Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-07 / 55. szám

1994. március 7., hétfő HAZAI HOLMI Városokba vezetnek az utak A királytól kapott jogtól az elnöki döntésig — mindig lesznek fokozatok Réti János Budapest (KM) — Város: a folyton áhított, mégis annyi­szor elátkozott képződmé­nye az emberi életlehetősé­geknek. Kellemesen belak­ható vagy elidegenítő, össze­tartó vagy országnyi töme­gével ránknehezedő, csábító és rettegésben tartó kő, be­ton és acélhalmaz. Minden utak kezdete és vége. A sza­bad természeten ember által ejtett gyógyíthatatlan seb. Az ókori Ur városától az Égei- tenger városállamain, a Hanza központokon és Itália állam­városain át az új és legújabb kor megapoliszáig. Köztük a magyar városok. Jogokkal, kötelességekkel, a polgári életforma keserves nyíladozá- sával, küzdve a feudális gon­dolkodás megrögződéseivel korszakokon át. Arumegállí- tással, városrendezéssel kezd­ve, majd elveszítve az ország szívét körülölelő városkoszo­rút, de azután vagy épp azért gyógyítatlanul hagyva a vízfe­jűség, a mindenre ránehezedő fővárosközpontúság csalhata- lan tüneteit. A város történelmi szerepé­ről, magyar sajátosságairól, a várossáválás folyamatáról és rendszeréről Loydl Tamással a Belügyminisztérium Telepü­lésfejlesztési és Kommunális Főosztályának vezetőjével be­szélgettünk. Nem csak település — A városfogalom tartalma mindenkor attól a történelmi, kulturális környezettől függ amiben alkalmazzák. Más volt a középkori elképzelés, ahogy mindmáig más az angol, az amerikai, a skandináv, a medi­terrán, a kínai, az afrikai. Nincs örök érvényű séma. Ne­Loydl Tamás A szerző felvétele künk külön szerencsénk, hogy a magyar nyelvben a kifejezés a használatban nem pusztán házak halmazát, a települést jelöli, hanem az ott élő embe­reket, a város társadalmát is je­lenti. □ Ami az értelmezés sokfé­leségét illeti, milyen a magyar város? — Leginkább a latin- „frank”germán vagyis a konti­nentális jelentéstartalomhoz áll a legközelebb. Történelmi szempontból ezen belül a vá­roscímet, jogot, többletet je­lentett. Tulajdonképpen egy minőség felülről való elisme­rése. Egy kiváltság, ami rangot adott az ott élők közösségé­nek. □ Természetesen a szerve­zettség vagy önszerveződés valamilyen fokán... — A cím adományozója azt feltételezte, illetve ismerte el, hogy már kialakult egy ren­dezett közösségi forma. A pol­gárok olyan intézményesülést hoztak létre, olyan szinten szervezték meg a saját ellátá­sukat, gazdálkodásukat, szol­gáltatásaikat, biztonságukat, hogy azzal kiérdemelték a vá­rosi rangot, ami előnyökkel, kiváltságokkal járt. A magyar­Nyíregyháza (KM - R. J.) — Kimondva vagy kimondat­lanul, de az állampolgárok nagy részében él az a hiede­lem, hogy a városokban min­denekelőtt azért jobb, szín­vonalasabb az élet minősége, mert oda több jut az elosz­tásnál. És minél nagyobb egy város, annál inkább része­sedik a központi pénzekből, természetesen a nála kisebb települések rovására. így aztán a falu rendre hát­rányban marad a várossal, a kisváros a nagyvárossal, a nagyváros a megyei jogú nagyvárossal szemben és ak­kor Budapestről ne is tegyünk említést... így van-e, illetve mennyire igaz ez a feltételezés, tettük fel a kérdést László Gézának, Nyíregyháza megyei jogú vá­ros gazdasági irodája vezető­jének. — Sem a városi cím, sem a megyei jogú városi rang nem jelent többletforrást a műkö­déshez. A jelenlegi szabályozó rendszerben nincs lehetőség arra, hogy a város, vagy a megyei jogú város bármely más településfokozattal szem­ben megkülönböztetett ellátás­ban részesüljön. Tehát a lehetőségek, ha a nagyságren­dek eltérőek is, az elosztás szempontjából lényegében megegyeznek a községek pénzügyi forrásaival. Illetve egyetlen különbség van: az il­letékekből származó részese­dés. Ennek arányát azonban a országi viszonyok között a vá­ros a polgárosultabb, a szaba­dabb társadalmat jelentette. □ A várossá nyilvánítás napjainkban is fejlettséget is­mer el, de a szempontok nyil­ván változtak. A fejlettség fokmérője — Az elmúlt évtizedben a városi cím odaítélése megha­tározott rend szerint történt. Jogszabályok írták elő milyen sajátságokat, jellemzőket kell felmutatni egy településnek ahhoz, hogy a városi rangot el­nyerje. A kilencvenes évek az­tán új helyzetet teremtettek: korábban felülről kierőszakolt egyesítésekkel létrehozott közigazgatási egységek részei önállóságra törekedtek, több település pedig, amelyik el­vesztette valamikori városi rangját, a változásoknak kö­szönhetően a cím visszaszer­zéséért folyamodott, illetve fo­lyamodik. így a régi sebek helyrehozatala, de a természe­tes fejlődés is, ahol erre meg­voltak az adottságok, felerő­sítette a várossányilvánítás iránti igényt. □ Az újonnan alkotott jog­szabályi háttér mennyire szol­gálja ezt a folyamatot? — Az önkormányzati tör­vény ötvenkilences paragrafu­sa írja elő tételesen, hogy mi­lyen feltételek megléte szük­séges ahhoz, hogy egy telepü­lés, a gyakorlatban egy nagy­község várossányilvánítását le­hessen kezdeményezni. — A jogszabály a korábbi, bürokratikus, adatokhoz, mu­tatókhoz kötött követelmény- rendszerrel szemben egy sza­badabb, liberálisabb szemléle­tű várossányilvánítási ügyren­det ír elő. Ez lényegében arról szól, hogy amennyiben a köz­ség, nagyközség fejlettsége, térségi szerepe indokolja, ak­kor képviselő-testülete kezde­korábbi száz százalékról ötven százalékra csökkentették. Ezzel szemben egy megye- székhely megyei jogú város­nak sokkal nagyobb a felelős­sége, mint más települések­nek: itt kell működtetni olyan ményezheti a várossányilvání- tást. □ Mi a cím odaítélésének— szaknyelven fogalmazva — szolgálati útja? — A képviselő-testület dön­tését követően, a település tör­ténetét, fejlettségét, távlatait és földrajzi környezetében ki­fejtett hatását felvázoló pá­lyázat elkészítése után a doku­mentumot benyújtják a bel­ügyminiszternek, aki vélemé­nyezi és felterjeszti döntésre a köztársaság elnökének. □ Minden eddigire tekintet­tel városiasodik az ország? — Kilencvenegytől ezidáig huszonnyolc új városi cím adományozására került sor, amely városok környezetüket tekintve, de egyéb összehason­lításokat alapul véve is a legdi- namikusabbak voltak, tehát a rang jótékonyan hatott vissza a fejlődésükre. Ebben az érte­lemben a cím elérésének lehe­tősége mozgósító, szervező erővé válik az adott közössé­gekben. Tartást ad. A hatás alól senki nem tudja kivonni magát. Nem igazi városlakók □ A címet legújabban elnyert településeken a polgárok jól érzékelik, hogy azért ők nem ugyanolyan értelemben város­lakók, mint akik Nyíregyhá­zán, Mátészalkán, vagy Deb­recenben élnek. Nem lehetne ezt kifejezni a címben? Vala­mikor a mezőváros volt a köz­bülsőfokozat? — A szakembereket is fog­lalkoztatja a kategória tagolá­sa, a nagyságrendet jobban ki­fejező pontosítás, elnevezés­beli árnyalás, de erről részlete­ket még korai lenne közölni. A városiasság színvonalát azon­ban nem ez, hanem a szerve­zettség mértéke, a kulturáltság foka, a szellemi értékek hatása határozza meg mindenekfelett. és nem tesz különbséget köz­ség, kisváros vagy megye- székhely között. Nyíregyháza esetében az in­frastruktúra, a közművek ki- építettségi foka alatta marad az elvárhatónak. Az ivóvíz- és Működés Nyíregyháza 1994. évi kiadásai ágazatonként (terv- javaslat) Illusztráció szolgáltatásokat, amelyekre máshol nem kell pénzt előte­remteni. Gondolok itt többek között a középfokú oktatás al­ternatív formáira, a hozzákap­csolódó kollégiumi férőhelyek kialakítására, a városi közle­kedés fenntartására, bankok telepítésének elősegítésére, vállalkozást segítő kedvezmé­nyek finanszírozására és nem utolsó sorban az infrastruk­turális ellátottság javítására. A központi forrásokból való hozzájárulás mértéke termé­szetesen nagyságrendekkel el­tér a településtípusok között, de ez népesség függvénye: á normatíva országosan azonos szennyvízhálózatot illetően egyaránt vannak hiányosan el­látott vagy ellátatlan területek és a telefonhelyzet is messze elmarad az igényektől. A köz­utak negyven százaléka földút és a lakosság 10 százaléka kül­területi, azaz tanyás települé­sen lakik. — A helyzet jelentősebb javításához a jelenleginél jó­val szélesebb anyagi alapokra volna szükség. A város feszített költségve­téssel dolgozik. Százhetven millió forint hitelt veszünk fel a közalkalmazotti bérek ren­dezéséhez és ötszáz milliót a fejlesztésékhez. Fejleszteni szükségszerű Nem többet, csak másként • Közelebb a nagy kalaphoz i ■ Térben és időben Réti János y an abban valami, ami alighanem eddig már minden magyar fejé­ben megfordult eleddig, hogy bizony bolygó termé­szetű őseink bizony arrább is vezethették volna ezt a né­pet hajdanán a messzi kelet felől erre poroszkáltukban. Mert bármennyire szívfájdí- tóan szép is a Kárpátokkal ölelt tája Európának, bizony a történelem megannyiszor bizonyította már, hogy erre­felé túlságosan nagy a jövés­menés, amiként azt is, hogy ezen a vidéken—miért, mi­ért nem—sokminden ellen­kezik másfelé szokásos gya­korlattal vagy logikával. Mert ki hallott már olyat, hogy egy ekkorka ország­nak egyik feléből se vasú­ton, se közúton ne lehessen közvetlenül átjutni a másik felébe, legfeljebb csak vala­mi rejtek ösvényeken a ker­tek alján. De erre mifelénk az is igencsak elgondolkod­tató, hogy az ország nagy átszabása, pontosabban kö- rülvágása után a település- szerkezet hálójára pillantva bizony meglepő eloszlások­ra figyelehet fel a szemlélő. Mert azt láthatja, hogy a térség két legnagyobb váro­sa még magyar viszonylat­ban is kicsinyke távolságra fejlődött ki egymástól, ugyanakkor vannak telepü­lések, ráadásul a nehéz fel­tételek között, a szélre szo­rulva, ahonnan a lakók kö­rülményesebben érhetik el például a saját megyeszék­helyüket, mint a szomszé­dét, mi több alkalmasint még talán magát a székes- fővárost is. Ahogy azt is láthatja a helyzetelemző, hogy hatá­ros országok felé az oly so­kat emlegetett átjárható­ság, aminek megléte lega­lábbis a kereskedelem alap- feltétele, nem nevezhető túl­ságosan szellősnek, sőt van olyan szomszéd, ahova te­herforgalom nem is irá­nyulhat egyelőre, csak a másik megyén át, hiába ott az út, a határ határt szab. Ezek a dolgok csak lát­szólag nem nagy jelentő­ségűek: a valóságban tele­pülések életlehetőségeit kö­tik gúzsba, emberi sorsok távlatait szűkítik alig érzé­kelhetővé. Pedig ha belegondolunk, a földrajz, a hegyek völgyek és vizek viszonya aligha változik meg valaha is. Akkor csak az egymáshoz való viszonyunkon kellene javítani amennyit lehet. :ánk »« ■ w m Röviden Nem szépen épült... ...szép tetejű lakók, nem jól rakott nagy kőfalak és utak adják a várost. (Alka­iosz) Eddig még soha... ...nem élt az emberiségnek ekkora tömege ilyen hatal­mas házrengetegekben. A városok kiterjedése is egyre nagyobb lesz, az őserdőket és sivatagokat is meg fog­ják hódítani. (Wolf Schnei­der) Lehetséges-e... ...olyan típusú város, amely a belső ellentmondásoktól megszabadulva mozdítja elő és gazdagítja majd az emberiség fejlődését? (Le­wis Mumford) Amilyen arányban... ...a városokban drágul a te­lek, s lehetetlenné válik a helypocsékolás, ugyan­olyan arányban válik drá­gábbá az idő. (Thomas Mann) Könnyebben... ...tartható kézben egy sza­badsághoz szokott város a saját polgárai révén, mint bármilyen más módon... (Machiavelli) Újfehértó telefonjai Újfehértó (KM) — A ke­leti országrészben aligha le­het nemesebb szándéka egy önkormányzatnak annál mint, hogy minden áron ja­vítani akar a gondjaira bí­zott település telefonellá­tottságán. Ezért megragad minden lehetőséget, ami előmozdítani látszik a meg­oldást. Még akkor is ha az általa választott megoldás esetleg később alul marad a lehetséges alternatívák ver­senyében és új helyzet áll elő. Mert Újfehértó így járt. Szabolcs-Szatmár-Bereg települései közül, ahogy azt már több ízben megírtuk Újfehértó a szomszédos Hajdú-Bihar megyében ke­resett, illetve talált partne­reket. Betársultak a Hajdú­tel Rt. vállakózásába a tele­fonhálózat fejlesztése érde­kében. A részvénytársaság, miközben az érintett tele­püléseken a lakosság kö­rében megkezdte az előfi­zetők toborzását, versenybe szállt a deberceni primer távbeszélőkörzet koncesz- sziójára kiírt pályázat el­nyeréséért. A döntéshozók végül a nagy vetélytárs, a lényege­sen nagyobb tapasztalattal, tőkeerővel és technikával rendelkező MATÁV Rt. mellett foglaltak állást, a fejlesztést tehát ők foly­tatják tovább. Jogg*al vető­dik fel ennek alapján a kér­dés: hogy alakul a további­akban Újfehértó telefon­helyzete? Á kérdésre Nagy Sándor polgármester adott felvilá­gosítást. Elmondta, hogy amint arról már korábban is nyilatkozott újságunknak, az önkormányzat és sze­mély szerint az ő célja is az volt, hogy előmozdítsa a változást Újfehértó áldat­lan telefonhelyzetében. Az, hogy a koncessziós szer­ződést a MATÁV nyerte el az előfizetők szempont­jából nem jelent, mert nem is jelenthet hátrányt. A város eleve nem a deb­receni, hanem a nyíregyhá­zi primer körzethez tarto­zik. A Hajdútel ezenkívül építő társaságként jött létre a fejlesztés felgyorsítására és a hálózat valóban meg­épül. A kiviteli tervek elké­szültek és most tárgyalások kezdődnek a MATÁV-val azok további sorsáról. A jelen a jövő Nagyecsed (KM) — Több mint két esztendeje, 1992 februárjában foglalt állást, helyesebben hozott döntést Nagyecsed képviselő-tes­tülete arról, hogy a nagy­község megpályázza a vá­rosi cím elnyerését. A dön­tés óta, de már azt meg­előzően is aki tudott részt vállalt abból, hogy telje­süljön a lakosság régi vá­gya, hogy a Nagyecseden élő emberek városlakóknak mondhassák magukat. A folyamat ebben az esztendőben vesz döntő fordulatot, hiszen ősszel megkezdi működését a re­formátus egyházközösség gondjaira bízott általános gimnázium a volt tsz köz­ponti épületében. Az is­kolába jelentkező tanulók választásuktól függően ka­tolikus vagy református hitoktatásban részesülnek majd és módjuk lesz az an­gol, német és latin nyelvek elsajátítsásra. Az önkormányzat ezen kívül folytatja a közműhá­lózat fejlesztését, de ami a folyamaton belül valóban sorsdöntővé teszi az 1994- es esztendőt az, hogy az idén készül el, nyilván több részanyag alapján végleges formájában maga a pályá­zat a belügyminiszter, maj­dan pedig a köztársaság el­nöke elé döntéshozatalra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom