Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-11 / 110. szám
1994. május 11., szerda HAZAI HOL-MI Haszna és kára évtizedekre kihat Keret a konszolidációra • Áthidalni az áthidalhatót • A társulatok nehéz időszaka Réti János Mátészalka (KM) — Vannak gazdasági területek, ahonnan teljesen nem vonulhat ki az állam, hiszen a problémák esetleges megoldatlansága más ágazatok eredményességét is veszélyezte- heti. Ilyen például a vízügy azon területe, ami közcélú csatornák létesítésére és kar- bantartásásra hivatott. Am- re valamikor létrehoták a vízgazdálkodási társulatokat. A társulat, ez a nagymúltú és sajátos közösségi tulajdonforma bár megállja helyét az új viszonyok között, de működőképessége — ezáltal az eredetileg meghatározott alaptevékenység ellátása — az úgynevezett tagi hozzájárulások elmaradása, be nem fizetése miatt veszélybe került. Megőrizni a kapacitást Ezt a helyzetet mérlegelhette a kormány, amikor úgy döntött, hogy kétféle felhasználásra, összesen 640 millió forintot különít el a társulatok működésének, pontosabban a rájuk háruló kötelezettségek ellátásának finanszírozására. A megyénket is nyilván érintő döntést a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége jubileumi ülésén Mátészalkán dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, a szövetség elnöke jelentette be, akitől a keretből való részesülés feltételeiről érdeklődtünk. — A pénznek két része van amiből az egyik közvetlenül meliorációs és egyéb karbantartási munkához vehető igénybe. A másik, a négyszázmilliós keretre vonatkozóan a földművelésügyi és vízügyi szaktárca a pénzügyminisztériummal, valamint a szövetséggel együttesen kidolgozza a társulatokkal szembeni célirányos elvárásokat, a társulatoknak pedig vállalni kell kapacitásuk megőrzését, esetleg bizonyos profiltisztításukat is. □ Mit várhatnak ennek fejében? Bizonytalanság — Pályázati úton elnyerhető hosszúlejáratú, kamatmentes, hosszú türelmi idővel kihelyezésre kerülő kölcsönt. Az ösz- szeg arra lesz elég, hogy áthidalhatóvá váljon egy olyan időszak, amit jogi oldalról szabályozatlanság, financiális oldalról pedig nagy kérdőjel, vagyis bizonytalanság jellemez. Ugyanis bár fél éve ott volt a parlament asztalán a vízügyi, ezen belül a társulati törvény tervezete, tárgyalása nem történt meg... □ Holott a társulatok helyzete nagyon is indokolta volna... — Kicsit megismétlődik az, ami negyvenötben történt. Akkor a nagybirtok, most a termelőszövetkezet, mint az érdekképviseleti hozzájárulást adó egyik fő intézményrendszer kiesett a háttérből. Az pedig ma még nem, sőt rövid távon is alig várható el, hogy a kis földtulajdonhoz jutó gazda az első pillanattól fogva átlássa mit jelent egy öntözőmű, mit jelent a csatornázás, a belvíz elvezetése a saját szempontjából. □ Pedig előbb vagy utóbb felismerhető érdeke lesz hozzájárulni ilyen munkálatokhoz... — Ez természetes, de ma sokkal inkább az a gondja, hogy honnan és miből vegye meg az ekét az újonnan visszaszerzett földje megműveléséhez. Később rá fog jönni, hogy nem jó ha azon áll a víz, vagy ha elönti a belvíz, de ez egy későbbi stádium. Addig viszont, amíg ez kialakul nem lehet szétverni egy intézmény- rendszert, egy szakmai hátteret, mert később újra összerakni, életre hívni lehet ötször vagy tízszer annyiba kerülne, mint most átsegíteni a nehézségeken. Ugrásra készen □ A társulat mint közösségi tulajdonforma mennyire életképes a mai gazdasági viszonyok között? — Ez egy rendkívül sajátos magyar fejlődési vonal, aminek a lényege egyesíteni egy közcélú feladat ellátására az összes érdekeltet. Számomra ez közelebb esik egy nonprofit szervezethez, mint egy gazdasági társasághoz, annál is inkább, mert alapvető célja ellátására, amire létrehozták, mindig ugrásra készen kell állni. Hasonlattal élve: az árvédekező gépek kotorhatnak földet, de ha jön az árvíz, akkor azt abba kell hagyni. □ Vajon ez a speciális tevékenység áthelyezhető-e szigorúan üzleti alapokra? — A melioráció, a belvíz elvezetése, az árvíz elleni védekezés nem igazán profitorientált feladat. Haszna és kára nem években, hanem évtizedekben mérhető. Az önkormányzatnak, az államnak, a magántulajdonnak ezért hosz- szú távú gazdasági racionalitást kell szolgálni és egyik sem vonhatja ki magát a felelősség alól. , □ És megmarad a társulat mint szervezeti keret? — A társulat tulajdoni formaként — amennyiben fenntartásában az állam is tulajdonosi szerepet vállal — életképes, sőt továbbfejleszthető. Éppen a törvény előkészítése során vetettem fel hasonló alapon működő szervezetek létrehozásának lehetőségét környezetvédelmi problémák kezelésére. Ez a másik terület, amiben nem mérlegidőszakban, hanem évtizedes, nem ritkán évszázados távlatokban, felelősen kell gondolkodni. Mindnyájunk érdekében. A közhiedelemmel ellentétben a kecske nem csak káposztát eszik. Ezt bizonyítja a Tímáron készült fotó Harasztosi Pál felvételei Biológusvendégek Kárpátaljáról Édesanyáknak Nyíregyháza (KM) — Nagycsaládos édesanyák elismerésére került sor a napokban a megyei hadkiegészítő parancsnokságon. A honvédelmi miniszter jutalmát kapta Dobrai An- talné Ajak, Fehér Jánosné Anarcs, Vinkler Jánosné Balkány, Kovács Péterné Búj, Csatári Gyuláné, Székely Péterné, özv. Zakor Józsefné Eperjeske, özv. Balogh Mihályné Kántor- jánosi, Berzsán Jánosné Kisléta, Szikszói Miklósné Kótaj, Tamási Jánosné Máriapócs, Bezdán Jánosné Nyíregyháza-Nagyszállás, idős Csáki Sándorné Nyíregyháza-Sóstóhegy, özvegy Orosz Józsefné, Pál Józsefné Nyírtelek, Sitku Ignácné Pócspetri, Bugya Józsefné Tiszadob, Fecus Mihályné Tiszanagyfalu- Virányos, özvegy Szabó Sándorné Tiszavasvári és Hrubi Józsefné Újfehértó. Angalét Sándor Beregsurány — A napokban 21 fős biológia szakos pedagóguscsoport érkezett Kárpátalja különböző községeiből Bereg- surányba. Meghívójuk a be- regsurányi Környezetvédő és Községszépítő Egyesület volt. A Föld Napja alkalmából rendezett találkozó témája a környezetvédelem, a községszépítő tevékenység és a falusi turizmus. A vendégek ismerkedtek Beregsurány községgel és annak nevezetességeivel. A községi séta az 1991-93-ban épült •új iskolában és tornateremben folytatódott, ahol az iskola igazgatója és helyettese mutatta be az iskolát. A pedagógus vendégek tájékoztatást hallgattak meg a nevelés-oktatással kapcsolatos helyi eredményekről, gondokról. Az orvosi rendelőben dr. Bede Julianna, Beregsurány és Má- rokpapi községek háziorvosa adott tájékoztatást a köz- egészségügy helyi problémáiról, lehetőségeiről, eredményeiről. A magángyűjteményű tájházban bemutatták a régi paraszti lakásokból összegyűjtött bútorokat, tájjellegű, a foglalkozásokkal kapcsolatos eszközöket, valamint a fényképekkel illusztrált községtörténeti tablót. A községgel való ismerkedés a helyi óvodában fejeződött be, ahol a három napon át étkeztek a vendégek és kísérőik. A vendégek elszállásolása a falusi turizmus keretében paraszti házaknál történt. A találkozó második napján szakmai tanácskozás volt. A szakmai napon Petrilla Attila, a Nyíregyháza-Sóstói Vadaspark igazgatója, valamint dr. Balogh Árpád, a Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója tartottak színvonalas előadásokat, vetítéssel szemléltetve. Délután Toldi Zoltán vásárosnaményi gimnáziumi tanár a Beregi Természetvédelmi Terület növény- és állatvilágáról diavetítéssel egybekötött előadása hangzott el. Mind a környezetvédelemmel kapcsolatos módszertani, mind a megyei környezetvédelemről szóló és a beregi növény- és állatvilágot bemutató előadás a hallgatók elismerését vívta ki. Az előadásokat követő konzultációkon szóba kerültek a honi környezetvédelemmel, annak tanításával kapcsolatos lehetőségek is. Közösen nyugtázták a vendégek és a helyiek, hogy többet kell tennünk a környezetvédelem érdekében a gyermekek, a felnőtt lakosság nevelése terén. A találkozó harmadik napján Csaroda és Tákos szomszédközségek műemlékeivel, a csarodai Nyíres-tó és Bábtava növény- és állatvilágával ismerkedtek vendégeink. Csodálattal tekintették meg az európai hírű templomokat, a benne levő freskókat, kazettás mennyezeteket és az őslápot. A beregsurányi környezetvédő és községszépítő egyesület nevében köszönetünket fejezzük ki Olasz Miklósnak, a kárpátaljai pedagógusok küldöttsége vezetőjének, a beregsurányi érintett vezetőknek, a főzőnőknek, a szállásadóknak, az Országos Ökológiai Központnak, s mindazoknak, akik támogatták a Föld Napja alkalmából szervezett környezetvédelmi tanácskozást. Balerina lserlohnból Gyermekűd ü Itetés bentlakással Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A szülők többségének a nyár egyik legnagyobb gondja, mi legyen az iskolás gyerekkel. Ezen a problémán évek óta segít a sóstói Tókuckó. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy sokkal több ilyen jellegű lehetőségre lenne szükség. Nem messze a Tókuckótól, kifejezetten kellemes környezetben fekszik a megyei oktatási központ. Közel a strand, sőt, a kerítéseken belül egy 25 méteres úszómedence is van. Üdültetési lehetőséget már tavaly biztosítottak. Igaz, nem gyermekcsoportoknak. Vajon mi a helyzet az idén? — kérdeztük a vezetőtől, Lendvayné Juhász Gabriellától. — Már elküldtük az iskoláknak tájékoztatónkat, melyben gyermeküdültetési lehetőségünkről tájékoztatjuk a tanintézeteket. Most csupán röviden a lényeget: június 13-ától indul kéthetes turnusokban a gyermek- üdültetés. A strandoláson, a szórakozáson kívül tapasztalt nevelők felügyelete mellett gazdag programot szervezünk a gyerekeknek — rossz idő esetére. Mivel közel a falumúzeum, a vadaspark, ide is szervezünk kirándulásokat. Meg kell még jegyezni, hogy a gyerekek számára kétféle lehetőség van: itt tölthetik az egész turnust, hiszen szállást tudunk számukra biztosítani, ám aki az estéket családi körben szeretné tölteni, erre is lehetőség van. Természetesen eszerint változik a díj. Családok, felnőttek mikor üdülhetnek Önöknél? — A felnőttek, illetve a családok július 2-a és augusztus 24-e között üdülhetnek nálunk 7-10 napos turnusokban. Elismerés tűzoltóknak Nyíregyháza (KM) — Május 4-e, a tűzoltónap alkalmából belügyminiszteri dicséretben és jutalomban részesült Pócsi József tűzoltó alezredes és Kulcsár Barna önkéntes tűzoltó főhadnagy. Államtitkárhelyettesi dicséretet és jutalmat kapott Huncsik József tűzoltó százados. Előléptették tűzoltó őrnaggyá Bodán László, Kovács Miklós századost. Tűzoltó századossá László András főhadnagyot. Tűzoltó főhadnaggyá Dombrá- dyné Koczkanics Ildikó, Fecske László, Szőllősi János hadnagyot. Hadnaggyá Bátyi Zsolt, Jakab Ferenc, Kruppi István , Farkas Gábor, Tóth Ferenc, Csűrös György alhadnagyokat. Tűzoltó törzszászlóssá Szűcs László zászlóst. Tűzoltó zászlóssá Farkas Sándor, Czirják János, Molnár József, Ősz József, Szabó János főtörzsőrmestert. Álom, álom és édes álom...
