Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. április 6., szerda Kedvence az orgona Bodnár István Nyíregyháza (KM) —'Is­mét híres művészvendége lesz Nyíregyházának, Clay- derman után most Xaver Varnus orgonaművész kon­certezik a nyíregyházi refor­mátus templomban április 7-én. Összehasonlításként: míg Claydermanról azt mondják, hogy a „romanti­ka hercege”, addig Vamust az orgona Horowitza cím­mel illetik. S hogy nem is méltatlanul érdemelte ki ezt a nevet, meggyőződhettünk erről két éve Nyíregyházán is, amikor a római katolikus templomban adott virtuóz koncertet. Emlékezetes hangverseny volt, a művész improvizációs készsége, eredeti játékfelfogása telje­sen lenyűgözte a hallgató­ságot. A zenész kezdetben Kis- tétényi Melindától tanult orgonáim, aki megtanította arra, hogy „az orgonát nem­csak hallgatni öröm, de azon játszani is a legna­gyobb gyönyörűség”. A Konzervatóriumban Lehot- ka Gábor lett a tanára. Ta­nulmányai folytatása végett Párizsba zarándokolt, ahol az orgona nagy fejedelmé­nél, a Notre Dame akkori legendás művészénél, Pier­re Cochereaunál tanult im­provizálni. Tizenhatéves korában in­dult első hangversenykör- útjára Németországba, ahol négy hét leforgása alatt 29 orgonán játszott. Amerika, Kanada következett, szám­talan koncerten mutatko­zott be. Négy év óta ismét Magyarországon él, és re­mek játékával, extravagáns nyilatkozataival tette is­mertté magát. Ami az utób­bit illeti, nemcsak a hall­gatók, hanem az újságírók kedvence is. Szeret nyilat­kozni, olykor egészen meg­hökkentő dolgokat mond­va. Nyíregyházán tehát most, szerda este hét órától újra hallgathatjuk a játékát. Mű­sorában elsősorban most is Bach-feldolgozások hallha­tók, de bizonyára más szá­mok is sorra kerülnek. Szí­vesen ajánljuk minden ze­nekedvelőnek koncertjét, azoknak is, akik szeretik Bachot, azoknak is, akik az orgonát más hangzásában szeretnék megismerni. ' t i. *.» I iiiiiliiiifnIiXi i ? " Óvodai... ...szakmai napot rendeznek április 19-én (8-tól 15 órá­ig) a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola Gya­korló Óvodájában. (KM) ÁMK-napok... ...A Nagyvarsányban meg­tartott VIII. ÁMK Napok rendezvénysorozat kereté­ben megalakult az Általá­nos Művelődési Központok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete. Az új szervezet a megyénkben működő tíz ÁMK tevé­kenységét fogja össze. (KM) A Tanulás 85... ...Alapítvány kuratóriuma április 15-én, 11 órától tart­ja az alapítványi pályázat díjazottjainak ünnepélyes kiállításmegnyitóját a nyír­egyházi Művészeti Szak- középiskola Csontváry Ka­maragalériájában. (KM) Gyógypedagógiai... ...rendezvénysorozat kez­dődik április 11-én a nyír­bátori Éltes Mátyás Általá­nos Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolában. Ezen a napon tartják a Váci Mihály Szavalóversenyt. Április t 12-én 10 órától Gaál Éva főiskolai tanár Megújulási törekvések a gyógypedagógiában című előadása hangzik el. (KM) Cigányosztályban... ...tanító nevelők szakmai fórumára várják az érdeklő­dőket április 11-én 9 órától a nyírbélteki általános isko­lában. (KM) A mívességet tanulják. Pillanatkép a balkányi óvoda vizuális műhelyében Balázs Attila felvétele Filmjeink külföldön Párizs (MTI) — Magyar filmhetet szervez a stras- bourg-i Magyar Kultúr- egyesület április 6. és 12. között a franciaországi vá­ros „Le Club” filmszínhá­zában. A szervezők a Fran­ciaországban kevésbé is­mert magyar filmművészet elmúlt évekbeli alkotásait akarják a közönség elé vin­ni, így a filmhéten Bacsó Péter Sztálin menyasszo­nya, Koltai Róbert Sose ha­lunk meg, Xantus János, Szoba kilátással, Sára Sán­dor Vigyázok, Maár Gyula Hoppá, Kézdi-Kovács Zsolt És mégis, illetve Jancsó Miklós Kék Duna keringő című alkotásait mutatják be. Az első három rende­zővel a nézők a helyszínen is találkozhatnak, hogy be­szélgetések keretében is­merkedjenek meg a magyar filmművészet helyzeté­vel. A titokzatos sorsú Traven Állítólag huszonhét írói álnevet használt • Tizennyolc kötetben jelentek meg Hamburg (MTI-dpa) — A német irodalom egyik legta­lányosabb rejtélye B. Traven regényíró nevéhez fűződik. Valóban meghalt-e 1969. már­cius 26-án, vagyis 25 évvel ezelőtt Mexikóvárosban — ahogy a lexikonokban áll — az az ember, aki ezen a néven olyan kirobbanóan sikeres műveket alkotott, mint a Halálhajó (1926), a Híd a dzsungelben (1929) és az Akasztottak lázadása (1936)? És mi volt az igazi neve a szer­zőnek, aki állítólag 27 írói ál­nevet használt és élete későbbi szakaszában Hal Croves vagy Traven Torsvan néven alko­tott? A fazekas fia Egy angol tévériporter kutatá­sai szerint B. Travent a való­ságban Otto Max Feigének hívták, és egy fazekas fiaként látta meg a napvilágot Schwiebusban, Brandenburg tartományban. Ezzel az azo­nosítással azonban még ko­rántsem sikerült megfejteni az íróval kapcsolatos rejtélye­ket. Rejtélyes kiadások Egy dolog kétségtelen: Traven néven német nyelven írott alkotásai számos kiadást értek meg, az olvasók világszerte falták és falják őket, izgal­masak, nyelvezetük olykor kissé durva, de erős szociális érzék jeljemzi őket. A har­madik birodalomban ezért tilalmi listára is kerültek. Töb­bet közülük megfilmesítettek, így az Aranyásókat és a Halál­hajót. Homály fedi annak törté­netét is, hogyan jutottak el a titokzatos író művei a német kiadókhoz. Mexikó keleti partvidékéről, Tampico olaj­kikötő környékéről küldte a szerző B. Traven néven jegy­zett regényeit és elbeszéléseit a Gutenberg szakszervezeti ki­adónak Berlinbe. Legtöbb műve tró­pusi környezetben játszódik, és egzo­tikus, kalandos te­matikájuk ellenére a legtöbb az ember önazonosságának kérdéseit kutatja. Túl a származáson, osztályon vagy sze­mélyazonosító pa­pírokon. A harmincas években jelent meg B. Traven néven az úgynevezett „Ma­hagóni-sorozat” hat kötete, köztük A taliga, a Rabszol­gák útja és A dzsungelbői jött generális, melyekben az író a favágótáborokban dolgozó, kizsákmányolt indiánok iránti együttérzéséről tesz tanúbi­zonyságot, „véreinek”, „az új­világ proletárjainak” nevezve őket. A második világháború után Traven termékenysége meg­csappant. Még megjelent két regénye, A harmadik vendég (1958) és az Aslan Norval (1960), majd elbeszélései két kötetben (1968). Műveinek „gyűjteményes kiadása 1977 és 1982 között látott napvilágot 18 kötetben. A viskólakó A rejtélyes szerző, akinek iro­dalmi kritikusok és riporterek többször is hasztalan próbál­tak a nyomára akadni, állítólag egy rozzant viskóban élt a dzsungelben, Tamaulipas me­xikói államban, a Német­országból érkező tiszteletdí­jakra erősen ráutalva, amint az a kiadó levelezéséből kiderül. Később, a hírek szerint, Acapulcóba költözött, majd 1957-es házasságkötését kö­vetően Mexikóvárosban élt Traven Torsvan néven egészen haláláig. Továbbra sem tudni, azonos-e azzal a német férfival, aki az első világháború előtt Rét Marut néven színészként és ren­dezőként nem sok sikerrel Es- senben és Düsseldorfban mű­ködött, 1917-től Der Ziegel­brenner (A téglaégető) címen folyóiratot adott ki, és bizo­nyos szerepet játszott a müncheni tanácsköztársaság­ban. Regényei azonban to­vábbra is közkedveltségnek örvendenek és társadalomkri­tikai hangjuk továbbra sem csak a fiatal olvasók szívét nyerik meg. Traven néhány magyar kiadású műve Harasztosi Pál reprodukciói A T. Ház közoktatási vitanapja Több hozzászóló szerint módosítások szükségesek Budapest (MTI) — A ma­gyar közoktatás helyzete 1990-1994. címmel vitana­pot tartott a napokban az Országgyűlés oktatási bi­zottsága. A Parlament kongresszusi ter­mében megrendezett fórumon a kormányzati oldal, az ellen­zék, az önkormányzati testü­letek, a pedagógus szakmai szervezetek és érdekképvise­leti tömörülések, valamint a diákok, továbbá a szülők szer­vezeteinek képviselői vonták meg az elmúlt négy esztendő közoktatási mérlegét. Eredmények Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára vitaindítójában a központi állami iskolarendszer lebontását jelölte meg a tár­gyalt időszak egyik legfon­tosabb változásának a közok­tatásban. Mint mondta, az iskolák 96 százaléka önkormányzati kéz­be került, emellett megjelen­tek az egyházi, az alapítványi és a magániskolák. Eredmény­ként értékelte az államtitkár többek között a felsőoktatási, a közoktatási és a szakoktatási törvények megszületését, és külön nyomatékkai hangsú­lyozta, hogy az oktatás ke­reteit megadó jogszabályokat közel kétharmados többséggel fogadta el a T. Ház. Átképzési program Szólt arról is, hogy míg 1989- ben a GDP 4,8 százalékát fordította az állam a közok­tatás és a felsőoktatás finan­szírozására, addig 1992-ben a bruttó nemzeti össztermék 7,13 százalékát szánta e célokra. — A probléma ezzel kapcsolatban az, jegyezte meg —•, hogy a GDP idő közben csökkent, valamint szembe kellett nézni a még mindig magas, bár lassuló ütemű in­flációval is. Az orosznyelv-tanárok ré­szére kidolgozott átképzési programot, amelynek során 400-450 millió forintos költ­séggel 5 ezer orosznyelv-sza- kos tanár sajátított el egy nyu­gati idegen nyelvet, szintén számottevő eredményként értékelte az államtitkár, csak­úgy mint például azt, hogy 1989-hez képest megkétsze­reződött az egyetemek, főis­kolák elsőéves évfolyamaira felvettek száma. Benedek András, a Munka­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára a szakképzés helyzetét elemezve hangsú­lyozta: ez a képzési terület ne­héz, sőt válsághelyzetben kezdte a kilencvenes évtize­det, ám sikerült elérni, hogy a válságjelenségek kezelhetővé váljanak. Ebben nagy szerepe van a megszületett szakképzé­si törvénynek és az ahhoz kap­csolódó végrehajtási utasítás­nak. Mozduló szakképzés A szakképzés egyik legna­gyobb eredményeként a mun­kaerőpiachoz való jobb alkal­mazkodást jelölte meg a he­lyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a vállalati tanműhe­lyek egy részének megszűné­sét az állam a szakmunkás- képző intézményeknek a tan­műhelyek létrehozására adott támogatással igyekszik ellen­súlyozni. Bállá Gábor Tamás (MDF), az oktatási bizottság tagja hoz­zászólásában sajnálatát fejezte ki, hogy a politikai pluraliz­mus nem szabadította fel a pe­dagógusokban azt az alkotó­erőt, amit az egypárti diktatúra elnyomott. Reálbérek Megítélése szerint az elmúlt négy évben a pedagógus-ér­dekképviseletek helytelenül ítélték meg kompetenciájukat és az érdekvédelem helyett olykor a tárgyalópartnerek, nevezetesen a kormányzat le­hetetlenné tétele volt a cél­juk. Szöllősi Istvánné, a Pedagó­gusok Szakszervezete főtitká­ra ezt a vádat felszólalásában visszautasította. Megállapítot­ta, hogy a pedagógusok reál­bére jelenleg sem éri el az 1989- es szintet. Kovács Gábor (KDNP), az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, pártja szor­galmazza az egyházi iskolák létesítését, mert azok nevelő hatását jelentősnek ítéli. Bizonytalanság Az oktatási bizottságból Bret­ter Zoltán (SZDSZ) úgy ítélte meg, hogy ma a közoktatás ál­lapota bizonytalanabb, mint 1990- ben volt; Beke Kata (független) többek között azt nehezményezte, hogy a Nem­zeti Alaptanterv második ré­sze, a követelményrendszer még mindig nem született meg, márpedig — mint mond­ta — enélkül a Nemzeti Alap­tantervről nem mondható el, hogy elkészült. A diákszervezetek képvi­selői úgy vélték, hogy a köz­oktatás „nagyüzeme” megfe­ledkezik a közoktatás „termé­kéről”, a gyermekről. Több felszólaló adott hangot annak a véleményének, hogy az ok­tatási törvények módosításra szorulnak. Feszty­körkép Opusztaszer (MTI) — Bár ma már senki nem kér­dőjelezi meg, hogy a Fesz- ty-körkép felújítása nem­zeti ügy, mégsem sikerült számottevő szponzorokat megnyerni a költséges munka támogatáshoz, mi­közben a munkálatok terv­szerűen haladnak. Mindmáig nem tudato­sult kellőképpen, hogy ez lesz 1996-os világkiállítás egyik legjelentősebb vidé­ki látványossága. A szak­emberek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban tartották soros összejövetelüket, amelyen értékelték a felújítás eddigi munkálatait, s megbeszél­ték az idei feladatokat. A tennivalók között legfon­tosabbnak ítélték a körkép iránti érdeklődés fenntartá­sát. A restaurálás a vállalási szerződés szerinti harma­dik szakasznál tart: miután helyére került a kép utolsó két szelete is, a lengyel restaurátorcsoport az el­múlt hetekben befejezte a festményszekciók egymás­hoz illesztését. A régi vá­szon jól viselte a kife­szítést, s így a teljes kör­kép, az 1700 négyzetmé­teres felület megfelelően kisimult. Április végéig tart várhatóan az üveg­szálas anyag rávasalása a kép hátoldalára. Ennek cél­ja a régi vászon megerősí­tése. A múlt év végén fel­szerelték a nemzetközi szakértő bizottság által is véleményezett végleges világítási rendszert. a. Ben Traven (18907— 1969?) nemet író

Next

/
Oldalképek
Tartalom