Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

ZÖLPÖVFZFT ...u........iiumMiama^^ Az ólomszennyeződés veszélyei Nálunk a forgalmas területen lakó gyermekek intelligenciahányadosa kevesebb Nyíregyháza (KM - DBG) — A Magyar Rádió Napközben című adásában egyik alka­lommal többek között szó volt az ólomszennyeződésről és annak veszélyéről. Dr. Czeizel Endre genetikus el­mondta, milyen ártalmas az ólom például a vérképző szervekre. Az ólom hatását akkor is fel lehet ismerni, ha nem is tudja az orvos, hogy az illető ólomszennyeződés­nek volt kitéve. Közismert, az ólom, ha bele­kerül a gyermek szervezetébe, kedvezőtlen hatást gyakorol az értelmi fejlődésre. A gye­rekek a születéstől négyéves korig nagyon érzékenyek, mi­vel ebben a korban még tart az agyfejlődés, s ezért ekkor az oxigén, a tiszta levegő döntő fontosságú. Hetente egyszer Magyarországon átlagosan 10 ponttal lesz alacsonyabb az ólomszennyezettség miatt a forgalmas területen lakó gyer­mekek intelligenciahányado­sa. Ez az iskolai teljesítmé­nyüktől a társadalmi produk­cióig az egész életükre rá­nyomja bélyegét. A genetikus figyelmeztetett felelősségünk­re: ahhoz, hogy gyermekeink megfelelő életet élhessenek, tehetségüket méltóképpen ki­bontakoztathassák, sürgősen változtatnunk kell ezeken a té­nyeken. A levegő szennyezettségét az Állami Népegészségü­gyi Tiszti Szolgálat illetékes osztálya folyamatosan méri. Nyíregyházán például hetente egy alkalommal, a Bocskai utcán vesznek mintát. A min­Ez a felvétel Nyíregyháza tavétel csak abban az esetben sikeres, ha az időjárás megfe­lelő. Tehát, ha nem esik az eső vagy a hó. A feldolgozás egy­két hetet vesz igénybe. Ja­nuárban kétszer összesítették az adatokat. Indirekt jel Kovács Zoltánná, a kémiai la­bor osztályvezetője elmondta, januárban a szállópor egy köb­méterre számítva átlago­san 0,75 milligramm volt. Ez majdnem négyszerese a meg­engedett határértéknek. Az év első hónapjában a levegő ólomtartalma egy köbméter­ben átlagosan 0,21 mikro- gramm volt. Az ólom ebben az időszakban kevesebb volt, belvárosában készült mint a 0,3-es határérték. Saj­nos, környezetünkben egyálta­lán nem megnyugtatóak a lev­egő tisztaságára vonatkozó számítások, annál is inkább, mert száraz, szeles időkben az ólom és a szállópor mennyisé­ge a többszörösét is eléri a megengedett értékeknek. Az ólomszennyezettség kü­lönösen az ipari és más főköz­lekedési útvonal melletti tele­püléseken gond. Érdekes an­nak a vizsgálatnak az eredmé­nye, melyet szakemberek vé­geztek Győrben, ahol a várost egy nemzetközi útvonal vágja ketté. Az elemzésekben első­sorban nem az ólom direkt ki­mutatása az, ami itt lényeges, hanem az indirekt jelek vizs­Balazs Attila felvétele gálata, úgymint a vérszegény­ség, nem olyan a vérkép, mint kellene, és az állóképesség csökkenése. Az ólom először a hajszá­lakra rakódik le. A szaru, a haj, a körmök és a fogak is összegyűjtik az ólmot. Ezek az anyagok jók a vizsgálatokhoz. Ha egy gyermek vérszegény, szédül, kevésbé teherbíró, vé­kony, ez természetesen kihat az agy működésére és testi fej­lődésére is. Oda figyelni A városépítő embereknek, a közlekedés szervezőinek job­bamoda kellene figyelniük az egészséget súlyosan veszé­lyeztető problémákra. Természetvédelmi találkozó Egerben Eger (KM) — Több mint háromszáz résztvevője volt március 4-6-án a környezet- és természet- védelmi szervezetek or­szágos találkozójának, Egerben. Megyénkből a beregsurányi természet- barátok, a vásárosnamé- nyi diákkör tagjai, és az E-Misszió egyesület kép­viselői voltak jelen. A háromnapos rendezvé­nyen a résztvevők megis­merhették egymás munká­ját, kicserélhették tapaszta­lataikat. Zalatnay László, az Emisszió Egyesület tit­kára szerint a találkozó egyik jelentősége — az in­formációk átadása mellett — abban van, hogy megbe­szélhették a természetvéde­lemmel kapcsolatos prob­lémáikat valamint, hogy új barátságok születhettek. A konferencián többek között kidolgoztak egy kör­nyezetpolitikai minimumot tartalmazó követelmény- rendszert. Ez magában fog­lalja a mesterséges környe­zet védelmét és a termé­szetvédelmet, az energia­probléma ökológiai szem­pontú megoldására vonat­kozó követelményeket, a levegőtisztaság, a vízminő­ség-védelmet, a közlekedés új koncepcióját, a mező- gazdasági kultúra bio-érde­kű átalakítását... Végül tisz­tázni kell azokat az erkölcsi paradigmákat, amelyek a környezet megóvásának teljes társadalmi és politikai cselekvésrendszerét mega­lapozzák. Céljuk megvaló­sításához különböző eset- tanulmányok készítése szükséges. Együtt kell mű­ködni az érdekképviseleti szervekkel, az önkormány­zatokkal és más intézmé­nyekkel. Dán dokumentumok Hozzáférhetővé teszik az iratokat Koppenhága (MTI) — A dán igazságügyi tárca veze­tője úgy döntött, hogy hoz­záférhetővé teszik azokat az eddig titkosnak minősí­tett dokumentumokat, ame­lyek négy hidrogénbombát szállító amerikai bombázó repülőgép 1968-as grönlan­di balesetéről számolnak be. Erling Olsen miniszter határozata lehetővé teszi mintegy 180 volt dániai su­gármentesítést végző mun­kás számára, hogy beperel­je a dán államot, és kártérí­tést (fejenként 75 ezer dol­lárt) követeljen a sugár­szennyezés okozta betegsé­gek miatt. A dán hatóságok a grönlandi katonai támasz­ponton dolgozók körében jelentkező betegségekről ez idáig azt tartották, hogy azokat alkoholizmus okoz­za. Környezetvédelmi jelentést kell készíteni Nyíregyháza (KM- DBG) — A gazdálkodó szervezeteknek március 31-ig kell a környe­zetvédelmi jelentésüket elké­szíteni. A Környezetvédelmi Felügyelőség felhívja az érin­tettek figyelmét, hogy kö­telezettségüknek időben te­gyenek eleget, mivel a statisz­tikai jelentés elmulasztása sza­bálysértési bírsággal jár. Az elmúlt évben mulasztás miatt közel száz feljelentést tett a felügyelőség. Jogszabá­lyi változás is történt, misze­rint megemelték a bírság ösz- szegét: levegőszennyezésnél 50 ezer, veszélyes hulladék es­etén 30 ezer forint a kiszab­ható összeg. A légszennyezés mértékéről a gazdálkodó szervek 1987-től rendszeresen készítenek jelen­tést. Ez a kötelezettség az ön­álló jogi személyeket terheli, akiknek telephely szerint — az összes kéményt, kürtőt figye­lembe véve — kell a számítá­sokat elvégezni. Dr. Kovács Andrásné csoportvezető el­mondta, hogy a felügyelőség illetékessége alá körülbelül négyszáz gazdálkodó szerv tartozik és ezeknek a cégeknek közel három ezer „pontforrás” légszennyezési mértékéről kell jelentést készíteniük. A mulasztókkal szemben tavaly hetvennyolc határozatot hoz­tak, az így kiszabott bírságok összege közel ötmillió forint volt. A veszélyes hulladék beje­lentését azoknak a termelők­nek kell készíteni, akiknek a tevékenységük alatt 1993 év­ben veszélyes hulladék kelet­kezett, illetve ilyen anyagokat kezelés céljából átvettek. Ez a kötelezettség azonban már nem csak a jogi személyeket, hanem az egyéni vállalkozó­kat is érinti. Dr. Novákné Utas Zsuzsa csoportvezető véleménye sze­rint az állampolgárok hozzáál­lása pozitívnak mondható, hi­szen tavaly például százhúsz kisiparos (autószerelő, autó­mosó, autófényező) készítette el bejelentését. Jó néhányan esetleg még nem tudják: be­valláskötelezett az állattartás is, ha azt vállalkozói formában végzik, ugyanis az elhullott ál­lat veszélyes hulladéknak szá­mít. A földek visszaadásával sokan kezdtek egyéni farmer­gazdálkodásba. Ä földműve­lésnél a legtöbben különbö­ző növényvédő vegyszereket használnak, ezeknek a gön­gyölege, a megüresedett dobo­zok is veszélyes hulladékként vannak nyilvántartva, de ide tartoznak az egészségügyi in­tézményekben, magánorvosi rendelőkben keletkezett hul­ladékok, melyekről szintén je­lentést kell készíteni. Ez abban az esetben is szükséges, ha egyébként a veszélyes hulla­dékokat a jogszabályi előírá­soknak megfelelően kezelik. A statisztikai jelentés elmu­lasztása miatt tavaly 31 hul­ladékbírságot szabtak ki több, mint tíz millió forint összeg­ben. A megyében egyébként egy év alatt körülbelül hatvan ezer tonna veszélyes hulladék ter­melődik, amely az ország más térségéhez viszonyítva egy át­lagos mennyiséget jelent. Könyv Nyíregyháza (KM) — Ma­gyar nyelven most jelenik meg először, de hazájában már két kiadást ért meg dr. A. Kuhlmann Amit a vállal­kozóknak a környezetvéde­lemről tudni kell című könyve. Rövid, tömör és jól érthető formában, logikus rendszerben állították össze a környezetvédelem szabá­lyozásával, a felelősséggel és a termelői kockázattal járó legfontosabb ismerete­ket — természetesen a né­met helyzetet alapul véve. A szakemberek kiemelke­dőnek tartják a nagyfokú realitásérzéket és a gyakor­lati tapasztalatok tudomá­nyos igényű általánosítását a környezetvédelem és a vállalkozó kapcsolatának elemzésében. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola botanikus kertjében gyerekek csodálják a vízinövényeket Elek Emil felvétele I I üKT .... 4 ) í< | „Közép-európai... ...kezdeményezés 2010” te­rületfejlesztési projekt kivi­telezésére — dr. Szaló Péter helyettes államtitkár közreműködésével — irá­nyító bizottságot választot­tak. A projekt célja, hogy áttekintést adjon Lengyel- ország, Csehország, Szlo­vákia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Hor­vátország által alkotott tér­ség területfejlesztési per­spektíváiról az elkövetke­zendő másfél évtizedben. (HÍR) % Pályázati célok... ...finanszírozására keresnek támogatókat a Természet- és Környezetvédők Orszá­gos Találkozójának tagjai. Cím: E-Misszió, Sóstófür­dő, Szabadidőpark. (KM) Az UNESCO... ...Világörökség listájára kí­vánja jelölni a Rózsadomb és környéke alatt elhelyez­kedő több mint 23 kilomé­ter hosszúságú barlang­rendszert a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat. (HÍR) Kiáltványban... ...hívja fel az emberek fi­gyelmét két magánszemély, akik az erdők pusztításáról, az állatfajok elhalásáról, az élővilág elszegényedéséről szólnak. A pusztításért az embert tartják felelősnek! (KM) Pártszerű... ...működést kíván folytat­ni, a Természetgyógyászok Kamarája az elkövetkezen­dő időkben mert jogaikat ilyen módon tudják csak ér­vényre jutattni. (KM) Szennyvizek... ...tisztításával veszélyes hulladékok kezelésével és ártalmatlanításával foglal­kozik a Tolna Megyei Kör­nyezetvédelmi Kft., amely képviseltette magát az í. Nemzetközi Településüze­meltetési Konferencián, Miskolcon. (KM) Védelem a Vértesben Az önkormányzatok is beleszólhassanak Tatabánya (MTI) — A mai nehéz gazdasági hely­zetben egyre inkább hát­térbe szorul a környezet-, és természetvédelem, ezért fontos, hogy az önkor­mányzatoknak beleszólá­suk legyen a természet je­lenét és jövőjét befolyáso­ló kérdésekbe — hangzott el Tatabányán egy önkor­mányzati tanácskozáson. A résztvevők összefogtak a Vértes hegység északi ré­szének természetvédelmi területté nyilvánítása érde­kében. Ez a vidék, amely koráb­ban sokféle károsodást szenvedett a szén-, a kő- és a bauxitbányászkodás mi­att, elsősorban értékes nö­vényei és állatállománya miatt érdemes a védelemre. A terület 95 százalékát erdő borítja. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom