Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

12 Kelet-Hagyarország KULTÚRA 1994. május 10., kedd Kislány a zongoránál Fehérgyarmat (M. K.) — Zenei szakemberek között hosszú ideje vita folyik: mikor érdemes elkezdeni a hangszeres oktatást az ál­talános iskolások között. Többen úgy vélik, hogy a 2-3. osztályban jön el az ideje a hangszeres muzsiká­lásnak. Mások hivatkoznak olyan példákra, hogy a 2-3 éves gyerek (aki természe­tesen ími-olvasni sem tud) ad igazán lehetőséget arra, hogy belőle nagy muzsikus váljon (ha egyébként tehet­séges). A fehérgyarmati Bárdos Lajos Ének-Zene Tagoza­tos Általános Iskola április végi, egyedi hangvételű koncertje további elgondol­kodásra adott alkalmat. Sztojka Emma tanárnő — egy tehetséges növendékre akadva — nem sajnálta az energiát, hogy tanítványait és a közönséget élményhez juttassa. Tóth Agnes, aki második éve tanul zongo­rázni, s egyébként a helyi 4. z osztály (alsó tagozat) diákja, egy önálló koncertet adott. A többszáznyi zene­kedvelő a Csajkovszkij-da- rabok közül megszólaltatta A beteg katona, Játékkato­nák indulója, Lovacskázás, Babatemetés, Pacsirtadal, Olasz dalocska című alko­tásokat. Papp Lajos művei­ből A királyfi, a Királylány, A boszorkány, A törpe, A paripa, A sárkány, Az óriás, A mély kút, A béka, Csizmás Kandúr fölfalja az egeret és más számokat. Közben Paragh Stefánia 6. z. osztályos diák mesékkel színesítette a műsort. Diá­kok és nevelők egyaránt jól szórakoztak. Figyelmet ér­demelő kísérlet volt. Foly­tatni kell! A kék angyal... ...Marlene Dietrich emlék­estet rendeztek a budapesti Goethe Intézetben. A világ­hírű német művész halálá­nak második évfordulóján mutatta be önálló műsorát Adi Etzion Zak izraeli mű­vész. A programban fel­csendültek az egykori Diet- rich-sanzonok is. (MTI) Családév... ...A Nemzetközi Családév alkalmából meghirdetett „Én és a család” című pá­lyázat eredményhirdetését május 10-én 14 órától tart­ják Nyíregyházán, a me­gyei könyvtárban. (KM) Óriáshologramok... ...kiállítása nyílik május 10- én 16 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. A tárlat június 8-ig — hétfő kivéte­lével — naponta 10-től 18 óráig látogatható. (KM) Óvodásoknak... ...és kisiskolásoknak ajánl­juk a Kalamajka tündér cí­mű mesejátékot, melyet a Pitypang Színpad mutat be május 13-án 10-től és 14 órától a nyíregyházi városi művelődési központban. (KM) Alapítvány... ...A New York-i főkonzulá­tuson bemutatkozott a nyil­vánosság előtt a magyar egyetemek támogatására alakult Corvina Alapítvány. Az amerikai magyarok által létrehozott alapítvány célja elősegíteni, hogy „újra vi­rágozzék a magyar tehet­ség”. (MTI) A nyírbátori múzeumban szeptember 30-ig látogat­ható a magyarországi cigányság huszadik századi kul­túráját és mindennapjait bemutató kiállítás. Képün­kön: Cigányvajda és felesége (Újvidék, 1929) Archiv felvétel Radnóti-emléktábla Párizs (MTI) — Párizsban a napokban felavatták Rad­nóti Miklós emléktábláját. A XX. század nagy magyar költője 1939-ben, párizsi látogatásakor a Sorbonne- közeli kis szállodában, a Cujas utcában lévő Hotel des 3 Colleges-ban lakott. A ház falán már 1969-ben elhelyeztek egy réztáblát, de ez a szálloda felújítása­kor eltűnt. Ezt a hiányt szüntette meg az újbóli avatás: a fa­lon mostantól Molnár Sán­dor magyarországi szob­rászművész kerámiatáblája emlékeztet Radnóti itt töl­tött hónapjaira. ✓4-n A kapcsolatépítő professzor 1948 után Bécs nem lett európai kultúraközpont • Világrendszerek „frontvárosa" Bécs belvárosának egyik jellegzetes utcája: a Kertner Strasse Archív felvétel fontos kiindulópontot jelentet­tek a háború utáni osztrák-ma­gyar együttműködésre vonat­kozóan. A két szerződés olyan előnyöket biztosított Magyar- ország számára, amelyeket Ausztria egyetlen más utódál­lamnak sem adott meg. Ausztria kiemelt fontossága és kultúrdiplomáciai jelen­tősége azzal is összefüggött, hogy a két világháború között a szomszédos országokban élő magyarság nemzeti kultúráját, nemzeti identitását segítő köz­pont volt. Az utódállamokból a bécsi egyetemeken tanuló fi­atalok országaikból még elemi ismereteket sem hoztak a ma­gyar kultúráról, az irodalom­ról, a művészetről és a történe­lemről, ezért az itteni egyete­mi éveiket használták fel is­mereteik pótlására. Bécs kiindulópont Bécs kulturális fontosságát a nagyhatalmak is elfogadták, ezért Ausztriának a Németor­szág délkelet felé eső régiójá­ban vezető szerepet szántak. Többen, de mindenekelőtt Miskolczy Gyula professzor Magyarország kultúrdiplomá­ciai orientációja alakítása szempontjából Bécset tartotta kiinduló pontnak, ezért úgy látták, hogy a francia vagy an­gol kultúrával kapcsolatban sem kerülhetjük meg Bécset. A győztesek a középeurópai kultúra súlypontját az osztrák fővárosra helyezték. „Befagyasztva" A feltételezett sajátos osztrák szerep kedvezett volna annak a magyar kultúrpolitikai cél megvalósításának, amely Ma­gyarország nemzetközi el­szigeteltségének felszámolá­sát, az ország jó hírnevének helyreállítását, valamint a vi­lágkultúrához való viszony rendezését tűzte ki célul. Ä magyar kultúrdiplomáciai koncepció azonban 1945­1946-ban nem számolt azzal, hogy a világ rövidesen ketté­szakad, és ezért nem gondolt arra sem, hogy 1948 után Bécs nem az európai kisugárzás és összetartozás központja lesz, hanem a két világrendszert el­választó törésvonal egyik frontvárosa. (A cikk A magyar kultúra— világkultúra c. nagymonográ­fia egyik résztanulmányának a kivonata.) A fonyódi Helikon — tizedszer N. Szabó József MVW.W/«/.V.W.VWA'.WiW.WJWÄWA'«fÄ,mVAWWmWiWHWWMV.WW Nyíregyháza — A második világháború után úgy lát­szott, hogy Németország nemzetközi kulturális és tu­dományos pozícióinak el­vesztése miatt Bécs nemcsak a német kultúrát illetően fog meghatározó kultúrpolitikai missziót betölteni, hanem olyan centrummá is válhat, amelyre csak Európa kevés kulturális központja vállal­kozhat. Az osztrákok mindent elkö­vettek, hogy Bécs kultúráját újra az érdeklődés előterébe állítsák. A háború befejezése utáni első napoktól kezdve nem szűntek meg kifelé és be­felé egyaránt hirdetni, hogy az osztrák fővárosnak, Ausztriá­nak létjogosultsága a magas, az egész világ előtt elismert kultúrájában rejlik, hogy Ausztria kultúrában nagyha­talom. Collegium Hungaricum Magyarország abban a szeren­csés helyzetben volt, hogy a jól működő bécsi Magyar Kul­turális Intézettel, a Collégium Hungaricummal képes volt a Bécsben kibontakozó szellemi pezsgésbe bekapcsolódni. Egy olyan intézettel rendelkezett, amelynek könyvtára és kiépí­tett kapcsolatrendszere döntő­en hozzájárulhatott a magyar kulturális törekvések megis­mertetéséhez. A magyar kultú­ra háború alatt Bécsben ma­radt képviselői — mindenek­előtt Miskolczy Gyula pro­fesszor, a Collégium Hunga­ricum igazgatója — mindent elkövettek a kulturális pozí­ciók megtartása és lehetőleg újabbak kiépítése érdekében. Miskolczy Gyula 1945 tava­szán felvette a kapcsolatokat Ausztria kulturális vezetőivel. A professzor már 1945 tava­szán előadásokat tartott a Bé­csi Egyetemen. Tevékenysé­gének —kultúrdiplomáciai je­lentőségén túlmenően — tu­Horpácsi Sándor Ha cinikus len- , nék, azt mond- | hatnám, hogy van egy kis pa­nasznap jellege a tavaszonként Fonyódon megrendezett tanács­kozásoknak. Holott a Helikon elnevezés emelkedettséget, ünnepélyességet (is) felté­telez. Vidám költői versenyt — utalva Hellaszra, Festeti- chék keszthelyi mecenatúrájá­ra, a naivabb, rajongóbb XIX. századra. De irodalmunk je­lenlegi sanyarú állapotában megengedhetetlen a cinizmus és az irónia. Éppen mert nin­csenek bőkezű, irodalompár­toló Festetich grófjaink. Ma­rad, maradna az állam, amely — mert szegény? — egyre ke­vésbé gondoskodó, akarva, akaratlanul is ki-visszavonul az irodalomból, művészetek­ből. Teszi ezt akkor, amikor a rendszerváltás után lényege­sen megnőtt a publikálási, a vállalkozói kedv, naponta in­dulnak napilapok, folyóiratok. Jelentkeznek új szellemi mű­helyek. Ez utóbbi örvendetes jelenség, felszabadulás, fellé­legzés egy több évtizedes el­nyomás, egyenirányítás, lefoj- tás után. A fonyódi Helikon, így né­dománypolitikai fontossága is volt, mert Bécsben a háború után 90 professzort felfüg­gesztettek állásából. A Bécsi Magyar Intézet az osztrák szellemi életbe való bekapcso­lódása mellett segítette a há­ború miatt Ausztriában rekedt magyarokat, ezen kívül hoz­zájárult az osztrák főiskolai szemeszterek újrakezdéséhez. Tekintettel arra a rokon- szenvre, amelyet a demokrati­kus Ausztria a győztes nagy­hatalmaknál élvezett, Miskol­czy Gyula a magyar kulturális vezetést arra ösztönözte, hogy a magyar-osztrák viszonylato­kat a legszorosabban és a leg­sokoldalúbban építsék ki. A magyar kormány látta, hogy Magyarország és Ausztria kö­zött fennálló sok évszázados kapcsolatok, valamint a Duna völgye békéjét szolgáló baráti viszony fenntartására a két or­szág között alig van hatható­sabb eszköz, mint a szellemi értékeink kölcsönös megis­mertetése. Magyarország érvényben akarta tartani azokat a szerző­déseket, amelyeket a két or­szág 1926-ban, ill. 1934-ben megkötött. Ezek a szerződések velővel ennek az évenkénti tanácskozásnak az antológiá­ja. Simon Ottó költő (fonyódi tanár) szerkeszti, s idén immár a 10. számát adták át a tanács­kozás résztvevőinek. A kötet első részében (Fonyódi He­likon) a tavalyi költő-vendé­gek: Takáts Gyula, Fodor András, Tari István, Martin Georgiev, Borsos Sz. Alpár, Nyári László, Barcs János, Bändel Lajos, Lévay Erzsébet, Simon Ottó versei, Laczkó András tanulmánya, a máso­dikban (Folyóiratok a változó időben) az előadások olvasha­tók. A vitaindítót (Folyóiratok a változó időben) Erdiné Csapiár Katalin tartotta. Átte­kintette a helyzetet, amely egyáltalán nem rózsás, de az előadó (minisztériumi tisztvi­selő) megoldhatónak ítélte. Több izgalmat ígér M. Ge­orgiev előadása (Az irodalom gondja nem a finanszírozás). Úgy ítéli meg a bolgár irodal- mati hogy lényegében még nem történt meg a lelkek, a szerzők felszabadulása, mert tovább élnek a régi reflexek és félelmek, nem alakult ki a szellem önmozgása, felsza­badítása. Hasonlóan vélekedik Mau- dics György (Irodalmi mű­helyek a változó időben), aki Temesvárról jött. Azzal, hogy az írók, szerkesztők politikai, közéleti szerepet vállaltak lényegében magára hagyták az irodalmat, amelynek a presztízse ettől független okok miatt is esett, ugyanakkor ko­rántsem biztos, hogy a politika nyert volna. Időbe telik, míg a Ceaucescu rezsim bukása, az eufória után az egyensúly is­mét helyreáll, s ki-ki azt teszi, amihez valóban ért. A képlet erősen hasonlít a miénkhez... Tanáros precizitással és ko­molysággal mérte fel a folyói­ratok helyzetét és feladatát Tüskés Tibor (Néhány kérdés, néhány megjegyzés). Akkor cselekszik-e helyesen a vidéki szerkesztő, ha a nagy (irodal­mi) távolból válogat, vagy ha — vállalva a provincializmus veszélyét is — a régió szelle­mi életét működteti, a helyi (kezdő) írástudóknak biztosít fórumot, (fel)röptető pályát? Az ideális a két szempont: a minőség és a regionalitás he­lyes aránya. Erre tanít az irodalomtör­ténet a Nyugattól kezdve, s er­re formál igényt a helyi ér­telmiség is. Laczkó András (Fonyód nem ereszt) rezignált írása az ilyen tanácskozások örök gondjairól szól, a sér­tődések, ellendrukkerek oly­kor megkeserítik a lelkes szer­vezők munkáját. Amit persze lehet, sőt kell is jobban csinál­ni, de abbahagyni kár lenne. Művészet­barátok Nyíregyháza (KM — K. J.) — A DOTE nyíregy­házi Egészségügyi Éőisko- lájának művészetbarát kö­re már az intézmény alapí­tási évében megszervező­dött, hogy működésével „terepet adjon” a művésze­tek iránt érdeklődő hall­gatóknak. A kör áz elmúlt évek során már számos alkalommal bizonyította életképességét sikeres ren­dezvények lebonyolításá­val. Az idén, a tanév elején pályázatot hirdettek meg a hallgatók körében szépiro­dalmi alkotások írására. A kezdeményezésnek volt foganatja, ugyanis heten nyújtottak be verset, prózát megméretés és elbírálás céljából. A közelmúltbeli ünnepélyes eredményhir­detésen kiderült: a legjobb pályaművet Vékás Sándor, harmadéves, ügyvitelszer­vező szakos hallgató készí­tette. Második díjat nyert Ferenczi Gábor, negyed­éves, általános szociális munkás szakos. Megosz­tott harmadik díjat kapott: Szabados Tünde másod­éves és Varga Tibor első­éves (mindketten szociális munkás szakosok). ::: , . / ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom