Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

1994. március 31csütörtök életünk őszen A nők nyugdíjazásáról Nagy vihart kavart, de nyugvópontra jutott • Megváltoztak a szabályok Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Nem­rég volt még, amikor a nők nyugdíjkorhatárának fel­emelése a parlamentben is szóba került. Sokan emlé­kezhetünk a felhördülésre, ami e tényt követte. Mostan­ra csillapult a dolog, hiszen a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a végrehajtását szabályozó 89/1990. (V. 1.) MT-rendelet néhány szabá­lya 1994. január 1-jétől meg­változott. Ezek a változások kizárólag a nyugdíjazás előtt állókat érin­tik. Korkedvezmény A változás a korkedvezmé­nyekre jogosult nők, valamint a korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, az átmeneti jára­dékra jogosult nők korhatárát érinti. Módosult továbbá a nyugdíj alapjául szolgáló át­lagkereset számítása, különös tekintettel az irányadó időszak nettó bérének növelésére, va­lamint a kiszámított átlagkere­set csökkentésére. A társa­dalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló törvény 1993. március 1-jével meghirdette az öregsé­gi nyugdíjra jogosító női kor­határ fokozatos emelését. E törvény szerint a nők öregségi nyugdíjkorhatára 1994. de­cember 31-ét követően két­évenként egy-egy évvel emel­kedik. Ez azt jelenti, hogy az a nő, aki 1939. december 31-ét kö­vetően született, 55 éves ko­rában nem, hanem legkoráb­ban csak a felemelt nyugdíj- korhatár betöltése napjától kaphat öregségi nyugdíjat. Ä felemelt női nyugdíjkor­határra vonatkozó rendelkezés alkalmazása már a törvény ki­hirdetését követő rövid időn belül nehézségeket okozott. Ezért az 1975. évi II. törvény vonatkozó rendezését módosí­tó átmeneti törvény szerint 1993. december 31-ig, illetve a felemelt nyugdíjkorhatár be­töltése előtti időponttól törté­nő nyugdíjba vonulás lehető­ségéről és feltételeiről szóló külön törvény hatályba lépésé­ig úgy kell eljárni a korked­vezményes, a korengedmé­nyes, és az előnyugdíjra jogo­sultság — ideértve az átmeneti járadékra jogosultságot is — elbírálásánál, mintha a női nyugdíjkorhatár felemelésére nem is került volna sor. Ez az átmeneti rendelkezés azonban csak az 1993. évre vonatkozott, mivel a rugalmas nyugdíjba vonulást biztosító törvény bevezetésére nem került sor. Ezért rendelkezni kellett arról, hogy 1994-ben hány éves kortól vehetik igénybe a nők az előbb fel­sorolt ellátásokat. Feltételek A törvény újabb módosítása szerint annak a nőnek, aki legkésőbb 1994. deoember 31- ig korkedvezményre, vagy kü­lön jogszabályban meghatáro­zott feltételekkel korenged­ményes nyugdíjra, előnyugdíj­ra, átmeneti járadékra jogo­sultságot szerzett, illetőleg szerez, öregségi nyugdíjkor­határa ebben az évben tovább­ra is az 55. életév, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjra a felemelt korhatár szerint mely időponttól lenne jogo­sult. Ez azt jelenti, hogy az a nő, aki olyan — a szervezet foko­zott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különö­sen ártalmas — munkát vég­zett legalább 8 éven át, amely korkedvezményre ad jogosult­ságot, a felemelt korhatára el­lenére 1994-ben az 53. szüle­tésnapjától kezdődően kérheti a korkedvezményes öregségi nyugdíjának a megállapítását, feltéve természetesen, hogy az egyéb jogosultsági feltételek­kel is rendelkezik. Ha több, mint két év Abban az esetben, ha nem csak két év, hanem ennél több korkedvezményre jogot adó évet szerzett az igénylő, a jo­gosultság elbírálásakor 1994- ben az 55. életévéből kell a csökkentést végrehajtani. A nyugdíjjogosultság megállapí­tása, a nyugdíj összegének ki­számítása sokak számára nem egyszerű feladat. Mindezek­ben, mint számos más, e té­makörbe tartozó kérdésben szívesen adnak segítséget a nyugdíjbiztosítási igazgatóság szakemberei, munkatársai, ahol előzékenyen fogadják az érdeklődőket. Ahol mindig minden nehezebb A Nyugdíjasok Országos Kamarája a nyugdíjasokért • Felhívás egységre Nyíregyháza (KM) — A megyebeli öregek helyzetéről, Szabolcs-Szatmár-Bereg nyugdíjasainak jelenéről és jövőjéről tartottak sajtónapot és tájékoztatót március 10-én Nyíregyházán. A megjelenteket Orosz Ti- bőmé, a megyei nyugdíjas ka­mara ügyvezető elnöke kö­szöntötte, majd dr. Jósvai Lás­zló, a kamara elnöke tartott tájékoztatót. Bevezetőjében kiemelte: A megyei nyugdíjas kamara megalakulásának célja egy évvel ezelőtt is az volt, ami ma: összefogni az itt élő nyugdíjasokat, a szövetség, a jobb tájékoztatás és a haté­konyabb érdekvédelem remé­nyében. A megyei nyugdí­jasok szoros kapcsolatot tar­tanak az országos kamarával is, így a legfrissebb informá­ciókhoz juthatnak a legrövi­debb idő alatt. A nyugdíjas szövetségek egységére hívta fel a további­akban dr. Jósvai László a fi­gyelmet, s mint mondotta, kü­lönösen nagy szükség van az együtt gondolkodásra Sza­bolcsban, a „legek megyéjé­ben”, ahol országosan a legtöbb nyugdíjas él, ahol a legalacsonyabb az átlagnyug­díj, s közöttük is sok az olyan járadékos, aki a létminimumot is alig kapja meg. A továbbiakban Virág Gyu­la, a Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság vezetője szólt a megjelentekhez, ismertetve a nemrég megalakult szervezet feladatait. Krizsán Sándor, a Nyugdíjasok Országos Ka­marájának alelnöke azokról a küzdelmekről és eredmények­ről beszélt, amelyeket a nyug­díjasok érdekében a szervezet szinte naponta kénytelen fel­vállalni. Mint mondotta, szak­értőikkel azon vannak, hogy még elfogadásuk előtt tanul­mányozzák, és ha szükséges, az idősek érdekeinek megfele­lően módosításra javasolják a törvénytervezeteket, ezzel is segítve azt, hogy a munkában megfáradt nyugdíjasok minél jobb körülmények között él­hessék mindennapi életüket. Cserhalmi Imre, az Őszidő című nyugdíjasmagazin fő- szerkesztője Ahogyan a sajtó látja címmel tartott előadást, különös tekintettel arra, hogy lapja az öregeket segíti. Állásfoglalás az ügyintézői díj ellen A kispénzű hitelezőket sérti az egyszeri befizetés • A kisnyugdíjasok baja Nyíregyháza (KM - K. E.) — A közelmúltban sajtónapot szervezett Nyíregyházán az Országos Nyugdíjas Kamara és annak megyei szervezete. A rendezvényen számos ismert nyugdíjas vezető volt jelen, akik előadásaikban a megyei résztvevők előtt az idősek helyzetével, problémáival fog­lalkoztak. A rendezvényen állás- foglalást is jóváhagytak a je­lenlévők, szövegét ezúttal szó szerint közöljük: Állásfoglalás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Kamara az 1994. március 10-én megtar­tott rendezvényén elhangzott felszólalások alapján tiltako­zását fejezi ki az Országos Ta­karékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. azon intézkedése el­len, miszerint minden egymil­lió forint alatti személyi-, áru- vásárlási- és egyéb kölcsön­kérelem elbírálásához 500 fo­rint ügyintézői díjat számít fel. Az ilyen hitelezési gyakorlat rendkívüli mértékben sújtja az alacsony jövedelmű rétegeket, mindenekelőtt a kisnyugdíja­sokat. Köztudomású, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei nyugdíjak vásárló értéke az országos átlaghoz képest az elmúlt években nagyobb mér­tékben romlott, egyre kevésbé fedezik a legszerényebb meg­élhetést is. Igen sok nyugdíjas­társunk szorul tíz-tizenöt ezer forintos átmeneti kölcsönre. A fentiek alapján tisztelettel kérjük vezérigazgató urat, szí­veskedjék saját hatáskörében, vagy a felügyeleti szervétől kezdeményezni az általunk sé­relmezett ügyintézői díj meg­szüntetését, vagy annak a kis­nyugdíjasok általi megfizeté­sétől eltekinteni. Úgy gondol­juk, hogy a lakosság bankjá­hoz méltatlan dolog saját szol­gáltatásukat a kisnyugdíjasok­kal megfizettetni. Nyíregyháza, 1994. március 10. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Kamara A kamara kizárólag civil tömörülés Nyíregyháza (KM) — Közel hárommillió nyugdíjas nevé­ben fogalmazott nemrég a Nyugdíjasok Országos Kama­rája. Mint a közelgő ország- gyűlési választásokkal kap­csolatosan nemrégiben kije­lentették, a kamara az idősek pártpolitikától mentes, függet­len, civil társadalmi tömörü­lése, amely elsődleges felada­tának a nyugdíjasok képvise­letét tekinti. Mindezekből következik, hogy a kamara nem politizál, nem kötelezi el magát egyetlen párt, egyetlen választási program mellett sem. Ezzel szemben arra tö­rekszik, hogy minél több nyugdíjast mozgósítson a vá­lasztásokon való részvételre, s felhívja a figyelmet arra, hogy a jelöltek és pártok kiválasz­tásánál az idősek a nyugdíja­sokat érintő célok mellett a pártok gazdaságpolitikai el­képzeléseit is vegyék figye­lembe. Teszik ezt azért, mert megvannak győződve arról, hogy az idősek szavazata már az első fordulóban biztosítja a választások érvényességét, s tudják azt is, az újonnan meg­választott parlament nem hagyhatja figyelmen kívül az öregek érdekeit. Egymás ellen Kovács Éva iknek rosszabb a IS helyzete? Az időseb­ig bek, a fiatal magá­nyosok, vagy éppen a kis­gyermekes családok élnek ma nehezen ? Melyik az a tár­sadalmi réteg, amelyiknek legnagyobb, legsúlyosabb a megélhetési gondja, falun vagy városon több a baj, kik a leginkább rászorulók, ki­ket kellene az államnak az eddiginél is jobban, ered­ményesebben támogatni? Kérdések, amelyeket egy­re többször feltesznek mos­tanság maguknak és egy­másnak az emberek. Külö­nösen akkor, amikor a nyugdíjrendszer megváltoz­tatásáról, a nyugdíjemelé­sek mértékéről, a különféle nyugdíjkedvezményekről érkeznek a hírek. Ilyenkor joggal kételked­nek a fiatalok: ugyan miért mindig az öregekre gondol­nak a törvényhozók, mikor a családok többsége a lét­minimum közelében küsz­ködik, mikor egy gyermek­cipő több ezer forint, az alapvető élelmiszerek ára fokozatosan nő, a taníttatás költségei szinte folyama­tosan emelkednek. Mi kell már az öregeknek?—teszik fel a kérdést ugyanezek az emberek, hiszen ruhát alig vesznek, enni alig esznek, akkor a nyugdíjnak min­denképpen elégnek kell lennie... Rég baj az, ha egy társa­dalom arra kényszerül, hogy válaszoljon a fenti kérdésekre, sőt, a válaszok értelmezése szerint oszto­gassa a különféle juttatá­sokat. Mert a két tábor, — fiatalok és idősek tábora — nem egymás ellenére, sok­kal inkább egymás kiegészí­tésére létezik. A családok többségébefi az unokák és a nagyszülők békésen, boldo­gan élnek egymás mellett, s eszükbe sem jut, hogy a fel­jebb olvasható furcsasá­gokra rákérdezzenek. A konkrét esetekben tehát nem, általánosságban azonban mind gyakoribb a kérdés, melynek megoldá­sában találhatnánk ideális, mindenki igényeinek meg­felelő válaszokat is. Ehhez „mindössze” az kellene, hogy az államkassza dugig legyen, hogy látványosan nőjön a nemzeti jövedelem. Ha pénz lenne, minden len­ne, csakhogy pénzből ma­napság nemhogy sok lenne, inkább mindig kevés. Amíg pedig ez a helyzet, addig igenis meg kell gon­dolni, mit miért fizet, kiket támogat az állam. Nem egymás ellenére cselekszik, megpróbál a szűkös anya­giak ellenében is hatéko­nyan cselekedni. Nem az ő pénze sok, az enyém kevés — halljuk ma­napság gyakran, s ebben minden benne van. A meg­élhetés egyre nehezebb, s úgy látszik, ilyenkor ítélkez­ni, másokat megbántani sokkalta könnyebb... Nyugodt öregség Nyíregyháza (KM - D. M.) — Arcok, sorsok. Mé­lyen szántó barázdák, me­lyekben benne minden öröm és bánat. Mari néni, mármint Györfi Mihályné Nádasbokorban már a het- venkilencedik évét tapossa. Nehéz utat jelölt ki az élet számára. — Szegénynek születni a legnagyobb csapás, a mun­ka és a munka estétől reg­gelig. Napszámba járni, görnyedni a cukorrépaföl­dön, aratni a tűző napon, szívni a port a cséplőgépi töreklyukban. Gyereket ne­velni, gyalog a városba pi­acra menni — jutott belőle elég. Mára szűkült a kör, nem jár sehova, a televízió és a közeli bolt jelenti a világot. A parton lévő kis ház nincs messze. Már nem siet, bő­ven jut idő beszélgetésre. Vallja is, itt legalább lehet találkozni a régi ismerősök­kel, barátokkal, sorstársak­kal. Mindig van téma, a nyugdíj, a betegségek, a föld, a gyerekek, s ha már kifogytak a történetek, az időjárás biztos ad okot a panaszra. Bár a sírás, kesergés nemigen jellemző Mari né­nire. Nincsenek nagy igé­nyei, a derűje soha sem hagyta cserben. Mosolya, hite, no meg az a néhány cigaretta túlsegítette már sok nehézségen. Békés, nyugodt örökség az övé Balázs Attila felvétele JL TTTTS? FI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom