Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. április 5., kedd A HIT VILÁGA Szemükbe kikeleti fény villan a jóra • Fiatalokkal ferencesek között Nyírbátorban Szövetség egy életre A pápa levele a családokhoz Szánj időt a szépre, Bakajsza András Nyírbátor — Egy magasztos és gyöngéd filmremeklésből, a Zeffirelli alkotta Napfivér, holdnővérből hozzámszegő­dött egy dal. Halk hóhullás­ban hangzik föl merengő templomromon. Isten sze­génykéje, az Assissibeli Fe­renc mezítláb lépked fölfelé, elomlott egyházat, kis kőká­polnát emel a Fölséges Isten­nek. Arcán születő öröm, s az öröm méze énekbe csor­dul. Szemében tavaszi titkok üzenete,/ s egy kinyílt rózsa­ablak. Es ekkor — elfogyó emlék a messzi múltból — kigyúl egy ablakrózsa, föl­lobban egy dal. Fénykövet­ségben jár, bebocsátást kér, hajlékot lelkűnkben. E dalocska az önátadás örö­méről, a szüntelen munkálko­dás szükségességéről szól. Ajándékul kaptuk Azt kéri tőlünk — Isten te­remtményeitől —, építgessük az életünket apránként. Épít­gessük, hisz ajándékul kaptuk nap mint nap. Kőre követ il­lesszünk, hogy égi ívbe simul­janak, mígnem szegletkővé szilárdul az egyikük. A mási­kuk (vagy a sokadikuk) meg­szólal majd a maga idején, ha elhallgatna a hozsanna. Hiszen a szerteszóródott kövek élesre szirtesednek egyedül. Társra találván, a gótika magasába kívánkoznak, boltívbe boru­lásba, karcsú imába. Páratlan küldetés az emberé: a szépségbe öltözködés hívó kötelessége. És ez kegyetlen küzdelmet kíván dolgaink, ön­magunk lélekké lényegítését — akár önmagunk legyőzése árán. A mindennapi kereszt- vivés kényszerében vagy vál­lalt ritmusában. (Mert körül­vesznek vala a világ vesződ- ségei és veszedelmei, csábos csapdái és „csalóka szivárvá­nyai”.) „Dolgaim elől rejtegetlek...” — így indul József Attila Is­tenem című költeménye. Is­tenhez közelebb kerülni, a job­bik részt választani jöttünk Szent Ferenc követőihez. El­jött Nyírbátorba tizennyolc ti­zenéves fiú Hajdúdorogról és Miskolcról, hogy részük le­gyen az Assisibeli vidám örö­mében; hogy világi vagy egy­Kódex Vatikánváros (MTI) — Többek között a demokra­tizálódás, a pártokba és szakszervezetekbe való be­lépés kísértésének kell majd ellenállniuk a 2000. év katolikus papjainak — derül ki a Vatikánban a na­pokban közzétett, egyházi személyek számára készült új magatartási szabályzat­ból. A mintegy százoldalas kódex előírásai a földke­rekség minden katolikus papjára érvényesek. A viselkedési kódex sze­rint korunkban a papok szá­mára nagy kísértést jelent­het a demokratizálódás. Bár az egyház elismeri azokat az érdemeket, ame­lyeket a demokratikus kul­túra szezett a polgári társa­dalomban, ezeket az érté­keket nem lehet automati­kusan átvinni az egyházi életbe. házi élethivatásuk értelmére ébredjenek. Böjtidő járja (és szabad hét­vége), tisztulásra szomjazik a lélek. Van-e alkalmasabb hely egy tóparti templomnál és ko­lostornál? Itt az Angyalos Bol­dogasszony templomának föl­lebegő fehérségében és óarany ragyogásában, a gótika titkai­ban és a barokk bűvöletében tisztító szándék fogan. Hófe­hér zsoltár, télvégi tűnődés s csöppnyi cinkeszó. Rapszodi- kus szél orgonafutama a ház­ereszen. Halk hangon hívo­gatsz, Uram. Nagy a te humo­rod, s ajándékozó örömed. Kö­szönjük, hogy megleptél min­ket a hótalan télben. Szólítá- sodra válaszolva, szép fiatal­ságodra fiatalsággal felelve, most együtt vagyunk Veled Ferenc-rendi fiaid vendégsze­retetében. Érclelkü harsogok Jártunk itt már városnézőben, múzeumátfutóban. Most más­ként nyílik meg az újraéledő minorita kolostor (és lakóinak szíve). Kis konventje: három „fekete” fráter (akarom mon­dani: barát): János, Bogdán és László. Az övék három cella, a cellányi refektórium, egy fe­Budapest (MTI) — A diktatú­ra lebontása nemcsak politikai fordulatot jelentett, hanem lehetőséget adott az erkölcsi megújulásra is. Ehhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá az iskolafenntartó történelmi egyházak — mondta Szabad György, az Országgyűlés el­nöke azon az ökumenikus tanácskozáson, amelyet a ró­mai katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó egyház rendezett a felekezeti oktatás társadalmi szerepéről. A maga nemében első ilyen jellegű rendezvényen az em­lített felekezetek vezetői mel­lett részt vettek egyházi isko­lák tanárai, valamint a szülők és a diákok képviselői is. A konferenciának a Parlament épülete adott helyet. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter felszó­lalásában kiemelte: az egyházi tanintézetek azonos elbírálás alá esnek az állami és az önko­hér fényű folyosó a volt rend- házban és a fogyhatatlan derű. Övék az ország egyik legvon­zóbb szentegyháza. Varázsos szépsége formában és színben rejlik, s a páratlan Passió vagy Krucsay-oltár misztikus real­izmusában. (Rejlik? Inkább kitárulkozik, majd hozzád ké- rezkedik: fogadd el a szen­vedés napjaira). Itt egyetlen oltáron a Fájdalmak Fiának kínszenvedése, a gyötrelem és katarzisa. Magához vonz a krisztusi tekintet. Akkor is érclelkű har­sogok uralták a porondot, s Mammonnak áldoztak a szer­zésbe szédültek. „Francesco” keserűen tapasztalta ezt, ezért örvendett dalnak, madárnak, virágnak. Olyan boldog volt, mint senki a világon, „...jött Ferenc szelíden, / Szemében kék virág, / lelkében boldog Isten, / Szívében új világ / És éhekeit... „így látta őt a tiszai tájak énekese: Juhász Gyula. Bátori követői úgy fogadták a fiatalokat, kik boldogság­keresőben kopogtattak ajta­jukon, mint a jó Mester a hoz­zásiető fiút. Első ránézésre megkedvelték mindegyikőjü­ket. Kedvre és örömre han­golják őket, mielőtt bezárulná­rmányzati iskolákkal. A mi­niszter véleménye szerint alapvetően jól és pozitívan ha­lad az egyházi ingatlanok visz- szaadása, bár egyes esetekben hiányzik a türelem és a meg­értés. A tanácskozást követő sajtó- tájékoztatón az egyházi veze­tők hangsúlyozták: az egy­házak nem nosztalgiából sze­remének iskolákat fenntartani, hanem társadalmi igényt elé­gítenek ki a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény alapján, amely garantálja a szabad iskolaválasztást és a szabad iskolaalapítást. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke hangsúlyozta: a különböző felekezetek közötti tapasztalatcsere mellett az is célja volt a konferenciának, hogy helyreigazítsák azokat a tévedéseket, arrfelyek a ma­gyar társadalomban élnek az egyházi iskolákkal kapcsolat­nak egy elkényelmesedett és elkényszeredett világban. Ezt szolgálja a közös zsolozsma napkezdetkor és az éji pihenő előtt, s ezt munkálja az együt­tes elmélkedés János atya irá­nyításával. Pilinszkyt említi, a keresztről keresztre szállást, hogy mindegyik korosztály­nak megvan a maga keresztje, a tizenévesnek is. Talán a töprenkedés, a lázas útkeresés, s az illúzióvesztés horzsoló keresztje. A vétlen vétkek, az útvesztők kis kálváriái. „E fiú­kért valaki felelős” — kereszt- utak kereszttüzében szakad­nak ránk Mécs László szavai. Kérdésközeiben vagyunk ve­lük? Vagy számynyesegető- nek szegődünk? Netán bírói székből bölcselkedünk, s ítél­kezünk? „Ifjúság, sólyomma- dár”, szárnyaló költészet — tanítja Nagy László a művel­hető csodát. Assisi szülötte Naphimnuszban fordított fény felé szemét, mikor sűrű ho­mály hullott rá. Vakon is a világra csodálkozott, péntekek passiójához szögezetten, s mégis vasámapváró vidám­ságban. Ha szomorúság sza­kadt rá, lelki homok, elrej­tőzött, elűzte, s megvidámod- va ment megint a teremt­mények közé. Ha le tudjuk vetni arcunk rácsait, sze­münkbe kikeleti fény költözik, szavunkban ünnepi barka selymesül. S ha emberek közé érkezünk, keresztutak közelé­be, szólítsuk elő dolgainkból cirenei Simont, a segítőt. Fiatalokkal találkoztunk, ketten, meglett emberek, s ket­ten, maguk is fiatalok. A ta­lálkozóra invitáló plakátka is fiatalosra és humorosra volt hegyezve, önkarikatúra szol­gáltatta a hiteles pecsétet rajta. .Jézushoz közelebb Assisi Szent Ferenccel” — ezt ígér­ték. S kvártélyt, ellátást. Egyet kértek érte: „...hozd magaddal a jókedvedet.” A teljes boldogság íme, a ferencesek a harmadik ezredév küszöbén. Minorita testvérek a nyírségi homokon, eszmélkedő teenagerek köré­ben. Életük és tanításuk Hegyi beszédek felé fordíthatja a fi­atal életeket, hogy megtalálják majdan a teljes boldogságot. Hiszen Isten fiatal és szép. Ó, ha észrevennénk egyszer: raj­tunk melegszik meg a moso­lya. ban. Harmati Béla evangélikus püspök megítélése szerint az egyházi ingatlanok vissza­adása folyamán nem jellemző az önkormányzatok és az egy­házak szembenállása. Ugyanakkor vannak önkor­mányzatok, amelyek helyte­lenül nyúlnak ehhez a kérdés­hez. Igaz, vannak olyan lelké­szek is, akik nem állnak fel­adatuk magaslatán — mondta a püspök. Hegedűs Lóránd református püspök az egyházi iskolák más felekezetek iránti nyitottságát emelte ki. Korzenszky Ri- chárd miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig rendezetlen az egyházi iskolák tanárainak jogállása. Mint mondta: a cél az, hogy a felekezeti iskolák oktatóit ugyanolyan jogok illessék meg, mint az állami és önkor­mányzati iskolák pedagó­gusait. Budapest (MTI-Press) — A Család Évében, 1994- ben, az eseményhez kap­csolódó fontos dokumentu­mot tett közzé a Szentszék: H. János Pál levelét a csalá­dokhoz. Ezekben a hetek­ben publikálják az egyes nemzeti nyelveken. A teljes magyar fordítást a Szent István Társulat adja ki a kö­zeljövőben. Ebből közlünk részleteket. „DRÁGA CSALÁDOK! A Család Éve alkalmából kopogtatok otthonotok ajta­ján; nagy szeretettel üd­vözöllek titeket és szeret­nék találkozni veletek. Ez­zel a levéllel kopogtatok, melyre a péteri szolgálatom első napjaiban közétett Re- demptor Hominis encikli- kából kaptam indítást. Akkariban azt írtam, hogy az ember az Egyház út­ja.”(-) A CSALÁD ÉVE ”Épp ezért az Egyház örömmel üdvözli az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek kezdeményezését, hogy az 1994-es esztendő a Család Nemzetközi Éve le­gyen. E kezdeményezés mutatja, mennyire fontos a család kérdése az ENSZ tagállamai számára. Az Egyház azért óhajt e kez­deményezésben részt ven­ni, mert Krisztus az „összes nemzetekhez” küldte (Mt 28,19). Egyébként nem ez az első eset, hogy az Egy­ház magáévá teszi az ENSZ nemzetközi kezdeményezé­sét. Emlékezzünk csak pl. 1985-re, az Ifjúság Nem­zetközi Évére. Az Egyház így is megjelenik a világ­ban, megvalósítván azt a szándékot, mely oly kedves volt XXIII. János pápa számára, s ihlette a Gaudi­um et Spes zsinati konstitú- ciót. A „Család Évét” az 1993- as év Szent Család vasár­napján nyitottam meg az egyetemes Egyházban, mint különleges alkalmat a kétezredik év Nagy Jubi­leumának előkészületei so­rán. E Jubileum a Krisztus születése utáni második év­ezred végét és a harmadik kezdetét fogja jelezni. Gon­dolataink és szívünk for­duljon Názáret felé, ahol az elmúlt december 26-án a pápai legátus ünnepélyes szentmisével nyitotta meg a Család Évét.”(...) A NEVELÉS ...,,A szeretet civilizációja” számára lényeges, hogy a férfi ajándéknak tekintse a Emlékmisét... ...tartottak április 4-én a győri székesegyházban, ahol a vértanú püspökre, a szovjet katonák által negy­venkilenc éve meggyilkolt Apor Vilmosra emlékeztek. (KM) Tizenhatodik... ...századi és kortárs egyházi zeneszerzők kórusműveit mutatják be április 6-án a budai Mátyás-templomban este nyolc órától. (KM) Görög... ...katolikus szentmise lesz a budapesti Regnum Mari- anum templomban minden nő, felesége anyaságát: ez ugyanis rendkívüli módon befolyásolja az egész neve­lési folyamatot. Nagyon sok függ arra való készsé­gétől, hogy részt vegyen az új emberi élet ezen első fá­zisában, és engedje bevonni magát mint férj és édesapa a feleség anyaságába.”(...) „A szülők gyermekeik el­ső és fő nevelői, s e téren elemi illetékességgel bír­nak: nevelők, mert szülők. Nevelői küldetésüket meg­osztják más személyekkel és intézményekkel, az Egy­házzal és az állammal; en­nek azonban mindig a szub­szidiaritás elvének korrekt alkalmazásával kell történ­nie. A SZÜLETÉS ÉS A VE­SZEDELEM (...)„Kitérhetünk-e az elől, hogy e témakörben meg­említsük azt az eltévelye­dést, melyet az úgynevezett jogállás szenvedett sok or­szágban? Isten törvénye egyértelmű és kategorikus az emberi életre vonatko­zóan: „Ne ölj!” (Kiv 20,13). Egyetlen emberi törvényhozó sem mondhat­ja tehát: Te ölhetsz, jogod van ölni, ölnöd kell! Sajnos századunk történelmében ez történt, amikor olykor demokratikus módon olyan politikai erők jutottak hata­lomra, melyek minden em­ber élethez való jogával el­lentétes törvényeket hoz­tak, egészen téves eugeni- kai, etnikai és más érvekre hivatkozva. Ez rendkívül nagy vesze­delem nem csupán az egye­sek, hanem az egész civi­lizáció életére nézve. A té­tel, hogy a jelen civilizáció bizonyos szempontokból a „halál civilizációja”, szo­morú bizonyítékot kap. Nem prófétai értékű-e hát a tény, hogy Krisztus születé­sét a halál veszi körül? De igen: Annak élete, aki egy­szerre az ember fia és az Is­ten Fia, születésétől vesze­delemben forgott, és csak csoda által kerülte el a halált. Az utóbbi évtizedekben azonban érzékelhető a gon­dolkodók között, s magá­ban a közvéleményben is a lelkiismeretek ébredésének néhány bíztató jele. Külö­nösen a fiatalok körében növekszik annak tudata, hogy az életet fogantatásá­tól kezdve tisztelni kell: terjednek a „pro life” (az életért) mozgalmak. Ez re­ményt ébreszt az emberiség és a család jövőjét tekint- ve.”(...) hónap harmadik szombat­ján. Április 16-án Keresztes Szilárd püspök tart szent­misét. (KM) A kereszténység... ...és közélet címmel indított kerekasztal-beszélgetés következő találkozója ápri­lis 8-án lesz a fővárosi egyetemi piarista kápolná­ban. (KÉ) A svájci... ...St. Gallen püspökének in­tézkedése nyomán az egy­házmegyében ezentúl a lel­kipásztori asszisztensek is kiszolgáltathatják a ke- resztséget. (KM) Nem nosztalgia, igény Konferencia az egyházi iskolák társadalmi szerepéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom