Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

1994. május J 4., szombat CSUPA ÉRDEKES A magyar pavilon építésze Beszélgetés Turányi Gáborral egy nyertes pályázat és egy kiállítás ürügyén Kádár Márta Turányi Gábor építész nyer­te el az expo magyar pavi­lonjának tervezésére kiírt pályázatot (felettébb rangos mezőnyben, 13 meghívott építész közül 11-en adták be pályamunkáikat). O Sikeresnek tartja magát? — kérdezem Turányi Gábor épí­tészt. — Most igen — válaszolja az önteltség legkisebb jele nél­kül. □ Szokott pályázni? — Sok pályázaton szerepel­tem kudarccal, de azért kellő önbizalommal rendelkezem. □ Hogy készült erre a pá­lyázatra? — Az alapelképzelés az első pillanatban megjelent előttem. Én ebben makacsabbul hittem, mint bármilyen más munkám­ban. Eddig lassan alakítgattam az épületeimet. Most pedig fa­natikusan ragaszkodtam az el­ső víziómhoz. Ellipszis alakú lejtő O Milyen is ez a vízió? — Egy nagy kupolatér, tíz­emelet magas, amelyet Zsol- nay kerámia borít, sok apró réssel, ezeken nappal beárad a fény, este meg kisugárzik a belső világítás. A kupola körül öt torony áll, ezeknek a kiál­lítás ideje alatt csak vizuális szerep jut, a későbbi építész­kar megépítéséhez van szük­ség rájuk. Az egyetemi épület tartószerkezete lesz, lépcsők, liftek kapnak helyet majd ben­nük. A 40x30 méteres ellipszis alapú, harminc méter magas kupolatér és a tornyok tere összefüggésben vannak egy­mással. A tornyok téglaburko­lata, kerámiadíszítése össz­hangban áll a kupola kerámia burkolatával. Ilivel a régi mű­egyetemi épületeknél is ked­velt burkolóanyag volt a tégla, a kerámia is hagyományidé­ző, s mindkettő természetes anyag, amelyhez magam is vonzódom. □ Mi lesz belül? — Belül egy nagy üres tér, csillogó kupolafalakkal, pad­lóján káprázatos kőburkolat­tal. A járdaszinttől a kupola­térbe egy ellipszis alakú lejtő visz a föld alatti szintre, innen lehet feltekinteni a kupola te­tejére. A lenti nagy kiállítótér­nek a kitöltésén most dolgo­zunk egy művészekből, zené­szekből, dramaturgokból álló alkotógárdával. □ Helyileg hol áll majd a magyar pavilon? — A világkiállítás fő motí­vumát adó tengelyen, az oszt­rák pavilonnal szemben. □ Nincs sok idejük az előké­születekre. — Június 10-re el kell készí­teni az építési engedélyezési Az expoterület vázlata tervet, júliusban pedig meg kell kezdődnie az alapozás­nak. Ám az építész szakmában ez az iram kezd meghonosod­ni, így van ez más épületeknél is. Természetesen végigköve­tem az építkezést, hiszen az expopavilon most főszereplő az életemben. Szellemi közeg □ Persze azért nem előzmény nélküli ez a reprezentatív meg­bízás Turányi Gábor pályafu­tásában. Több jelentős munka fűződik nevéhez, lakó- és iro­daházak, plébániabővítés, a Kis-Svábhegyi kilátó, vagy a most épülő visegrádi erdei is­kola tervezése. 1984-ben Ybl Miklós-díjat kapott, részt vett több közös építészeti kiállítá­son. Januárban Ljubjanában nyílt önálló kiállítása; első­ként hívták meg a magyar épí­tészek közül a szlovén főváros­ba. Hol helyezi el magát a ha­zai mezőnyben? — Nem tudnám magam be­sorolni egyik irányzathoz sem. Nem vagyok organikus vagy városi építész. Szeretem a ter­mészetes anyagokat, és elhatá­rozott célom, hogy barátságos, jó helyeket teremtsek. A jó helyet fontosabbnak tartom, mint a mutatós házat. Egyesí­teni próbálok többféle felfo­gást, miközben igyekszem nem ragaszkodni egyikhez sem. Van egy hazai szellemi közeg, amelyhez vonzódom: Janáki István, Nagy Tamás, Bán Ferenc, Csornai Zsófia — a teljesség igénye nélkül. Csakhogy ez a szellemi kö­zeg nálunk szűkebb, mint sze­retnénk. Más hasonló európai országban 30-40 olyan építész alkot egy kört, akik egymás munkáiból merítenek, akik egymáson nőnek egyre fel­jebb. így van ez Ausztriában, Svájcban, Szlovéniában. Szo­morúságom, hogy Magyaror­szágon nem elég jó az építé­szeti közeg, amelyben együtt lehetne gondolkodni. Márpe­dig csak akkor lehet jó építé­szete egy országnak, ha ez a közeg működik. Nálunk űzött, hajszolt a szakma. A finn, nor­vég, dán, svájci, osztrák, olasz, spanyol építészet olyan lendületben van, amihez ne­künk is csatlakoznunk kellene. □ Hogyan építkezünk mi, magyarok? — Felettébb vegyes színvo­nalon. A dilettantizmusnak nagy tere van. De létezik egy nagyon erős, színvonalas épí­tészet is. Optimizmusra az ad­hat okot, hogy az idén száz százalékban azok az építészek kaptak díjakat, akik azt megér­demelték. Az expo körül is a szakma legjobbjai mozognak. □ Milyennek ítéli meg a ma­gyar vidék építészetét? — A városok kezdik megta­lálni saját hangjukat, a falvak, sajnos még nem. Pécsett, Debre­cenben, Szege­den, Kecskemé­ten és még több nagyvárosban karakteresen ala­kul az összkép. E határozott stílu­sú építkezésnek olykor még van­nak gyermekbe­tegségei. Néhol túl gyorsan törté­nik a változás, túl harsány a hang. De majd nyilván elcsitul. Az min­denképpen jó, hogy kialakul, talpra áll egy sa­ját, helyi építész­gárda, miután egy csapásra megszűnt a köz­pontilag irányí­tott tervezés. A kisebb helyek közül nagyon jó irányú az építé­szeti fejlődés pél­dául Siófokon. Talán összefüg­gésben azzal, hogy a polgár- mester is építész. Egyébként is sok az építész a kép­viselő-testületek­ben. A kisebb- nagyobb váro­sokban a szakma bele tud szólni a városkép ala­kításába, hallgatnak rájuk. Nem így a falvakban, ame­lyek a hazai települések nagy részét alkotják. Ott csak akkor fordul majd jó irányba az épí­tészet, ha az életforma nyug­vópontra kerül. A gazdálkodó életforma majd kitermeli a ra­cionális épületeket. Tíz, húsz év alat az torzította el a falvak képét, hogy nem lehetett más­hová befektetni, mint építke­zésbe, ezért emeltek egymásra licitálva egyre nagyobb és funkciótlan házakat. Tanítás nélkül nem □ Ön pályája kezdetétől egy­folytában tanít. Előbb a Mű­szaki Egyetemen, most pedig az Iparművészeti Főiskolán. — Tanítás nélkül nem is tudnék meglenni. Az építész szakmában sok a hivatalosság, az iskola egyfajta kikapcsoló­dás, feltöltekezés. Közhely, de nagyon igaz, hogy sokat tanu­lok a diákjaimtól. □ Amikor még híre sem volt az expo-pályázat eredményé­nek, a Budapesti Történeti Múzeum Építészeti Archívuma kiállítást kezdeményezett a Kiscelli Múzeum Turányi Gá­bor munkásságából. így most az a szerencsés pillanat állt elő, hogy a közönség a díj­nyertes építész pályaművével és egész pályafutásával is megismerkedhet a kiállításon. Nemzetközi vásár Szombathelyen Az egykori Borostyánkő út mellett lévő településekkel közösen terveznek Szombathely (MTI) — Ti­zenegyedik alkalommal nyílt nemzetközi tavaszi vásár Szombathelyen. A bemutat­kozó 146 kiállító fele része Vas megyei, ám igen jelentős a kelet-magyarországi s az osztrák részvétel. A vásár áruskáláján a sze­mélygépkocsiktól a napelemes fűtőberendezéseken át az épí­tőanyagokig, számítógépekig, a vendéglátóipari berendezé­sekig megannyi iparág gyárt­mányújdonsága megtalálha­tó. A seregszemlét az idén az expo jegyében rendezték, be­mutatva azokat a térségi prog­ramokat, amelyekkel a ré­gióban 1996-ban a nyilvános­ság elé lépnek a vasiak: a nagyközönség megismerked­het a „Borostyánkő út — békés kommunikáció,, és a „Pannó­nia 2000 éve” elnevezésű ren­dezvények tervével, az e vi­déken élő nemzetiségek életét, kultúráját, a horvát, német, osztrák és magyar nép közös értékeit majdnem illusztráló világkiállítási attrakciókkal. Ezek közé tartozik a Savaria ünnepei című rendezvény, amely a kétezer éve élt Clau­dius római császár által alapí­tott városok találkozója lesz, továbbá a Savaria Sacra című program, amelynek keretében Szent Márton emlékére nem­zetközi zarándokutat szer­veznek. Az egykori Boros­tyánkő út mellett lévő telepü­lésekkel közösen terveznek re­gionális üzleti, régészeti és vá­rosfejlesztési konferenciákat, nemzetközi textilművészeti, képzőművészeti és népművé­szeti tárlatokat, folklórfesz­tivált, huszártalálkozót szer­vezni. Az expofórumon a Világki­állítási Programiroda képvise­lői ismertették a világkiállítás céljait. Világkiállítási alapítvány Győr (MTI) — A Világki­állítás Győr Alapítvány te­vékenységét bemutató pol­gári összejövetelt tartottak a napokban a Rába-parti városban. Az eszmecserén elhangzott: az alapítvány alig több mint egy éve mű­ködik, a város önkormány­zata hozta létre, de több vállalkozás, cég is támogat­ja. A szponzorokat az ösz- szejövetelen oklevéllel ju­talmazták. Az alapítvány működését méltatok hangoztatták: en­nek révén a városi ügyek kiléphettek a hivatalból a világ felé. Az alapítvány titkára rámutatott: a város büszke eredményeire, s ezeket közölni is akarja a világgal. Ennek szellemében vett részt Győr tavaly a colmari idegenforgalmi szalonon, s képviselte egyedül Ma­gyarországot. Ez év tava­szán pedig gasztronómiai bemutatón vonultatta fel kínálatát ugyancsak a fran­ciaországi Colmarban. A titkár szólt arról is, hogy kapcsolatuk nem felhőtlen a budapesti expoirodával, mivel úgy érzékelik, Bu­dapest nem ismeri el, hogy rajta kívül más is létezik. A továbbiakban elmondta: az alapítvány befektetési ka­tasztert készített azok szá­mára, akik Győrött szándé­koznak vállalkozásokba in­vesztálni. Továbbá tanul­mányokat finanszíroz, me­lyek Győr jövőképét hiva­tottak körvonalazni. Végül bejelentette: az idén 5 mil­lió forintot fordítanak azok­nak a pályamunkáknak a díjazására, amelyek a város értékeinek felmutatására adnak ötleteket, ajánláso­kat. A város polgármestere annak a reményének adott hangot, hogy az új kormány is a világkiállítás mellett te­szi le a voksát. Az expo hivatalos utazási irodája Budapest (MTI) — Kétfor­dulós, meghívásos pályázat eredményeként a Cooptou- rist Rt. nyerte el az expo hi­vatalos utazási irodája cí­met —jelentette be a héten Barsiné Pataky Etelka, az expo főbiztosa. A két hónapos szakértői vizsgálódások és értekelé­sek alapján a Világkiállítási Iroda a három pályázó ma­gyar cég közül a Cooptou- risttal együttműködve ala­pítja meg az expo hivatalos utazási irodáját, amely kö­zös gazdasági társaságként előkészíti és lebonyolítja az expóval öszszefüggő ide­genforgalmi feladatokat. A döntés fő szempontjai közé tartozott, hogy az iro­dát a szakmában ismerjék, legyen tekintélye, valamint bevezetett neve a hazai és a külföldi piacokon. Mind­emellett természetesen ren­delkeznie kellett azzal a pénzügyi stabilitással, mely garantálja megbízhatósá­gát. Az említett feltételeknek legjobban a tavaly másfél milliárd forintos forgalmat elért, idén 25 éves Coop- tourist felelt meg. Mint a társaság vezérigazgatója el­mondta: a döntés nem azt jelenti, hogy az expóiroda és a Cooptourist közös vál­lalkozása kizárólagos jog­gal fogja megoldani a turiz­mus valamennyi feladatát. Az új iroda inkább arra fog törekedni, hogy bevonja a magyar idegenforgalomi vállalkozások legszélesebb körét. HIRDETÉS Magyarország észak-keletí részén működű svájci-magyar vegyesvállalat, mely megalakulása óta eltelt hét év során folyamatosan és jelentős mértékben növeli eredményességét ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT keres. Az ügyvezető igazgató feladatkörébe tartozik ■ belkereskedelem ■ külkereskedelem ■ pénzügy ■ számvitel és közgazdasági munkák irányítása, ellenőrzése. A termelés és műszaki tevékenység irányítása egy már meglévő ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozik. Olyan egyetemi végzettségű jó menedzseri tulajdonságokkal bíró, kreatív szakemberek jelentkezését várjuk, akik németnvelv-tudással rendelkeznek Jó anyagi lehetőséget, szolgálati gépkocsit és letelepedéséhez lakást biztosítunk. Ha dinamikus egyéniségét, jó üzleti érzékét, vezetői készségét, igényes és megbízható munkáját szívesen kamatoztatná egy jól prosperáló cég kulcspozíciójában, akkor küldje szakmai önéletrajzát a következő címre: „Tiszapaiti város” jelgigére PRP 1033 Budapest, Huszti út 11. Beküldési határidő 1994. május 31. A munkakör betöltése 1994. október 1-től. 0 £ ___________________II

Next

/
Oldalképek
Tartalom