Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő HATTER Az élet értéke a munkahelyen Ügyészségi vizsgálatot tartottak a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségen D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A munkahelyeken a leggyakrabban a minimálbér rendelkezéseit szegik meg, a túlmunkára, a munkaidőre vonatkozó szabályokat sértik. Szabálytalanság tapasztalható a külföldi munkavállalók, a nők és a fiatalkorúak alkalmazásánál is — többek között ezt állapította meg a megyei főügyészség a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség szabálysértési tevékenységét elemezve. A vizsgálat eredményéről kérdeztem Takácsné dr. Diófási Agnes megyei főügyészségi ügyészt. Kevés feljelentés Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési hatóságok működése felett, ilyen hatásköre van a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséggel kapcsolatosan is. A vizsgálat megállapítása szerint a felügyelőség által elbírált szabálysértések a jogszabályi előírásoknak döntően megfelelnek, azonban a kezdeményezett szabálysértések száma a felügyelőség által lefolytatott ellenőrzések számához képest aránytalanul kevésnek mondható. A megyei munkabiztonsági felügyelőség az elmúlt évben ezeregyszáz munkáltatónál tartott vizsgálatot, s nyolcvanhat szabálysértési ügyet bírált el. Ezen belül is a legtöbb felelősségre vonás helyszíni bírságolás formájában történt, amelynek során a kiszabható bírság összegének felső határa csupán 5000 forint, a helyszíni bírságon kívüli szabálysértési eljárások száma 21 volt. (Ezen eljárásokban a kiszabható pénzbírság felső határa 10-20- 30 ezer forint is lehet.) A vizsgálat megállapításai két szempont szerint csoportosíthatnak: részben a törvényesség helyzetének értékelésére és a betartása érdekében tett ügyészi intézkedésekre, másrészt pedig az ezen kívüli problémafelvetések körére, mint például e terület jelenlegi jogi szabályozásában észlelhető anomáliákra. A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok között a legtöbben nem ismerik, milyen munkavédelmi jogok és kötelezettségek illetik meg a munkavállalót. Az ügyésznő szerint a megyében jelentkező munkanélküliség miatt eléggé kiszolgáltatottakká váltak a dolgozók. Elsődleges szempont: mindenkinek legyen munkahelye és a munkaadók ezért kevésbé törődnek azzal, hogy megfelelő foglalkoztatási körülményeket teremtsenek. ^ Személyi felelősség Ha a felügyelőség egy üzemben szabálytalanságot, vagy hiányosságot vesz észre, többféle intézkedést tehet annak megszüntetése érdekében. Amennyiben egy munkagépet szabálytalanul működtetnek, az államigazgatási eljárásról szóló törvény alapján kötelezhetik a céget az üzemeltetés szabályainak betartására, szükség esetén fel is függeszthetik az üzemeltetését. A munkavédelmi és munkaügyi szabályok betartása érdekében kevés, ha csak állam- igazgatási úton történő kötelezésekkel kényszerítik a munkáltatót a jogszabályok betartására. E kötelezések végül is az üzem számára szólnak, hatékonyabb azonban az eljárás, ha a mulasztásért, vagy tevőleges törvénysértésért felelőssel szemben a szabálysértési, illetőleg büntetőjogi felelősség- revonás is megtörténik. A piacgazdaságra történő átállás örvendetesen együtt járt olyan törvényi szabályozással, amely a munkaügyi kapcsolatokban is szélesebb körben érvényesíti a felek (munkáltatómunkavállaló) szerződési szabadságát, ezért viszonylag kevés a jogszabályi előíráson alapuló kötelező rendelkezés. Éppen ezért fontos, hogy a munkavállaló a saját jogaival tisztában legyen annak érdekében, hogy azokat érvényesíthesse. Több olyan eset van, amelyben a túlmunkára vonatkozó szabályokat megsértik. TaA minap egy forró hangulatú tsz-közgyűlés kellős közepére sodort a jó, vagy inkább rossz sorsom. A szabolcsi falu kul- túrházában bajuszos bácsik, keszkenős nénik egymás szavába vágva mondták a magukét. Egyik-másik mondásukat nem bírná el a nyomdafesték, a szövegszerkesztő számítógépünk is felrobbanna ama bizonyos mondatok idézésekor. Itt mindenki szidott mindenkit, mindenki vissza tekintett, előre senki. Azért kedves, hogy mindenkinek volt egy jó kis sztorija. E pénztárca nagyságú tárca főszereplője az a javakorabeli férfi lesz, aki az apja három szekerével hozakodott elő a mindenről szóló, de semmit el nem döntő gyűlésen. Mari néni visszaemlékezésében szidta a kulákokat, hogy őt kizsákmányolták, Pista bácsi szidta az ötvenes évek kommunistáit, hogy őt meg bezsákmányolták, vagyis a felesége által varrt, szép fehér magyar zsákokban a begyűjtők elvittek a padlásáról mindent. És ekkor emelkedett — kissé imbolygásán — szólásra a mi hősünk. Borgőzös hangon adta elő történetét a három szekérről. E visszaemlékezés édes kis hazánk legújabb kori történetének szinte teljes keresztmetszetét adta. Az öreg egy cifra káromkodás után azzal kezdte, zett, az előbbinél is cifrábbat, nagyobbat káromkodott.) Szóval jöttek a szovjetek és ezt mondták: „Kiűzzük a népnyúzó fasisztákat ebből az országból, felszabadítunk benneteket. De ehhez szükségünk van erre a szekérre is". A család kuhogy falujába jöttek a Második Magyar Hadsereg katonái és rekviráltak. Egy snájdig főhadnagy ezt mondta hősünk apjának: „Távol űzzük szent hazánktól a vörös szellemet, áthágunk a Kárpátok bércein, dicsőséget hozunk Árpád népének. A haza érdeke megkívánja, hogy ezt a szekeret magunkkal vigyük”. Vitték, sosem hozták vissza. Az apa és az akkor suhanc fia eladták a hízó disznót, eladtak egy kis fát is és vettek egy újabb szekeret. Pár hónap múlva jöttek az orosz katonák. (Amikor hősünk e történet meséléséhez érkeporgatott, s 1950-re megvette a harmadik szekeret is. (E dátum említésénél az öreg olyan cifrákat mondott, hogy majd leszakadt a plafon.) Szóval a tsz-szervezők bevitték az apja harmadik szekerét a közösbe. (Az öreg két pofon és egy ágyékrúgás után önként adta a szekeret.) Y j an-e sluszpoén? — 1 / kérdezte a történtek V hallatán az egyik kol- leginám. Van. Hősünk a Rákosi rendszer, majd a Kádár rendszer szekértolója lett és most is van mit aprítania a tej be. kácsné dr. Diófási Agnes egy kirívó példát emelt ki: az egyik üzemben néhány alkalmazottal 25 órát dolgoztattak egyfolytában. A munkaadó arra hivatkozva követelte ezt meg, hogy a külföldi megrendelő záros határidőn belül kérte a szállítást, és ezt teljesíteni akarták. A munkabiztonsági felügyelőség kilenc szabálysértési tényállásban szankcionált, ti- zenkilencíéle elkövetési magatartás miatt alkalmaz felelős- ségrevonást. A munkavédelmi szabálysértések között szerepelnek többek között foglalkoztatási baleset bejelentésének, nyilvántartásának elmulasztása, termelő vagy biztonsági berendezés engedély nélküli üzemeltetése, karbantartási szabályok megszegése, míg a dolgozók hátrányos megkülönböztetése, a kötelező orvosi vizsgálatok elmulasztása, a munkaidőt, túlmunkát, minimálbért érintő szabálysértési tényállások munkaügyi jellegűek. A felügyelőség elbírálhatja azokat az ügyeket is, amelyben a munkahelyi szakszervezet munkáját akadályozzák vagy az érdekképviseleti szervek vezetőinek anyagi hátrányt okoznak. Az ügyészi vizsgálat alapján kiderült, egyetlen ilyen panasz sem érkezett a munkabiztonsági felügyelőségre. Szomorú tanulság Súlyosabb esetekben az elkövetői magatartások kimerítik a Büntető Törvénykönyvben szabályozott foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés törvényi tényállását is, ami a bekövetkezett üzemi foglalkozási baleseteknél szintén nem ritkaság. Szomorú tanulság, hogy a munkáltatók és a dolgozók csak akkor veszik igazán komolyan ezeket a szabálytalanságokat, amikor már a súlyos vagy élet- veszélyes sérülés, a csonkolással járó, esetleg halálos baleset bekövetkezett. Az ügyészi vizsgálat a felelőségrevonások kezdeményezésének a növelésére hívta fel a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség figyelmét. Statisztikai jelentések Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A gazdálkodó szer- vezetéknek március 3l-ig kell a környezetvédelmi jelentésüket elkészíteni. A Környezetvédelmi Felügyelőség felhívja áz érintettek figyelmét, hogy kötelezettségüknek időben tegyenek eleget, mivel a statisztikai jelentés elmulasztása szabálysértési-bírsággal jár. A veszélyes hulladék bejelentését azoknak a termelőknek kell készíteni, akiknek tevékenységük alatt 1993. évben veszélyes hulladék keletkezett, illetve ilyen anyagokat kezelés céljából átvettek. Légszeny- nyezés mértékéről szintén éves jelentést kell készíteniük a gazdálkodó szerveknek. Itt telephely szerint valamint minden „forráshelyet” feltüntetve kell szerepeltetni az adatokat. Jogszabály szigorította a bevallás elmulasztása miatt kiszabható bírságot: levfcgőszeriy- nyezésnél 50 ezer, veszélyes hulladék esetén • 30 ezer forint a hírság. Nem csak almaügy Balogh József AVMV.WVA'AV.VAWAV.'.VMV YY ávid kis közlemény ÍJ jelent meg a minap i V lapunkban a kereszténydemokraták tollából, amelyben arra a fura jelenségre kívánják ráirányítani a figyelmet, hogy miközben itt ránkrohad az alma, öt, meg nyolc forintért sem tudták a termelők eladni, a kereskedők polcain importált almákkal találkozni. Túl azon, hogy ára jóval magasabb a honi almáénál, az ilyen akciókat a párt a hazai mezőgazdaság tönkretételével tartja egyenlőnek. Mindamellett, hogy az ember tudomásul veszi: ha valamikor bejuthatunk a nyugat-európai piacokra, nemcsak arra kell számítani, hogy megveszik a mi termékeinket, hanem, hogy nekünk is fogadóképesnek kell lenni a tőlük ide áramló termékek előtt, lelke mélyén igazat ad az importstopot szorgalmazó pártnak. Mert itt korántsem csak almáról, sokkal többről, az egész magyar élelmiszeriparról van szó. Idézhetnék a rádió reklámjaiból, miként kínálják elismerten jó ízű, a világban keresett egykori édesipari temékeinket most mint Nestlé, vagy Stolverk készítményeket; a korlátlan piacú konyakos, vagy rumos meggy hogyan lesz — igaz, más csomagolásban — drágább és nem magyar. De hozhatjuk a példát más boltokból is. Nemrég egy Csemege- Meinl boltban érdeklődtem valamilyen töltelékáru iránt, s ott mondták: ők csak saját raktárukból kérhetnek árut, máshonnan nem kerül a vitrinbe semmi. Akár szimpatikus is lehetne, lám vigyáznak a minőségre, nem tesznek elénk általuk nem ismert szalámifélét, ha nem látnánk: ott csak Kaiser kolbász, meg szalámiféle van, náluk magyar áru nem rúg labdába. Legfeljebb a kenyér, mert azt nem lehet naponta Ausztriából hozni. De ez bennünket nem zavar. Ott veszi meg a munkahelyek többsége az élelmiszerjegyet, amit a dolgozók étkezési hozzájárulásként kapnak, noha például egy kiló virsli kerek 60 forinttal drágább, mint a legközelebbi sarki boltban. Nemigen kell visszamenni Gandhiig, aki Indiában az angol áruk bevitele ellen annak idején országos mozgalmat kezdeményezett, s rávette népét, hogy indiai termékeket vegyen, hisz ma, az ipari, élelmiszeripari termékek jelentős része olyan cégek készítménye, amelynek hatóköre túlnő az országhatárokon. m, ha többször vásárolnánk olyan helyeken, ahol a környezetünkben készülő árut kínálnak, az megfelelő jelzés lehetne a privatizációt vezénylők előtt, és talán odáig is elvezethetne, hogy a megnövekedett kereslet itt ösztönözne a termelés fejlesztésére. Amihez új munkaerő kell. Ami a kereset miatt megnövelné a keresletet, s gerjesztője lenne a termelés bővítésének. Reklámcsömör Nyéki Zsolt Y em °lyan régen / még hallatlan nép- L V szerűséget szerzett egy-egy jól sikerült reklám a szóban forgó terméknek, szolgáltatásnak, egy ország dúdolta a fülbemászó dallamokat, fújta a találó szlogeneket. Am amilyen biztos sikerre számíthatott a konkurencia nélküli reklámpiacon egy viszonylag egyszerű, de jó ötlet, olyan mindennaposnak tekinthetők ma a rikító hirdetések, a cég- és termékbemutatók. Realisztikus világunkban üzleti alapokon működik szinte minden, anyagi támogatók nélkül elsorvadna a sport és a kulturális élet is. Természetes módon azonban a szponzorok adományaikat olyan befektetésnek szánják, amely előbb-utóbb busásan megtérül, amelyért ellenszolgáltatást várnak el. A különböző sporteseményeken megszokott az emblémákkal telezsúfolt mezek, trikók látványa, de valójában a szurkolók figyelmét nem ez köti le, s mellesleg a sportolók teljesítményét sem befolyásolja (legalábbis közvetlen módon nem). Egy ország kulturális életét hűen jellemzi filmszakmája, amelynek szintén nagy a reklámhordozó értéke. Sajnos, egyre inkább e lehetőség kihasználására kényszerülnek a filmkészítők, teszik ezt akár a tartalom, a mondanivaló rovására is. A rideg ténnyel a magyar televíziós filmeket nézve szembesül a néző, mert egymás után kapja a képernyőn keresztül a tippeket: milyen céggel szállíttasson, milyen biztosításokat kössön, mit egyen és mit igyon. Persze üzleti baklövés lenne, ha a média nem élne a reklámozásban rejlő lehetőségekkel, hiszen a folyamatos működtetéshez a bevételekre mindenütt szükség van. ajnálatos azonban, V hogy az összegyűjtött kJ pénzügyi támogatókhoz igazítva születnek meg az egyszerű történetek, a filmhez megnyert ismert színészek pedig alakításaikban hozzászürkülnek a primitív sztorikhoz. A vetélkedők torz szüleményeinek tekinthető szerencsejátékokból (tetőzve az együgyű műsorvezetéssel) egyenesen árad a pénzéhség. Bármenynyire is fontos az anyagi forrás a műsoridő kitöltéséhez, a nézők gyomrára is gondolni kellene a tálaláskor. . . ... 1 k r~Fi Takácsné dr. Diófási Aanes Balázs Attila felvétele Bl i ' , i aTn i IT-U.U j- 7 8
