Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-28 / 99. szám
1994. április 28., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN mm A közösséghez tartozás élménye Soha nem látott rejtett képességek is kibontakozhatnak ebben a korban Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Amikor valakire ráköszönt a megérdemelt pihenésnek mondott időszak, óriási változás áll be az életében. A korábbi ritmus felborul, a megszokott arcok elmaradnak, a végzett munka feletti elégedettség érzése is hiányozni fog. Természetes, hogy egy ilyen változást az emberek nem egyformán dolgoznak fel magukban. Kit a feleslegesség érzete nyomaszt, ki a napjait véli üresnek, s előfordulnak szomorú emberi tragédiák is. Különösen akkor, ha valaki úgynevezett munkamániás volt és kizárólag ezen a területen igyekezett felmutatni minél több eredményt. Dalverseny Ma már nyugdíjasklubok tucatjai enyhítenek ezeken a gondokon és kínálnak változatos elfoglaltságot tagjaiknak. Most a fegyveres erők és testületek nyíregyházi nyugdíjas klubjának hétköznapjaiba pillanthatunk be. Kalauzunk Tóth Ernő elnök és Becző Pál titkár. — Soha nem látott rejtett képességek is kibontakozhatnak még ebben az életkorban is — állítja kettejük nevében Becző Pál. Véleményét arra alapozza, hogy a megyei nyugdíjas Ki mit tud népdal- versenyét éppen ők nyerték meg. — A nem várt, de annál nagyobb örömet okozó siker Tóth Ernő után már nemcsak vetélkedőkön, hanem bemutatókon, csapatünnepségeken, sőt gyakran saját gyönyörűségünkre énekeljük a régi, szép magyar népdalokat. Talán mondanom sem kell, hogy korábban egyikünk se ezzel kereste a kenyerét, legfeljebb szeretett zenét hallgatni, énekelni. — Még külföldi fellépésre is meghívtak bennünket Romániába — folytatta Tóth Ernő. — Vásárosnaményiakkal, nyírbogdányiakkal, tiszavas- váriakkal készülődtünk, de sajnos, az útlevelek körül nem volt minden rendben, ezért legnagyobb bánatunkra elmaradt ez a szereplés. Ami azért nem szegi a kedvüket, s máris nagy szorgalommal szervezik az erdélyi és a kárpátaljai kirándulást. Évente általában 12 kirándulásra indulnak, vannak köztük több naposak is. Nehéz lenne Magyarországon olyan tájat találni, ahol a 23 éve működő nyugdíjasklub tagjai ne jártak volna. Olyan népszerűek ezek az utak, hogy általában túljelentkezés miatt néhány társuk mindig lemarad. Előadások — Bár a legtöbb országjáró programunkhoz saját zsebből járulunk hozzá, most mégis annak örülhetünk, hogy a Lakiteleki Alapítványtól kaptunk 15 ezer forintot. Ügy gondoltuk, hogy Császárszálláson majálisozunk belőle. Lesz ott horgászás, pihenés, főzés és mindenekelőtt kikapcsolódás — hallottuk Tóth Ernőtől. Katonák, rendőrök, tűzoltók, büntetésvégrehajtási tisztek voltak a helyőrségben egykor a nyugdíjasklub tagjai. Elhozták a házastársaikat is, s mint azt szomorúan állapítja meg a klubvezetőség: egyre Becző Pál Harasztosi Pál felvételei több özvegy látogatja a foglalkozásokat. Magától értetődik, hogy a házastárs elvesztése után a magukra maradt asszonyokat ezentúl is szívesen várják a klubba. Ha csak a szabad idő kulturált eltöltése lenne a céljuk, az is megérné. De ennél jóval többre vállalkoznak. Nemrégiben kezdődött el a négy előadásból álló programjuk. Először a honvédség és a lakosság kapcsolatáról, a bevonult újoncok kiképzéséről mondta el tapasztalatait Szabó Sándor ezredes, a szárazföldi csapatok parancsnoksága tisztje, dr. Tamás György Lajos a közbiztonságról, dr. Czap Lajos megyei főjegyző a választásokról tartott vitaindítót. Utolsó rendezvényükön a mező- gazdaság mai állapotáról hallgatnak meg előadást. Anyagiakban általában sehol nem dúskálnak, így van ez a nyugdíjasklub esetében is. Ám nem mehetnek el szó nélkül amellett, hogy a régen nyugállományba vonultak alacsony ellátása ma már egyáltalán nem elég a megélhetéshez. Ezért hozták létre a szociális alapítványt, amelyet a lehetőségeihez mérten támogat a Honvédelmi Minisztérium, a helyi katonai szervezetek és más intézmények is. Az így kapott forintokat osztják szét segélyként a rászorulók között. Kikapcsolódnak S hogy miért töltik szívesen az időt egymás társaságában? Nem politizálnak, hanem kikapcsolódnak, tájékozódnak egykori munkahelyeik mai életéről, s mindenekelőtt a közösséghez tartozás élményével gazdagodnak hétről hétre. Hamarabb dönt a bizottság Tb-hiány A nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöksége áttekintette az 1993. évi zárómérleget. Megállapította, hogy a hiány hét milliárd forint. Az előzetes adatok szerint 21 milliárdos hiányt kalkulálták, ehhez képest ez a mérlegadat nagyon jó eredménynek számít. Áttekintették az idei működési költségvetés törvénytervezetét is. Mint köztudomású, az önkormányzat február végéig nyújtotta be részletes működési költség- vetését, abból a kormány készített törvénytervezetet. Az elnökség ezt minden szempontból elfogadhatónak találta, így az hamarosan a parlament elé kerülhet. Szót ejtettek a vagyonmegosztásról is. Kezdeményezik a tényleges megosztás megkezdését, az ehhez szükséges vagyonleltár elkészítését. (A Nyugdíjasok lapja nyomán) Nyíregyháza (KM) — Valamikor a rokkantak megyéje voltunk, s a helyzet mostanra is csak némileg változott. Tény ugyanis, hogy bár csökkenőben van, mégis az országos átlagnál magasabb Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a leszázalékoltak száma. Olmann Zoltánnétól, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Intézet osztályvezetőjétől az iránt érdeklődtünk, kik s milyen feltételek mellett vonulhatnak rokkant nyugdíjba? Olmann Zoltánná elmondta: rokkant nyugdíjazását, leszá- zalékolását az előírt feltételek esetén bármely magyar állampolgár kérheti. A feltételek között az első, hogy az illető rendelkezzen a rokkantnyugdíj megállapításához szükséges, életkorának megfelelő előírásokkal, s az orvosi bizottság őt rokkantnak minősítse. Ugyanakkor táppénzben és munkabérben nem részesül, munkaviszonya pedig megszűnt. A leszázalékolás iránti igény a tavalyihoz képest mostanában csökkenést mutat, aminek a szakember véleménye szerint egyik oka a megnövekedett összegű munka- nélküli járadék. Szabolcs- Szatmár-Beregben márciusban összesen 1402 ember nyújtott be kérelmet rokkantnyugdíjának megállapítására, rendszeres szociális járadékot, illetve átmeneti járadékot pedig 653-an kértek. A kérelem benyújtása után a szakemberek elsőként a jogosultságot bírálják el, s ha a feltételek adottak, orvosi bizottság elé utalják az illetőt. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a bizottsági bei- dézésre, illetve döntésre igen sokat kell várni, mára azonban — a csökkenő igénynek is köszönhetően — egy hónapon belül megszülethet a határozat. Annál is inkább, mert a megyében összesen nyolc orvosi bizottság működik, közülük hét Nyíregyházán, egy pedig Mátészalkán fogadja a betegeket. A bizottság véleményének ismeretében, illetve a szolgálati idő és egyéb feltételek figyelembe vétele mellett születik meg a végleges határozat. Ha a jogosultság megállapítható, a nyugdíjbiztosítási intézet egyszeri, illetve folyamatos előleget állapít meg, eközben pedig készül a jogerős határozat, amelyből kiderül a nyugdíj végleges összege is. Ezt a határozatot az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak küldik el a megyék, ahonnan az általuk megállapított nyugdíjat majd rendszeresen folyósítani fogják. Arra a kérdésre, hogy reklamáció, illetve fellebbezés esetén mi a teendő, Olmann Zoltánná elmondta: a megoldás módja a témától függ. Ha ugyanis a szolgálati idő vagy a megállapított nyugdíjösszege ellen merül fel kifogás, akkor a megyei intézethez kell fordulni, s ennek orvoslása viszonylag rövid idő alatt megtörténhet. Ha azonban a folyósítás, illetve a rokkantság mértéke ellen fellebbez valaki, akkor ügyének intézéséhez hoszszabb időre van szükség, hiszen az illetőt ismételten az orvosi bizottság elé kell utalni. mSi áMMmw&ÉM . ■ I Nagyik, unokák Kovács Éva A zt mondja egy kedves ismerősöm nagymamája, eddigi írásaimból úgy érezte, szeretem az öregeket. A legutóbbi, nyugdíjasoknak szánt oldalban megjelent jegyzetem után azonban elbizonytalanodott, megváltozott a véleménye, már nem annyira biztos öregek iránti szeretetem- ben. Mint kiderül, a néni abból vonta le a fenti következtetést, mert azt írtam: sokan nem értik, miért mindig az öregek gondjaival foglalkozunk, miért a támogatás, a többszöri nyugdíjemelés, mikor a fiatal nagycsaládosok sokkal rosszabbul élnek. Drága nagymama! Tévedni tetszik, én változatlanul, továbbra is szeretem az öregeket. A legutóbbi jegyzetben azt írtam, vannak, akik nem értik, miért segítik ennyire az öregeket. Most szeretnék módosítani, s azt mondani, nem az öregeknek nyújtott juttatások mértéke sok, hanem a családosoknak adotté kevés. Sajnálatosnak és szomorúnak tartom azt is, aminek manapság oly gyakorta vagyok szemtanúja: élnek közöttünk szervezetek és emberek, akiknek az a célja, hogy megpróbálja egymás ellen ugratni az embereket, egymásra uszítani az egyes társadalmi rétegeket. Nagy kár, hogy ezt teszik, s még nagyobb, hogy esetenként ez sikerül is nekik. Az ország állapota, a haza sorsa most olyan, hogy nem egymás ellenére, hanem összefogva, együttes erővel kellene élni és dolgozni. Az ily módon megsokszorozott erővel talán többre mennénk, s akkor nem lennének a különféle generációk egymásnak vélt vagy valós ellenségei, akkor nem támadnák és kétségbevonnák, hanem megértenék és segítenék egymást nagyszülők és unokák. Mint a legtöbb családban nap mint nap teszik, s ha bosszúság van is, harag azért nincsen... Nyugdíj igénylés Virág Gyula igazgató Nyíregyháza — A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság eddigi önálló munkájáról elmondható, hogy színvonalában — elsősorban az ügyintézési idő alakulásában — jelentős előrelépés történt. Ez főleg a rokkantsági nyugdíjigénylők esetében mondható el, köszönhetően az Országos Orvosszakértői Intézettel kialakított jó munkakapcsolatnak és az intézet jó szervező munkájának. Elértük azt, hogy az orvosszakértői intézet vizsgálata az igénybejelentést követően 30 napon belül megtörténik, a korábbi 90-100 nap helyett. Azok a rokkantsági ügyek azonban, ahol az igénylő nem ért egyet az I. fokú OB véleményével, természetszerűleg ettől hoszszabb idő alatt kerül elbírálására, különösen ha még bírósághoz is fordul az igénylő. A nyugdíj ügyeink között viszonylag sok az olyan ügy, amelyet külföldről áttelepültek igényelnek, vagy a már megállapított ügyeik átcserélését kérik. Ez ügyek intézése nem az igazgatóságon, hanem a budapesti és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon történik, tehát ezen ügyeket oda továbbítjuk. A leendő nyugdíjasok figyelmét arra hívnánk fel, hogy a nyugdíjat igényelni kell. Ezt azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert sok igénylőnek a volt munkáltatója már megszűnt, vagy felszámolás alatt áll és részükről nem történik intézkedés a nyugdíjigénylés felől. Az igényelbírálások további színvonalasabbá tétele és gyorsítása várható az 1994 évben országosan bevezetésre kerülő ún. NYU- GOMEG számítógépes hálózat révén, amelyet Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében előreláthatólag augusztus végén helyeznek üzembe. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkák már folyamatban vannak. Ez évben a nyugdíj-jogszabályokban különösebb változás nem történt, de az jelentős, hogy az 1994. évi XXXVI. tv. úgy rendelkezik: azok a nők, akik nyugdíjkorhatárukat 1994. xn. 31-et követően töltik be, választhatnak, hogy elmen- nek-e nyugdíjba, vagy tovább dolgoznak. Az, aki úgy dönt hogy tovább dolgozik, a nyugdíjjogosultság feltételeit és mértékét külön törvény fogja szabályozni. Napjaink egyik fontos kérdése a családi pótlékban részesülőknek járó egyszeri kiegészítés. Ha nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgár ezen ellátásával kapja a családi pótlékot, részükre a kiegészítést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldi. Énnek igényléséhez szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldött ki nyomtatványt. Fontos, hogy ezt a nyomtatványt pontosan kiállítva és aláírva visszaküldjék a nyugdíjasok, mert hiányában e kiegészítést nem kaphatják meg. Ezúton is felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ha a kiegészítéssel kapcsolatosan bármilyen problémájuk észrevételük van, közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz — 1138 Budapest, Váci út 73. — szíveskedjenek fordulni a folyósító törzsszámra való hivatkozással. Ilyen ügyekben az igazgatóság felvilágosítást adni nem tud. Nyíregyházán naponta tartunk ügyfélfogadást, valamint Fehérgyarmat és Kisvárda városokban a megye többi városaiban pedig — Mátészalka kivételével — havonta egy alkalommal, Mátészalkán minden keddi napon az Egészség- biztosítási Pénztárral közösen. „Ehhez mit szól, szomszédasszony?" Harasztosi Pál felvétele
