Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

1994. április 11., hétfő HAZAI HOUMI Dilemmák és sokkok Jóléti politika kellene a szegénypolitika helyett — mondják az illetékesek tathatatlan, de egyedül csak erre hagyatkozni egyenértékű a véletlenséggel. A szociális munkában a tapasztalatok sze­rint igen jellemző a kiégés. De hiába jó az elmélet, hiába ki­fogástalan a gyakorlat, a kettő között az etikának kitüntetett szerepe van. A dilemma azt je­lenti, hogy nincs jó megoldás. Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Az intézmény szellemisége kiváló garancia arra, hogy a nyíregyházi szociálismun- kás-képzésnek lesz presztí­zse — láthatóan ezeket a sza­vakat nem hízelgésnek szán­ta dr. Talyigás Katalin azon a fórumon, melyet a DOTE Egészségügyi Főiskoláján tartott nagylétszámú lelkes közönség előtt. A szakmai körökben nagy te­kintélynek örvendő tanárnő az ország első szociális munkása, az ELTE egyetemi docense­ként tagja volt annak a szak­embercsoportnak, akik kidol­gozták, szívós kitartással, nagy erőfeszítéssel meg is te­remtették a hazai képzés alap­jait. S bár nem rajtuk múlott, hogy nem minden elképzelé­seiknek, a külföldi tapasztala­tok eredményesnek vélt adap­tálásának megfelelően alakult, mind a mai napig szenvedé­lyes követője nemcsak a szo­ciálpolitika, hanem az oktatás helyzete alakulásának. Öt év­vel ezelőtt ő volt, aki konkré­tan Nyíregyházán szorgalmaz­ta a szociálismunkás-képzést, mert úgy érezte, ebben a tér­ségben egyre nagyobb szük­ség lesz ezen szakemberekre. S milyen jól gondolta. Sokkoló meglepetések Segíteni tudni kell! tóbbnak tartja ezzel szemben inkább az „erőforrás” minősí­tést. A második a mérlegelési, ér­tékelési, szelekciós dilemma. Ennek magyarázata, hogy ke­vés az eszköz, a pénzügyi hát­tér a segélyezésre, s naponta kell dönteni a szétosztásról. Kiknek adjunk: aki érdemte­Meghatódottan vette tudomá­sul, hogy álmaik valóra váltak, s úgy értékelte, hogy immár a főiskola a DOTE-vel össze­fogva a régió fontos intézmé­nyévé vált. A téma, mely központi ele­me publikációinak is, az a di­lemmasor volt, mellyel a szo­ciális munkásoknak naponta meg kell küzdeniük. Ez a hi­vatás ugyanis, ha belegondo­lunk, apró eredményekből, sok kudarcból, és elég gyakran sokkoló meglepetésekből áll. Nagyon nehéz életet választot­tak — címezte szavait a jelen­lévőkhöz. De persze, a továb­biakban a bíztatás sem maradt el. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása talán ebben a szakmában a legérzékenyebb pont. Lényege az a pillér, az etika, a szakmaerkölcsi alapál­lás, értékvállalás. Elemezte a gyakorlat és elmélet egyensú­lyát. A gyakorlat szerepe vi­Az első ilyen legfontosabb dilemma a beavatkozás körül alakul ki. A kérdés: van-e jo­gom beavatkozni a kliens éle­tébe, ha igen, hogyan lehet úgy tenni azt, hogy a szemé­lyes szabadság ne sérüljön, meg különben is, mit szólnék én ehhez? Tudom-e ezért a be­avatkozásért vállalni a felelős­séget? A beavatkozás erkölcsi alapja az a feltételezés, hogy eredményeképp a helyzet vál­tozik, enyhül a szenvedés, javulnak a körülmények. Erőforrás A szakma módszertani alapja: a csoport, a közösség képessé tétele a sors fölötti uralkodás­ra. Cél, hogy a másik erős le­gyen, ő oldja meg a saját prob­lémáját. A kezdetektől mosta­náig gyakorta felmerül a szoc. munkás egyenlő „puha rend­őr” párhuzam, aminek ő nem híve, helytállóbbnak, vállalha­Balázs Attila felvételei len vagy aki érdemes, azok­nak, akik semmire se mennek, vagy azoknak, akikben van képesség, szándék és akarat? A szociálpolitika válasza az, hogy a társadalmi viszonyokat kell megváltoztatni az alanyi jog alapján való ilyen fontos döntésekhez. A mi mai szisz­témánk távolodik ettől a fel­fogástól, hiszen helyi kritéri­umrendszereket dolgoznak ki, miközben az elosztáshoz ke­vés a forrás. A kimaradókkal szemben is van kötelezettsége a szakmabélieknek. A harmadik dilemma a kontrollal kapcsolatos. Kihez, kiknek tartozik a szociális munkás? A munkanélküli-se­gély sok családnak az egyetlen megélhetési lehetősége, a par­lamentben mégis sűrűn támad­ják a járadékrendszert a feke­temunka miatt. A többség kényszerből végez feketemun­kát, s így azonnal felmerülnek a szociális munkásban az ag­gályok: én törvénytisztelő va­gyok, adófizető vagyok, s nem fogadhatok el hálapénzt... Én szerezzek feketemunkát? Igen, de mivel bízott meg az önkormányzat mint közalkal­mazottat? A megoldás, ha van, az, hogy akár lobbizni is kell azért, hogy a feketemunkából legális váljék. Kulturális különbségek A negyedik helyre a kulturális különbségek kezelésének di­lemmáját helyezte az előadó, ötödikként pedig az autonómi­át hozta fel problémaként. Az állam szerepvállalása a szociálpolitikában elkerülhe­tetlen, nem lehet visszavonul­ni — hangsúlyozta Talyigás Katalin —, ám nálunk ezzel mégis ellentétes tendenciák fi­gyelhetők meg, ami annál is súlyosabb, mivel a civil tár­sadalom meg még nem hozza létre a maga intézményeit. De nem is a ma folytatott sze­génypolitikára, hanem jóléti politikára lenne szükség! Egy feltett kérdésre, miszerint mi­lyen esélyekkel indulnának a szociális munkások a választá­sokon, a következő reagálás született: — A szociálpolitika elneve­zés második fele önmagá­ért beszél. A néma tömeg érdekeinek érvényesüléséhez azonban szociális érzékenység kell. Megosztott a politika, nincs közös nevező a szociális szférát illetően, pedig ez egy jó ideig a társadalmi béke leg­fontosabb kritériuma lesz. Az amerikai törvényhozásban a Kennedy-kormány idején ak­kor történt e téren a nagy át­törés, amikor szociális munká­sok egy csoportja meginvitálta a képviselőket egy szociotúrá- ra. Énnek az élménynek és az erős lobbizásnak nagyon sok eredménye lett 1968 után. Ná­lunk a hajléktalanság ekkora mérete (amibe nem szabad egyébként belenyugodni) a szegénység negatív spiráljá­nak kialakulása mögött, a tör­vényhozás felelőssége is ki­tapintható. A törvénykezés hátterében ott kellene lennie a társadalmi etikának és a szoli­daritás alapelvének. Erre pe­dig éppen a szociális munkás szakma tud megtanítani. Megbeszélés Nyíregyháza (KM) — Norbert Lippenmeyer pro­fesszor Németország egyik reformegyeteméről érke­zett, szupervíziót (eset- megbeszélést) tart az egészségügyi főiskolán. Amint elmondta: mos­tanra a fejlődés olyan irányba indult el a profit és a nonprofit szférában, a gazdaság számos területén is egyre szélesebb az ér­deklődés a módszer, a „fe- lülbírálat” iránt. Nálunk nagyon kevés az erre sza­kosodott, jólképzett szak­ember, ezért van szükség a külföldi szupervízorokra. Harminc évvel ezelőtt ma­ga is elvégzett egy szo­ciálismunkás-képzőt, s sok olyan vitát, melyet ők ak­kor ott folytattak, felis­merni vél itt Magyarorszá­gon, például ami a szociá­lis törvény megalkotása során volt tapasztalható. Nagyon ismerősek azok a problémák is, amelyek ak­kor jelentkeznek, amikor a hallgatók először mennek ki a terepre. Az első gólyákból fecskék lettek Szükség van rájuk, csak épp állásuk nincs a hallgatóknak Nyíregyháza (KM) — Ha­marosan államvizsgáznak a DOTE Egészségügyi Főisko­la elsőként végző szociális munkás szakos hallgatói. Huszonhatójuk közül heten már féllábbal munkát vállal­tak, ám a többségnek még csak kilátása se nagyon van állásra. Szemben a védőnő­jelöltekkel, akik szinte válo­gathatnak, na, de az ő szak­májuk mögött 70 éves múlt van... Szoboszlai Katalinnal, Bagdi Katalinnal, Vágó Beátával és Ferenczi Gáborral beszélget­tem. Mi is került volna szóba, ha nem az elmúlt négy év alatt szerzett élmények, s a jövővel szembeni várakozás. Ezzel a végzettséggel, mely végre már a FEOR-ba is bekerült, s a szakma rangjára emelkedett, tulajdonképpen nagyon sok te­rületen, sok intézményben el lehetne helyezkedni. A feltéte­les módnak komoly oka van. Szerintük, akiket illet, különö­sen igaz ez az önkormányza­tokra, nemigen vannak telje­sen tisztában azzal, mire len­nének ők jók, mit is kezdhet­nének velük. Lapunkban is kö­zöltük azt a bemutatkozó-tájé­koztató levelet, melyet a po­tenciális munkahelyek veze­tőinek küldtek a pályakezdő hallgatók képviselői. A 90 címzettől két válasz érkezett, melyek azon túl, hogy szimpá­tiájuknak adtak hangot, semmi kézzelfogható ajánlattal nem bíztatták őket. Pedig már népjóléti minisz­teri rendelet is kötelezően írja elő az alapellátásban a szo­ciális munkás diploma meg­szerzését, s míg a levelező ok­tatás beindul, és az elsők vé­geznek, eltelik majd néhány év... Ők meg itt állnak renge­teg friss szakismeret birto­kában... Az iskolákban is len­ne tennivalójuk, hiszen sajnos, egyre szaporodó a gyermek­ifjúság- és családvédelmi munka, szívesen is látnák őket, de státus nem lévén, a vezetésnek az a javaslata: ta­lán forduljanak az önkor­mányzathoz. Ugyanez a hely­zet minden állami fenntartású szociális intézmény esetében. Van olyan szervezet, melynek bürokratikus felépítésébe azonban ők nem fémek bele. Úgy tapasztalják, hogy a köztudatba azért már kezd be­férkőzni a szociális munka tár­sadalmi hasznossága, sőt nél­külözhetetlensége, de becslé­sük szerint kell olyan 10-15 év a teljes szemléletváltáshoz. Sokan máris szívesen folytat­nák a tanulást, de elzártnak íté­lik szakmai továbbjutásuk le­hetőségeit. Ezt úgy fogják fel, mint vagy feledékenységet, vagy mint egy módszert arra, hogy maradjanak csak szépen a tűzvonalban... Erre egyébként az oktatás szerkezetét tekintve nagy ará­nyú gyakorlat, terepmunka predesztinál is. Nem lehet azt mondani, hogy elkeseredettek, panasz- kodóak lennének, nem is olyan fából faragták őket — meg akik erre a hivatásra ad­ják a fejüket, különben is pozi­tív lelki beállítottságúak —, de egy kicsit azért csalódottak. Szerintem joggal. Idealisták ne Szőke Judit V onzanak, s taszítanak is a szociálpolitika (milyen száraz az el­nevezés!) témakörébe tar­tozó esetek. Szeretem az em- bernyitogatást, a krokikat, de a sorsok ugyanakkor sok­szor elborzasztanak. Pedig milyen szépen, szívszagga- tóan meg lehetne egyiket- másikat írni! Csakhogy a szívettépésnek úgy önmagá­ban nem sok értelme van. Ha kollektiven bőgünk egy jót, még nem tettünk meg min­dent. Csakhogy én, és bizo­nyára így van az olvasók többsége is, tehetetlen va­gyok, legfeljebb néha ki-ki- szisszenek közben. Hát még, aki erre teszi fel az életét, s hivatásul választja! Sokak szerint a szociális munka egyetlen területére sem ér­demes olyanoknak jelent­kezni, — legyenek azok lát­szólag igen felkészültek, — akik egy cseppet is idealista beállítottságúak, hiszen a nagy eszmékkel érkezők olyan masszív, kemény hely­zetekkel, sérült emberekkel találkoznak szemben, hogy visszahőkölnek. A szociális érzékenység, s a szívjóság pedig nagy kincs, ezekkel azért nyilván rendelkezniük kell e hiva­tásra készülőknek. Képesek legyenek átvenni a másik ember perspektíváját, rá tudjanak érezni a gondjai­ra: egyszóval nélkülözhe­tetlen az empátia. Nem érezhetik magukat veszély­ben, de fenyegetettnek sem, hogy bezáruljanak védeke­zésül akár egy dogmatikus elképzelésbe, vagy beleka­paszkodjanak egy ideába. A szociális munkások olyan realitásokba ütköznek, me­lyek nem a saját világuk, s gondolom, nagyon nehezen tudják megállni, hogy ne kezdjenek el értékelni, mi­nősíteni. A tolerancia is na­gyon fontos, mivel más élet­stílusok, . élethelyzetek szembesülnek. A kérdések naponta felvetődhetnek: meg tudom-e érteni azt a speciális logikát, mely egy másik ember élettörténete mögött van, képes vagyok-e beleélni magam és elfogad­ni, hogy akár logikus követ­kezmény is lehet, hogy va­lakiből bűnöző vagy prosti­tuált lett... Ezek nélkül ke­vesen tudnak megmaradni választott foglalkozásuk mellett. r alán épp ezen követel­mények szelektálnak is szinte rögtön, ami­kor erre a pályára beteszi valaki — szándékosan fa­csarom ki a mondást — a lelkét. Mindazonáltal soha nem találkoztam együttér- zőbb, nagyszerűbb, kisem- berpártolóbb, ezért hozzám igen közelálló emberekkel. Akiknek a bárók, kánok, fe­jedelmek és populista poli­tikusok idején még a tartá­suk is megmaradt. Fodor Gábor... ...az SZDSZ országos listá­jának második helyezettje segíti Bartha László és La- borczi Géza választási kampányát keddi, nyíregy­házi programjával. A sza­baddemokratává lett poli­tikus kedden este 7 órától előadást tart és politikai fó­rumon vesz részt Nyíregy­házán a Váci Mihály műve­lődési központ színházter­mében, amelynek házigaz­dája a két nyíregyházi kép­viselőjelölt. (KM) Nyírbélteken... ...a művelődési házban tart választási gyűlést április 11-én és 12-én 19 órai kez­dettel Rácz Mihály függet­len képviselőjelölt, akit a Vállalkozók Pártja támo­gat. (KM) Szabaddemokrata... ...képviselőjelöltek tartanak választási gyűlést több tele­pülésen a hét elején. Iványi Tamás, kedden 19 órától Jándon, szerdán 19 órától Tiszakerecsenyben ismer­teti programját a művelődé­si házban. Kiss Gyula 11-én Rohodon, 12-én Vaján, 13- án Nyírparasznyán, a mű­velődési házban mutatko­zik be leendő választói előtt 19 órától. Fábián József né ma 19 órától Geszteréden, holnap 19 órától Szakoly­ban tart választási gyűlést, mindkét helyszín a művelő­dési ház. (KM) Lakossági... ...fórumon mutatkozik be ma 19 órától Ófehértón a pártok házában Lakatos András az 5-ös számú országgyűlési választóke­rület szocialista képviselő- jelöltje. Demecserben hol­nap, kedden 18 órától is­merhetik meg Lakatos András és a Szocialista Párt programját 18 órától a mű­velődési házban. (KM) Gávavencsellőn... ...tart választási gyűlést ma 19 órától a Rakovszky álta­lános iskolában Molnár Jó­zsef, az Agrárszövetség képviselőjelöltje. Holnap 19 órától Szabolcson, a mű­velődési házban ismerteti a jelölt saját és az Agrárszö­vetség választási program­ját. (KM) Ajakon... ...a művelődési házban tart lakossági fórumot április 12-én Szabó Béla mezőgaz­dász, a Demokrata Fórum kisvárdai képviselőjelöltje. Szabolcsbákán 15-én a fa­luházban, Tiszakanyáron 16-án az iskolában mutat­kozik be a jelölt. Mindhá­rom helyszínen 18 órakor kezdődik a fórum. (KM) Oltás veszettség ellen Nyíregyháza (KM) — Minden, kilencven napnál idősebb kutya veszettség elleni védőoltása és féregte- lenítése kötelező, s az Oltást évente meg kell ismételni. Nyíregyháza közigazgatási területén idén is megszer­vezték az oltást. Először a város belterüle­tén oltanak 15-én és 18-án, utána másutt. a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom