Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök HÁTTÉR Kanyargós útvesztők között Mindenki akarja az összekötő utat Tiszavasvári és üszadob között, mégsem épül T----------------------------------------------------------------------------­Templomok és bombák Györke László Tiszavasvári, Tiszadob (KM) — Lapunk február 24-i számában jelent meg a Levélváltás bekötőútügyben címmel az a levél, amelyet Várkonyi István országgyű­lési képviselőhöz küldött Szalai Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főtanácsosa, fő­osztályvezetője a Tiszavas- vári-Tiszadob összekötő út­tal kapcsolatban. Akik nem ismerik az ügy hát­terét, az előzményeket, való­színűleg az összefüggéseket sem igen értik, hisz ez az em- * lített levélből nem derül ki egyértelműen. Éppen ezért tar­tottuk fontosnak, hogy utána­járjunk a dolgoknak. Létfontosságú Tiszadob ma bezárt település. Körülöleli a Tisza, egyetlen útja van Tiszalök irányába. Ahogy Szabó Péter polgár- mester elmondta: ez a bezárt­ság a falu fokozatos sorvadá­sához vezet. Hiába gazdag a település természeti szépsé­gekben, sőt, akár turistapara­dicsom is lehetne — ha el van zárva a külvilágtól. A térkép csak annyit árul el, hogy alsóbbrendű, de azt nem, hogy ez földút, amely hol jár­ható, hol nem. Többnyire nem. A földút egyébként a Közúti Igazgatósághoz tartozik. Sulyok József tiszavasvári polgármestertől megtudtuk: az út, ha Tiszadobnak létfontos­ságú, Tiszavasvárinak sem közömbös, hiszen megépülése a város tiszabüdi részének zártságát szüntetné meg, s így válhatna igazán a térség köz­pontjává a város. Tehát abban mindkét önkor­mányzat vezetője messzeme­nően egyetért, hogy az útra nagyon is szükség van. Csak makadám A földút szilárd burkolatúvá építésének szándéka nem új­keletű. 1993-ban a tiszadobi és a tiszavasvári önkormányzat (ez utóbbi mint „társpályázó”) pályázatot nyújtottak be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz. 1993. július 31-i keltezéssel a „társpályázó” kapta az értesí­tést a fent nevezett minisztéri­um Útgazdálkodási és Koor­A világtörténelem szá­mos nagy személyi­séget ismer, akik pusztán takarékoskodásuk se­gítségével milliókat halmoz­tak fel. Neveket is mondhatok, százat, ezret, bár momentán egy se jut eszembe. Ez azon­ban nem akadályozhat meg abban, hogy magyar viszo­nyokra alkalmazva kidolgoz­zam módszeremet, amelynek reklámversikéje: Hafillért fil­lérre teszel, feleslegeset nem veszel, és ha nem túl sokat eszel, hamarosan milliomos leszel! Nos, tegyük fel, hogy a kedves olvasó nem kap töb­bet havonta fizetésként, mint a magyar átlagbér, ami úgy a 16 ezer forintot súrolja bruttó. Az adózás után (mert­hogy ön még ebből is adófi­zető polgár! Gratulálok!) meg a nyugdíjjárulék levoná­sát beszámítva akár a 13-14 ezer forintot is elérheti az fia említett út a térképen dinációs Igazgatóságától (ÜKIG): „Örömmel értesítjük, hogy benyújtott pályázatuk alapján a Tiszavasvári-Kál- vinháza összekötő u. útépítési beruházásukat a tárcaközi Bíráló Bizottság 20 millió 429 ezer Ft támogatásban részesíti (ÁFA-val együtt). A beadott pályázatukat eredeti formában a Tárcaközi Bizottság nem tudta volna elfogadni, de te­kintettel a nyomvonal fontos­ságára, a Bizottság megvizs­gáltatta a műszaki tartalom csökkentésének lehetőségét, és a pályázatot ennek figyelem- bevételével (iín. ütemezett for­mában) meghatározott 31 mil­lió 429 ezer Ft bekerülési költ­séggel fogadta el. A pályázat 8274 fm földút szilárd burkolattal történő kiépítését, valamint 1856 fm burkolatmegerősítést és szé­lesítést tartalmazott. Tekintet­tel az összekötő út igen jelen­tős hálózati szerepére, a Bi­zottság a Tiszavasvári-Kál- vinháza közötti 5200 fm hosz- szú szakasz kiépítését támo­gatta, 4 m széles itatott ma­kadám burkolattal, amely megegyezik a meglévő szakasz burkolatával.” Ezzel kapcsolatban külön- külön megkérdeztük az érin­tetteket: Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere: — Igen, a pályázatot mi, a csatlakozók, a társpályázók nyertük el. Csakhogy eredeti­leg 6 méter széles, aszfalt bur­kolatú útról volt szó Tiszadob és Tiszavasvári között, amely­nek a bekerülési költsége 120 millió forint. Ennek az első összeg, amit hazavisz. Az úgynevezett szociológusok számításai szerint ez a pénz a létminimumhoz sem elegen­dő. A kedves olvasó azonban ne hallgasson rájuk: ezeknek fogalmuk sincs, miből lesz a Rockefeller. A kedves olvasó csak rám figyeljen, ha meg­unta a filléreskedést, mert eddig még mindenki milli­omos lett, aki hallgatott rám. Először is fontos szabály a gazdasághoz vezető úton, hogy a fent említett nettó összegre ne alapítsunk csalá­dot. (Ha tanácsom már későn érkezett, akkor is van megol­dás, csak tanulmányozni kell a lapok bűnügyi rovatát.) Mint egyedülállók könnye­üteme lenne a Kálvinházáig tartó 5,2 kilométeres szakasz. Nem is az ütemezéssel van gondunk, hanem a paramé­terekkel. Egyértelmű ugyanis, ha ez a régen áhított út meg­épül, azon nemcsak személy- kocsik, hanem esetleg kami­onok, menetrend szerinti autó­buszok fognak közlekedni, mert különben nincs értelme megépíteni. Ha találkozik két busz vagy kamion, vajon hogy fémek el a négy méter széles úton? Szabó Péter, Tiszadob pol­gármestere: — Tavaly biztatást kaptam, hogy a második ütemre is nyújtsuk be a pályázatot szep­tember 30-ig, az ügy lefutott, biztos elnyerjük. Azért kell újra pályázni a második ütem­re külön is, hogy a kivitelezést gyakorlatilag egyszerre el le­hessen végezni, amely költ­ségmegtakarítást jelentene. Legnagyobb megdöbbené­sünkre ezt a pályázatot elutasí­tották. Várkonyi István ország- gyűlési képviselő: Fontos feltétel — A három megyét összekötő út fontosságát nem kell hangsúlyoznom. Véleményem szerint most az lenne a leg­fontosabb, hogy ha már az ál­lami támogatás megvan rá, az útépítés^ ha a jelzett paramé­terekkel is, de elkezdődjék. Hiszen azt a későbbiek folya­mán lehet szélesíteni. Ami a burkolatot illeti: az itatott ma- kadámot nem kell összeté­veszteni a hagyományos ér­telemben vett makadámmal. dén el vagyunk a fenti összeg feléből. Hogyan? Úgy, hogy tudományos alapossággal átgondolt és megtervezett takarékosság szerint élünk. Villanyszámla: zéró. Minek világítani, hűteni, fűteni? Az ősember barlangjába talán be volt vezetve az elektromos áram? Ugye, hogy nem! Mégis itt vagyunk! tévé, rá­dió? Felejtse el. Nem nehéz. Ami fontos, azt úgyis elfe­csegik az utcán, a boltban, meg a dolgozóban. Ruha? Tovább tart, mint sejthet­nénk. Ismertem egy profesz- szort, aki a papája érettségi öltönyében vette át a gyé­mántdiplomáját. A legtöbbet azonban az ennivalón spó­lllusztráció — Örökös vitatéma — mondja Sulyok József —, hogy miért az önkormányza­toknak kell egy közutat az ál­lam helyett megépíteni, hisz nem önkormányzati útról van szó. Ha pályázunk, a magunk eszközeit is hozzá kell tenni, amely a jelenlegi pénzügyi kondíciónk alapján nem egy­szerű. Miről is van szó? Az úgy­nevezett „saját erő” előterem­téséhez a két érintett önkor­mányzaton kívül a megyei ön- kormányzat és az Alkaloida is hozzájárulna. Egyetlen felté­tellel: ha az út Tiszavasváritól nem a „semmibe”, azaz Kál­vinházáig — amely egy né­hány házas tanya — vezet, hanem Tiszadobig. — Véleményem szerint — teszi hozzá Súlyok József —, s ebben fogjuk kérni a képviselő úr segítségét, az illetékesek­kel, nevezetesen a szakmi­nisztérium főosztályvezetőjé­vel, valamint az ÜKIG ál­talános igazgatóhelyettesével mindnyájunknak, akik érde­keltek vagyunk az út megépí­tésében, le kell ülnünk, hogy részletesen megbeszéljük és kidolgozzuk a legésszerűbb megoldást. Azt mindkét polgármester szinte természetesnek tartja — bár ennek is vannak bizonyos költségvonzatai —, hogy a március 18-i határidejű „ösz- szekötőút építési pályázatra” újra jelentkeznek. Immár har­madszor. — Mindegy már, csak egyszer elkészüljön az út — fogalmazta meg mindnyájuk vágyát Sulyok József. Tolhatunk meg. Tudományo­san kimutatott tény, hogy az ember hetekig képes táplál­kozás nélkül élni. Egy 32 éves férfi Indiában 28 napig élt vízen és szögeságyon. Egy 45 éves pedig 34 napig pálin­kán és Kiskőrösön. Én a ked­ves olvasónak ilyen próba­tételt nem javaslok. Csupán azt kérem, hogy ne dőzsöl­jön, ahogy szokott. Javasolt étrend: reggel a prézlinek tavaly eltett kenyér vastagon megkenve langyos vízzel, délben a szomszéd szemeté­ben gazdagon fellelhető krumplihéj, paprikacsuma, csirkebél és narancsillat, este egy könnyen emészthető nyugodt, mély álom. Ezzel a módszerrel egy-két év alatt akár százezreket is meg lehet takarítani, ami bőven ele­gendő egy pompás, de csak a gazdagabbaknak járó vég­tisztességgel. Nyugodjunk békében! Kovács Éva A terroristáknak szemmel láthatóan mindegy, hol rob­bantanak, lényeg, hogy ál­taluk, kezük nyomán sokan pusztuljanak. Örült tettük­nek így van igazán értelme, szerintük így lehet igazán a világnak üzenni, így lehet a figyelmet felkelteni, esetleg ébrentartani. A legutóbbi három merénylet híre joggal háborította fel a közvéle­ményt, hiszen a megszokott borzalmaknál is borzalma­sabb, s engem alaposan megijeszt. Még alig ocsúdott fel a világ a szerbiai piacon történt, s több mint hatvan ember halálát okozó me­rénylet után, máris itt a következő: mint tudjuk, a közelmúltban újabb két sú­lyos terrorcselekmény is történt — ráadásul temp­lomban. Imádkozó emberek lettek az áldozatok, azok vesztették életüket, akik jó szándékkal, szájukon is­Balogh József M ár csak néhányat alszunk, és arra ébredünk, hogy Budapest peremkerülete let­tünk. Lehet, hogy a nevünk­ben ez nem jelent majd sem­milyen változást, de a hely­zetünkben legalább akkorát, mint amilyet a paksiak éltek meg, amikor egyik napról a másikra árulni kezdték ná­luk is az Esti Hírlapot. Nálunk meg lesz Buda­pest 1. Ez egy tévécsatorna neve, amelyik rövid idő múlva startol. A műszaki feltételek adottak, az Egyenleg stábja is össze­állt, lesz aki a műsort összeállítsa. Napi 24 órán át megy majd az adás, és ami a számunkra a perem- kerületiséget jelenti: nem csak Budapesten, hanem — a kábeltelevízió jóvoltából —az első perctől láthatjuk, foghatjuk majd a műsort. Nem akármilyen hír. Hát még ha azt is tudjuk, hogy akkora tévés egyéniségek láthatók majd, mint maga Friderikusz Sándor! Es hogy amíg csak tizenvala- hány óra lesz a műsoridő, addig a pihenőidőben az adásidőt ismétlik! De félre a tréfával, való­ban jó hír az adás bein­dítása. A beharangozásból — noha hangsúlyozzák, hogy pártoktól semleges tenük igéjével álltak az oltárok előtt, s nem tettek mást, csak imádkoztak. Gondolom, magukért, ma­gunkért, gyermekeikért, a világért. Nem tudom, milyen val­lás, milyen isten nevében öltek templomban embere­ket. Azt sem tudom megítél­ni, kinek van igaza, a kí­vülálló arról sem dönthet tiszta szívvel, országok ha­tárait, népek jogait fegyver­rel kell-e, s csak fegyverrel lehet-e megvédeni. Mon­dom, nem tudom. Csak azt tudom, nincs az az igazság, amelynek nevében embert kellene ölni. Régen, háborúk idején az emberek a templomokba menekültek, mert ott, az is­ten házában nem érhette bántódás őket. Szent hely volt a templom, amelyet a legvadabb ellenség sem mert vagy akart megtámad­ni. Mára vége ennek is. Mi jöhet még..? Jöhet még valami? műsort készítenek — az olvasható ki, hogy a kor­mányzópártoktól még sem­legesebb lesz mint az ellen­zékiektől, de erre is szükség van. Választások előtt va­lóban fontos érdek, hogy ki­ki megismerhesse mit ígér­nek a pártok, s talán olyan szórakoztató műsorok is láthatók majd, amilyenekre a néző az 1-es, vagy a 2-es csatornán hiába vár. Nem tudni, milyen mű­sorszerkesztői érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy hóna­pok óta véletlenül se legyen látható fő műsoridőben egy szórakoztató film, egy szín­házi közvetítés. Annyi a po­litika, hogy még akit érde­kel, annak is a könyökén jön ki, s úgy tűnik, csak azért kell vetélkedőket szer­vezni, hogy legyen hol a ku­tyát sem érdeklő, a nézőt viszont ingerlő reklámot közvetíteni. Tehát a verseny üdvöz­lendő, ha a műsor is jó lesz, akkor dicsérendő a kezde­ményezés. Az viszont már egyáltalán nem az, hogy amikor a Duna tévé el­kezdte műsorát, a kábeltévé nemcsak nem serénykedett azért, hogy minél többen nézhessék, hanem ahová betette a lábát, megakadá­lyozta még azokat is, akik addig láthatták. Persze ez is verseny. Es hol van az elő­írva, hogy annak tisztessé­gesnek is kell lenni. Nógrádi Gábor Legyen milliomos Januártól több típusú lemezolló gyártását kezdték meg Nyíregyházán a Vasfém-Forg. Kér. Kft.-ben Harasztosi Pál felvétele Peremkerületek JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom