Szomorúságom, hogy Magyarországon nem elég jó az építészeti közeg, amelyben együtt lehetne gondolkodni. Márpedig csak akkor lehet jó építészete egy országnak, ha ez a közeg működik. Nálunk űzött, hajszolt a szakma. A finn, norvég, dán, svájci, osztrák, olasz, spanyol építészet olyan lendületben van, amihez nekünk is csatlakoznunk kellene. □ Hogyan építkezünk mi, magyarok? — Felettébb vegyes színvonalon. A dilettantizmusnak nagy tere van. De létezik egy nagyon erős, színvonalas építészet is. Optimizmusra az adhat okot, hogy az idén száz százalékban azok az építészek kaptak díjakat, akik azt megérdemelték. Az expo körül is a szakma legjobbjai mozognak. □ Milyennek ítéli meg a magyar vidék építészetét? — A városok kezdik megtalálni saját hangjukat, a falvak, sajnos még nem. Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten és még több nagyvárosban karakteresen alakul az összkép. E határozott stílusú építkezésnek olykor még vannak gyermekbetegségei. Néhol túl gyorsan történik a változás, túl harsány a hang. De majd nyilván elcsitul. Az mindenképpen jó, hogy kialakul, talpra áll egy saját, helyi építészgárda, miután egy csapásra megszűnt a központilag irányított tervezés. A kisebb helyek közül nagyon jó irányú az építészeti fejlődés például Siófokon. Talán összefüggésben azzal, hogy a polgár- mester is építész. Egyébként is sok az építész a képviselő-testületekben. A kisebb- nagyobb városokban a szakma bele tud szólni a városkép alakításába, hallgatnak rájuk. Nem így a falvakban, amelyek a hazai települések nagy részét alkotják. Ott csak akkor fordul majd jó irányba az építészet, ha az életforma nyugvópontra kerül. A gazdálkodó életforma majd kitermeli a racionális épületeket. Tíz, húsz év alat az torzította el a falvak képét, hogy nem lehetett máshová befektetni, mint építkezésbe, ezért emeltek egymásra licitálva egyre nagyobb és funkciótlan házakat. Tanítás nélkül nem □ Ön pályája kezdetétől egyfolytában tanít. Előbb a Műszaki Egyetemen, most pedig az Iparművészeti Főiskolán. — Tanítás nélkül nem is tudnék meglenni. Az építész szakmában sok a hivatalosság, az iskola egyfajta kikapcsolódás, feltöltekezés. Közhely, de nagyon igaz, hogy sokat tanulok a diákjaimtól. □ Amikor még híre sem volt az expo-pályázat eredményének, a Budapesti Történeti Múzeum Építészeti Archívuma kiállítást kezdeményezett a Kiscelli Múzeum Turányi Gábor munkásságából. így most az a szerencsés pillanat állt elő, hogy a közönség a díjnyertes építész pályaművével és egész pályafutásával is megismerkedhet a kiállításon. Nemzetközi vásár Szombathelyen Az egykori Borostyánkő út mellett lévő településekkel közösen terveznek Szombathely (MTI) — Tizenegyedik alkalommal nyílt nemzetközi tavaszi vásár Szombathelyen. A bemutatkozó 146 kiállító fele része Vas megyei, ám igen jelentős a kelet-magyarországi s az osztrák részvétel. A vásár áruskáláján a személygépkocsiktól a napelemes fűtőberendezéseken át az építőanyagokig, számítógépekig, a vendéglátóipari berendezésekig megannyi iparág gyártmányújdonsága megtalálható. A seregszemlét az idén az expo jegyében rendezték, bemutatva azokat a térségi programokat, amelyekkel a régióban 1996-ban a nyilvánosság elé lépnek a vasiak: a nagyközönség megismerkedhet a „Borostyánkő út — békés kommunikáció,, és a „Pannónia 2000 éve” elnevezésű rendezvények tervével, az e vidéken élő nemzetiségek életét, kultúráját, a horvát, német, osztrák és magyar nép közös értékeit majdnem illusztráló világkiállítási attrakciókkal. Ezek közé tartozik a Savaria ünnepei című rendezvény, amely a kétezer éve élt Claudius római császár által alapított városok találkozója lesz, továbbá a Savaria Sacra című program, amelynek keretében Szent Márton emlékére nemzetközi zarándokutat szerveznek. Az egykori Borostyánkő út mellett lévő településekkel közösen terveznek regionális üzleti, régészeti és városfejlesztési konferenciákat, nemzetközi textilművészeti, képzőművészeti és népművészeti tárlatokat, folklórfesztivált, huszártalálkozót szervezni. Az expofórumon a Világkiállítási Programiroda képviselői ismertették a világkiállítás céljait. Világkiállítási alapítvány Győr (MTI) — A Világkiállítás Győr Alapítvány tevékenységét bemutató polgári összejövetelt tartottak a napokban a Rába-parti városban. Az eszmecserén elhangzott: az alapítvány alig több mint egy éve működik, a város önkormányzata hozta létre, de több vállalkozás, cég is támogatja. A szponzorokat az ösz- szejövetelen oklevéllel jutalmazták. Az alapítvány működését méltatok hangoztatták: ennek révén a városi ügyek kiléphettek a hivatalból a világ felé. Az alapítvány titkára rámutatott: a város büszke eredményeire, s ezeket közölni is akarja a világgal. Ennek szellemében vett részt Győr tavaly a colmari idegenforgalmi szalonon, s képviselte egyedül Magyarországot. Ez év tavaszán pedig gasztronómiai bemutatón vonultatta fel kínálatát ugyancsak a franciaországi Colmarban. A titkár szólt arról is, hogy kapcsolatuk nem felhőtlen a budapesti expoirodával, mivel úgy érzékelik, Budapest nem ismeri el, hogy rajta kívül más is létezik. A továbbiakban elmondta: az alapítvány befektetési katasztert készített azok számára, akik Győrött szándékoznak vállalkozásokba invesztálni. Továbbá tanulmányokat finanszíroz, melyek Győr jövőképét hivatottak körvonalazni. Végül bejelentette: az idén 5 millió forintot fordítanak azoknak a pályamunkáknak a díjazására, amelyek a város értékeinek felmutatására adnak ötleteket, ajánlásokat. A város polgármestere annak a reményének adott hangot, hogy az új kormány is a világkiállítás mellett teszi le a voksát. Az expo hivatalos utazási irodája Budapest (MTI) — Kétfordulós, meghívásos pályázat eredményeként a Cooptou- rist Rt. nyerte el az expo hivatalos utazási irodája címet —jelentette be a héten Barsiné Pataky Etelka, az expo főbiztosa. A két hónapos szakértői vizsgálódások és értekelések alapján a Világkiállítási Iroda a három pályázó magyar cég közül a Cooptou- risttal együttműködve alapítja meg az expo hivatalos utazási irodáját, amely közös gazdasági társaságként előkészíti és lebonyolítja az expóval öszszefüggő idegenforgalmi feladatokat. A döntés fő szempontjai közé tartozott, hogy az irodát a szakmában ismerjék, legyen tekintélye, valamint bevezetett neve a hazai és a külföldi piacokon. Mindemellett természetesen rendelkeznie kellett azzal a pénzügyi stabilitással, mely garantálja megbízhatóságát. Az említett feltételeknek legjobban a tavaly másfél milliárd forintos forgalmat elért, idén 25 éves Coop- tourist felelt meg. Mint a társaság vezérigazgatója elmondta: a döntés nem azt jelenti, hogy az expóiroda és a Cooptourist közös vállalkozása kizárólagos joggal fogja megoldani a turizmus valamennyi feladatát. Az új iroda inkább arra fog törekedni, hogy bevonja a magyar idegenforgalomi vállalkozások legszélesebb körét. HIRDETÉS Magyarország észak-keletí részén működű svájci-magyar vegyesvállalat, mely megalakulása óta eltelt hét év során folyamatosan és jelentős mértékben növeli eredményességét ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT keres. Az ügyvezető igazgató feladatkörébe tartozik ■ belkereskedelem ■ külkereskedelem ■ pénzügy ■ számvitel és közgazdasági munkák irányítása, ellenőrzése. A termelés és műszaki tevékenység irányítása egy már meglévő ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozik. Olyan egyetemi végzettségű jó menedzseri tulajdonságokkal bíró, kreatív szakemberek jelentkezését várjuk, akik németnvelv-tudással rendelkeznek Jó anyagi lehetőséget, szolgálati gépkocsit és letelepedéséhez lakást biztosítunk. Ha dinamikus egyéniségét, jó üzleti érzékét, vezetői készségét, igényes és megbízható munkáját szívesen kamatoztatná egy jól prosperáló cég kulcspozíciójában, akkor küldje szakmai önéletrajzát a következő címre: „Tiszapaiti város” jelgigére PRP 1033 Budapest, Huszti út 11. Beküldési határidő 1994. május 31. A munkakör betöltése 1994. október 1-től. 0 £ ___________________II
