Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-31 / 76. szám
1994. március 31., csütörtök 12 Kelet-Magyarország ■0 ?>. 'J||v Y A I j I $ | . ? 4 4*] ág ^ '-I s í <§ A csehovi mű Nagy Zsuzsanna t yoltak álmok, voltak ■ / vágyak, voltak illúV ziók. Voltak, akik mindettől meg akartak fosztani minket. (Ibsen, Shaw). Voltak viszont, akik mindezt erősítették, sőt líraiváfokoz- ták bennünk. Van olyan, aki egyszerűen csak szintetizál, és belenyugszik a vegetáló élet látszatszépségébe. Ez a csehovi hidegség, a megközelíthetetlen belső világ drámája. Csehov nem töri össze az illúziókat, hanem megerősíti azokat. Bár igazából nála az emberek vágyai még maguk előtt sem objektíválód- nak, pusztán szubjektív álmok maradnak. A csehovi alakok, ha mozogni kezdenek, csak a testük érintkezik: tétova mozdulatok indulnak egymás felé, társasági komédiázások, erőltetett nevetések, visszafojtott félmondatok, elharapott kérések... Ezek a legjellemzőbb érintkezési formák. E hallgatag közeledések persze félreértésekhez, értetlenséghez vezetnek. Leginkább egymás mellett beszélnek, mintsem egymásnak. A szerelem a neve valaminek, amit az élettől szeretnének megkapni. A szerelmi vallomásokkal saját magukat fogalmazzák meg a másik számára. E nárcisztikus kapcsolatrendszer egy mélyről jövő belső ént takar, a lélek szintjét, mely már nem osztható meg senkivel, mely már nem érinthető meg, mivel csak a testig lehet eljutni. Ezért válik alapmotívummá ebben a világban a magány, ezért tűnnek a dialógusok monológoknak. A felszínen a lélek testként jelenik meg: összegyűlik a társaság, bűvészkednek, élvezik a természetet, léteznek. De iszonyatosan szeretnének megszabadulni testi mivoltuktól, ezért a lelkek elkezdenek egymás körül bolyongom, ösztönsze- rűen keresik egymást, ugyanakkor megriadnak a másik közelségétől, és ilyenkor tehetetlenül visz- szaváltoznak testté. Hiányzik a kapocs, mely feloldhatná ezt a kínzó ellentmondást. Bár ez az egyszerű láncszem adott, úgy hívják, szeretet, melynek nincs szüksége testi érintkezésre. így az állandó elvágyódás, Párizs, Moszkva kitágított terei a szeretet szimbólumaivá válnak. Végül is a téri lehetőség végtelen, az emberi idő azonban véges. Ez tragédia. Maga Csehov viszont komédiának nevezi darabjait. Sem nem tragikus, sem nem komikus. Ami történik, az nem történik, ami nem történik, az történik. A drámai műnem alapeleme, a viszonyváltozás nem következik itt be, aminek következménye egy újabb paradoxon, a drámaiadon dráma csehovi komédiája. Rádiókabaré Nyíregyháza (KM) — Tavaszi hadjárat címmel Rádiókabarét rendeznek április 10-én délután 5-kor a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban. Közreműködnek: Nagy Bandó András, Farkasházy Tivadar, Juszt László, Megyesi Gusztáv, Ihos József, Boncz Géza, Nádas György, Usz- tics Mátyás, Ayala, Brindisi, Fábry Sándor, Bagi István, Gábor Szilveszter. Az előadásról tv-felvétel készül. Jegyek vásárolhatók a színház központi jegyirodájában Nyíregyháza, Országzászló tér 9. Telefon: 42/310-360. i | A Miltonról... ...szóló Itt a vége... című darabot adják elő színházunk művészei április 6-án a budapesti Arany János Színházban a Színházi Kamarafesztivál keretében. (KM) Új település... ...jelentkezett tájelőadás rendezésére: immár Szakoly községben is tart előadásokat a színház. Április 8-án délután 2-kor a Mumus című mesejátékot, este 7-kor a nagysikerű bohózatot, a Nyitott ablakot adják elő. (KM) Egy eredeti... ...sörözőben játsszák Hra- bal: Gyöngéd barbár című színművét a nyíregyházi társulat tagjai április 13-án Esztergomban — ahol kiállítást és ünnepségsorozatot rendez a Vízügyi Múzeum és Levéltár — a szerző születési évfordulójának tiszteletére. (KM) A következő... ...bemutató az évadban április 16-án lesz, amikor Simon Gray: Kicsengetés című darabját adják elő a Krúdy kamaraszínházban Verebes István rendezésében. (KM) Kedvezményes... ...jegyet árusít 50 forintért a színház a szabadon maradt helyekre azoknak a nézőknek, akik az előadás előtti negyedórában vásárolják meg a belépőt. (KM) Tévéfelvétel Nyíregyháza (KM) — A Móricz Zsigmond Színházban készített felvételeket a napokban a tévé Színházi Naplójának stábja Kerényi Imre rendező irányításával. A riporter beszélgetett a színház most kitüntetett művészeivel, részleteket rögzítettek a műsoron lévő produkciókról, továbbá ízelítőt kívánnak adni a tévénézőknek a színház, illetve a város kulturális-művészeti életéről, illetve a művészeti szakközépiskoláról. Egyházak közötti párbeszéd Lelkészvendégek a Művészkörben • Gondolatébresztő beszélgetés és hitvita Matyasovszki József Nyíregyháza — Bár akkor kevés szó esett róla, mégsem lehet említés nélkül hagyni, hogy a Művészkör legutóbbi programjait egy sajátos véletlen folytán, rendkívül jeles napon rendezték meg. Március 27-én, vasárnap Tháliát magasztalták, a színházművészetet éltették az egész világon. Nyíregyházi teátrumunk, a Móricz Zsigmond Színház is ünnepelt, méghozzá a legtermészetesebb módon sok-sok munkával. Egyrészt — s ez rendhagyónak számít — vasárnap is pódium köré invitálták a közönséget, a Pisti a vérzivatarban című darabot játszották, másrészt baráti körben — mint ahogyan azt már minden hónap utolsó vasárnapján megszokhattuk — kellemes és gondolatébresztő beszélgetéseknek lehettek szem- és fültanúi az érdeklődők. Talán nem lenne haszontalan megtudni, vajon szimbolikus tartalmakat véljünk beleérezni a programválasztásba, vagy egyszerűen csak a lehetőségekből adódó véletlenszerűségről van szó. Mindenesetre szokatlanul egyéni kombinációt eredményezett a művészetek és a hit világának összekapcsolása egy műsorban. Erdekfeszítő ökumenikus eszmecserét hallhattunk. Egy csodálatos istennő templomában öt másik egyházközösség papjai ültek le egy asztal köré beszélgetni. Az evangélikus egyház kórusának hangversenyével kezdődött a műsor, és sajnos most is beigazolódott, hogy a nagyszínpad akusztikai adottságait tekintve nem túlzottan alkalmas énekkari művek bemutatására. Templomok lenyűgöző terében minden bizonnyal szebben csendülnek fel ezek a csodálatos, az urat magasztaló harmóniák, természetesebben és súlyosabban szólal meg az orgona. A vegyeskar után A keleti egyház hagyományai címmel kiállítást láthattunk a művészklubban. Usz István paró- kus úr, ortodox lelkész felbecsülhetetlen értékek között kalauzolt bennünket, liturgiák elvégzéséhez szükséges egyházi tárgyakat mutatott be a maga rendkívül információgazdag, de szórakoztatóan könnyed stílusában. Szűk fél órában valóságos egyháztörténeti kiselőadást tartott hallgatóinak. Mondanivalójába — közéleti-politikai érzékenységét bizonyítva — időnként súlyos és elgondolkodtató üzeneteket szőtt. „Ha valaki ortodox, attól még lehet magyar, s nem szükségképpen szláv, illetve nem feltétlenül balkáni csőcselék” — mondta, utalva a bennünket napjainkban körülvevő szörnyű válsághelyzetekre is. A bemutatott kincsek nem kevésbé voltak érdekesek, különlegesek. Láthattunk itt arannyal és ezüsttel hímzett szövetet, egy körmeneti baldachin darabját, amelyet a konstantinápolyi Szent Szófia Kolostor ajándékozott Magyarországnak 1802. augusztus 14-én. Volt még 1740-ből, illetve szintén 1802- ből egy-egy ikon, s kiállításra kerültek rendkívül ritka lenyomatok, amelyek a nagyváradi és a miskolci ortodox templom szentelési ikonjairól készültek. Orosz László görögkatolikus lelkész beszélt a liturgikus kegytárgyak rendeltetéséről, császári öltözékekre emlékeztető főpapi ruhákat mutatott be minden apró részletre kiterjedően. „Papjaid öltözzenek igazságba...” — Az egyházi öltözködés bemutatásakor elhangzott idézet az est utolsó eseményére illett a leginkább. A római katolikus kivételével öt egyház papja, a már említettek mellett Fehér János református, Iványi Tibor metodista, valamint Laborczi Géza evangélikus lelkész vetette alá magát Verebes István „lélekelem- ző” kérdéseinek. Ha valakinek túlságosan szakértői lett volna eddig a program, most az is felhevül- hetett a végére. Valóságos hitvita kerekedett a beszélgetésből, az egyházszakadás okain, történetén, következményein túlmenően az egyházak feladatai és felelőssége, az Istennel való viszony izgalmas gondolatköre szintén terítékre került. Rendkívül tanulságos és filozofikusan bölcs eszmecserét „provokált” elénk a színház igazgatója, akiben kétségtelenül páratlan műsorvezetőt nyert a város. Talán egyetlen itteni vendég sem járt rosszabbul, amiért nem Richard Clay- derman aznapi koncertjét választotta esti programnak. Keleti kegytárgyak Tízszer tíz: készítsen interjút A közönség kívánsága szerint választott művésztől a szervezőiroda kér választ Nyíregyháza (KM) — Aki kérdez: Kovács Tímea Nyírtelek Szent István utca 110. Akit kérdez: Bede Fazekas Szabolcs színművész. □ Tavaly végeztél a Színművészeti Főiskolán. Mennyire volt fontos számodra, hogy pályakezdőként melyik színházba kerülsz? — Elsődleges szempontom az volt, hogy olyan színházba menjek, ahová hívnak, ahol jó szerepeket játszhatok és mindenképpen sokat. Eddig ez bevált. □ Van-e szerepálmod? — Nincs. Bármit eljátszanék, amit rám bíznak. O Korábban az Angyalbőrben című sorozatban láthattunk és egy mozifilmben is szerepelsz. Hol látható ez a film? — Úgy tudom, hogy a Live show című filmet napokon belül Nyíregyházán is bemutatják. □ Felismemek-e az emberek az utcán? — Igen, és ez roppant jólesik. □ Bakiztál már valamelyik előadásodon. Mit teszel ilyenkor? — Hogyne, rengeteget. Ebben az esetben úgy teszek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Persze ér néha meglepetés. A Pippin című darab végén van egy mondatom, amikor azt mondom: nem lettem Humphrey Bogart. Ehelyett véletlenül azt mondtam, nem lettem Robespierre. Legnagyobb megdöbbenésemre néhány diáklány felnevetett a nézőtéren és nyomban kijavítottak. Kicsit elszégyelltem magam. □ Munkádnak melyik része nehezebb: a szövegtanulás, a próbák vagy az előadások? — jk szövegtanulás. Ezt nagyon nem szeretem. Súgóval pedig képtelen vagyok próbálni. □ Előadás előtt belenézel-e a szövegkönyvbe? — A Nyitott ablak előadásainál mindig. Sok olyan jelenetem van, ahol a pergő dialógusok ritmusa adja ki a poént, s erre mindig figyelnem kell. □ Édesapád operaénekes, nővéred is színész. Családi indíttatásra lettél te is az vagy magad választottad ezt a pályát? — Tanárnak készültem. Jelentkeztem a Gyógypedagógiai Főiskolára, de nem vettek fel. Ekkor megsértődtem és elmentem házakhoz takarítani. Egy véletlen folytán kerültem az Arany János Színházba. A változatosság kedvéért kezdetben ott is takarítottam egy héten egyszer. Rövidesen azonban szerepet kaptam s ott maradtam. Jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára, de oda sem sikerült bejutnom. Majd egy évig a Nemzeti Színház stúdiósa voltam. Másodszorra sikerült a felvételim. □ Több darabban is játszol, majdnem mindennap színpadon vagy. Hogyan bírod energiával? — Ha az ember fölmegy a színpadra, csak egy dolog fontos, a lehető legjobb formát nyújtani. □ Adnál-e vissza szerepet akkoo, ha nem értenél vele egyet? v — Egy pályakezdő művész ezt nem engedheti meg magának. Számomra minden szerep egy nagy kihívás, bizonyítási lehetőség. Bede Fazekas Szabolcs Elek Emil felvétele SZINLAP mmtmm Lelkészvendégek a Művészkörben Csutkái Csaba felvételei