Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
1994. március 7., hétfő HAZAI HOLMI Városokba vezetnek az utak A királytól kapott jogtól az elnöki döntésig — mindig lesznek fokozatok Réti János Budapest (KM) — Város: a folyton áhított, mégis annyiszor elátkozott képződménye az emberi életlehetőségeknek. Kellemesen belakható vagy elidegenítő, összetartó vagy országnyi tömegével ránknehezedő, csábító és rettegésben tartó kő, beton és acélhalmaz. Minden utak kezdete és vége. A szabad természeten ember által ejtett gyógyíthatatlan seb. Az ókori Ur városától az Égei- tenger városállamain, a Hanza központokon és Itália államvárosain át az új és legújabb kor megapoliszáig. Köztük a magyar városok. Jogokkal, kötelességekkel, a polgári életforma keserves nyíladozá- sával, küzdve a feudális gondolkodás megrögződéseivel korszakokon át. Arumegállí- tással, városrendezéssel kezdve, majd elveszítve az ország szívét körülölelő városkoszorút, de azután vagy épp azért gyógyítatlanul hagyva a vízfejűség, a mindenre ránehezedő fővárosközpontúság csalhata- lan tüneteit. A város történelmi szerepéről, magyar sajátosságairól, a várossáválás folyamatáról és rendszeréről Loydl Tamással a Belügyminisztérium Településfejlesztési és Kommunális Főosztályának vezetőjével beszélgettünk. Nem csak település — A városfogalom tartalma mindenkor attól a történelmi, kulturális környezettől függ amiben alkalmazzák. Más volt a középkori elképzelés, ahogy mindmáig más az angol, az amerikai, a skandináv, a mediterrán, a kínai, az afrikai. Nincs örök érvényű séma. NeLoydl Tamás A szerző felvétele künk külön szerencsénk, hogy a magyar nyelvben a kifejezés a használatban nem pusztán házak halmazát, a települést jelöli, hanem az ott élő embereket, a város társadalmát is jelenti. □ Ami az értelmezés sokféleségét illeti, milyen a magyar város? — Leginkább a latin- „frank”germán vagyis a kontinentális jelentéstartalomhoz áll a legközelebb. Történelmi szempontból ezen belül a városcímet, jogot, többletet jelentett. Tulajdonképpen egy minőség felülről való elismerése. Egy kiváltság, ami rangot adott az ott élők közösségének. □ Természetesen a szervezettség vagy önszerveződés valamilyen fokán... — A cím adományozója azt feltételezte, illetve ismerte el, hogy már kialakult egy rendezett közösségi forma. A polgárok olyan intézményesülést hoztak létre, olyan szinten szervezték meg a saját ellátásukat, gazdálkodásukat, szolgáltatásaikat, biztonságukat, hogy azzal kiérdemelték a városi rangot, ami előnyökkel, kiváltságokkal járt. A magyarNyíregyháza (KM - R. J.) — Kimondva vagy kimondatlanul, de az állampolgárok nagy részében él az a hiedelem, hogy a városokban mindenekelőtt azért jobb, színvonalasabb az élet minősége, mert oda több jut az elosztásnál. És minél nagyobb egy város, annál inkább részesedik a központi pénzekből, természetesen a nála kisebb települések rovására. így aztán a falu rendre hátrányban marad a várossal, a kisváros a nagyvárossal, a nagyváros a megyei jogú nagyvárossal szemben és akkor Budapestről ne is tegyünk említést... így van-e, illetve mennyire igaz ez a feltételezés, tettük fel a kérdést László Gézának, Nyíregyháza megyei jogú város gazdasági irodája vezetőjének. — Sem a városi cím, sem a megyei jogú városi rang nem jelent többletforrást a működéshez. A jelenlegi szabályozó rendszerben nincs lehetőség arra, hogy a város, vagy a megyei jogú város bármely más településfokozattal szemben megkülönböztetett ellátásban részesüljön. Tehát a lehetőségek, ha a nagyságrendek eltérőek is, az elosztás szempontjából lényegében megegyeznek a községek pénzügyi forrásaival. Illetve egyetlen különbség van: az illetékekből származó részesedés. Ennek arányát azonban a országi viszonyok között a város a polgárosultabb, a szabadabb társadalmat jelentette. □ A várossá nyilvánítás napjainkban is fejlettséget ismer el, de a szempontok nyilván változtak. A fejlettség fokmérője — Az elmúlt évtizedben a városi cím odaítélése meghatározott rend szerint történt. Jogszabályok írták elő milyen sajátságokat, jellemzőket kell felmutatni egy településnek ahhoz, hogy a városi rangot elnyerje. A kilencvenes évek aztán új helyzetet teremtettek: korábban felülről kierőszakolt egyesítésekkel létrehozott közigazgatási egységek részei önállóságra törekedtek, több település pedig, amelyik elvesztette valamikori városi rangját, a változásoknak köszönhetően a cím visszaszerzéséért folyamodott, illetve folyamodik. így a régi sebek helyrehozatala, de a természetes fejlődés is, ahol erre megvoltak az adottságok, felerősítette a várossányilvánítás iránti igényt. □ Az újonnan alkotott jogszabályi háttér mennyire szolgálja ezt a folyamatot? — Az önkormányzati törvény ötvenkilences paragrafusa írja elő tételesen, hogy milyen feltételek megléte szükséges ahhoz, hogy egy település, a gyakorlatban egy nagyközség várossányilvánítását lehessen kezdeményezni. — A jogszabály a korábbi, bürokratikus, adatokhoz, mutatókhoz kötött követelmény- rendszerrel szemben egy szabadabb, liberálisabb szemléletű várossányilvánítási ügyrendet ír elő. Ez lényegében arról szól, hogy amennyiben a község, nagyközség fejlettsége, térségi szerepe indokolja, akkor képviselő-testülete kezdekorábbi száz százalékról ötven százalékra csökkentették. Ezzel szemben egy megye- székhely megyei jogú városnak sokkal nagyobb a felelőssége, mint más településeknek: itt kell működtetni olyan ményezheti a várossányilvání- tást. □ Mi a cím odaítélésének— szaknyelven fogalmazva — szolgálati útja? — A képviselő-testület döntését követően, a település történetét, fejlettségét, távlatait és földrajzi környezetében kifejtett hatását felvázoló pályázat elkészítése után a dokumentumot benyújtják a belügyminiszternek, aki véleményezi és felterjeszti döntésre a köztársaság elnökének. □ Minden eddigire tekintettel városiasodik az ország? — Kilencvenegytől ezidáig huszonnyolc új városi cím adományozására került sor, amely városok környezetüket tekintve, de egyéb összehasonlításokat alapul véve is a legdi- namikusabbak voltak, tehát a rang jótékonyan hatott vissza a fejlődésükre. Ebben az értelemben a cím elérésének lehetősége mozgósító, szervező erővé válik az adott közösségekben. Tartást ad. A hatás alól senki nem tudja kivonni magát. Nem igazi városlakók □ A címet legújabban elnyert településeken a polgárok jól érzékelik, hogy azért ők nem ugyanolyan értelemben városlakók, mint akik Nyíregyházán, Mátészalkán, vagy Debrecenben élnek. Nem lehetne ezt kifejezni a címben? Valamikor a mezőváros volt a közbülsőfokozat? — A szakembereket is foglalkoztatja a kategória tagolása, a nagyságrendet jobban kifejező pontosítás, elnevezésbeli árnyalás, de erről részleteket még korai lenne közölni. A városiasság színvonalát azonban nem ez, hanem a szervezettség mértéke, a kulturáltság foka, a szellemi értékek hatása határozza meg mindenekfelett. és nem tesz különbséget község, kisváros vagy megye- székhely között. Nyíregyháza esetében az infrastruktúra, a közművek ki- építettségi foka alatta marad az elvárhatónak. Az ivóvíz- és Működés Nyíregyháza 1994. évi kiadásai ágazatonként (terv- javaslat) Illusztráció szolgáltatásokat, amelyekre máshol nem kell pénzt előteremteni. Gondolok itt többek között a középfokú oktatás alternatív formáira, a hozzákapcsolódó kollégiumi férőhelyek kialakítására, a városi közlekedés fenntartására, bankok telepítésének elősegítésére, vállalkozást segítő kedvezmények finanszírozására és nem utolsó sorban az infrastrukturális ellátottság javítására. A központi forrásokból való hozzájárulás mértéke természetesen nagyságrendekkel eltér a településtípusok között, de ez népesség függvénye: á normatíva országosan azonos szennyvízhálózatot illetően egyaránt vannak hiányosan ellátott vagy ellátatlan területek és a telefonhelyzet is messze elmarad az igényektől. A közutak negyven százaléka földút és a lakosság 10 százaléka külterületi, azaz tanyás településen lakik. — A helyzet jelentősebb javításához a jelenleginél jóval szélesebb anyagi alapokra volna szükség. A város feszített költségvetéssel dolgozik. Százhetven millió forint hitelt veszünk fel a közalkalmazotti bérek rendezéséhez és ötszáz milliót a fejlesztésékhez. Fejleszteni szükségszerű Nem többet, csak másként • Közelebb a nagy kalaphoz i ■ Térben és időben Réti János y an abban valami, ami alighanem eddig már minden magyar fejében megfordult eleddig, hogy bizony bolygó természetű őseink bizony arrább is vezethették volna ezt a népet hajdanán a messzi kelet felől erre poroszkáltukban. Mert bármennyire szívfájdí- tóan szép is a Kárpátokkal ölelt tája Európának, bizony a történelem megannyiszor bizonyította már, hogy errefelé túlságosan nagy a jövésmenés, amiként azt is, hogy ezen a vidéken—miért, miért nem—sokminden ellenkezik másfelé szokásos gyakorlattal vagy logikával. Mert ki hallott már olyat, hogy egy ekkorka országnak egyik feléből se vasúton, se közúton ne lehessen közvetlenül átjutni a másik felébe, legfeljebb csak valami rejtek ösvényeken a kertek alján. De erre mifelénk az is igencsak elgondolkodtató, hogy az ország nagy átszabása, pontosabban kö- rülvágása után a település- szerkezet hálójára pillantva bizony meglepő eloszlásokra figyelehet fel a szemlélő. Mert azt láthatja, hogy a térség két legnagyobb városa még magyar viszonylatban is kicsinyke távolságra fejlődött ki egymástól, ugyanakkor vannak települések, ráadásul a nehéz feltételek között, a szélre szorulva, ahonnan a lakók körülményesebben érhetik el például a saját megyeszékhelyüket, mint a szomszédét, mi több alkalmasint még talán magát a székes- fővárost is. Ahogy azt is láthatja a helyzetelemző, hogy határos országok felé az oly sokat emlegetett átjárhatóság, aminek megléte legalábbis a kereskedelem alap- feltétele, nem nevezhető túlságosan szellősnek, sőt van olyan szomszéd, ahova teherforgalom nem is irányulhat egyelőre, csak a másik megyén át, hiába ott az út, a határ határt szab. Ezek a dolgok csak látszólag nem nagy jelentőségűek: a valóságban települések életlehetőségeit kötik gúzsba, emberi sorsok távlatait szűkítik alig érzékelhetővé. Pedig ha belegondolunk, a földrajz, a hegyek völgyek és vizek viszonya aligha változik meg valaha is. Akkor csak az egymáshoz való viszonyunkon kellene javítani amennyit lehet. :ánk »« ■ w m Röviden Nem szépen épült... ...szép tetejű lakók, nem jól rakott nagy kőfalak és utak adják a várost. (Alkaiosz) Eddig még soha... ...nem élt az emberiségnek ekkora tömege ilyen hatalmas házrengetegekben. A városok kiterjedése is egyre nagyobb lesz, az őserdőket és sivatagokat is meg fogják hódítani. (Wolf Schneider) Lehetséges-e... ...olyan típusú város, amely a belső ellentmondásoktól megszabadulva mozdítja elő és gazdagítja majd az emberiség fejlődését? (Lewis Mumford) Amilyen arányban... ...a városokban drágul a telek, s lehetetlenné válik a helypocsékolás, ugyanolyan arányban válik drágábbá az idő. (Thomas Mann) Könnyebben... ...tartható kézben egy szabadsághoz szokott város a saját polgárai révén, mint bármilyen más módon... (Machiavelli) Újfehértó telefonjai Újfehértó (KM) — A keleti országrészben aligha lehet nemesebb szándéka egy önkormányzatnak annál mint, hogy minden áron javítani akar a gondjaira bízott település telefonellátottságán. Ezért megragad minden lehetőséget, ami előmozdítani látszik a megoldást. Még akkor is ha az általa választott megoldás esetleg később alul marad a lehetséges alternatívák versenyében és új helyzet áll elő. Mert Újfehértó így járt. Szabolcs-Szatmár-Bereg települései közül, ahogy azt már több ízben megírtuk Újfehértó a szomszédos Hajdú-Bihar megyében keresett, illetve talált partnereket. Betársultak a Hajdútel Rt. vállakózásába a telefonhálózat fejlesztése érdekében. A részvénytársaság, miközben az érintett településeken a lakosság körében megkezdte az előfizetők toborzását, versenybe szállt a deberceni primer távbeszélőkörzet koncesz- sziójára kiírt pályázat elnyeréséért. A döntéshozók végül a nagy vetélytárs, a lényegesen nagyobb tapasztalattal, tőkeerővel és technikával rendelkező MATÁV Rt. mellett foglaltak állást, a fejlesztést tehát ők folytatják tovább. Jogg*al vetődik fel ennek alapján a kérdés: hogy alakul a továbbiakban Újfehértó telefonhelyzete? Á kérdésre Nagy Sándor polgármester adott felvilágosítást. Elmondta, hogy amint arról már korábban is nyilatkozott újságunknak, az önkormányzat és személy szerint az ő célja is az volt, hogy előmozdítsa a változást Újfehértó áldatlan telefonhelyzetében. Az, hogy a koncessziós szerződést a MATÁV nyerte el az előfizetők szempontjából nem jelent, mert nem is jelenthet hátrányt. A város eleve nem a debreceni, hanem a nyíregyházi primer körzethez tartozik. A Hajdútel ezenkívül építő társaságként jött létre a fejlesztés felgyorsítására és a hálózat valóban megépül. A kiviteli tervek elkészültek és most tárgyalások kezdődnek a MATÁV-val azok további sorsáról. A jelen a jövő Nagyecsed (KM) — Több mint két esztendeje, 1992 februárjában foglalt állást, helyesebben hozott döntést Nagyecsed képviselő-testülete arról, hogy a nagyközség megpályázza a városi cím elnyerését. A döntés óta, de már azt megelőzően is aki tudott részt vállalt abból, hogy teljesüljön a lakosság régi vágya, hogy a Nagyecseden élő emberek városlakóknak mondhassák magukat. A folyamat ebben az esztendőben vesz döntő fordulatot, hiszen ősszel megkezdi működését a református egyházközösség gondjaira bízott általános gimnázium a volt tsz központi épületében. Az iskolába jelentkező tanulók választásuktól függően katolikus vagy református hitoktatásban részesülnek majd és módjuk lesz az angol, német és latin nyelvek elsajátítsásra. Az önkormányzat ezen kívül folytatja a közműhálózat fejlesztését, de ami a folyamaton belül valóban sorsdöntővé teszi az 1994- es esztendőt az, hogy az idén készül el, nyilván több részanyag alapján végleges formájában maga a pályázat a belügyminiszter, majdan pedig a köztársaság elnöke elé döntéshozatalra.
