Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-26 / 97. szám

J994^ápriUs2^{kedd HOBBI iif.iiis K'-j&Yí «b íf'd rnr* fii rnTTh] Futómuskátli a teraszon derül ki, ha elpusztult a nö­vény... Ültetéskor arra kell vi­gyázni, hogy ne sérüljön a nö­vény gyökere. Próbáljuk meg kiütni a cserépből a virágot, vagy — ha nagyobb—körben lazítsuk fel a talajt, úgy köny- nyebb lesz kiemelni. Földlab­dával együtt tegyük az új cse­répbe, s átültetés után öntöz­zük meg a növényt Ilyenkor tápoldatra még nincs szükség, csak két-három hét múlva (egyébként tavasztól őszig ta­nácsos kéthetenként tápoldat­tal megöntözni növényeinket, télen viszont, a vegetáció alatt elég havonta). Hová tegyük? Sokan teszik ki nyáron az er­kélyre, teraszra, kertbe szoba­növényeiket. A pálmafélék jól viselik a száraz meleget, a töb­bi növényt viszont különösen olyan helyre nem tanácsos ten­ni, ahová egész nap tűz a nap, mert könnyen kisülnek, leve­leik megsárgulnak. Jobb, ha bent maradnak a szobában, hisz az időjárás változásait ne­héz előre kiszámítani. Néhány órára ki lehet őket tenni, de nem délben! Kellemes látvány még a be­tonrengetegben is az erkélylá­dákba ültetett muskátli. Az óvatosabbak megvárják a „fa­gyos szenteket”, s csak aztán teszik ki a növényeket, de sok helyütt máris kint díszítik a balkont. Szépen mutat a virág­ládákban az igénytelen — és a muskátlinál jóval olcsóbb — petúnia és begónia is, ezeknek még az az előnyük, hogy egy- nyáriak, így nem kell bajlódni a teleltetésükkel. A virágtálakba kis „szoba­kerteket” varázsolhatunk, ha többféle növényt egymás mel­lé ültetünk. Ilyenkor arra kell ügyelni, hogy hasonló igényű­ek kerüljenek egymás mellé. Balázs Attila felvétele Nagyon rossz választás, ha va­laki — hogy nagyot mond­junk! — a vízipálmával akarja „házasítani” a kaktuszt, mert vagy az egyik szárad ki, vagy a másik rothad el. Sieretik a sört Meghálálják a növények, ha leveleiket időnként lezuha- nyoztatjuk. Vigyázat: csak langyos vízzel permetezzünk, mert a csapvíztől megfázhat­nak. A nagyobbak, nehezen mozgatható leveleit nedves vattával törölgessük át. Meg­lehetősen drága a boltokban kapható úgynevezett „levél­fény”. Aki ezt használja, ügyeljen arra, ne permetezzen sokat belőle a levélre, mert eltömít­heti a pórusokat. Olcsóbb megoldás, és ugyanolyan szép fényt ad a leveleknek, ha sörbe mártott vattával törölgetjük át. Kifutó Nyíregyháza (KM) — Új lakásba költöztek tegnap a sóstói vadasparkban élő szibériai tigrisek. A két nagymacska lány, Léna és Vanda végre méltó kifutót kapott, amelynek szűkössé­gére most már nem lehet panaszuk. Az ezerhatszáz négyzetméternyi alapterü­letű kifutóhoz hasonló az országban sehol sincs: tete­jét nem fedték be, villany­pásztor őrzi a két vadálla­tot. Nem betonozták le a ki­futó alját, így egészen ott­honosan érezhetik magukat a „lányok” Ami még érdekesség: a szibériai tigris az egyetlen nagymacska, amelyik sze­ret fürdeni. Éppen ezért medence is épült nekik, re­mélhetőleg hamarosan bol­dogan pancsolnak is benne — a látogatók nagy örömé­re. Mivel nem szokványos kifutóról van szó, a tiltó, fi­gyelemfelkeltő táblák uta­sításait tartsák be a látoga­tók! Különösen vonatkozik ez a szülőkre, akik sokszor hajmeresztő dolgokra ké­pesek — túlszárnyalva még gyermekeik fantáziáját is. A védőkorláton átbújni, be­hajolni szigorúan tilos! Pónisuli a vadasparkban A gyakorlati foglalkozások mellett elméleti oktatás is lesz Nyíregyháza (KM) — Póni- lovas iskolába váiják a jelent­kezőket a sóstói vadaspark­ban. Az izgalmasnak ígérkező néhány nap alatt a gyerekek megismerkedhetnek a ló ana­tómiájával, ápolásának forté­lyaival, csutakolástól a fel- szerszámozásig minden műve­letet végigpróbálhatnak, ami egy igazi lovasnak kötelessége a hűséges állattal szemben, míg a hátára nem pattan. Alap­ismereteket szereznek majd a lovagláshoz is, de nemcsak a pónikon, a bivalyokon is gya­korolhatják tudományukat. A gyakorlati foglalkozások mellett természetesen elméleti oktatás is lesz, az előadásokat diavetítéssel és viedóval teszik érdekesebbé. Még néhány ér­dekesség a programok közül: éjszakai túrára indulnak a va­dasparkban, illetve megtanul­hatnak bánni az íjjal is. Két turnus közül választhat­nak az érdeklődők: június 13—17-éig, illetve 20-24-éig. S ami még fontos: a tábor nem bentlakásos, így a vidéki gye­rekeknek, ha jelentkezni sze­retnének, szállásukról maguk­nak kell gondoskodniuk. Ér­deklődni a sóstói szabadidő­parkban lehet személyesen, vagy a 311-195-ös telefonszá­mon Szánthó Jánosnál, a va­daspark vezetőjénél. Bolygók a Naprendszeren kívül Washington (MTI) — Ameri­kai csillagászok most először tudnak megfellebbezhetetlen bizonyítékkal szolgálni arra, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek bolygók. A történel­mi jelentőségű felfedezést a Pennsylvania Állami Egyetem Alexander Wolszezan vezet­te kutatócsoportja mondhatja magáénak. A bizonyítékok egyúttal megerősítik azokat a korábbi, de sokszor vitatott feltételezéseket, hogy a világ­űrben számos bolygó létezik. A Science című magazinban megjelent beszámolójukban a tudósok feltárták, hogy sike­rült két bolygónak is a nyomá­ra jutniuk, amelyeken azonban bizonyosan nincs élet. Központi csillaguk ugyanis je­lentősen különbözik az em­beriség által ismert Naptól: mintegy húsz kilométer át­mérőjű pulzár, amely fény he­lyett láthatatlan, halálos suga­rakat lövell ki magából. A PSR1257+12 jelzésű égitest a Virgo csillagképben található, mintegy ezerkétszáz fényévre a Földtől. Gyorsan forgó, sűrű csillagmaradvány, megrogy- gyant burokkal: valószínűleg kozmikus méretű robbanás következtében keletkezett, és nyerte el jelenlegi formáját. Másodpercenként százhatvan, lüktető rádiójelet bocsát ki. Ám pontosan a halott csillag egzotikus jellege az, amely a pennsylvaniai csillagászok számára lehetővé tette a boly­gók felfedezését: a pulzár felől érkező rádióhullámok természete és formája alapján jutottak el a planétákhoz, nem pedig vizuális megfigyelés ál­tal. Alexander Wolszezan el­mondta, hogy olyan finom mérőeszközöket használtak a pulzár mozgásának követésé­re, amelyek „akár csigalassú- ságú változásokat is észlelni tudnának az ezerkétszáz fény­évre lévő csillag viselkedésé­ben”. Május — nyárelő Asotthalom (A. P.) — A májusi erdők, rétek burján­zó, tobzódó zöldje valósá­gos éléskamrája a rovarvi­lág egy részének. A külön­böző formájú, színű virá­gok megszámlálhatatlan sokasága pedig a rovarvilág másik csoportjának nyújt táplálékot. A virágok leg­látványosabb látogatói a nappali színes lepkék. A korábban is megfigyelhető fajok mellett megjelennek a bogiárkalepkék, gyöngy­házlepkék és társaik. Májusban álló- és folyó­vizeink egyre jobban me­legszenek, ami újabb halfa­jokat késztet ívásra. Né­hány áprilisban ívni kezdő fajnál ez a folyamat ebben a hónapban is tart, így a bodorkánál és a kecsegénél is. Májusban kezd ívni csendesebb vizű, sekély öb­lökben, vagy elárasztott ré­teken a dévérkeszeg és a fe­jes domolykó. Kétéltűink közül a gőték petéiket már jóval korábban lerakták. Ebben a hónapban már néhány hete szintén le­rakta petéit, ám a fajok többségénél a peték leraká­sa májusban történik. így a zöld levelibéka, a vörösha­sú és a sárgahasú unkák, a zöld varangy és a kecskebé­ka szaporodását is ez idő tájt figyelhetjük meg. A szapo­rodás után a békafajok egy része a szárazföldekre vo­nul, mint ez megfigyelhető a varangyok, a levelibékák és az ásóbéka esetében. Hüllőink közül csupán a haragos sikló és az erdei sikló az, amelyek más fajok után, csak május elején búj­nak elő téli nyugalmi ál­lapotukból felébredve. A hüllők többsége is ebben a hónapban szaporodik, így a zöld gyík, a fürge gyík, a fali gyík, a törékeny gyík és a mocsári teknős. Ä kígyók közül májusban szaporodik a rézsikló és a vízisikló. Májusban a rétek, erdők változatos, hangos madár­énektől zengenek. A legis­mertebbek és a legszebbek a mezei pacsirta, a fülemüle és a barátka hangjai. Májusban még tart a tavaszi madárvonulás. Ál­talában május első felében érkeznek meg a gébicsek, a gyurgyalag, a fürj és né­hány nádi énekes, mint az énekes nádiposzáta. Talán legkésőbb érkezik a hal­vány geze. Májusra azonban már a fészekrakás, a költés és a fiókák felnevelése a jellem­ző. A kisebb testű madarak­nál, mint amilyen a szénci­nege, a kotlási idő igen rö­vid, 14 nap. A fiókák 20-22 nap alatt hagyják el a fész­ket. Ez alatt az idő alatt a szülők több ezer apró rovart és pókot hordanak fiókáik­nak. A kisebb testű mada­rak évente 2-3 alkalommal költenek. Májusban az emlősök nagy része, így a kis testű emlősök is, mint az egerek, pockok, cickányok már el­ső almukat nevelik. Az egyik leggyakoribb cic­kányfaj, az erdei cickány nősténye április és decem­ber között 3-4 alkalommal 4-10 kölyköt nevel. Május végére a rókavárakban már szinte anyányiak a kölykök. Keverékkutya... ...kiállítást rendeznek má­jus 15-én, vasárnap a Sóstó­erdei Szabadidő Parkban, immáron harmadik alka­lommal. A versenyzők szí­nük szerinti kategóriában indulnak majd a helyezése­kért, illetve ismét kiosztják az összes közül a „legszebb korcsnak” járó díjat. Tánctábor... ...Általános iskolások je­lentkezését várják május 15-éig abba a táborba, ame­lyet a Tókuckóban rendez­nek június 17-e és 23-a kö­zött. A bentlakásos tánctá­borban Mezősiné Bak Júlia táncpedagógus vezetésével fejleszthetik a gyerekek tu­dásukat. Érdeklődni a 311- 850-es telefonszámon le­het. Invázió 1944-1994... ...„fedőnevű” utazásra invi­tálják a hadtörténelmi ese­mények iránt érdeklődőket. A Németországot, Francia- országot és Belgiumot érin­tő autóbuszútra jelentkezni május 5-ig a TOP GUN Szerkesztőségében lehet: Budapest, 1061, Székely M. út 6. Ásványok... ...A Koch Sándor ásvány­gyűjtő kör legközelebbi foglalkozását április 29-én, pénteken 16 órától tartja a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban. A gombfocizók... ...., az asztali labdarúgók kelet-magyarországi egyé­ni bajnokságát rendezték meg 16-án Tiszavasvári- ban. A bajnoki címet — húsz induló közül — Far­kas Gábor nyerte, Molnár Béla és Nagy Lajos előtt. Az ifjúságiak között 1. Szé­kely Levente, 2. Koszta Zol­tán, 3. Farkas László. Vala­mennyien a Tiszavasvári DSK versenyzői. Gazdikereső Nyíregy- h á z a (KM) — Három kiscicá- nak kere­sünk gaz­dikat. A cím: Sós­tóhegy, Igrice utca 9. (a víz­toronynál) A gyepmesteri telepen nagyon sok kedves kutyus várja, hogy új otthonra lel­jen: őket gazdáik a veszett­ség elleni kötelező védőol­tás alkalmával adták le, mert nem vállalták az oltás költségeit. Sajnos, ennyi kutyust a telepen nem tudnak sokáig tartani, s ha nem kerül idő­ben gondoskodó gazdá­juk, örökre el kell altatni őket. Érdeklődni, jelentkez­ni munkanapokon reggel nyolctól délután négyig le­het a gyepmesteri telepen, vagy a 311-879-es telefon­számon. K Ha tavasz — akkor ültetünk Szemnek tetszetősebb, arányaiban harmonikusabb a virágokkal teli erkély és terasz Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Sajnos, legtöbbünknek nem adatott meg, hogy ker­tes házban éljünk, de ez nem jelenti azt, hogy egy kis ter­mészetet ne csempészhet­nénk a lakásba. A szobanö­vények nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem a levegőt is kellemesebbé te­szik — már csak azzal is, hogy megkötik a port. Viszont: cserébe gondos ápo­lást igényelnek, s mert itt a ta­vasz, ideje átültetni őket. Ta­nácsokért a szakemberhez, Rohály Ilona dísznövényker­tészhez fordultunk, aki — egyáltalán nem mellesleg — többször vett már részt szép sikerrel országos virágkötő versenyeken is. A piacon sok múlik Kezdjük a vásárlással! Először megfelelő méretű cserepet és jó minőségű virágföldet kell választanunk. Sokan ódzkod­nak a műanyagtól, s az agyag­cserepet kérik, pedig tökélete­sen megfelel a növénynek a műanyag is (különben nem használnák a kertészetekben), az alja lyukas, így a pangó víz ki tud folyni belőle. Nagyon tetszetőseié és divatosak a kas­pók. Azonban közvetlen ezek­be ültetni a növényt nem taná­csos, mert a mázas cserép nem szellőzik! 1 Az előzőtől mindig egy-két számmal nagyobb cserepet vá­lasszunk az átültetéshez. Sok­kal nagyobbat azért nem érde­mes, mert a növény nem a le­veleit, hanem a gyökérzetét fogja növelni. Az üzletekben háromféle fő­det árulnak: A, B és C típusút. Mindegyik zacskóján felsorol­ták, melyik növényhez illik leginkább. Az A lazább keve­rék (ezt ajánlják a szobafe­nyőhöz, yuccához), a B álta­lános keverék (a legtöbb nö­vényhez megfelelő), a C pedig savanyú, erősebb talaj (ezt használjuk pl. a pálmafélék­hez, muskátlihoz). Sokan az erdőből hoznak földet, ennek az a veszélye, hogy fertőzött is lehet a talaj, ami persze már csak akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom