Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
1994. április 20., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Tájkép a nyíregyházi KGST-piacot övező utcákban Válasz nélkül Felháborodásomban fogtam tollat, hiszen 1987. februártól úgynevezett ifjúsági betétet helyeztem el a Hodász és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A betéti összegeket mind a mai napig havonta postán, pontosan befizetem a takarék- szövetkezet számlájára, évenként emelt összegekkel. 1991-ben telefonon kértem a szövetkezetét, hogy közöljék velem a befizetett összeget és annak addigi kamatait. Választ nem kaptam. 1992-ben levélben kérem ugyanezt. Válasz nem jött! 1993. januárban az unokám — szintén levélben — érdeklődött a nevére történt befizetések bruttó összege iránt. A válasz: nulla! 1993. december 2-án telefonon kértem, hogy közöljék a betét jelenlegi összegét. Egy dolgozó erősen ígérte, hogy rövid időn belül fogják közölni. A közlés mind a mai napig elmaradt, hozzám nem érkezett meg. Ez év február 2-án a Szabolcs-Szatmár megyei MÉSZÖV Takarékszövetkezeti Titkárságát — mint megyei érdekvédelmi szervet — személyesen kértem, hassanak oda, hogy a ho- dászi takarékszövetkezet vezetősége a hétéves megtakarított és befizetett pénzem kamattal növelt összegét közölje. Az ígéret megvolt! Eredmény semmi! Én ezért igen tisztelettel kérném meg a Takarékszövetkezetek felügyeleti szervét, (ha van ilyen), hogy szíveskedjen megvizsgálni a fent jelzett takarékszövetkezetnél a betéti számlámat és informáljanak annak helyzetéről. Ezt azért is kérem, mivel manapság elég gyakori a pénzintézeteknél történő visszaélés. A mai helyzetben nagyon meg kell gondolni a pénzt elhelyezőknek, a takarékoskodóknak, hogy kivel létesítsenek partneri kapcsolatot. Van banktitok! Ezzel egyet is értek. De hogy a saját betétje az ügyfél részére is hétpecsétes titok legyen, azt végképp nem értem! Nagy Miklós Nyíregyháza, Dobó I. u. 2. Kényelmes megoldás Nyíregyházán, a Fazekas János tér 23. számú tízemeletes házban lakunk nyolcvanan. Többségünk idős, mozgássérült ember, akinek nehezére esik a járás. Sosem volt problémánk a villanyszámlással, azért döbbentünk meg annyira, hogy április 10-én délután 2-3 óra körül a házunkban járt a villanyszámlás, de sehová nem kopogott vagy csöngetett be a pénzért, hanem a UTÁSZ Rt. nevében bedobta az alábbi tartalmú értesítést: „...pénzbeszedőnk a mai napon fogyasztásmérőjének leolvasását és a pénzbeszedést elvégezni nem tudta, mert lakását zárva találta”(!) Ezen a papíron kérték, hogy vigyük be a Nyíregyházi Üzemigazgatósághoz a pénzt. Én múlt hét szerdán jártam ott a pénzzel, de közölték, hogy menjek pénteken. Nagyon fel vagyunk háborodva, hogy ennyibe veszik a nyugdíjasokat. Hogy menjen például fizetni a Bethlen Gábor utcára az, aki a postaládáig nem bír elvánszorogni? És ha nem fizetünk, az értesítés szerint a „villa- mosenergia-szolgáltatásból kénytelenek lennénk átmenetileg kizárni”! Balázsi Sándor Nyíregyháza, Fazekas János tér 23. Nyílt levél Nyíregyháza polgármesteréhez Városunk dicsőségére válik, hogy a Kossuth tér és az Ön munkahelyének környéke háromszoros felújítás után tetszését megnyerte. Azonban nem tölt el bennünket büszkeséggel, hogy a város szívében lévő Egyház utca 10. szám alatti épületet mintha lekezelnék. Bízom abban, nem kíván egy budapesti Ó utcai tragédiát Nyíregyházán. Én á várost mint gazdasági szakember jártam be, meglepetésnek tűnik az Ön által megfogalmazott mondat, miszerint: „Mi az idegenből idetelepült embereket is befogadtuk.” (1994. március 14.) Már csak egy kérdésem van Önhöz, tisztelt Polgármester Úr, mégpedig az, miként lehetséges, hogy polgármestersége alatt az Ón irodájából 100 méternél tovább már nem lát el. A Kelet-Magyarország 1994. március 7-i számában megjelent egy fotó szöveggel a házunkról és ez a lapban már nem az első. Az Egyház u. 10. szám alatti házban él három generáció, és életük a ház állapota miatt életveszélyben van...! Stettner Ottó Földkimérés és kárpótlás Dr. Kovács Mihály Egy nagykállói olvasónk részaránytulajdonra jogosult, amit kért nevesíteni