Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. április 6., szerda Kedvence az orgona Bodnár István Nyíregyháza (KM) —'Ismét híres művészvendége lesz Nyíregyházának, Clay- derman után most Xaver Varnus orgonaművész koncertezik a nyíregyházi református templomban április 7-én. Összehasonlításként: míg Claydermanról azt mondják, hogy a „romantika hercege”, addig Vamust az orgona Horowitza címmel illetik. S hogy nem is méltatlanul érdemelte ki ezt a nevet, meggyőződhettünk erről két éve Nyíregyházán is, amikor a római katolikus templomban adott virtuóz koncertet. Emlékezetes hangverseny volt, a művész improvizációs készsége, eredeti játékfelfogása teljesen lenyűgözte a hallgatóságot. A zenész kezdetben Kis- tétényi Melindától tanult orgonáim, aki megtanította arra, hogy „az orgonát nemcsak hallgatni öröm, de azon játszani is a legnagyobb gyönyörűség”. A Konzervatóriumban Lehot- ka Gábor lett a tanára. Tanulmányai folytatása végett Párizsba zarándokolt, ahol az orgona nagy fejedelménél, a Notre Dame akkori legendás művészénél, Pierre Cochereaunál tanult improvizálni. Tizenhatéves korában indult első hangversenykör- útjára Németországba, ahol négy hét leforgása alatt 29 orgonán játszott. Amerika, Kanada következett, számtalan koncerten mutatkozott be. Négy év óta ismét Magyarországon él, és remek játékával, extravagáns nyilatkozataival tette ismertté magát. Ami az utóbbit illeti, nemcsak a hallgatók, hanem az újságírók kedvence is. Szeret nyilatkozni, olykor egészen meghökkentő dolgokat mondva. Nyíregyházán tehát most, szerda este hét órától újra hallgathatjuk a játékát. Műsorában elsősorban most is Bach-feldolgozások hallhatók, de bizonyára más számok is sorra kerülnek. Szívesen ajánljuk minden zenekedvelőnek koncertjét, azoknak is, akik szeretik Bachot, azoknak is, akik az orgonát más hangzásában szeretnék megismerni. ' t i. *.» I iiiiiliiiifnIiXi i ? " Óvodai... ...szakmai napot rendeznek április 19-én (8-tól 15 óráig) a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola Gyakorló Óvodájában. (KM) ÁMK-napok... ...A Nagyvarsányban megtartott VIII. ÁMK Napok rendezvénysorozat keretében megalakult az Általános Művelődési Központok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete. Az új szervezet a megyénkben működő tíz ÁMK tevékenységét fogja össze. (KM) A Tanulás 85... ...Alapítvány kuratóriuma április 15-én, 11 órától tartja az alapítványi pályázat díjazottjainak ünnepélyes kiállításmegnyitóját a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskola Csontváry Kamaragalériájában. (KM) Gyógypedagógiai... ...rendezvénysorozat kezdődik április 11-én a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolában. Ezen a napon tartják a Váci Mihály Szavalóversenyt. Április t 12-én 10 órától Gaál Éva főiskolai tanár Megújulási törekvések a gyógypedagógiában című előadása hangzik el. (KM) Cigányosztályban... ...tanító nevelők szakmai fórumára várják az érdeklődőket április 11-én 9 órától a nyírbélteki általános iskolában. (KM) A mívességet tanulják. Pillanatkép a balkányi óvoda vizuális műhelyében Balázs Attila felvétele Filmjeink külföldön Párizs (MTI) — Magyar filmhetet szervez a stras- bourg-i Magyar Kultúr- egyesület április 6. és 12. között a franciaországi város „Le Club” filmszínházában. A szervezők a Franciaországban kevésbé ismert magyar filmművészet elmúlt évekbeli alkotásait akarják a közönség elé vinni, így a filmhéten Bacsó Péter Sztálin menyasszonya, Koltai Róbert Sose halunk meg, Xantus János, Szoba kilátással, Sára Sándor Vigyázok, Maár Gyula Hoppá, Kézdi-Kovács Zsolt És mégis, illetve Jancsó Miklós Kék Duna keringő című alkotásait mutatják be. Az első három rendezővel a nézők a helyszínen is találkozhatnak, hogy beszélgetések keretében ismerkedjenek meg a magyar filmművészet helyzetével. A titokzatos sorsú Traven Állítólag huszonhét írói álnevet használt • Tizennyolc kötetben jelentek meg Hamburg (MTI-dpa) — A német irodalom egyik legtalányosabb rejtélye B. Traven regényíró nevéhez fűződik. Valóban meghalt-e 1969. március 26-án, vagyis 25 évvel ezelőtt Mexikóvárosban — ahogy a lexikonokban áll — az az ember, aki ezen a néven olyan kirobbanóan sikeres műveket alkotott, mint a Halálhajó (1926), a Híd a dzsungelben (1929) és az Akasztottak lázadása (1936)? És mi volt az igazi neve a szerzőnek, aki állítólag 27 írói álnevet használt és élete későbbi szakaszában Hal Croves vagy Traven Torsvan néven alkotott? A fazekas fia Egy angol tévériporter kutatásai szerint B. Travent a valóságban Otto Max Feigének hívták, és egy fazekas fiaként látta meg a napvilágot Schwiebusban, Brandenburg tartományban. Ezzel az azonosítással azonban még korántsem sikerült megfejteni az íróval kapcsolatos rejtélyeket. Rejtélyes kiadások Egy dolog kétségtelen: Traven néven német nyelven írott alkotásai számos kiadást értek meg, az olvasók világszerte falták és falják őket, izgalmasak, nyelvezetük olykor kissé durva, de erős szociális érzék jeljemzi őket. A harmadik birodalomban ezért tilalmi listára is kerültek. Többet közülük megfilmesítettek, így az Aranyásókat és a Halálhajót. Homály fedi annak történetét is, hogyan jutottak el a titokzatos író művei a német kiadókhoz. Mexikó keleti partvidékéről, Tampico olajkikötő környékéről küldte a szerző B. Traven néven jegyzett regényeit és elbeszéléseit a Gutenberg szakszervezeti kiadónak Berlinbe. Legtöbb műve trópusi környezetben játszódik, és egzotikus, kalandos tematikájuk ellenére a legtöbb az ember önazonosságának kérdéseit kutatja. Túl a származáson, osztályon vagy személyazonosító papírokon. A harmincas években jelent meg B. Traven néven az úgynevezett „Mahagóni-sorozat” hat kötete, köztük A taliga, a Rabszolgák útja és A dzsungelbői jött generális, melyekben az író a favágótáborokban dolgozó, kizsákmányolt indiánok iránti együttérzéséről tesz tanúbizonyságot, „véreinek”, „az újvilág proletárjainak” nevezve őket. A második világháború után Traven termékenysége megcsappant. Még megjelent két regénye, A harmadik vendég (1958) és az Aslan Norval (1960), majd elbeszélései két kötetben (1968). Műveinek „gyűjteményes kiadása 1977 és 1982 között látott napvilágot 18 kötetben. A viskólakó A rejtélyes szerző, akinek irodalmi kritikusok és riporterek többször is hasztalan próbáltak a nyomára akadni, állítólag egy rozzant viskóban élt a dzsungelben, Tamaulipas mexikói államban, a Németországból érkező tiszteletdíjakra erősen ráutalva, amint az a kiadó levelezéséből kiderül. Később, a hírek szerint, Acapulcóba költözött, majd 1957-es házasságkötését követően Mexikóvárosban élt Traven Torsvan néven egészen haláláig. Továbbra sem tudni, azonos-e azzal a német férfival, aki az első világháború előtt Rét Marut néven színészként és rendezőként nem sok sikerrel Es- senben és Düsseldorfban működött, 1917-től Der Ziegelbrenner (A téglaégető) címen folyóiratot adott ki, és bizonyos szerepet játszott a müncheni tanácsköztársaságban. Regényei azonban továbbra is közkedveltségnek örvendenek és társadalomkritikai hangjuk továbbra sem csak a fiatal olvasók szívét nyerik meg. Traven néhány magyar kiadású műve Harasztosi Pál reprodukciói A T. Ház közoktatási vitanapja Több hozzászóló szerint módosítások szükségesek Budapest (MTI) — A magyar közoktatás helyzete 1990-1994. címmel vitanapot tartott a napokban az Országgyűlés oktatási bizottsága. A Parlament kongresszusi termében megrendezett fórumon a kormányzati oldal, az ellenzék, az önkormányzati testületek, a pedagógus szakmai szervezetek és érdekképviseleti tömörülések, valamint a diákok, továbbá a szülők szervezeteinek képviselői vonták meg az elmúlt négy esztendő közoktatási mérlegét. Eredmények Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára vitaindítójában a központi állami iskolarendszer lebontását jelölte meg a tárgyalt időszak egyik legfontosabb változásának a közoktatásban. Mint mondta, az iskolák 96 százaléka önkormányzati kézbe került, emellett megjelentek az egyházi, az alapítványi és a magániskolák. Eredményként értékelte az államtitkár többek között a felsőoktatási, a közoktatási és a szakoktatási törvények megszületését, és külön nyomatékkai hangsúlyozta, hogy az oktatás kereteit megadó jogszabályokat közel kétharmados többséggel fogadta el a T. Ház. Átképzési program Szólt arról is, hogy míg 1989- ben a GDP 4,8 százalékát fordította az állam a közoktatás és a felsőoktatás finanszírozására, addig 1992-ben a bruttó nemzeti össztermék 7,13 százalékát szánta e célokra. — A probléma ezzel kapcsolatban az, jegyezte meg —•, hogy a GDP idő közben csökkent, valamint szembe kellett nézni a még mindig magas, bár lassuló ütemű inflációval is. Az orosznyelv-tanárok részére kidolgozott átképzési programot, amelynek során 400-450 millió forintos költséggel 5 ezer orosznyelv-sza- kos tanár sajátított el egy nyugati idegen nyelvet, szintén számottevő eredményként értékelte az államtitkár, csakúgy mint például azt, hogy 1989-hez képest megkétszereződött az egyetemek, főiskolák elsőéves évfolyamaira felvettek száma. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a szakképzés helyzetét elemezve hangsúlyozta: ez a képzési terület nehéz, sőt válsághelyzetben kezdte a kilencvenes évtizedet, ám sikerült elérni, hogy a válságjelenségek kezelhetővé váljanak. Ebben nagy szerepe van a megszületett szakképzési törvénynek és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási utasításnak. Mozduló szakképzés A szakképzés egyik legnagyobb eredményeként a munkaerőpiachoz való jobb alkalmazkodást jelölte meg a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a vállalati tanműhelyek egy részének megszűnését az állam a szakmunkás- képző intézményeknek a tanműhelyek létrehozására adott támogatással igyekszik ellensúlyozni. Bállá Gábor Tamás (MDF), az oktatási bizottság tagja hozzászólásában sajnálatát fejezte ki, hogy a politikai pluralizmus nem szabadította fel a pedagógusokban azt az alkotóerőt, amit az egypárti diktatúra elnyomott. Reálbérek Megítélése szerint az elmúlt négy évben a pedagógus-érdekképviseletek helytelenül ítélték meg kompetenciájukat és az érdekvédelem helyett olykor a tárgyalópartnerek, nevezetesen a kormányzat lehetetlenné tétele volt a céljuk. Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára ezt a vádat felszólalásában visszautasította. Megállapította, hogy a pedagógusok reálbére jelenleg sem éri el az 1989- es szintet. Kovács Gábor (KDNP), az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, pártja szorgalmazza az egyházi iskolák létesítését, mert azok nevelő hatását jelentősnek ítéli. Bizonytalanság Az oktatási bizottságból Bretter Zoltán (SZDSZ) úgy ítélte meg, hogy ma a közoktatás állapota bizonytalanabb, mint 1990- ben volt; Beke Kata (független) többek között azt nehezményezte, hogy a Nemzeti Alaptanterv második része, a követelményrendszer még mindig nem született meg, márpedig — mint mondta — enélkül a Nemzeti Alaptantervről nem mondható el, hogy elkészült. A diákszervezetek képviselői úgy vélték, hogy a közoktatás „nagyüzeme” megfeledkezik a közoktatás „termékéről”, a gyermekről. Több felszólaló adott hangot annak a véleményének, hogy az oktatási törvények módosításra szorulnak. Fesztykörkép Opusztaszer (MTI) — Bár ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Fesz- ty-körkép felújítása nemzeti ügy, mégsem sikerült számottevő szponzorokat megnyerni a költséges munka támogatáshoz, miközben a munkálatok tervszerűen haladnak. Mindmáig nem tudatosult kellőképpen, hogy ez lesz 1996-os világkiállítás egyik legjelentősebb vidéki látványossága. A szakemberek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották soros összejövetelüket, amelyen értékelték a felújítás eddigi munkálatait, s megbeszélték az idei feladatokat. A tennivalók között legfontosabbnak ítélték a körkép iránti érdeklődés fenntartását. A restaurálás a vállalási szerződés szerinti harmadik szakasznál tart: miután helyére került a kép utolsó két szelete is, a lengyel restaurátorcsoport az elmúlt hetekben befejezte a festményszekciók egymáshoz illesztését. A régi vászon jól viselte a kifeszítést, s így a teljes körkép, az 1700 négyzetméteres felület megfelelően kisimult. Április végéig tart várhatóan az üvegszálas anyag rávasalása a kép hátoldalára. Ennek célja a régi vászon megerősítése. A múlt év végén felszerelték a nemzetközi szakértő bizottság által is véleményezett végleges világítási rendszert. a. Ben Traven (18907— 1969?) nemet író
