Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-30 / 75. szám
1994. március 30., szerda KULTÚRA Locsolóversek „Húsvét napja ma vagyon..." Minya Károly Nyíregyháza (KM) — Ki őszinte hittel és lelkesedéssel kisfiúként, ki egy kevéssé spiccesen, egy kis pikantériával fűszerezve felnőttként — de mondja a locsolóverset húsvétkor. S hogy milyeneket? Erre már válaszolt Balázs Géza, nyelvész három évvel ezelőtt egy rádióműsorban, s „Ma van húsvét napja” címmel Homa János szerkesztésében is napvilágot látott az a gyűjtemény, ami régi és új locsolkódó verseket tartalmaz. Kezdjük talán a konszolidáltabbakkal! Rózsa, rózsa, szép virágszál, / Szálló szélben hajladozzál, / Napsütésben nyiladozzál, / meglocsollak, illatozzál. A bátrabb nagylegények ennél hosszabbra is vállalkozhatnak: Jó reggelt jó reggelt kedves liliomszál / Megöntözlek rózsavízzel, / Hogy ne hervadozzál., / Kinyílott az aranyeső, / Én voltam a legelső, / Aki ma kora reggel, / Locsolkodni Jtelt fel. / Minden szőke, barna lány / Mint a piros tulipán viruljon, / Viruljon, rózsapermet hulljon! Bizonyára sokan adnak ezután a szép ütemes vers után hímes tojást a fiúknak, hacsak azok nem várnak valami mást. De sajnos ez gyakran így van, s ez megjelenik a versikékben is. A Zöld erdőben jártam... kezdetűnek több variációja van. Most csak egyet idézünk: Zöld erdőben jártam / Két oroszlánt láttam, / Az egyik lázas, / Ide a százast! A nyílt pénzkérő locsolko- dóversek közül még talán a következő a legelfogadhatóbb: Húsvét napja ma vagyon, / Tyúkot üssenek agyon, / Bor legyen az asztalon, / Hogy a vendég ihasson. / Kalács ide mákos, / Forint ide páros! Durva és kissé cinikus a következő: Ha én itt locsolok, / Mosolyog az ég is, / Ha adsz egy százast, / Rádmosolygok én is. És mit mondanak azok, akik már egy-két pohár itókán túl vannak? A szoli- dabbak ezt: A fiatalt locsolom, / Hogy tovább viruljon, / Az öreget locsolom, / Hogy ne hervadozzon. S akik pedig nem várnak semmi jót a háztól ezt: Én vagyok a kicsi páfrány, / Meglocsollak házi sárkány. Akik úgy érzik, hogy még kevés fejükben a gőz, nem kertelnek, nyíltan mondják: A virágnak víz kell, / Nekünk pedig sör, bor, pálinka! Aki viszont már telítve érzi magát, könnyen áttér sikamlósabb területekre is: Nem vagyok én nyuszi, / Kell nekem a puszi / Gombold ki a blúzocskádat, / Hadd locsolom dombocskádat! Felhevültebb változatban: Van nekem egy nagy locsolóm, / Nem kölni van benne! / Hogyha én azt elővenném, / Nagy -sikítás lenne. Természetesen vannak még ennél erőteljesebbek is, de azokat nem kívánjuk e helyt összebarát- koztatni a nyomdafestékkel. Említsünk meg néhány lakonikus, egyszerű versikét is: Kis tök, nagy tök, öntök. Nem viccelek — spriccelek! Verset nem tudok / Inkább locsolok. S bizony időnként a locsolóversekben is megjelent a politika humorként, célzott gúnyként. íme a klasszikus, mindenki által ismert alapforma: Zúg a traktor, / Szánt az eke, / Elvtársnő, megpermetez- hetlek-e. Hírcsokor Párizsban... ...nyílik kiállítása Norman- tas Paulius fotóművésznek áprilisban. A fotósnak a nyíregyházi Városi Galériában rendezett tárlata egyébként április 4-ig tekinthető meg. (KM) Mozgáskorlátozott... ...gyermekek számára rendeznek csoportos foglalkozást a kisvárdai művészetek házában április 2-án. A gyerekeket 11 órára várják. (KM) Felvételt... ...hirdet a BASIC Tánc- Sport Klub a táncolni, mozogni szerető lányok és fiúk részére. Az érdeklődőket szerdán és csütörtökön este a jósavárosi művelődési házban várják. (KM) Számítógépes... ...klub indul a nyíregyházi ifjúsági centrumban. A klub áprilisban kezdi el munkáját. (KM) Finn... ...kulturális küldöttség érkezik április 13-án Nyíregyházára. A több mint húsztagú csoportban színészek és alkotóművészek is részt vesznek, és a jósavárosi görög katolikus templomban is bemutatkoznak. (KM) Aranybánya Bartókról London (MTI) — A londoni könyvpiac egyik újdonsága a The Bartók Companion című kötet, amelyet Bartók fia, valamint tizennégy Bartók- szakértő írt és Malcolm Gillies szerkesztő állított össze Bartók Béláról. A könyv, amely a Faber kiadónál jelent meg, átfogóan ismerteti Bartók zeneszerzői módszereit, népzenekutatói tevékenységét, előadói és tanári munkásságát, és részletesen elemzi zenei alkotásainak különböző területeit. A The Times című brit lap kritikusa a Bartókról szóló tudás teljes és olvasmányos aranybányájának minősítette az új könyvet. Nehéz elképzelni mérvadóbb kötetet bármilyen zeneszerzőről — írta. A nyugati zenebarátok számára kétségkívül irányadó munka egyetlen hibájának az tűnik, hogy az ára— 35 font — meglehetősen elérhetetlenné teszi az átlagos pénztárcájú érdeklődő számára. Mozgósítani a polgárságot A Kállay-alapítvány méltó emlékművet szeretne a néhai miniszterelnöknek Baraksó Erzsébet Budapest (KM) — Felhívással fordul a Kállay Miklós Alapítvány kuratóriuma Nyíregyháza és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye lakóihoz azzal a céllal, hogy mozgósítsa a helyi polgárságot ügyének támogatására. Az Alapítvány célja Kállay Miklós néhai miniszterelnök emlékének megörökítése, szobrának felállítása Nyíregyházán. Ezzel kapcsolatban az alapítvány kuratóriuma nevében Valkó Zoltán, a kuratórium tagja adott tájékoztatást. Példaként állítani Az alapítvány felhívása elsőként azt fogalmazza meg: nemzeti önbecsülésünk — melyre manapság oly nagy szükségünk van — megkívánja, hogy számon tartsuk egykor élt nagyjainkat, életüket, művüket példaképp állítsuk az utódok elé. Tudták, átérezték ezt elődeink is. A régi koroktól napjainkig — a „maradandó emlék” iránti igény nyomán —, az emlékművek ' hosszú sorát alkották meg. A múlt század végén és a század első felében köztéri szobraink legnagyobb része közadakozásból épült. „Emelte a nemzet” vagy „...épült X város polgárainak adományaiból” olvashatjuk sok szobor talapzatán. Az alapítvány célja: Kállay Miklós volt magyar miniszter- elnök emlékének megörökítése, személyének példaképül állítása az utókor elé. Ezt szolgálná többek között szobrának felállítása is. Nemzeti nagyjaink emlékműveinek sorából nem hiányozhat az ő szobra sem. A cél megvalósítása érdekében a polgárok „szoborállító buzgalmának” nemes haKállay Miklós, az egykori miniszterelnök Archív felvétel gyományát próbáljuk feltámasztani. A kuratórium a következőkre hívja fel a figyelmet: a szovjet megszállás után, a kommunista diktatúra évtizedeiben az állam volt a műalkotások mecénása. Nagy összegeket áldoztak a nemzeti költségvetésből a rendszer emlékműveinek megalkotására. Ma, amikor az állami források elapadtak, ismét a polgárok feladata kell, hogy legyen a művészetek támogatása. Reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben a magyar polgárság, mint jelentős számú és anyagilag is tehetős társadalmi réteg, természetes szükségleteként éli majd meg a művészetek ismeretét, szeretetét és pártolását. Tudjuk, hogy a mai nehéz gazdasági körülmények között még nem sokan vannak, akiktől elvárható lenne bármily nemes cél önzetlen anyagi támogatása. Mindazonáltal tudjuk, hogy vannak, akik tehetségükkel, rátermettségükkel, kitartó szorgos munkájukkal jelentős egyéni gazdasági eredményeket értek el. Felhívásunkkal a város polgáraihoz fordulunk. Amikor Alapítványunk támogatását kétjük tőlük, gondoljanak egykor élt szoborállító elődeikre. Az akkori adakozók joggal lehettek büszkék áldozatkészségük látható eredményére, egyben megérdemelve nemcsak a kortársak, de az utókor megbecsülését is. Megörökítik a nevüket Az alapítványt támogató állampolgári nagylelkűség ma is méltánylást érdemel. Ez realizálódik egyrészt egy adózási kedvezményben (az adomány leírható az adóalapból), de ezen túlmenően erkölcsi elismerés jár az adományozónak. Ezt azáltal kívánjuk biztosítani, hogy nevüket megörökítjük. Lehessenek büszkék arra, hogy hozzájárultak annak a Nyíregyháza városát is gazdagító emlékműnek a létrejöttéhez, amely kifejezi az utókor nagyrabecsülését a történelmi szerepet vállalt nagy szülötte, Kállay Miklós iránt. Kállay Miklós szobrának felállításához szülővárosa: Nyíregyháza a méltó helyet adja, és a költségek jelentős részét is magára vállalta, ami lényegében a névtelen polgárok hozzájárulásának tekinthető. Az Alapítványt a néhai miniszterelnök fia, dr. Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete (Róma) hozta létre. Az Alapítvány nemes célkitűzésével kapcsolatos gyakorlati feladatok végrehajtásában közreműködik a Szabolcs-Szatmár megyei Öregdiákok Klubja. Ami az idősebb nemzedéknek megélt, talán megszenvedett kor, személyes emlék, az a fiatalabbaknak csupán történelem. Ki volt, honnan jött, mit tett Kállay Miklós, miért tarthat számot az utókor megbecsülésére? Történelmi elemzés helyett álljon itt csupán az alábbi tömör válasz ezekre a kérdésekre: A Balog-Semjén nemzetségből származó Kállayak a honfoglalás óta kiemelkedő szerepet játszottak Szabolcs vármegye életében. A köztiszteletben álló birtokos család tagjai, ha a köz javát szolgálhatták, politikai szerepet is vállaltak. A család kétségtelenül egyik legnagyobb alakja dr. Kállay Miklós, aki előbb főispán, majd miniszter, 1942. március 9. napjától pedig 1944. március 19-ig, hazánk német megszállásáig miniszterelnök volt. A második világháború utolsó szakaszában vállalta a két szembenálló világhatalom halálos szorításában küzdő ország vezetését. A realitásokkal számot vetve, minden igyekezete arra irányult, hogy a nyugati hatalmakkal különbékét kötve elkerülje az ország szovjet megszállását. Reményei meghiúsultak és ezzel személyes sorsa elválaszthatatlanul összefonódott a nemzet tragédiájával. Magyarság és humánum Dr. Kállay Miklós igaz magyarsága magasfokú humánummal párosult. Működése alatt, amikor a harcban álló diktatúrák országaiban és az általuk megszállt világban, az Atlanti-tói a Csendes Óceánig a terror uralkodott, Magyarország az üldözöttek menedéke volt. A nemzet túlnyomó többségének egyetértő támogatásával az emberi kultúrát képviselte, példát mutatva a mának is, amikor Közép-Európában az embertelenség vívja harcát a humánummal szemben. A szülőváros és a csatlakozó régió adakozó polgárai méltán lehetnének büszkék rá, ha emlékművének felállítását elősegíthetnék adományaikkal. Az alapítvány száma, illetve címe: MNB 218-98017 OTP 1013 Budapest I. Alagút u. 3. Példaértékű ünnepi hetek Gazdagnak bizonyult Bereg kulturális fesztiválja • A Család éve jegyében A rendezvények egyik színhelye: a vásárosnaményi művelődési központ Kovács Bertalan felvétele Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Hétfő este ünnepélyes keretek közt fejeződött be a vásárosnaményi Városi Művelődési Központban a Beregi Ünnepi Hetek rendezvény- sorozata. Bereg kulturális fesztiválja minden korábbinál gazdagabbnak bizonyult, mintegy ötven esemény várta a kultúra iránt fogékony érdeklődőket. Hegedűs Antallal, Vásárosnamény polgármesterével és Sántha Miklóssal, a művelődési ház vezetőjével, a beregi fesztivál főrendezőjével értékeltük az idei ünnepi heteket. — Az első hasonló rendezvénysorozatot 1965-ben szerveztük. Az akkori pártvezetőség nem is nézte mindegyiket jószemmel,Jászén olyan író- vendégek fejthették ki véleményüket politikáról, tisztességről, mint Vet es Péter, Szabó Pál vagy Féja Géza. Talán ezért is nem voltak rendszeresek ezek az összejövetelek, programok. Az utóbbi időben viszont két évenként itt rendezzük meg, a közbeeső években pedig odaát, Beregszászban tartanak a mi közreműködésünkkel ünnepi heteket — mondja Sántha Miklós. A polgármester másról is beszél: — Jók ezek a rendezvények, programok. A hétköznapi ló- tás-futások után valóságos kis oázis egy'egy kulturális rendezvény, amikor az ember művelődhet, kikapcsódhat. A hivatalos teendőimen túl, is szívesen elmentem több programra. □ Az egyik eseményen a helyi közigazgatás alapvető működését, és módszereit tárgyalták meg a környező községek vezetői, sőt még külföldi vendég is akadt... — Hasznos volt ez a találkozó, hisz kicserélhettük véleményünket és az új változásokat is megismerhettük. Vendégünk volt Harry Hansen úr is, a dániai Olgod város polgármestere. Jó volt hallgatni, hogy ők egyáltalán nincsenek ráutalva a központi támogatásra, a helyi adókból és más pénzből mégis mennyi mindent tudnak létrehozni. Nagyon remélem ez lesz a magyarjövő is. □ Hány vendége lehetett a rendezvénysorozatnak, és melyek voltak a legsikeresebbek? — fordulok Sántha Miklóshoz. — Legalább hét-nyolcezer vendégünk lehetett. A legtöbb teltházas rendezvény volt. Több településen is színházi produkcióban gyönyörködhettek az ott lakók, de a koncertek iránt is nagy érdeklődés mutatkozott. Első ízben rendeztük meg a Beregi Képzőművészeti Tárlatot a megye képzőművészeinek anyagából, s nagy örömünkre ezen is sokan vettek részt. □ Az idei ünnepi heteket a Család éve jegyében rendezték meg... — A család szerepét többféle megvilágításban igyekeztünk bemutatni. Vári Fábián László kárpátaljai költő például A család mai szerepe a társadalomban címmel tartott érdekes előadást. Több összejövetelen az egyház családhoz kapcsolódó szerepéről volt szó, és az író-olvasó találkozókon is erről beszélgethettek a vendégek és a meghívottak. Nagyon jól sikerültek a Vidám falusi esték összejövetelei: Gergelyiugomyán, Vitkán, Beregsurányban, Beregdaró- con, Nyírmadán, ükén, Nagy- varsányban és Vásárosna- ményban. Ezeken a családok apraja-nagyja részt vett. Az egyikre még a dán vendéget is elvittük. Természetes támogatás nélkül nem lehetett volna a rendezvénysorozatot megszervezni. Az egyik támogató az Interspan vállalat igazgatója erről így nyilatkozott: Az élet teljességéhez nemcsak a munka, hanem a kultúra és a sport is hozzátartozik. Természetes ez, mivel lehetőségünk van a mecénáskodásra. E^EEES