és kiméretni. A szövetkezettől azt a tájékoztatást kapta, hogy a kimérés díját a részaránytulajdonos fizeti. Egyértelműen szeretné tudni, hogy ezt kinek kell megfizetni? A földkiadásról szóló 1993. évi II. törvény arról rendelkezett, hogy a részaránytulajdon nevesítése és kimérése esetén a geodéziai, térképészeti költségeket a részaránytulajdonosnak kell megfizetni. Ingyenes földkimérés csak a kárpótlási árverésen földet szerző jogosultat illeti meg, ami sajnos, azzal is jár, hogy a földhivatalok megterheltsége miatt hónapokig nem tudja meg az árverező, hogy hol szerzett földet, illetve annak pontosan hol van a határa. A közelmúltban az ország- gyűlés enyhített a részaránytulajdonosok földkiméréssel kapcsolatos' kiadásain azzal, hogy az 1992. január húszadikát követően kiadott részaránytulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit kérelem alapján részben (50 . százalékban) visszaigényelhetik. A visszaigénylési kérelmet a földhivatali határozat kézhez vételétől számított 60 napon belül kell benyújtani a megyei Földművelésügyi Hivatalokhoz. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az ingatlant öt évig nem adja el a tulajdonos, nem vonja ki a termelésből és hozzájárul a kapott támogatás teherként való bejegyzéséhez. A költségek nagyságát számla- másolattal kell igazolni. A benyújtott kérelemről 30 napon belül kell dönteni határozattal az FM. Hivatalnak. Egy másik olvasónk arra kíváncsi, hogy vásárolt kárpótlási jeggyel árverezhet-e? A kárpótlási jeggyel földárverésen csak a kárpótlásra jogosult, illetve írásos meghatalmazás alapján a képviselője vehet részt. Vásárolt kárpótlási jeggyel tehát nem lehet árverésen földet szerezni, ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy a kárpótlási jegyet megvásárló személy nem mint vevő, hanem mint meghatalmazott szerez földet a kárpótlási jegy tulajdonosa javára. Az így szerzett földtulajdonról adásvételi szerződést kell készíteni, ami azt jelenti, hogy a kárpótlásra jogosult esetében az árverésen szerzett ingatlan eladási ára — az árveréstől számított három évig — az eladó személyi jövedelemadóalapját növeli. Ez azt jelenti, hogy adóznia kell az eladónak az eladott ingatlan után, ami esetleg nagyobb összegű is lehet, mint amennyiért a kárpótlási jegyet eladta. Ezt figyelembe véve azt javaslom a kárpótlásijegy-tulajdonosok- nak, hogy ilyen formában ne adják el a kárpótlási jegyeiket, illetve ne írjanak alá a vevő részére meghatalmazást, ne adják át a kárpótlási határozatokat a vevőnek. Több nyíregyházi olvasónk — akik nem életjáradékban kérték folyósítani a hadifogságban elszenvedett évekért kapott kárpótlást — részletes tájékoztatást szeretnének a kárpótlási jegyről. A kárpótlási jegy tulajdonképpen értékpapírként funkcionál, ami harmadik személynek is szabadon eladható, amelyet bizonyít a tőzsdei forgalom is. Az értéke igazodik a napi kínálathoz és kereslethez, ez határozza meg a névértékhez arányuló napi árfolyamát. Az állam segíteni szeretné a kárpótlási jeggyel rendelkezőket, ezért hoz létre különböző befektetési alapokat, vezet be a tőzsdére olyan cégeket, amelyek részvényeit kárpótlási jegyért is lehet jegyezni, hogy a jogosultak ne adják el olcsón, esetleg szélhámosok ígéreteinek bedőlve az értékpapírjaikat. A földtulajdon szerzésére fordított kárpótlási jegy hosszú távon talán biztosabb befektetés, hiszen az ingatlanok, a termőföld ára jobban őrzi az értékét, mint a bizonytalanabb részvénypiac. A kárpótlási határozatot alapvetően a földárveréskor kötelező bemutatni, hiszen termőföldre csak a jogosult licitálhat — illetve meghatalmazás alapján a jogosult képviselője — míg a többi esetben általában nem kötelező bemutatni a határozatot, kivéve néhány olyan részjegyzési lehetőséget, ahol előnyben részesítik bejegyzés esetén a saját jogon kárpótoltakat. Arra mindenképpen felhívnám olvasóink figyelmét, hogy a kárpótlási határozatot ne adják át a kárpótlási jegyet venni szándékozónak — kivéve ha azt pénzintézet vagy ön- kormányzat kívánja megvásárolni — mert magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet (kft., bt.) esetében történő másodlagos felhasználáshoz a határozat bemutatása *nem szükséges. Leveléből... ...nem tűnik ki egyértelműen, hogy tennelőszövetke- zeti tagsága helyreállítását kérte-e írásban tavaly április 23-áig a jogutód szövetkezettől. Amennyiben ugyanis ezt a határidőt elmulasztotta, sajnos, a vagyonnevesítésből végképp kimaradt — üzenjük Dávid Géza baktalórántházi olvasónk édesapjának. A roskadozó... ...ház magánember tulajdonában és nem az önkormányzatéban van. A lakóknak tehát ajánlott levélben fel kell szólítani a tulajdonost, hogy intézkedjen, orvosolja az állapotokat. Amennyiben nem teszi, bírósághoz lehet fordulni — üzenjük a Nyíregyháza Serház utcai névtelen levélírónak. A szolgálati... ...idő nem minden esetben számít munkaviszonyban töltött időnek. Többek között nem munkaviszony az 1950. január elseje utáni tanulóidő, a javító-nevelő munka időtartama — üzenjük Fekete Ferencné csengeti levélírónknak. Ennek alapján a lapunkhoz elküldött számítás helyes, az ön munkaviszonyába emiatt nem vették bele az egykori tanulóidejét. Utólag... ...is le lehet folytatni elhunyt szülei után a hagyatéki eljárást. A halotti anyakönyvi kivonat vagy másolat alapján az elhunyt állandó lakóhelyén lévő polgármesteri hivatalánál úgynevezett póthagyatáki leltárt kell felvetetni. Ezt fogják majd továbbítani a közjegyzőhöz, aki lefolytatja az eljárást. Tanácsot is kért tőlünk: perel- jen-e. Erre mi nem válaszolhatunk, csak azt kérdezzük: bölcs dolog értéket alig jelentő dolgokért feláldozni a pénzét, idegrendszerét? — üzenjük Szabó Márton nyíregyházi levélírónknak. Nagy eltérések B. Józsefné nyíregyházi olvasónk „Fent hideg” című olvasólevelében március 23-án panaszolta, hogy házukban az alsó emeleteken megfelelően működik a fűtés, fent viszont a kilencedik emeleten — ahol ő lakik — napokon át 14 Celsius fokot mértek. A Nyírtávhő Kft. kivizsgálta a Búza tér 7., 7/a, 34, 36, 38 szám alatti lakóépületek távhőellátását, s erről Makai István, a Kft. ügyvezető igazgatója az alábbiakban tájékoztatta lapunkat: A fenti lakóépület fűtése és melegvíz-ellátása, az épület pincéjében lévő fogyasztói hőközpontról történik. A fogyasztói hőközpontot társaságunk üzemelteti (fenntartásáról — mivel önkormányzati tulajdonban van — szintén társaságunk gondoskodik). Üzemviteli nyilvántartásunk alapján ezen fűtési időszakban (1993. október 15-től) a Búza tér 7. szám alól egyetlen fűtési reklamáció érkezett és a Búza tér 7/a szám alól szintén egyet kaptunk. A panaszban hivatkozott időszakban (1994. március 12-15-e között) más fogyasztótól társaságunkhoz fűtéssel kapcsolatos bejelentés nem érkezett. A hőközpont üzemeltetése során vezetett üzemviteli nyilvántartási adatok alapján a fenti épület megfelelő táv- hőellátásához szükséges hőenergiát társaságunk folyamatosan biztosítja. Az utólag reklamált időszakban a külső hőmérséklet viszonylag magas volt (11-14 Celsius fok), amelynek megfelelően a hőközponti szabályozó berendezések automatikusan csupán 30-36 Celsius fok közötti hőmérsékletű fűtővizet engedtek a fűtőtestekhez, amely ezen külső hőmérsékletek mellett a normál üzemszerű állapot (20-22 Celsius fok közötti lakáshőmérsékletek biztosításához) elegendő, ugyanakkor a fűtőtestek kézhőmérséklet alatti felületi hőmérsékletük miatt tapintással hidegérzetet kelthettek. 1994. március 16-a utáni időszakban a külső hőmérséklet jelentősen lecsökkent (5-6 Celsius fok közötti értékekre), melynek megfelelően a fűtőtesteken keresztüláramló fűtővíz és azzal együtt a fűtőtestek felületi hőmérséklete üzemszerűen 38—40 Celsius fokra emelkedett. Egyébként az épület belső fűtési rendszere nincs kellően beszabályozva. Hőfokmérési adataink alapján az épületen. belül egyidejűleg a megengedettnél nagyobb mérvű lakáshőmérsékleti eltéréseket találtunk. Tekintettel arra, hogy az épület belső fűtési rendszere a társasház tulajdonában van, így annak mindenkori működőképes állapotáról (a szükséges karbantartási és javítási munkák elvégeztetéséről, a rendszer beszabá- lyoztatásáról) a társasháznak kell gondoskodnia. Kisvasúti kilátás Harasztosi Pál felvételei
