Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-30 / 101. szám
1994■ ÁPRILIS 30., SZOMBAT SPIELBERG tévén Spielberg nagylelkű aján- lattal lepte meg a lengyeleket: . ^ 20 millió zloty (mintegy ezer dollár) kártérítést ajánlott fel annak a kisvárosnak, amelyet a Schindler listája forgatásakor feldúltak. (A közelben volt a hírhedt koncentrációs tábor, Birkenau.) Brzeinka lakóit önérzetében sértette meg a rendező, akinek a város polgármestere megüzente, hogy a felajánlott összeg nevetséges, még arra sem elég, hogy az utakon okozott károkat helyreállítsák. A hír azonos időben látott napvilágot a Premiere című szaklap közleményével, melyet a hollywoodi százakról, a leggazdagabb, leghatalmasabb filmesekről állítottak össze. Az első helyen természetesen Spielberg található, ezt a pozíciót jelentősen megerősítette a holokausztról készített és hét Oscar-díjjal jutalmazott filmjével, meg a Jurassic parkkal, és más filmekkel, melyeket saját produkcióban forgatott az Amblin nevű vállalkozásban. A Premiere rangsora szerint őt Clint Eastwood követi, ugyancsak saját céggel — Malpaso —, majd Kevin Costner következik. Figyelemre méltó, hogy a századik helyen egy politikus neve olvasható. Al Gore, az Egyesült Államok elnöke azzal került be Hollywood dúsgazdagjai közé, hogy „információs szuper- sztrádát” létesített a filmvárossal; mindenről és mindenkiről azonnal tájékoztat a rendszerével. Ami pedig a jövedelmeket illeti, a sort Arnold Schwarzenegger vezeti, a filmenkénti 15 millió dolláros gázsival. De ugyanez a tarifája Mur- phynek, Keatonnak, Willisnek és Sea- galnek is. 14 milliót kér Cruise és Costner, 12-ért játszik Hamson Ford, Stallone és Michael Douglas. 10 millióért szerződik Gibson, AI Pacino, Nicholson és Redford. Az új csillag, Julia Roberts még beéri 8 millióval, csakúgy, mint Meryl Streep, Nocole Kidman, Kathleen Turner, és a néger apáca, Whoopi Goldberg. Debra Winger 3 milliót ér, miközben az egykori csillagok, Jessica Lange és Shirley MacLaine már másfél millióért is megtanulják a szerepet... JAPÁN ORVOS S igetaró Kuroyama tokiói doktor a keleti orvoslás titkairól igyekezett fellebbenteni a fátylat a minap Nyíregyházán. A hagyományos és akupunktúrával gyógyító hazai orvosok, természetgyógyászok és érdeklődők előtt nemcsak a tűszúrás és a moxaterápia gyakorlatát mutatta be, hanem az ősi gyógyítás filozófiai megközelítésére vállalkozott. Japánba 1300 esztendeje érkezett Kínából a gyógyítás keleti módszere, s csupán száz esztendeje dívik a nyugati orvoslás. Most viszont egyértelmű a nyugati betegellátás fölénye, a felkelő nap országának társadalom- biztosítója is ezt finanszírozza. A keleti gyógymód szakembereinek keleten is meg kell vívni a harcukat. A két ellentétes felfogás lényege abban rejlik: míg a nyugati szemlélet szerint a szervekben jelentkező betegséget a specialistára bízzák, a keleti orvos a beteg ember kibillent egyensúlyát törekszik helyreállítani, ügy, hogy aktivizálja a szervezetben rejlő életerőt, a chi-t. Rá kell jönnie, hogy a tünet nem feltétlenül abban a szervben jelentkezik, ahol a betegség oka megtalálható. Ezért vezethet eredményre a testet behálózó meridánpontok aku- punktúrás kezelése és/vagy a meghatározott pontokon elhelyezett gyógynövénycsomócskák elégetése, azaz a moxa. Mindezek hatékonyságáról azonnal informálja az orvost a pulzus és a vérnyomás, amely megváltoztatható a tűszúrással. S filozófiájuk lényeges eleme: mi magunk gyógyíthatjuk meg testünket, lelkünket a leghatékonyabban. Molnár Károly Éppen azokban a napokban találkoztam dr. Szergej Arcibasev főorvossal, a szemsebészet specialistájával, amikor Viktor Cser- nomirgyin, az orosz miniszter- elnök Budapesten tartózkodott. Amikor a Moszkvából érkezett vendég a magyar államférfiakkal találkozott, az a vélemény alakult ki, hogy a két ország államférfiúi ne a múlttal, hanem a mostani kapcsolatokkal foglalkozzanak. Dr. Szergej Arcibasev budapesti tevékenysége érzékletesen példázza a jelenlegi lehetőségeket. A tudományos alapossággal felkészült szemészeti specialista klinikát létesített a Gellérthegyen. Azon a részen, ahol a Búsuló juhász is található és ezért mindig élénk az idegenforgalom. Különben innen tüneményes panoráma nyílik a Duna két partjára, Budára és Pestre. Mindezt azonban csak az élvezheti, akinek jó a szeme. Napjaink di- Dr. Szergej Arcibasev vatos emberi gyengesége a rövidlátás, ezt mutatja az is, hogy sokan viselnek szemüveget vagy kontaktlencsét. Ezen óhajt segíteni dr. Szergej Arcibasev főorvos magyarországi klinikája. Hipermodern épületben tevékenykedik az orosz főorvos. Úgy gondolom, hogy amint a költő nem lesz, hanem születik, így történik ez a sebészek esetében. Aki operál, annak különleges keze van. Könnyed és biztos. Akárcsak egy zongoraművészé, mint például amilyen Cziffra Györgyé volt. Szergej Arcibasev rendkívül rokonszenves, szerény, mint általában a különleges tudású emberek. Kurszk mellett született, azon a vidéken, ahol a második világháború egyik óriási csatáját vívták. Moszkvában végezte egyetemi tanulmányait. Tanítványa a híresnevezetes Fjodorov professzornak, aki a Mikrosebészeti Intézet vezetőjeként ért el feltűnést keltő sikereket műtétéivel. Ma már más a helyzet. Fjodorov professzor a Földközi-tengeren hajózik és közben fogadja pácienseit, végzi a műtéteket. Szergej változtatjuk a szem fénytörő képességét. □ Milyen kedvező változás történik? — Ilymódon megszüntethető az -1 és -10 dioptria közötti rövidlátás. Előfordulhatnak más esetek is. Kedvező esetekben akár -16 dioptriás rövidlátáson is segíthetünk a műtéttel. Mindehhez érthetően előzetes vizsgálat szükséges. Alkalmam nyílott körülnézni dr. Gleb Csigrinszkij jóvoltából a gellérthegyi szemsebészeti klinikán. Ő is alaposan felkészült és mindenben segíti Szergej Arcibasev gyógyító munkáját. Korszerű berendezések segítségével végzik el a gellérthegyi klinikán a műtétet megelőző vizsgálatot. Húsz perc elegendő ehhez. □ Hány percig tart a műtét? — Három percig — válaszol dr. Szergej Arcibasev. — Helyi érzéstelenítéssel, fájdalommentesen történik ez. A műtét után a páciens saját lábán távozhat a A szerző felvétele klinikáról. □ Hány éves rövidlátók jöhetnek ide a gyógyulás reményével? — 16 és 60 év között bárkit megoperálhatunk, természetesen az előzetes diagnózis alapján. Sokan azért kérik a műtét elvégzését, mert tevékenységük közben zavarja őket a szemüveg viselése. □ Magyarországról eddig hány páciens kereste fel? — Ezerháromszáz műtétet végeztem el itt a Gellérthegyen — mondja Szergej Arcibasev. — Jönnek azonban rövidlátók Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Spanyolországból, más európai országokból és a tengerentúlról, nevezetesen az Egyesült Államokból is. Gyémánt szikével operál orosz orvos, ez lényegében egy mikrométerrel összekötött műszer, amelynek különlegesen vékony a pengéje. Ez elengedhetetlen kelléke a műtétnek. A gyémánt a legkeményebb ásvány. Szergej Arcibasev pedig aranykezű. Arcibasev viszont Budapestet választotta tevékenysége színhelyéül. □ — Milyen gyakori napjainkban a rövidlátás? — érdeklődtünk a gellérthegyi klinika vezetőjétől. — Száz ember közül harminc ember rövidlátó — hangzik Arcibasev válasza. □ — Miként tud ezen segíteni az orvos- tudomány? — Húszesztendős előzménye van a műtétemnek — mondja az orosz főorvos. — A kidolgozása Fjodorov professzor érdeme. Jómagam több ezer műtétet végeztem a Fjodorov Intézet továbbképző tanszékén. Segítettem azt is, hogy a világ minden tájáról érkező orvoskollégáink is elsajátíthassák ezt a radikális keratoniai módszert. □ — Mi a lényege ennek? — Feltehetően a laikusok is, főleg azok, akiket ez érint, aránylag könnyen megértik. A műtét lényege, a szem szaruhártyáján gyémánts/ikével ejtett metszésekkel megAz ózdi viaskodó cigány festő Részlet a tárlatból Józsa Ágnes Izzanak a sárgák, a vörösek, és a zöldek is Váradi Gábor festményein. Tájképek is, meg nem is a völgyeket-lombokat ábrázolók, az élet felszín alatti ereje mutatja magát bennük, az, amit nem köt a jelenhez semmi, mert ez a volt, ez a van és ez a lesz is, a mindenben megújuló, változó örök. Nem iskolázottak az ecsetvonások. Hogy is lennének azok, amikor a festés technikáját ellesve tanulta. Az igyekvő, szorgalmas szülők erejéből a tisztesség és a munkaszeretet átadására futotta, meg arra, hogy az előítéletekkel szemben álljon. Daccal és erővel. Nem feledve a megaláztatást, hogy ötödikben őt és egy kislányt — mivel büdös volt az osztályban — levetkőztették. Ha tetű volt az iskolában, mindig először rajta kezdték a szemlét, mert cigány. Sosem találtak, soha. De mindig rajta matattak először a tekintetek. Ha földbe tapos az élet, föl lehet állni. Először az irodalomkönyv fekete-fehér képeiről másolgatott. Szeretett olvasni, s amit olvasott, megfestett, iparitanulóként is rajzolgatott. Szakmája és napi munkája szerint ma is hengerész három műszakban, már húsz éve g tízkilós kalapáccsal. Ujjai mégis a szépet formázták. Egy-két ember segítette: például Rákos Zoltán és Juhász László gitártanár. Tetszett neki a gitár hangja, s gondolta, gitározni fog. Két évig tartott, míg a kalapácshoz szokott kéz húrt pengetni megtanult. Munka után festett, s amikor belefáradt a festésbe, akkor gitározott. Ezt nem mindig nézte jó szemmel a család, a feleség, a két cseperedő leány, akiket szépen kell tartani. Festeni kell, akkor is, ha egyre nehezebb, ha a pénzből már nem futja vászonra, művészfestékre. De festeni kell, ami kézhez kerül, azzal. Fél útig az ecset vezeti, a széles ecset, sötéttel. Mindig sötéttel kezd, s aztán a sötétből bomlanak ki az élet színei, a sárgák, a pirosak. Furcsa képek ezek. Mesék lennének, meg nem is, valóságok, ahogy az álom valóságos. Életerő lüktet bennük, a feltörni vágyó. Botladozik egy- egy vonal, de sohasem törnek meg, lendületük merész, nemcsak kifelé, befelé is vezetik a tekintetet. Ha vásárokra járna, másolt szent- és tájképekből meggazdagodhatna. Nem teszi. Küszködik önmaga még ki nem bontakozható értékeiért. Sorsa, akár a városé, amelybe született, az az övé, mint egy versében írja: „... hétfőtől — péntekig hosszú sorok, segélyre várva, tenyérbe roskadt, bánatos fejek. Meghalt gyárkémények. Pórnemzedék siratja háromhatvanas kenyerét.” Váradi Gábor ózdi cigány festőművész képeivel országos kiállításokon is találkozhatott már a közönség. x Gellérthegyi szemklinika
