Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

1994. április 19., kedd Keiet-Magyarország 7 KISKERT Tokos jövedelmet ígérnék Jó piaca van külföldön a minőségi héjas tökmagnak • Volt már egy virágkora Nyíregyháza (KM) — Me­gyénkben nagy hagyomá­nyai vannak a töktermesz­tésnek, amit bizonyít az is, hogy az egyik országszerte legismertebb sütőtökfajta a Nagydobosi névre hallgat. Az a lehetőség, amivel egy debreceni vállalkozás keresi fel mostanában a megye településeit, ugyan nem sü­tőtökre, hanem tökmagter- mesztésre vonatkozik, ám mégis kedvező lehetőséget kínál jó néhány, ma még té­tova gazdának. — A mezőgazdaság privatizá­ciójából eredően az új gazdák­nak nagy gondot jelent a ter­melés és értékesítés megszer­vezése — vélekedik Papp De­zső agrármérnök a debreceni Dudu Bt. üzletvezetője, akit a szabolcsi termelést szervező kőrútján kérdeztünk a tökmag- termesztésben rejlő lehetősé­gekről. — Ráadásul sokaknál nem elegendő a technikai esz­közállomány és a pénzügyi forrás is vékonyan csordogál. Azzal a lehetőséggel, amit kí­nálunk, segíteni tudunk eze­ken a gazdákon. □ Miért a tökmagban rejlik ez a lehetőség? — Az úgynevezett alterna­tív növények terén, mint a madáreleségnek való és az ét­kezési magvak, változatlanul nagy a kereslet a világpiacon. Ezek egyike a tökmag, amely­nek termesztése terén igen sok, ki nem aknázott lehető­séggel rendelkezünk. A terme­lők számára lényeges, hogy a termesztése nem igényel na­gyobb beruházást, csupán jó kultúr állapotú termőterületet és a technológiai előírásokat gondosan betartó kézi munka­erőt. Ha e feltételek megvan­nak, a tök ezt tervezhető, biz­tonságos terméssel és nyeresé­get hozó bevétellel hálálja meg. , □ Úgy tudom volt már egy virágkora nem oly régen a tök­magnak. Elsősorban a héj nélkülinek. — Már 20 éve keresett ex­porttermék a tökmag a világpi­acon, kiváló beltartalmi értéke és a gyógyszeripari-, kozme­tikai alapanyagként való hasz­nosíthatósága miatt. A héj nél­küli és a héjas magvú tökfajták hazai vetésterülete, egy évti­határt?! — van egy alapvető szépséghibájuk: nevezetesen, hogy esetükben közönséges hamisítványokról van szó. Rá­adásul az eredeti célra — hogy megvédje az almát a beteg­ségektől — teljességgel alkal­matlanok, ahogy ez immár több laborvizsgálatból kiderült. Már két esztendeje, hogy az első hamis növényvédő szer a megyei hatóság vegyészeinek kezébe került. Akkor „gyári csomagolású” 5 literes Decis rovarölőt vettek többen is féláron a csalóktól, akik észre­vehetetlenül petróleumra cse­rélték a kannák tartalmát. Ki­csit drága petró volt a jó vé­teltől megrészegülteknek. Újabban két gombaölő szer fe­kete forgalmazásáról vannak már konkrét információk. Az egyik az ANVIL, amelynek miután megvizsgáltatták egyik kézre került, „eredeti” címké­vel ellátott csomagolását ki­zede fel is futott 2-3 ezer hek­tárra. A tökmag iránti kereslet azonban napjainkban sem csökkent, különösen a héjas fajtákra érkezett idén külföldi igény. □ Miért éppen a tőke­szegény, a földjén kívül csak a két keze erejére támaszkodó mezőgazdasági vállalkozónak ajánlja ön ezt a lehetőséget? — Talán mondanék egy külföldi példát. Ausztriában jelenleg 8000 hektáron termel­nek magnak tököt, s éppen az önköltség csökkentése, vala­mint a várható nyereség növe­lése érdekében kézzel takarít­ják be a kétharmadát. Vélemé­nyem szerint a kisparaszti gaz­dálkodásban, átértékelve a ha­zai gyakorlatot, növelni kel­lene a töktermesztés területét. E mellett szól az a tény is, hogy a mai magtermesztési tökfajták — az államilag elis­mert DAKI-802 és az OLIVIA fajtajelölt — alkalmasak a ket­tős hasznosításra. A tökhús, ami megfelelő körülmények esetén 50-60 tonnát tesz ki egy hektárról, jelentős takar­mány-alapot jelenthet a gaz­dák számára. derült, hogy az egy hasonló küllemű, de nem almára, ha­nem búzára való és egyébként jóval kevesebbet érő gomba­ölő szerrel van megtöltve. A megyei növényegészségügyi állomás növényvédő szer mi­nősítő laboratóriuma idén, rö­vid időn belül már a harmadik almatermelő, SYSTHANE 12 gombaölő szerként „valakitől” vásárolt mintáját vizsgálta meg. Olyan értelemben végül is eredménytelenül, hogy nem varasodást és lisztharmatot pusztító Systhane volt, hanem egy teljességgel ismeretlen és valószínűleg hatástalan anyag. Szeretnénk hinni, hogy leg­alább ártalmatlan az a sok be­csempészett álgombaölő szer és csupán annyi kárt okoz a csábító üzletnek ellenállni nem tudó, ki tudja hány „át­vert” gazdának, hogy nem vé­di meg az almafát a betegsé­gektől. Mert az már tragikus — A hús súlyának egytize- dét jelentő tökmagtermés pe­dig, nálunk leszerződve export értékesítésre, további 30-50 ezer forintnyi árbevételt jelen­thet egy hektárról. 200 kiló magtermés már fedezi e terü­letegységen felmerült költsé­geket. □ Milyen feltétek között vághat bele valaki a tökmag termesztésbe? — A legszélsőségesebb ta­lajok kivételével bárhol ter­meszthető, elsősorban kalá­szos gabona elővetemény után. Élelmes növény ugyan, de a magtermés növelése miatt kell neki a tápanyag, amit is­tálló-, és műtrágyával kell ki­juttatni. Verni — mint a kuko­ricát — akkor kell, amikor már melegebb a talaj, azaz április végén, de május 15-el bezá­rólag. Akivel mi szerződést kötünk, annak biztosítjuk a hektáronként szükséges mint­egy 5 kg vetőmagot. A meg­érett tök magozásának, mosási és szárítási munkáinak össze­hangolásával jó minőségű ma- gbt lehet előállítani, amelyért annak minősítése után azonnal fizetünk a termelőnek. lenne, ha tíz hektár számra perzselné le, tenné tönkre a gyümölcsösöket, vagy okozna — ne adj ’Isten — halálos mérgezéseket. Reményked­jünk, hogy nagyobb baj nem történik! — Nekünk csak Záhonyban van határkirendeltségünk, ahol szakemberünk azonnal felismeri a növényvédőszeres szállítmányokat. Azok viszont nyilván a kishatáron át érkez­nek. Tartottunk már ellenőr­zést KGST-piacon, de ered­ménytelenül — tárja szét kar­ját Sallai Pál a megyei nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomás igazgatója — A vámosoktól még nem kaptunk eddig értesítést, hogy nagyobb növényvédő szer szállítmányt lekapcsoltak volna. Az ilyen veszélyes, feketeüzletelésnek úgy látszik csak az első rosz- szul végződött eset nyilvános­ságra kerülése vet majd gátat. Csalók etette almatermelők Sűrűsödő gyomirtási tennivalók Nyíregyháza (KM - G. B.) — Rendkívül erős a gyomosodás minden felé, mondják a sza­kemberek, ami kiváltképp a búzatáblákon ad okot izga­lomra. Főként a nehezen irt­ható gyomok indultak erős fej­lődésnek. Kötött talajokon a galaj, az ebszékfű, a kenderke- fű, homokon a nagyszéltippan növekszik fenyegetően. Az esők miatt a gyengébb bú­zaállományokban várható még a vadrepce, a libatop és a kese­rűfű félék elhatalmasodása. Amint az idő engedi, sür­gősen el kell végezni a gyom­irtásokat, mert a nemkívánatos növények ellenhatékony gyo­mirtószerekre már a búza is fokozottan érzékennyé válik a bokrosodása lezárultával. Most van itt a lehetőség a tarack kiirtására Glialkával. A május elején még időben vet­hető kukorica, napraforgó és zöldségnövénnyel hasznosí­tott táblákban, ha ott zöldell a tarack, érdemes Glialkás ke­zelést alkalmazni, mert még belefér az időbe az a két hét, ami szükséges a Glialka szá­mára, hogy kifejtve hatását, el­pusztítsa a kultúrnövényt „megfojtó” tarackos -gyomnö­vényt. Allergizáló virágporával az embereknek oly sok és súlyos egészségügyi problémát oko­zó parlagfű, vagy másként vadkender ellen is elindíthat­juk az „ossz népi” védkezést. Ugyanis megkezdődött a gyomnövény kelése A nyíregyházi Állatkórház történetében (hála a gazda gyorsaságának is) az első olyan ló­császármetszést hajtotta végre a négytagú állatorvosi team, amelyikből felgyógyult a méhében elpusztult csikajától megszabadított kanca és miután eltávolítják a varratot az oldalán ejtett hatalmas vágás helyéről, szerdán haza is térhet Harasztosi Pál felvétele Áprilisok emlékei Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A „bolondos” jelző terjedt el április hónapjáról a köztu­datban, nyilván nem vélet­lenül. Szeszélyes, változé­kony időjárásával megér­demli a nép száján forgó jellemzést: „áprilisban hét tél, hét nyár...” A kellemes meleg napok mellett gyako­riak ilyenkor a fagyok is, különösen, ha derült éjsza­kákon a földfelszín ki­sugárzása nagy. Ha az idő esős, úgy a fagyveszély csökken, elsősorban a fe­dett égbolt miatt, amely mint meleg paplan vissza­tartja a kisugárzott meleget. Ilyenformán helyes és igaz az a mondás, miszerint: „Áprilisi esőzés kergeti a fagyot”. Iszonyatos áprilisokról is megemlékeznek azonban a krónikák. Időszámításunk előtt 179-ben ebben a hó­napban hatalmas viharok tomboltak Rómában, nagy anyagi károkat okozva. Krisztus után 373-ban Juli- anus Apostata hadseregét szórta szét egy április végi ítéletidő az Eufrates folyó partján. 1228 áprilisában heteken keresztül olyan meleg volt Kelet-Európá- ban, hogy a hónap végén már itt-ott sárgulni kezdett a búza. 1359 áprilisának 20. napján heves zivatar tom­bolt Siena városa felett. Egy villám a katedrálisba csapott és több embert megölt. Pár nap múlva egy északi sarki eredetű hideg front zúdult Európára, tönkretéve szinte az összes szőlőskertet. 1446 április 10-én Közép-, és Nyugat- Európában erős hideg és havazás volt. Az Északi­tengeren tomboló vihar akkora szökőárai járt, hogy tizenhat tengerparti falut semmisített meg. 1699 áprilisa rendkívüli száraz­sággal, a következő évé pe­dig egy visszaköszönő, ret­tenetes téllel sújtotta egész Erdélyt, amikoris a hó alatt valamennyi vetés elpusz­tult. Különleges természeti tü­neménynek számítanak a főként e tavaszi időben időnként előforduló „véres esők”. Legutóbb 1979 tava­szán számolt be a sajtó egy Moldáviában, majd idehaza Győr környékén is bekövet­kezett furcsa, vöröses-sár­gás színű porhullásról, il­letve „véres” esőről. Az ilyesfajta levegőszennyező­dést részben a Kizil Kum és a Karakum sivatagból érke­ző finom porszemcsék okozzák, amelyek olykor a felhők vízcseppjeinek, jég­kristályainak kondenzációs magvaiként festik vörösre a csapadékot, rémületet kelt­ve az emberek körében. A mostani április eddigi napjaira nem nehéz emlé­kezni. A megye kerttulaj­donosainak, földművesei­nek — a múlt héten még legalábbis — a csapadékkal gyűlt meg leginkább bajuk. Kétségtelen, hogy a hónap első fele, mintha csak be akarná pótolni a tavalyi le­maradást, igen csak „ned­vesnek” bizonyult. A me­gye szabolcsi tájain 50, a szatmári, beregi részeken a 70 millimétert is meghalad­ta az elsejétől lehullott eső mennyisége. Eleinte még mindenki örvendezve fo­gadta az égi áldást, ám ami­kor már a homoki gyümöl­csösökbe sem lehetett a permetező gépekkel be­menni, vagy a rohamosan fejlődő és gyomosodó bú­zatáblák sem bírták el a vegyszerező traktort, rán­colódni kezdtek a homlo­kok. Reménykedjünk a jó folytatásban! I------------------------------------------------------------------------------------------1 Ilii « I § jg. á \ * J : C * J Jelentkezőket... ...várnak a kertbarátok kö­zül, június, július, augusz­tusi kertlátogatások meg­szervezésére Nyíregyháza Széchenyi u. 16. sz. alatt dr. Arató Istvánnál. (KM) Kertészeti... ...növények környezetbarát védelméről lesz szó azon a Kertbarát-rendezvényen, amelyet ma délután 3 órától tart dr. Keresztesi István a Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tanára a mező- gazdasági Főiskola 7. sz. termében. (KM) Borokról... ...ad részletes tájékoztatást áprilisi számában a TESZT Magazin, amely részletes ismereteket közöl bortörté­nelemről, a hazai borvidé­kekről, a borfogyasztás sza­bályairól és számos fehér-, és vörös borfajtát minősít táblázatában. (KM) Szőlő... ...és bor lesz a témája annak kertbarát-rendezvénynek, amelyikre a Vasutas Kert­barát Klubban kerül sor áp­rilis 29-én 16 órától. (KM) Kendermagos... ...tyúkok újratenyésztésé- nek hasznos voltára hívja fel a figyelmet a Gazda c. hetilap, amelyek ősi ma­gyar fajtaként igénytele­nebbek, ellenállóbbak a di­vatos fajtáknál, így tartásuk is jóval olcsóbb. (KM) Borok versenye Nyíregyáza (KM - MTF) — Mint az előző években, most is a MÁV Művelődési Ház adott otthont március 24-én a Kertbarátok borver­senyének. Mivel ezúttal is számos bormintát neveztek a versenyre, a zsűrinek há­romórás feszített mun­kájába került, hogy meg­hozza döntését. Végül há­rom kategóriában hirdetett eredményt. A fehérborok kategóriájában I. díjat, vagyis arany fokozatot Csa- táry Tibor, az ezüstfoko­zattal járó II. díjat Török Pálné, a III. díjat jelentő bronzfokozatot Mendler András bora nyerte. A vö- rösborok kategóriában I. Zsíros Sándor, II. Szombat- hy Géza, ül. dr. Orbán Ger­gely bora lett. A gyümölcs­borok között Franczel And­rásáé bora első, Borbás Gé­záé második, és Szombathy Gézáé a harmadik. Nyíregyháza (KM - G. B.) — Újabb vámszedői vannak a termelők pénztelenségének, no meg a szabolcsi gazdák hi­székenységének. Megyeszerte beszélték, ami most már bi­zonyosságot is nyert, hogy nem csak az „ártatlan” KGST- piaci turistaszatyros csencse- lésben jelentek meg a hazai ár­nál olcsóbb növényvédő sze­rek -— az akármilyen minősé­gű „staniclis” vetőmagvak, mellett! —, hanem nagyban is megszerveződött a jónevű, ér­tékes (pontosabban annak mondott) növényvédő szerek fekete kereskedelme. A rendszerint nagyobb tétel­ben és csábító áron kínált, el­sősorban Romániából szárma­zó márkás gombaölő szerek­nek azonban — amelyekkel kapcsolatban még azt sem ár­tana tisztázni, egyáltalán ho­gyan léphetik át sok száz lite­res mennyiségben az ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom