Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március 1kedd KÖZÉLET Kelet-Magyar Qf szág 5 Sok MDF-est a parlamentbe Beszélgetés Für Lajossal, a Magyar Demokrata Fórum új elnökével Szondi Erika Mátészalka (KM) — Má­tészalka vendége volt a kö­zelmúltban Für Lajos az MDF elnöke, honvédelmi miniszter. A helyi MDF alapszervezet ál­tal rendezett lakossági fórum előtt kérdeztük a párt válasz­tási esélyeiről, a helyi MDF-es képviselőjelöltek jövendő fel­adatairól: □ Mit vár miniszter úr a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei körzetekben induló kép­viselőktől? — Természetesen azt, hogy győzzenek. Ennek a megyé­nek a képviselete sok speciális feladatot jelent. A korábban rendezett kormányülésen fel­mérték a térség helyzetét, megismerték azokat a súlyos gondokat, amelyek a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei tájakat terhelik. A gondok megoldása nem megy egyik napról a másikra. Mind az ipa­ri, mind a mezőgazdasági ter­melés helyzete súlyosan érin­tette ezt a megyét. Nemcsak a helyi ipar megszűnése a gond, hanem azoknak az emberek­nek a sorsa is, akik az ország távolabbi vidékeire jártak el dolgozni, őket bocsátották el leghamarabb. Az alapvetően agrár beállítottságú vidéket érinti legjobban a mezőgazda­ság átalakulásának nehézsége. Ezen gondok megoldását kell Für Lajos Archív felvétel elősegíteni az MDF majdan megválasztott képviselőinek, akik — remélem — nagy számban lesznek a parlament­ben az elkövetkező négy év­ben is. □ Ön most az MDF elnöke is. Hármas hatalmi megosztás jellemző jelenleg a párt veze­tésére. Boross Péter miniszter- elnök, Lezsák Sándor ügyveze­tő elnök és Ön mint pártelnök között. Nem jelent ez háromfé­le irányultságot a párton be­lül? — Nem. Ez nagyon is egy- irányultságot jelent. Mindhár­munk gondolkodása azonos, egymáshoz közel álló, még akkor is, ha életkorunk, vég­zettségünk más. A munka- megosztás és a terhek megosz­tása kívánta így. A választások előtt a kormány mozgatása tel­jes embert kíván. A párton be­lül jobb, ha ugyanazért a célért többen húzzuk az igát. A tagság olyan embereket kíván a párt élére állítani, akik kifelé is jól tudják tájékoztatni az embereket, és képviselni az MDF-et. □ Miniszter úr azt nyilatkoz­ta, hogy az országos nagygyű­lésükön, a választásokon a baloldal és a keresztény nem­zeti értékeket képviselő oldal küzdelmét várja. Mennyire tart az úgynevezett baloldali veszélytől? —Tartok tőle, de nem azért, mert bennem van egy félelem a baloldaltól, hanem azért, mert az ország és a térség ob­jektív adottságai kedvezni lát­szanak a baloldal előretörésé­nek. Ezt a választásokon az ál­lampolgároknak mindenkép­pen meg kell állítani, külön­ben veszélybe kerülhet mind­az, amit az elmúlt 3-4 évben építettünk. Diktatúrával nem lehet demokráciát építeni, de mint a történelmünk során már beigazolódott, a demokratikus többpárti választás során lehet diktatúrát csinálni. □ Létrejött egy liberális blokk négy párt összefogásá­ból Önökkel szemben és a Tor- gyán-Csurka kézfogásból egy jobboldali csoportosulás kö­vetkeztethető. Lát-e ellenfelet az említett két ellenzéki tömö­rülésen? — Semmiképpen, hiszen a jobboldali látszólagos tömörü­lés túl szélsőséges. A társada­lomban nincs olyan bázisuk, hogy a parlamenti választá­sokon komoly konkurenciát jelentenének. A liberálisok pe­dig megosztottak bizonyos szempontból. Egy részük in­kább a baloldaliakhoz húz, másik részük bizonytalanko­dik a nemzeti erők és a liberá­lisok között. Nem érzem azt, hogy komoly sikereket tudná­nak a választásokon elérni, in­kább a korábban említett má­sik két erő lesz meghatározó, tehát a baloldali és a nemzeti keresztény középerő. □ Hogyan egyeztethető ösz- sze Ön szerint a pártelnöki és honvédelmi miniszteri funk­ció? Egy párt érdekének, ugyanakkor egy egész nemzet érdekének képviselete jelent-e konfliktust az Ön számára? — Semmiféle konfliktust nem jelent. A hadsereg ügye pártsemleges ügy, sőt pártok felett álló össznemzeti ügy. Azt képviselni ott, abban a székben ugyanolyan jól tu­dom, mint korábban tettem, a másik pedig egy élesen kör­vonalazható pártügy, pártér­dek, amit ugyancsak tudok képviselni. A kettőt nem sza­bad összekeverni. Egyik egy hivatalnoki teendő, a másik pedig mozgalmi teendő. Nem jó hivatalnoknak lenni, ezt el­árulhatom. Szolgálni az ország érdekeit Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével a liberális egységességről Balogh József Nyíregyháza (KM) — A Fidesz öttagú választást előké­szítő és kampányát vezénylő csapata nyitotta meg a napok­ban Nyíregyházán a fiatalde­mokraták kampányát. A nagy­gyűlést megelőző sajtótájé­koztatón Orbán Viktor beje­lentette: aláírta a Fidesz nevé­ben a liberális blokk megala­kulásáról szóló megállapo­dást, amely szerint az SZDSZ, a Fidesz, az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja jelöltjei a választás második fordulójá­ban egymás javára visszalép­nek, hogy segítsék a másik párt jelöltjének megválasztá­sát. □ Mennyire lehet szilárdnak tartani azt a liberális blokkot, amelyről néhány nappal ez­előtt Fodor Gábor azt nyilat­kozta: nem lesz egy csapatban a Fidesz és az SZDSZ a vá­lasztások után? — Jól látható, hogy a vá­lasztások utáni időszak meg­ítélése komoly fejtörés elé ál­lítja a politikusokat, nehéz ki­találni, mi lesz a választások után. Én nem is szeretnék ebbe belemenni, túlságosan sok variációs lehetőség van ebben a pillanatban nyitva, ez pedig annyit jelent, mintha nem tudnánk mondani semmi bizo­nyosat. Előfordulhat az, amit Fodor Gábor mondott, de mi azon dolgozunk, hogy ne for­duljon elő. □ Korábban született olyan megállapodás a Fidesz és az SZDSZ között, hogy a két párt az elnökökkel szemben nem ál­lít jelöltet. Az SZDSZ mégis ál­lított Ön ellen Székesfehér­váron. Hogyan értékeli ezt? — Nem ért minket váratla­nul a dolog. Korábban — még mielőtt eldőlt volna, hogy én Székesfehérváron indulok —, Pápát vagy Sopront kértük cserébe Pethő Iván támogatá­sáért. Pápán Kövér László frakcióvezető, Sopronban Szá- jer József, a választmány elnö­ke indul. Ezekben a konkrét helyszínekben már két hónap­pal ezelőtt nem tudtunk meg­állapodni, mert egyik kerület­ben sem támogatta az SZDSZ azt, hogy mi ugyanolyan vi­szonzást nyeljünk, mint ami­lyet Pető Iván kap. □ Boross Péter miniszterel­nök szerint semmilyen más párt nem képes arra, hogy ezt az országot egy elfogadható ideig is elvigye, csak a jelenle­gi koalíció alkalmas erre. Mit szól ehhez? — Hogy ha a Fidesz kormá­nyon lenne, mi is azt monda­nánk. Az állításban van annyi igazság, hogy ma Magyaror­szágon mindenki tudja: a je­lenlegi MDF-kormány hogyan és miképpen tudja vezetni az országot. Látok arra garanciát, hogy az MDF ezt tudná még csinálni négy évig. A kérdés csak az, hogy van-e szükség rá? Ilyen értelemben minden választás kockázatos, hiszen a kommunistákon, meg a mos­tani kormánykoalíción kívül még senki más korábban nem kormányzott. Kétségtelen, Boross Péter éles logikával, ügyesen erre a lélektani bi­zonytalanságra épít, minden­hol a világon a kormányzópár­tok ezt csinálják. Tehát nincs mit zokon vegyünk, nekünk az a dolgunk, hogy ezt megcá­foljuk. □ Pozsgay Imre állítólag egy bejelentésre készül, ami horderejét tekintve sokak sze­rint azonos lenne azzal a beje­lentésével, hogy 1956 nem el­lenforradalom, hanem népfel­kelés volt. Ez pedig az adósság átütemezésének kérdése lenne. Mi a véleménye erről a Fi­desznek? — Nem értünk egyet azzal, amit Pozsgay Imre mond, mert ma drágább az átütemezés, mint a menetrend szerinti fize­Orbán Viktor Szekeres Tibor felvétele tés. Ha átütemezzük adóssá­gunkat, akkor abban a pilla­natban csak készpénzfizetés­sel tudunk importhoz jutni. Minden ország, amely átüte­mezést kért, másnap az im­portját csak abban a részben tudta megvalósítani, amely részben készpénzt tudott érte elhelyezni. Ez pedig azt jelen­tené, hogy a magyar ipar te­kintélyes része megállna. A másik következménye az len­ne az átütemezésnek, hogy a külföldi tőke beáramlása lelas­sulna vagy meg is állna. Ma­gyarországra évente másfél milliárd értékű külföldi tőke áramlik be. Az adósságteher, amit évente ki kell fizetni más­fél és hárommilliárd között mozog. Tehát az elmúlt három esztendőben a külföldi tőke beáramlása teremtett akkora forrást, amellyel ki tudtuk vál­tani a kamatfizetési kötelezett­ségeinket. Tőkét nem tör­lesztettük, de sohasem fogjuk törleszteni. Mert az történik, hogy amikor egy tőkerészlet lejár, akkor mindig újat ve­szünk fel, tehát azzal kell szá­molnunk, hogy Magyarország adósságállománya jelentős mértékben nem fog csökkeni a következő időben. □ Mennyi esélyt lát a médi­atörvény elfogadására. Kér­dezem ezt azért, mert a médi­atörvény első beterjesztése óta — Fodor Gábor távozása mi­att — nem tartoznak a liberá­lis sajtó kedvenc pártjai közé. — A baj hamarabb kezdő­dött, mint ahogy Fodor Gábor kilépett a Fideszből. A Fidesz és a sajtó egyes, ám jelentősen befolyásos részének a viszo­nya nem októbertől, hanem már januártól szép lassan, a Fidesz-kongresszustól pedig rohamosan romlott meg, ami­nek az oka az, hogy a liberális blokk koncepció Magyaror­szágon azoknak a közíróknak, értelmiségieknek, a politika holdudvarában dolgozó köz­véleményt formálóknak nem tetszett, akik egyébként a Fi- desz-SZDSZ-MSZP együtt­működést szeretnének min­denképpen. Tehát, akik egy szociál-liberális koalícióra történő előzetes ígéretet sze­rettek volna kivenni a Fidesz­ből, azok azt látták, hogy a Fidesz — s ennek én személy szerint elkötelezettje vagyok — keresztbe fekszik egy ilyen együttműködés előtt. Ez nem tetszik. Ilyen értelemben nem személyes félreértések, nem személyes ellenszenvek azok, amelyek motiválják a velünk szemben ellenségesen állást foglalókat, hanem egy poli­tikai stratégia. Két különböző malomban őrölünk, nekünk is van egy koncepciónk és nekik is. Ha ezen változtatnánk, is­mét mennybe mehetnénk. Nem kívánunk mennybe men­ni. Úgy gondoljuk, hogy ez a koncepció, amit mi követünk, inkább szolgálja az ország ér­dekeit, mint egy szociál-li­berális együttműködés még a választásokat megelőzően. A médiatörvény ebben az ügy­ben sajnos már sok vizet nem fog zavarni. Én ettől egyetlen dolgot várok, hogy ne zárja el a privatizálás elől a lehetősé­get. Ne csak szavakban legyen magyar Kovács Éva Budapest (KM) — Labor- czi Géza, a Szabad Demok­raták Szövetségének parla­menti képviselője interpel­lációt nyújtott be a művelő­dési miniszterhez „Négy-öt magyar összehajol, avagy mi történik az ön miniszté­riumában” címmel. Kérdé­sének lényege: A Nemzet­közi Előkészítő Intézet 1990-ben pályázatot írt ki az igazgatói állás betöltésé­re. Laborczy Géza arra várt feleletet, milyen szempon­tok szerint bírálták el a be­érkezett pályázatokat, s az évek óta vezetői válsággal küszködő intézmény el tud­ja-e látni feladatát? A képviselő kérdésére dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási államtitkár válaszolt. Szavaiból kide­rült: meggyőződése, nem követtek el jogsértést. 1992-ben a második, széle­sebb körű ellenőrzéskor ki­derült, hogy az intézmény­nek nincs alapító okirata. A miniszter a tanév közepén nem akarta átszervezni az oktatási intézményt. A szervezeti és működési sza­bályzat elkészítésével kí­vánta biztosítani az intéz­mény dolgozói számára a demokratikus joggyakorlás lehetőségét. A dolgozók kérésére a szabályzat csak 1993. október végére ké­szült el. Kálmán Attila a további­akban elmondta: 1990 előtt is tanultak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben hatá­ron túli magyar fiatalok, csak akkor sokkal keveseb­ben voltak, mint napjaink­ban, noha 1985-től úgyne­vezett önköltséges hallga­tóként elsősorban a Vajda­ságból jöhettek hozzánk magyar főiskolások, egye­temisták is. Az intézet egyedi oktatási intézmény­ként látta el eddig is a nem magyar állampolgárságúak előkészítését felsőoktatási tanulmányokra. E tekintet­ben tehát nem történt vál­tozás. A hazánkban tanuló, határainkon túlról érkező magyar diákok az érvény­ben lévő jogszabályokkal összhangban tehernek felvételi vizsgát. Felvételi vizsga nélkül kizárólag az a Laborczi Géza Archív felvétel 10-20 diák kerülhet be ma­gyarországi főiskolára vagy egyetemre, akik az úgyn­evezett államközi ösztön­díjra érkeznek Magyaror­szágra és az adott szomszé­dos ország által aláírt mun­katerv alapján. A fogadó fél — jelen esetben Magyarország — költségén tanuló ösztöndí­jasok felvételi vizsgát tesz­nek. Ösztöndíjukat a szom­szédos országokban műkö­dő magyar társadalmi és szakmai szervezetek, vala­mint egyházak képviselői­ből álló, Határon Túli Ma­gyarok Ösztöndíjtanácsá­nak javaslata alapján a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium költségvetésé­ből utaljuk ki. Ezenkívül úgynevezett önköltséges külföldi állam­polgárságú magyar diákok is tanulnak felsőoktatási in­tézményeinkben. Kollégiumi térítési díj­ként mindegyikük havi 600 forintot kap, a tanulmányi ösztöndíjuk pedig havi 5500 forinttól 8000 forintig terjed a tanulmányi ered­ménytől függően. A szom­szédos országokból érkező magyar diákok mindegyike — mielőtt megkezdte volna magyarországi tanulmá­nyait és átvette az első ösz­töndíjat — egy nyilatkoza­tot írt alá, amelyben kije­lentette, hogy a diploma megszerzése után vissza akar térni szülőföldjére. A választ Laborczi Gáza nem fogadta el, az ügyet tovább szeretné vinni. Mint mondja, már csak azért is, mert ha nekünk olyan fon­tos a határon túli magyarok sorsa, akkor fontos lehet az is, miképpen bánunk a hoz­zánk érkező felnőtt honfi­társainkkal. Aft** ^Myr fAfh^n IWIICIII Y mSmwmm Versengtek... ...a választók kegyeiért a pártok az elmúlt hét végén Kaposváron. Sokak szerint, aki minden programot vé­gighallgatott, nemigen tu­dott már különbséget tenni melyikben mi is az egyéni, mi az, ami eltér a töb­biekétől. (KM) Harmadik... ...alternatíva is létezik, ez pedig a liberális pártszövet­séget jelenti — mondta Kö­vér László, a Fidesz frak­cióvezetője a fórumon, s csak ennek győzelme ese­tén van esély arra, hogy nem kell mindent újrakez­deni. (KM) Kádár... ...idejében jobb volt — mondta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, s a je­lenlegi bűncselekményeken és korrupción alapuló pri­vatizációt sürgősen le kell állítani. (KM) A szélsőségek... ...ellen akar fellépni a Köz­társaság Párt, ahogy ezt Pa­lotás János fogalmazta Ka­posváron. Saját pártja mö­gött az ország legfelkészül­tebb szakértőgárdája áll, amely Európában is meg­állná a helyét. (KM) Emberközpontú... ...politizálás lehetőségét ve­títette előre a Magyar Csa­ládok Szövetsége Kaposvá­ron, mert a működő pártok arculatát meghatározó alap­vető szempontok — az em­ber, az ideológia és a pénz — közül ők az embert tart­ják a legfontosabbnak. (KM)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom