Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-07 / 55. szám

1994. március 7., hétfő HATTER A kiskapukat is beépítik Lakás, ha kész, ha félkész vagy majdnem az • Néhány információ a döntéshez Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Gya­korta olvashatunk olyan új­sághirdetést, amelyben 50, 70, vagy 80 százalékos ké­szültségi! lakásokat kínálnak eladásra. Első hallásra na­gyon kedvező az ajánlat, hi­szen sok olyan — különö­sebb szakértelmet nem igénylő — munkafázisa van az építkezésnek, amelyet akár sajátmaga, barátai, is­merősei, vagy rokonai segít­ségével elvégezhet az ember, s így nyilván pénzt takarít meg. Meglepő azonban időnként, hogy a részben kész lakások négyzetméterenkénti ára sem­mivel sem alacsonyabb, vagy megközelíti a teljesen kész lakások árát. Nagy Károlytól, a nyíregyházi polgármesteri hivatal műszaki irodájának helyettes vezetőjétől ahhoz kértünk segítséget, mire kell ügyelni a vásárlásnál, mit je­lent a részleges készültség. Építési engedély Az iroda feladata többek kö­zött az építési engedélyek ki­adása, de olyan talán még nem is fordult elő, hogy bizonyos készültségi fokú építményre kértek volna engedélyt. Ki­lencven százalékban teljesen kész lakások terveire kerül a pecsét. A lakás készültségi fo­ka az építtető és a lakást hasz­nálók közötti megállapodás függvénye. Ez a kérdés az ön- kormányzatnál nem is jelenik meg. Az építési engedély névre szóló jogosítvány, amely tar­talmazza a tulajdonos jogait és kötelezettségeit. Az építtető vagy vállalkozó megteheti, hogy menet közben az építési jogosultság igazolása mellett kéri az építési engedély névát­írását. Ez akkor történik, ha a teljes befejezés előtt eladja az építményt, vagy annak egy ön­állóan használható részét. Pél­dául egy nyolclakásos félkész Ha felépül végül... társasháznál ekkor az építési engedélyen megjelenik nyolc név: a vásárlóké, akik majd el­végzik, vagy elvégeztetik a befejező munkálatokat. A név­átírás egyben azt is jelenti, hogy az építési engedélyben felsorolt jogok és kötelezett­ségek attól kezdve a megne­vezettekre vonatkoznak. Különböző jogi bonyodal­makat okozhat, ha a felek nem tisztázzák időben, mit értenek bizonyos készültségi fok alatt. Ezt mindenféleképpen írásban kell pontosan rögzíteni. Nehéz általánosan alkalmazható sab­lont „húzni” arra, mi jelenti az ötven, hetven, nyolcvan, vagy kilencven százalékos készült­séget. Az ár pedig nagyban függ a felhasznált anyag fajtá­jától, minőségétől, az alkalma­zott építési technológiától, az igényességtől. A készültség foka Szerkezetkésznek (félkész­nek) durván azt a lakást nevez­hetjük, amelynek teherhordó falazata, födém- és fedélszer­Balázs Attila felvétele kezete, tetőhéjazata kész, homlokzati nyílászárói a he­lyükön vannak. Sokan ebbe még a válaszfalazást, vezeté­kelést, csövezést is beleértik. Nyolcvanszázalékos ké­szültségnél a válaszfalazás, alapvakolat (vagy vakolat), szerelvények, beépített mobil berendezések egy része a he­lyén van. Erre megint nincs „kaptafa”, az építtető és vál­lalkozó maga fogalmazza meg, mit ért alatta. A négyzet­méterenkénti árnak azonban tükröznie kell a különbséget. Az önkormányzatnak van olyan lehetősége, hogy dönt­het a készültségi fok meghatá­rozásáról, de ez kizárólag mű­szaki tartalmat jelent. Tudniil­lik van műszaki tartalom sze­rinti készültségi fok szerinti megbontás, és létezik a beke­rülési költséget alapul vévő felosztás. Egyes esetekben a készültségi fok meghatározása erre szakosodott és feljogosí­tott szakértők feladata. A részben kész, majd mások által befejezett lakásoknál fel­........................................ ..................... 111 11 1 " ­vetődik a kérdés, hogyan élhet szavatossági jogaival a vásár­ló. Hiszen könnyen megeshet: egyik fél tolja a másikra a fele­lősséget. Itt megint az építtető­nek és a vállalkozónak kell megállapodnia egymással, s ha ez nem vezet megoldáshoz, polgári peres eljárás keretében lehet jogorvoslatot kérni. Lé­teznek ugyanis ide vonatkozó normatívák, műszaki szabá­lyok, ha nem is közismertek. Sürgős vagy sem A hozzá nem értő tulajdonos sok esetben nem is tudja, mit takar tartalmilag az általa alá­írt szerződés. A köztudatban például elterjedt az, hogy a la­kást, az üzletet belülről úgy alakítja a tulajdonos, ahogyan neki tetszik. Figyelmen kívül hagyja a tervrajzos mellékletet, mert szóban biztatta ugyan a vállal­kozó: azt csinál az ajtaján be­lül, amit akar, de vigyázat: ezt írásba sohasem adják! Sokszor okoz problémát, hogy azokkal szemben, akik kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek az engedélyezett tervtől, jog­szabály szerint el kell járnia a hatóságnak. Magyarán: adott esetben büntetést kell fizet­niük. Bármilyen készültségi fokú társasháznál előfordulhat, hogy a lakók többsége igyek­szik mihamarabb befejezni a munkát, míg van, vagy van­nak, akiknek nem sürgős (elő­relátó szülő vette a gyereké­nek: majd, ha fétjhez megy stb.). Nincs olyan jogszabály, amellyel rá lehetne bírni az építkező társat a sietségre. Kényszerítő tényezőnek szá­mít viszont, hogy az építési engedély csak két évig érvé­nyes (igaz, ha két éven belül elkezdik, akár hat-nyolc évig is elhúzódhat az építkezés). Ennél még. komolyabban nyom a latban, hogy a társas­ház csak akkor telekkönyvez- hető, ha a tulajdonosok már mind megszerezték a haszná­latba vételi engedélyt.------i------------------------------­M eg vagyon írva: akik vigaszra szo­rulnak, megvigasz- taltatnak,sakikbetegek, meg- gyógyíttatnak. Halálos kór­ban nem szenvedek ugyan, ám sose lehet tudni, mi jöhet még, jobban teszi az ember, ha be­es kibiztosítja magát, minden eshetőségre számít. Ennek okán föllapoztam napilap­jaink hirdetési rovatait. „Mágneses kúra! Sosem hízik el, nem viszi el önt Gáb­riel!” Cím, telefonszám. Azonnal tárcsázom a hétje­gyűt. Nem mintha kövér len­nék, de mi van, ha holnap te­litalálatom lesz a totón, s örömömben fölfalok tíz kiló bélszínt kaviárral? — Barát­ságos női hang duruzsolja fülembe, a tanfolyam két hé­tig tart, az alatt lefogyhatok ISO kilót is!—Hogy én csak 78 kilogrammot nyomok? Nevet a hölgy. — Legalább láthatatlan lesz. Az sem hát­rány manapság. —Miből áll a kúra? — kérdem én. A vá­lasz: „Minden reggel 5 óra­kor kel, hátizsákjába pakol 30 kiló mágnest és az óramu­tató járásával ellentétes irányban hétszer körbefutja a lakótelepet. Garantálom, annyit veszít súlyából, mint az ön pénztárcájából kiszorí­tott ezerforintosok tömege, abszolút értékben számítva!” — Nekem nincs is pénztár­cám, vetem közbe halkan, mire a leányzó dühösen le­csapja a telefonkagylót. Se­baj, nézek másik csodadok­tort. „Mindent gyógyítunk! Májrák, zsebrák, anorák! Kezelés kínai eredetű gom­bostűvel! Egy nap garancia! m&á hét tudni, hátha végső elke­seredésemben , fizetésnap, föl akarok ugrani a tizedik eme­letre; netán megölöm a díj­beszedőt... — Halló! Nekem üldözési mániám van, az a fixa ideám, hogy én üldözök másokat. Meg tudnának gyó­gyítani? Pápaszemes férfi bariton: Novak Béla Dénes Csodaszerek dr. Kuo Jao Hu Je. — Ez már egzotikusabban hangzik, elég volt a sarlatánokból. Közlik velem, telefonon nem adnak információkat, annyit azért megtudok, az általuk medicináit betegek közül még senki nem panaszkodott, nem kért kártérítést. — Valószínűleg azért, mert nem élték túl a varázslatos tűszú­rásokat. Hagyjuk a fenébe, ez fölötte gyanús... Harmadik telegráf. Ez a cég, a hirdetés szerint mély- lélektani dolgokat terápiái, gyerekkori traumákat, lá­tens, de bármikor jelentkezni bíró őrültségeket, mániákat előz meg, kezel eredménye­sen. Ezt is kipróbálom, sose le­„ Uram, azt már látatlanban meg tudom ítélni, hogy önnek szexuálneurópszichodró- mája van, a harmadik stádi­umban. Ezt a hangfekvésfrekven- cia-amplitudójából állapí­tottam meg. Hozzon magával harminckétezer-kétszáz-fo- rint-húsz fillért, tárt kórter­mekkel várjuk!” Csupa, csupa csalódás. Hát nincs egy normális hib­bant ezek között a mágusok között. De nem adom föl. S a tizedik telefonnál, úgy tet­szik, rám mosolygott a sze­rencse. — „Semmi betegsége nincs? Jöjjön hozzánk, kiépí­tünk önben egy gyógyíthatat­lan hipochondriát! Nem kell küszködnie, nem lesz kisebb­ségi érzése a sok-sok ideg­beteg ember között!” — így az üzenetrögzítő. Ez az. Ez kell nekem, elég volt az un­dorító fekvőtámaszokból, hi­degzuhanyokból, gőzfürdők­ből, éljen a tespedtség, az iz­zadt halálfélelem, a nyögdé- cselés, a görbe hát, löttyedt izmok... végre nem fognak utálni a lakótársak, a kollé­gák, a családtagok. Ennyi ál­dozatot megtehetnek értük! Taxiba ugróm, s irány Táltos Tibor Szanatóriuma. Oly igen kedves, százkilós kedvesnővér fogad. — „Hát ön az? Akinek kutyabaja sin­csen? Szinte hihetetlen. De nem kell izgulnia, kezelésbe vesszük. Bemutatkozásként meg kell igyon egy palack Jamaica rumot, utána jön a karton cigaretta elszívása, majd végezetül, mintegy a mai na­pot lezárandó, a velem tör­ténő intim kapcsolat, persze tudományos alapon...”-m-~i gek ura, ne hagyj el! Mit tegyek? Rászok- JLj jak a vedelésre ? Ölel­kezzek volt szovjet-orosz disz­koszvető nénikkel? — Nem. Inkább életben maradok. Happyend nélkül, poéntalan. Érjen bár érte a társadalom megvetése, jöjjön bár a kár­hozat. S k 4 * T ® 1* j é I Nyelvünk védelmében Páll Géza i llepték nyelvünket az idegen, főként an- *1 J goi kifejezések. So­kan úgy gondolják, a nyu­gathoz való közeledésnek abban is meg kell nyilvánul­nia, hogy a szép és kifejező magyar szavak helyett gé­piesen át kell vennünk egy csomó idegen, netán erősza­kolt szóházassággal létre­hozott kifejezést. Csak egy a fontos: lehetőleg ne hason­lítson a magyarra. Nincs olyan egy kicsit is magára adó cég, amely a hangzatos, bár számunkra idegen és érthetetlen név helyett ma­gyart választana magának. Még akkor is így van ez, ha az illető cég ki sem teszi a lá­bát az országból, s nem azért választ angol, német, olasz vagy más nevet, mert köny- nyebben érvényesülhet a vi­lágpiacon. Természetesen a nyelv élő, eleven, változó eszkö­zünk, kincsünk, amely ma­gán viseli az élet, a társa­dalom minden rezdülését. Minden korban érkeztek idegen szavak, amelyek egy részét a nyelvünk befogad­ta, vagy magyarította, s mindig elég erős volt ah­hoz, hogy kiszórja magából az oda nem való idegen sza­vakat. Mostanában azon­ban olyan sokkoló hatást kell kiállni a nyelvnek, any- nyira sebezhetővé vált, hogy szinte védtelen a kü­lönböző hatásokkal szem­ben. Az, hogy az igen he­lyett számosán használják az okét, olykor korosztály­tól függetlenül, aprócska, ártalmatlan nyelvi, stílus­beli igénytelenség, jópofa- ság. Ezen túl lehet jutni, nem elsősorban ezek az apró modorosságok veszé­lyeztetik anyanyelvűnk tisz­taságát. Mit lehet tenni a háborgáson kívül azért, hogy ez változzék? Először a tiltásra gondol az ember, de félő, hogy ez nem vezet­ne tartós eredményre. Ma­rad a nehezebb jobban kel­lene szeretni anyanyelvűn­ket. Ez is összefügg a sokat emlegetett magyarságtu­dattal, hazafisággal. M ég akkor is, ha akadnak, akik hangoztatják ma­gyarságukat, Árpádig sze­retnék visszavezetni az ere­detüket, csak éppen egy csöppet sem fáj nekik, ha ők maguk is csonkítják, szegé­ny ítik, sorvasztják a nyelvet, amelyen magyarságról, ha- zafiságról szónokolnak. Kommentár .................................................................................................... Csőd egyeztetés Máthé Csaba M őst meg akarja menteni azt állam, vagyis az AVÜ Rt. a FEFAG-ot és mentőkötelet dob a cégnek, vagy magára hagyja a társaságot és kívül­rőlfigyeli, vajon tudja-e tel­jesíteni az adósság folya­matos visszafizetését? En­nek a kérdésnek a megvála­szolására csütörtökig kell várni, amikor a FEFAG csődegyeztető tárgyalását tartják, amelyre az összes hi­telezőt várják. Sok variáció jelen hely­zetben nincs, hiszen ahhoz, hogy a cég a több százmil­liós adósságát kifizesse egy nagy adag tőkeinjekcióra van szüksége. Ha ezt az ál­lam átvállalja és besorolja a FEFAG-ot a megmentés­re szánt cégek közé, akkor túlélheti a felszámolást a jelenleg is nagy társaságok közé tartozó faipari cég. A nagy hitelezők között ugyanis a bankot, az APEH-ot és a TB-t tartják, elsősorban velük kell egyezkedni. A FEFAG pénzügyi kon­dícióit figyelembe véve ret­tentő nehéz lesz teljesíteni a korábban felhalmozott adósság törlesztését. Az ed­digi privatizáció is fele­másan sikerült, hiszen most is zajlik pereskedés a FEFAG és az egyik tele­pének vételi jogát elnyerő kft. között, amely még nem fizette ki a számlát. A felszámolás, csakúgy mint a többi cégnél, ebben a helyzetben is a lehető leg­rosszabb megoldás. Egy­részről kérdéses lesz közel ezer dolgozó munkahelye, más részről az erdőgazdál­kodást senki nem fogja át­vállalni a FEFAG-tól, a fel­számolás ideje alatt, amely közel 2 év, gazda nélkül maradnak az erdők. A mi annyitjelent: ami senkié, az a min­denkié, várhatóan szorgalmasan fognak mű­ködni a balták és a fűrészek, s mire eladásra meghirdet­hetik a céget, többnyire csak a tönkök maradnak. Csütör­tökön a kedvezőbb döntés­ben bízunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom