Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

1994. március 18., péntek Türelmetlenek Nábrádi Lajos gy nyíregyházi mun- Ay kásasszony ezt nyi- 1—J latkozta lapunknak a minap: „A gyárban türel­metlenek vagyunk egymás­hoz. És néha otthon, a csa­ládban is”. Nyíregyházán— és immár megyénk többi vá­rosában is—erősen dudál­nak azok a gépkocsivezetők, akik előtt a zöldre váltott lámpánál nehezen indul a kiöregedett Trabant. Türel­metlenek vagyunk. Számos tanácskozáson, gyűlésen vettem részt mostanában. Általános tapasztalat: igazi, előbbre vivő vita helyett gyakran magasra csapnak az indulatok, egyesek a pla­fonig ugrálnak. Sokan nem hallgatják végig kollégáju­kat, társukat (sorstársukat), a szavába vágnak. Türel­metlenek vagyunk. Sajnos, az utóbbi időben még rosszabbá vált a társa­dalmi légkör. S ennek nem csak gazdasági okai van­nak, nem is csupán a mun­kanélküliséget kell okolni. Erre egy példa. Március 14-én a nyíregyházi Kos­suth téren megrendezett ün­nepségen enyhén szólva nem volt zsúfoltság. Más­nap, 15-én a Petőfi téren megrendezett ünnepségen alig néhányon jöttünk össze. Itt egyik ismerősöm ezt mondta: „Tavaly, s az azt megelőző években sok­kal többen ünnepeltünk.” A türelmetlenségre, a széthúzásra számos példát lehetne felsorolni. A beosz­tottak türelmetlenek a főnö­kükhöz, mert az nem tudja piacra dobni a megtermelt árut, következésképpen nincs béremelés, sőt újabb elbocsátás van. A főnökök jelentős része türelmetlenül hallgatja, gyakran meg sem hallgatja a beosztottakat. A beosztotok ugyanis úgy pa­naszkodnak, panaszkodná­nak, mint Tiborc... A kelleténél is türel­metlenebbek va- gyünk. Pedig a tü­relmetlenség — csak úgy mint a harag — rossz ta­nácsadó. Krétarajzok premier előtt Az átíró-rendező betegsége hátráltatta az új A/landala-produkció bemutatóját Kállai János Nyíregyháza (KM) — Több hónapja tudunk arról, hogy új darab bemutatójára ké­szül megyénk amatőr társu­lata, a Mandala Dalszínház. Ám híre kelt: a rendező és forgatókönyvíró Dobos László idő közben megbete­gedett, s ez a körülmény akár a premier meghiúsulá­sának a veszélyét is magában hordozhatta. A legilletékesebbet, a lassan már a lábadozáson túllevő tár­sulat-igazgatót kérdeztük: hogy állnak a Déry Tibor- Presser Gábor-Adamis Anna szerzőtrió jegyezte, vala­ha frenetikus sikerszériát ho­zott Képzelt riport adaptáció­jával? Presser véleménye — A betegségemről csupán annyit: túl vagyok egy epemű­téten. Ennyi. Rosszkor jött a dolog, de közben azért a man- dalások tették a dolgukat, s jó­magam, amikor ismét tollfor­gató állapotba kerültem, foly­tattam a darab szövegkönyvé­nek az átírását. Megjegyzem: szerencsénkre a most futó Presser-Sztevanovity opusz- szal, A padlással nem buktunk meg. Sőt! Presser, megte­kintve és hallgatva a bemuta­tónkról készített videofelvé­telt, igen elismerően nyilatko­zott rólunk több lapban. Meg­fogalmazta: ahogy mi elját- szottuk, valaha ők is ilyennek képzelték A padlás világát, hangulatát. □ Ezek szerint hozzájárult a Képzelt riport... „átalakítás­hoz"? Egyáltalán: miért kel­lett hozzányúlni az eredeti ze­néhez, mi több, Déry Tibor im­már klasszikus művéhez? — A darab, amikor a Víg Színház robbantott vele, há­rom és fél órás időtartamú volt, benne bő félórányi a rendkívül fülbemászó Presser- muzsika. A Krétarajzok... próbájának egy pillanata a nyíregyházi VMK színpadán Harasztosi Pál felvétele — A szöveg és a zene belső arányai miatt kellett az adaptá­ció módszerét választanunk, a musical-jelleg erősítése érde­kében. És, hogy őszinte le­gyek: a Mandala Dalszínház gárdája nem annyira profi, mint amit az eredeti mű szí­nészi játékban és egyebekben megkövetelne. Presser egyéb­ként hozzájárult a zenei anyag felhasználásához, illetve ah­hoz, hogy kibővítsük hét — a mi koncepciónkhoz hangulati­lag és tematikailag illeszkedő — LGT-számmal. így aztán a musical zenei világa nyolvan- nyolc percnyire tágult. Új motívumokkal □ Nem azért, hogy minden­áron kötözködjek: de a ti dara­botok már nem „az a darab”. Szóltál a koncepciótokról. Tematikai, tartalmi változtatá­sokra is szükség volt? — Az a hosszú cím, amit a mi „riportunknak” adtunk, így hangzik: Krétarajzok a Kép­zelt riportból és egy amerikai popfesztiválról. A kértarajz- szerűség (a grafitti említése) sugallja: vázlatosan követtem az átigazításkor az eredeti tör­ténet vonalát. Azok az esemé­nyek, melyek Déry Tibort zseniális kisregénye megírá­sára inspirálták, 1969-ben zaj­lottak. Azóta nagyot fordult a világ. Aktualitása természete­sen van az ős-szövegnek, de a mai fiatalokat — márpedig a mi törzsközönségünk közülük kerül ki — nem igazán érdek­lik azok a felvetések, melyek hajdanán annyira időszerűek voltak. A szövegkönyv készí­tésekor Déry művének a dialó­gusaira támaszkodtam, hoz­zájuk egyáltalán nem babrál­tam. Viszont sok szempontból igyekeztem maiságot belevin­ni a darabba. így kapott hang­súlyt a kábítószer-ellenesség, a drogfüggőség motívuma. Aztán az intimitás, a szexuali­tás, a szerelem kérdésköre, egy XX. század végi Romeo és Júlia-kapcsolat bemutatása. Sztárvendégek □ Akkor hát: milyen lesz a — most már nevezzük így — a Krétarajzok? Mennyire vagy­tok készen vele? Mikor lesz a premier? — Elfogadom: ez a rock­musical tényleg nem „ugyan­az”. De, hiszem, azért nem fo­gunk csalódást okozni. Ez lesz az eddigi legnagyobb „kiál­lítású” produnkciónk. A nyolc főbb szereplőn kívül még közel félszázan fordulnak elő a színpadon. Tánckar, tömeg­jelenetek, látványeffektusok. Már több hónapja próbálunk, úgyhogy a készültségi állapo­tunk megfelelő. Persze, szí­nészi munkában a Krétarajzok sokkal többet követel, mint a korábbi játékaink. A premiert március 20-án 19 órától tartjuk a nyíregyházi városi művelő­dési központ színháztermé­ben. Több sztárvendég — Komár László, Laklóth Ala­dár, Szerednyei Béla — üzente: megtisztel bennünket a jelenlétével. A „legnagyobb ász”, Presser Gábor pedig egy későbbi időpontban fogja megnézni, meghallgatni: mit is csináltunk a dalaival, no meg a négyszázszor játszott Képzelt riport egészével. Fel­fokozott kíváncsisággal várjuk az ő véleményét, s a másokét is. Szövegszerkesztés és nyelvtanulás Kisvárda (V. P.) — Kisvár­dán a Jurányi Lajos TIT-cent- rum kihelyezett nyelviskolája már kétéves múltra tekint visz- sza. Az elmúlt két évben angol és a német nyelv iránt volt a legnagyobb érdeklődés. Ez az érdeklődés ma sem csökkent, hiszen jelenleg négy csoport­ban 51-en tanulnak a heti 2x2 órás foglalkozásokon. A 60 órás foglalkozásokat követően záróvizsgán, úgynevezett szintfelmérésen adnak számot tudásukról a hallgatók. De szintfelmérésen vesznek'részt azok a jelentkezők is, akik valamikor tanultak nyelvet s azt most tovább akarják foly­tatni. A nyelvtanulás mellett nagy sikere van a különböző számí­tástechnikai tanfolyamoknak. Ezért a TIT megyei elnökségi tagja, a helyi tanfolyamok szervezője, Marczinkó István tájékoztatása szerint indul egy 45 órás, heti 2x3 órában tan­folyam. Hallgatói az elméleti és a gyakorlati záróvizsgát kö­vetően TIT-tanúsítványt kap­nak a megszerzett ismeretek­ről. De már a nyári szünetre is gondolva megindult a szerve­zése, diákok és más érdeklő­dők részére is egy 10 naposra tervezett adatbázis-kezelő tan­folyamnak. A záróvizsgával befejeződő tanfolyam napi háromórás elfoglaltságot je­lent a résztvevőknek. A TIT helyi tanfolyamai ré­szére a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola biztosítja a szük­séges feltételeket. A nyelvtan- folyamokhoz a szükséges ter­meket és oktatóprogramokat, míg a számítástechnikai tan­folyamokon résztvevőknek az AT-286-os Olivetti típusú szá­mítógépeket. yw épül a papucs, ki tud- ja hol áll meg? — 1 V idézi páciensünk kis­sé szabatosan Arany Jánost— elnézést kérve a nagy költőtől. De valahogy két káromkodás közben mégis ez a sor jut eszébe. S mire ez a nagy bosszúsága? Hiába, itt a tavasz. Ha nem is zöldülne a határ, ha nem is szólna a pacsirta, tudna Ta­vasz Tündér jöttéről. Nem, nem időjós, sem távolba látó, egyszerűen, nem alszik hetek óta. Ennek magyarázata, az ablaka alatt menetrend­szerűen felhangzó macska­szerenád. Félelmetes skálá­val bírnak ezek a szerelmes négylábúak, a gyereksírás­tól, az oroszlán hörgésig szinte minden szerepel reper­toárjukon. Mindehhez nem kell más csak egy álmos em­ber. Felriadva azt sem tudja, hogy a másik szobában lévő érti, miért pont az ablaka alatt tartja szerelmi légyott­ját a környék összes cicalá­nya és cicafiúja. A „hess, a Danko Mihály Macskazene gyermeke sír, vagy ölnek valakit az utcán? Mire kijó­zanodik az állom mámorá­ból, s felméri a zaj forrását, dühe lassan a plafonig ér. Először csak kinyitja az ablakot, halkan kiszól: cicc. Persze jól tudja mitsem hasz­nál a finomkodás, de nem akarja felébreszteni az egész családot. Egyre nehezebben sicc” után mégis kénytelen keményebb szavakat hasz­nálni. A „fene egyen meg benneteket!” — még mindig csak a finomabb kifejezések közé tartozik. De nem tör­ténik semmi. A párok nász­mozdulatai nem maradnak félbe, s természetesen az ezt kísérő macskazene sem. Most már ordít a páciens, szidja a macskákat, a gazdá­jukat, a természetet. S hogy mondanivalójának nyoma­té kot adjon, először egy ha­mutartó repül ki, majd a fe­leség egyik kozmetikuma. Ha mindez hatástalan, szár­nyat kap a kéznél lévő pa­pucs is.-w- -r égre sikerült némi ri- 1 / adalmat kelteni, rövid V ideig csend lesz. Per­sze ha meg is nyerte a csatát téved ha azt hiszi, hogy a háborút is. A tűszünet csak néhány percig tart, addig míg újra álomba szenderül. Ismét nyávogás, gurgulázás, ká­romkodás, s ez így megy haj­nal hasadtáig. Már csak ab­ban bízik ez a szerelem sem tart örökké! Nyíregyházán a Vasfém-forg-ker. Kft. évente 300-400 légkalapács gyártását és felújítását végzi Harasztosi Pál felvétele Rendőrök lovon Kováts Dénes-m- ■y j színfolt a bűnül- I j dözésben és a bűn- V_/ megelőzésben a lo­vas rendőrök munkába ál­lása, a remények szerint je­lenlétük jótékony hatással lehet a magántulajdon vé­delmére, a köz biztonságá­ra. Hazánk több területén — így megyénkben is — gon­dot jelent időnként bizonyos területek felügyelete, az ot­tani rendőri jelenlét. Külö­nösen jellemző ez a tanya­világra, a víkendtelkek kör­nyékére, a gyümölcsösökre és erdőkre, ahol bizony gyakran járnak a mások va­gyonát nem tisztelő, azt el­tulajdonító honfitársaink. Ezek a területek ugyanis a korszerű gépkocsikkal még jó időben is nehezen köze­líthetők meg, kisebb eső után szinte sehogy. A lovak viszont átkelnek árkon, bokron, kevésbé zavarják őket a terepviszonyok. Mostanában különösen jellemzőek a falopások, idényben a terménylopá­sok, a lovas rendőrök járőr- szolgálata éppen ezért elri­asztó, bűnmegelőző hatású lehet. Sokat várnak tőlük nemcsak a rendőrség ber­kein belül, de az állampol­gárok is. Csodát persze nem tehetnek... Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben (egyelőre, mondhatni: mutatóba) hat ló és lova­saik álltak szolgálatba a kellő kiképzést követően. A tervek között további (lét­számfejlesztés szerepel. Nemcsak érdekes színfoltjai lehetnek megyénknek, de vélhetően beváltják a hoz­zájuk fűzött reményeket is.-*—| bben reménykednek nemcsak a rend őrei, i J de a vagyonukat, ér­tékeiket féltő becsületes ál­lampolgárok is. — HÁTTÉR —_ mS »ÄÄiSiosÄij

Next

/
Oldalképek
Tartalom