Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

1994. március 23., szerda Fórum olvasóink leveleiből A tartozás titkai Kicsit elgondolkodtunk, mi­kor az OTP-től megkaptuk a kölcsöntartozásunk elszá­molását. Biztosan sokan vannak hasonló helyzetben, mint mi. 1988-ban az OTP 480 ezer forint kölcsönt a- dott nekünk. Akkor még 3 százalékos volt az építési kölcsön kamata. 1991-ben választanunk kellett: vállaltuk a 32 száza­lékos kamatot — ami ké­sőbb 28 százalékra csökkent — így az OTP elengedte a tartozás felét. Tavaly januárban 224 428 forint volt a kölcsöntartozá­sunk. Fizetttünk minden hó­napban 4990 forintot, az év­ben összesen 59 880 forin­tot. Ügyeleti kamatterhe­lésként az OTP elszámolt 55 225 forintot. Ha jól számolok, törlesz­tettünk a kölcsönből 4655 forintot, amikor minden hó­napban 4990 forintot fizet­tünk. Az OTP szerint a tarto­zásunk lejár 2023 végén, az harminc esztendő (ami el­múlt, már nem is szá­molom). Fizetünk minden évben 59 880 forintot, az harminc évre 1 976 400 forint. Tehát a 480 ezer forint harminc év alatt 1 976 400 forintra nő. Akkor a 480 ezer forintnak hány százalékos kamatát fi­zetjük mi vissza? Mondhatják erre azt, örül­jünk, hogy kaptunk hitelt, meg hogy inflációs időket élünk — na de, nem túlzás ez egy kicsit? Meg tudná ne­kem valaki magyarázni, ho­gyan is van ez? Teljes név és cím Büntető tarifa Sokféle módja van annak, hogy lehet haszonhoz jutni. A TITÁSZ Rt.-nél úgy csinálják, hogy átalakították a vállalatot részvénytársasággá; bevezet­ték a többtarifás mérési rend­szert; minden fogyasztót fel­szólítottak, jelentse be, hogy a lakásába bevezetett áramot va­lóban háztartási célra használ­ja-e. Amennyiben a bejelen­tési kötelezettségének a fo­gyasztó nem tesz eleget a megadott határidőig, úgy fi­zetheti a magasabb, úgyneve­zett „büntető tarifát”. Olyan díjbeszedőket alkal­maznak. akik nem minden esetben pontosan olvassák le a fogyasztásmérőt. Becsléssel állapítják meg a fogyasztást. Vagy csak esetenként úgy, kö­rülbelül negyedévente. Az áramdíjat nem akkor szedik, amikor a fogyasztó otthon tartózkodik, mondjuk munkai­dő után, hétvégéken. Munkai­dőben kényelmesebb. Bedob­nak egy fecnit a postaládába, és mi megint mehetünk (eset­leg havonta) a TITÁSZ-hoz, hogy ismét végigálljuk a hosz- szú sort. Ellenkező esetben la­kásunkból kikapcsolják az áramot. A megsaccolt fo­gyasztással nem is lenne ba­jom. Eddig nem is volt. mert előbb-utóbb úgyis rendeződik, a több tarifás rendszerrel ez megengedhetetlen. A díjbe­szedő, hogy ne legyen túl sok a fogyasztás, kevesebbet ír be. Ez átmenetileg úgy tűnik, hogy kedvező is. Ebből adódik, hogy három­négy hónapon keresztül egy esetleges tényleges leolvasás­nál derül ki, hogy az adott hó­napban jóval meghaladta a tényleges fogyasztást a fo­gyasztásmérő állása (adott e- setben duplája is lehet). Ezu­tán fizethetjük is a magasabb úgynevezett büntető tarifát 5,30 forint/kW helyett 7,50 Ft /kW-ot. Esetemben a januári számla kiegyenlítésekor derült ki, hogy ebben a hónapban 483 kW volt a fogyasztásom. Soha nem volt ennyi. Havi át­lag fogyasztásom körülbelül 200 kW körül van. így fizettem az adott hónap­ban 183 kW-ért (kW-ként 7,50 forintot) 2,2 forinttal többet, mint az reális lett volna. Ez 442,86 forint plusz áfa. Nem tudom, hogy a 120 ezres lakosú Nyíregyházán körül­belül hány ezer fogyasztó jár így, mint én. Ha egy év alatt 40 ezerrel számolok, akkor 70 857 600 forint külön ha­szonhoz jut a tisztelt részvény- társaság. Megyei szinten már nem merem megkockáztatni, hogy megsaccoljam. Fenti té­nyek hitelességét számlával tudom igazolni. Venczel József Nyíregyháza, Óvoda u. 45. Fent hideg Nyíregyházán, a Búza tér 7. szám alatt lakik huszonhét család. A kilencedik emeleten egész télen nem volt meleg, március 12-től három napon át 14 fokot mértünk. A lányom 15-én este telefonált a távhő- szolgáltatónak, mire hajnalban kézmelegségű lett a radiátor. A nyugdíjam kevés, hiába fi­zetek havi 4500 forintot a fűté­sért, nem élvezem a meleget. Úgy szokott lenni az ilyen házakban, hogy minél maga­sabbra megyünk, annál mele­gebb van. Nálunk a negyedik emeleten van 25 fok, és fent a kilencediken didergek. Nem értem az okát. Borbély Józsefné Nyíregyháza, Búza tér 7. IX/27, Égetnek avart, szemetet, pedig embernek, földnek káros Harasztosi Pál felvétele Vadasznak a zsebtolvajok A nagy tolongást használják ki a bűnözők, általában bandában dolgoznak Nyíregyháza (KM — TMI) —- A zsebtolvajlás épp oly ősi és jövedelmező „mesterség”, mint a prostitúció. Amióta a divat megalkotta a táskát és az lett az erszénynek helye, aligha van táska, melynek csattja, cippzárja ellenállna nekik. Ők haladnak a korral és a di­vattal, egyre finomítják évszá­zados módszereiket. Mind­annyian potenciális áldozataik vagyunk, bármennyire óvatos­nak is hisszük magunkat. A rendőrség számára ez a legke­vesebb eredménnyel járó terü­let, hiszen a tolvajlásra egyér­telmű bizonyíték kell, ám erre a zsebesek nagyon vigyáznak. Zsebes dinasztiák — Tavaly márciusban akkor lopta el a pénztárcámat egy ci­gány férfi, amikor szálltam fel a buszra — mondja zaklatot­tan egy fiatal nő. — Léptem fel, meglökött, hogy majdnem elestem. Kapaszkodnom kel­lett. A busz már indult is, ő leugrott, én pedig csak fent vettem észre, hogy nyitva a táskám, eltűnt a pénztárcám. Egy percbe sem telt az egész. Most fizetésnap megint majdnem áldozata lett három zsebes lánynak. — Szálltam volna fel a buszra, hirtelen elém pattant egy lány, felém fordult, elállta az utamat. Hangosan azt kér­dezgette, hová megy ez a busz? Észre sem vettem, hogy még két lány szorosan mögém állt. Se fel, se le. Ingerülten rá­szóltam, hogy engedjen utam- ra, mire eltűnt. Akkor láttam, hogy közben a táskámat kicip- zározták. A busz már elindult. Szerencsére, a pénztárcámat nem tudták ellopni. Talán, ha pár másodpercet még tétová­zok, oda az egész havi fizeté­sem! S bizony, sok embernek az éhezést, nélkülözést jelenti, ha kizsebelik. Van, aki idegsok­kot, szívrohamot kap, amikor ráeszmél erre. Amit ő veríték­kel becsületesen megszerzett, ahhoz a tolvaj becstelenül, pil­lanatok alatt hozzájut és jól él belőle. Az embernek önkénte­lenül az a kor jut eszébe, amikor a tolvaj kezét elretten­tésül nyilvánosan levágták. Ma már humánusabb időket élünk, a bíróság ítélkezik fe­lette — ha tetten érik. Ez azon­ban sajnos, nem túl gyakori. — Főleg hét végén a KGST- piacon és ahol tömeg van, sok zsebelés történik — avat be a szakmába Szilágyi Mihály szá­zados, a városi rendőrkapi­tányság vagyonvédelmi alosz­tályának vezetője. — Vidékről jönnek általában. Tiszavasvá- riban és Nyírbátorban zsebes dinasztiák vannak, a nyírbáto­riak specialitása a vasúti lopás. Az áldozatok sokszor csak ak­kor tesznek feljelentést, ha tár­cájukban nehezen pótolható irat is volt, ezért pontosan nem is tudjuk, hány lopás történik évente. Ünnepek táján, fize­tésnapokon megszaporodnak. □ Mik a módszerek? — Borotva, zsilettpenge, csoportos lopás... „Véletlenül” meglökik az áldozatukat, s már ki is emel­ték a tárcát a zsebéből, vagy a táskájából. Nincs bizonyíték — Rögtön átadják a mellettük lévő társuknak, ő a harmadik­nak, az a negyediknek, ötödik­nek. Mikor a meglopott észre­veszi, a tárca már messzire el­került. Hiába kutatják át a tol­vajt, nincs bizonyíték. Csak akkor lehet letartóztatni az elkövetőt, ha nála a tárca vagy van két tanú, aki látta a lopást. De sokszor tanú sincs, olyan ügyesen adják át egymásnak. Villámgyorsak. □ A bizonyítás tehát nagyon nehéz. Mégis, volt, akit sike­rült lefülelni? — Kezdőket, meg azt, aki hazaviszi a tárcát. A profi zse­besek bandában dolgoznak, legalább hárman és azonnal megszabadulnak a pénztárcá­tól. Csak a pénz kell nekik, minden mást eldobnak, elás­nak, mert az bizonyíték. Még az ékszereket is. Q Kiket lopnak meg leg­gyakrabbant? — Időseket, részegeket, akiknek a keze tele van cso­maggal, kisgyerekes édes­anyákat. Az elkövetők legin­kább fiatal fiúk, férfiak, de vannak lányok, nők is. Lopnak százforintokat és hetvenezer forintot is. Ahogy mondják, mindig az alkalom szüli a tol­vajt, mikor, mennyihez jutnak hozzá. A belváros, a piacok és a vasút a legjellemzőbb va­dászterületük. □ Milyen módszereket ajánl a rendőrség a lopások ellen? — A pénztárcákat mindenki lehetőleg a belső zsebében tartsa, a testéhez közel, ne könnyen hozzáférhető helyen. Kevés pénzt hordjanak ma­gukkal, azt is több felé tegyék. Ha szállnak fel a buszra, vala­hogy próbálják magukhoz szorítani a táskájukat. Legye­nek éberek, mert a tolvajok a pillanatnyi figyelmetlenséget használják ki. így szélmalomharc Sajnos, valóban nincs más megoldás. De a mutató és kö­zépső ujjúkat súlyokkal edző tolvajoknak dolgozik az em­berek közönyössége is. Nem állnak a meglopott pártjára, nem tanúskodnak, mégha lát­ták is, hogyan vették el a sze­rencsétlen áldozattól a pénz­tárcáját. Félnek. Vagy a túl­erőtől (mert a tolvajt rögtön megvédelmezik „felháboro­dott” bandatársai), vagy nem akarnak bíróságra járni. Ennek köszönhető, hogy a bizonyíték eltüntetésében oly ügyes tolvajok továbbra is vagyonokat lophatnak össze. Meglehet, legközelebb épp az lesz áldozatuk, aki eleven jelképévé vált a három majom híres szobrának: nem látok, nem hallok, nem beszélek. A rendőrség így csak szélma- iomharcot vívhat a zsebtolva­jokkal. A harmincéves... ...jubileumi jutalmat az 1992. július elsejével ha­tályba lépett közalkalma­zotti törvény vezette be. Ezt megelőzően huszonöt, negyven- és ötvenéves jubi­leumi jutalom volt. A har­mincéves jubileumi juta­lom azokat illeti meg, akik a rendelet megjelenését kö­vetően szereztek rá jogo­sultságot. Helyesen tájé­koztatták, hogy visszame­nőleg nem jár — üzenjük Kátai Ferencné mátészal­kai lakosnak. A jogszabály... ...rendelkezése szerint a mellékfoglalkozású mun­kaviszony az, amikor a biz­tosított a főállásában a törvényes munkaidőt ledol­gozza — üzenjük Péter Sándor záhonyi olvasónk­nak. Ha örökös..., ...az édesapja elmaradt jára­déka megilleti — üzenjük Ferenczi Géza nyíregyházi telefonálónknak. A hagya­téki leltárba fel kell vetetni ennek az összegét. A köz­jegyzőtől kapott jogerős ha­gyatékátadó végzést el kell küldeni a folyósító hivatal­hoz. Mindenképpen igazol­nia kell a végzéssel, hogy ön az örökös, mert ez felté­tel. Tiltja... ...a törvény a táppénzes ál­lományban lévő munkavál­laló munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetését a táppénzes állomány teljes tartama alatt és az azt követő har­minc napon belül. Ez nem szerkesztőségünk „kitalál­mánya”, hanem a munka­törvény rendelkezése — — üzenjük T. Andrásné levélírónknak. A munkavi­szony megszűnéséig igény­be nem vett időarányos sza­badságát a munkáltató készpénzben köteles kifi­zetni, azt a felmentési időbe beleszámítani nem lehet. Bármelyik... ...szülője jogán kérheti a betegkártya érvényesítését, ha egy háztartásban él ve­lük — üzenjük K. Móniká­nak Sóstóra. 5 i I * I i I í i* X* I ÉH *r- I i r- X «5- X* j ■ A munkavégzésről Nagy Mihály A munkavállaló alapvető feladata a kijelölt helyen és időben munkaképes álla­potban munkára jelentkez­ni. A munkavégzés helyét a munkaszerződésben meg kell határozni. Ennek hiá­nyában a munkavégzés he­lye azonos a megkötés he­lyével. Munkahely fogalma alatt mindig egy zárt egységet kell érteni (pl. irodaépület, telephely). Ebben a tekin­tetben egy-egy íróasztal, munkagép nem jelent mun­kahelyet. A munkaidőbe­osztást, a műszakok kezdé­sének időpontját a munkál­tató határozza meg. Ezeket az időpontokat csak vál­tozás esetén és előre kell a munkavállalóval közölni. A munkakezdés időpontja azt jelenti, hogy akkor már munkát kell végezni. Van­nak olyan munkakörök, ahol a munka megkezdése előtt és után bizonyos elő­készítő, illetve befejező munkát is el kell látni. Ezt a munkavállaló külön utasí­tás nélkül is köteles elvé­gezni, erre az időre a túlóra szabályai szerint (50 száza­lékos pótlék) a díjazás. Ismételt késések esetén a munkáltatót kár is érheti, ezért élhet a rendkívüli fel­mondás jogával is. Nem fo­gadható el az a gyakorlat, amikor munkakezdés előtt telefonon jelzik a késést. Ilyen esetben is az a helyes magatartás, ha a munkálta­tó előzetes engedélyével késik a munkavállaló. A munkavállaló az alap- szabadság 25 százalékát ál­tala meghatározott időpont­ban veheti igénybe. Ezt azonban 15 nappal koráb­ban köteles bejelenteni. A munkáltató telefonbejelen­tés alapján nem köteles ne­ki aznapra szabadságot kiír­ni. Betegség esetén lehető­ség van arra, hogy évente egyszer, legfeljebb azonban három napig orvosi igazo­lás nélkül is távol maradjon a munkahelyéről a munka­vállaló. Ennek igénybevé­tele csak a munkaviszony fennállása alatt és betegség esetén lehetséges. Pénzbeli megváltására utólagosan nincs mód, és a betegsza­badság a következő évre nem vihető át. A munkára képes állapot munkahelytől és munka­körtől függően igen eltérő. Első és legfontosabb a munkavállaló egészségi ál­lapota. Egyes munkakörök el­látásához érvényes orvosi igazolás szükséges. Ennek hiányában a munkavállalót a munkától el kell tiltani és erre az időre munkabérre sem jogosult. Az időszakos orvosi vizsgálaton a mun­kavállaló köteles részt ven­ni és erre az időre átlagke­reset illeti meg. Előfeltétele továbbá az előírt védőruha és védőesz­köz rendszeres használata. Ital hatása alatt álló munka- vállalót a munkától el kell tiltani. Maga az italfo­gyasztás ténye a munkára képes állapotot kizáija. Munkára képes állapot fo­galmához tartozik — egyes szakmákban — a munkakör ellátásához szükséges szak­mai képesítés az egészség- és baleset megelőzéshez kellő ismeret megszerzése. A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást, iránymutatást megadni neki, az ismeretek megszerzését biztosítani. Tájékoztatni kell a munka­végzés módjáról, a munka- folyamatok összefüggésé­ről. Ismertetni kell a reá vo­natkozó jogszabályokat, a kollektív szerződés előírá­sait. Balesetvédelmi okta­tásban kell részesíteni. A munkáltató a munka- szerződésben kikötött vagy a kollektív szerződésben előírt munkabért, juttatá­sokat annak esedékessége­kor köteles megfizetni. Ké­sedelem esetén annak ka­mataival együtt. A munka- vállaló az őt megillető munkabérről érvényesen nem mondhat le, az ilyen nyilatkozata semmis. . KM-POSTA ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom