Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
1994. februári 8., kedd 12 Kelet-Magyarország Szellemi felfrissülés Nagy Zsuzsanna Nyíregyháza — Sokan tudnak róla, hiszen jó ideje rendszeresen, a hónap utolsó vasárnapján lezajlik. Kevesen érzik azonban igazán, hogy ezen az összejövetelen ott lenne a helyük. Túlságosan ezoterikusán hangzik: művészkör. Pedig a Verebes-féle művészértelmezés rendkívül tágkörű. Ezt bizonyította a karácsony előtti találkozó, melyre egy-egy szakma művészei voltak hivatalosak: magánkereskedő, fodrász, nőgyógyász, ügyvéd. Legutóbb ugyanezzel a céllal a színházigazgató a polgármestert látta vendégül, aki úgy tűnt, aznap este sem polgármester, sem művész nem akart lenni, jobb szerette volna feltárni gyerekkori emlékeit, titkos vágyait és nem titkolt indulatait, magányos pillanatait, amikor verset olvas legtöbbször. Minden igyekezete ellenére mégis polgár- mester maradt, mert ezt várták tőle az ott összegyűltek. Pedig nyilvánvaló volt, hogy szívesebben beszélgetett volna valami egészen másról, mint ahogy a művészkor körvonalazódó célja is a közvetlen beszélgetés, véleménycsere, az egymáshoz való közeledés. A művész megjelölést itt éppen ezért nem egy művészi foglalkozásra, vagy valamilyen művészet művelésére kellene érteni, hanem arra utalni inkább, hogy az etikai ember helyett, kinek legfőbb jellemzője társadalmisága, az esztétikai ember töltsön el egy estét, ahol az élmények, benyomások, töprengések a legfontosabbak. Ezt a szándékot, magatartásformát jobban sikerül a kör képzőművészeti részének teljesíteni. Ez alkalommal Mada- rassy György és Horváth János festőművészekről tudhattuk meg, mi foglalkoztatja őket mostanság: beszéltek a hagyományokról, a gyökerekről, az értékek megőrzéséről és felfedezéséről az újra induló művészeti szabadiskola keretében, óvtak a kulturális környezetszennyezéstől. Madarassy György bohócsorozata kimondottan ide készült. A bohóc a művész szimbólumaként jelenik meg a tudatunkban. Más oldalról a bohóc a cirkuszt is asszociálja, akkor pedig az élet cirkuszában a bohócok mi vagyunk. Kifelé póz, játék, de mi történik egyedül maradva. A technikai variációk mindezt felerősítik, a mi arcunk is ilyen, kifelé nevet, befelé sír. E megbomlott összhangot megbomlott vonalak jelzik. Horváth János képein pont ellenkezőleg, igen erős rend uralkodik. Olyany- nyira, hogy a sziklák, a föld, a fű közé már odaképzeljük a patakot is, pedig nincs ráfestve. A meleg színek, mint a vörös és bordó árnyalatai egy-egy elragadott pillanatot rögzítenek, a sziklákon megvillanó fény az emberi érzelem kövületeivé válik. Az ember megjelenése ebben a világban feleslegesnek látszik, egyrészt mivel az emberi formák helyettesítik magát az embert, másrészt az igazi cél a nézőt bevinni a képbe, hogy ő legyen rajta az ember. A művészkörben lehetőség van a művésszel való beszélgetésre. Fáradtak vagyunk persze, de ez egy jó lehetőség a szellemi felfrissülésre. Hol vannak a tanárok? Ők nem érzik, menynyire fontos réteget képviselnének itt? Hol vannak a színészek, akik civilben ugyanolyan izgalmasak lehetnek, mint a színpadon? És hol vannak... sokan hiányoznak még. De a művészkör most már mindenképp a város kulturális életének a része, egy biztos pontnak látszik ebben a zűrzavarban, és ez mégis megnyugtató. Amerikai... ...változatban a Walt Disney Company készített filmet A három testőrből a regény megjelenésének 150. évfordulóján. (MTI) Olcsóbb... ...előállítású jegyzeteket is készít a Nemzeti Tan- könyvkiadó a kéttannyelvű iskolák tanulói számára, hogy a magyar nyelvű tankönyvek árával megegyező kiadványok is forgalomba kerüljenek. (MTI) Három évtized... ...dalaiból ad koncertet Tolcsvay Béla és Tolcsvay László március 15-én a Budapest Sportcsarnokban. (MTI) Pótrendelést... ...adhatnak le február 11- éig azok az iskolák, amelyek kellő információ hiányában eddig még nem tudtak dönteni a következő tanévre rendelendő tankönyvekről. (MTI) Költői versenyt... ...hirdet Balatonfüred ön- kormányzata Salvatore Quasimodo tiszteletére. A Nobel-díjas költő 1961-ben emlékfát ültetett a híres sétányon. (MTI) Századvég: új könyvek Budapest (MTI) — A Századvég Kiadó és az amerikai Demokrata Párt Külügyi Intézete közös gondozásában látott napvilágot A demokrácia új határvidékei című könyv. A kelet-európai szabad választások történetét feldolgozó művet a napokban az írók Boltjában mutatták be a sajtónak. Thomas O. Melia A magyarországi történések című rész szerzője sajtótájékoztatón ismertette: a különböző fejezetek írói nem felkészült politológusok, csupán mint külföldi megfigyelők vettek részt a térség országainak változásaiban. Hagyományőrzőink: az Őszirózsa A nyírteleki almáskertben a daloló asszonyokból alakult meg a népdalkor Erdős Jenő VrAWyWÍAVWWMWWWWWAWAWÍAWAWmWA'.VAW.WMV.V.'.W.'rtVA Nyírtelek — Már a ’80-as évek közepén felkeltette érdeklődésünket a megyei népzenei bemutatókon egy esztétikus megjelenésű, fegyelmezett, láthatóan és hallhatóan jó kedvvel és gondos felkészültséggel éneklő asszonykórus. Mi ennek a titka? — kérdezem az együttes vezetőjét. — Két népdalkörünk is volt 1992-ig — válaszolta Chrenko István énektanár. Az egyik a helyi tsz almáskertjében dolgozó asszonyokból alakult. Metszés, kapálás, almaszedés közben könnyebben ment a munka, ha kedvükre dalolhattak. Egyenként kellett meggyőznünk az asszonyokat, hogy alakítsunk népdalkört. Először 4-5 jelentkező volt. Majd magukkal hozták társaikat, s 13 főre emelkedett a létszám. □ Hogyan teremtették meg a működési feltételeket? — A helyi tsz vállalta fenntartásukat. Ruhát, cipőt kaptak, utazási és étkezési költségeket is egészen 1991—92-ig — a tsz átmeneti megszűnéséig. □ Mi éltette, mi tartotta össze a népdalkört, melynek tagjairól azt hallottam, hogy a próbákat nagyon komolyan veszik? — Ennek több oka is van — válaszolta Chrenko István. Először is a Nyírteleki Helyőrségi Klub készséggel adott próbatermet. Élményt jelentettek a helyi, a nyíregyházi és a megyei bemutatókon a sikeres szereplések. Ennek eredményeként az akkor még megyei feladatokat is ellátó Váci Mihály Művelődési Központ jaA nyírteleki asszonykórus vaslatára 1986-ban részt vehettünk Kárpátalján a Barátság fesztiválon. Munkácson, Beregszászon és Csapon olyan nagy szeretettel fogadtak bennünket, hogy mindenütt ráadást is kértek tőlünk. S mi örömmel daloltunk. Két ízben voltunk a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban szervezett folklór bemutatókon. Ugyancsak kétszer kaptunk meghívást a Budapesti Mezőgazda- sági Múzeumba. Lehet ezeket elfelejteni? A kirándulások élménye, a fogadásokon megnyilvánuló szeretet, a sok-sok taps mind az összetartozást, a fennmaradást erősítette kórusunkban, mely a legutóbbi megmérettetéskor „Országos ezüst” minősítést kapott. □ Aztán jött 1992. a fenntartó tsz átmeneti megszűnése. Hogy sikerült megmenteni az együttest? — Nyugdíjasklub alakult a helyi önkormányzat támogatásával. Szerencsére a kulturális bizottság elnöke vagyok — válaszolta Chrenko István —, s a polgármesterünk: Ratkos Mihály és a jegyzőnk: Karászi József is támogatta egy nyugdíjas népdalkor alakítását. Ruhát is kaptak az önkormányzattól. Kezdetben a két együttes külön utakon járt. Végül közös megegyezéssel „egybekeltek”. Ennek máris szép eredménye, hogy a nyugdíjas népzenei együttesek Ki mit tud? vetélkedőjén holtversenyben az I. helyezést értük el. Reméljük, termelőszövetkezetünk is megerősödik, s nem zárkózik el az eddig is példamutató támogatásunktól. • Amatőr felvétel □ Mi most a klub legfőbb gondja, terve? — Bővíteni akarjuk dalcso- kor-repertoárunkat. Egy székelyudvarhelyi barátomtól a közelmúltban kaptam egy szép anyagot: Kékedi népdalok címen. Ebből állítok most össze egy csokrot. S minél több szereplési lehetőséget szeretnénk kapni, mert ez inspiráló hatású. Örülnénk, ha a rádió gondolna ránk... Chrenko István mindezt olyan hivatásszeretettel, a nehézségeket is őszintén vállaló meggyőződéssel mondta el, ami azt a hitünket erősíti, hogy a nyírteleki Őszirózsa Asz- szonykórus még sok örömet szerez tagjainak és hallgatóinak is. Ahogy Kodály mondta: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.” Filmklub Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi művelődési központ Huszárik filmklubjában T. Richardson: Dühöngő ifjúság című, korábban nagy vihart kavart alkotását mutatják be február 8-án este hatkor. A Naranzs-zselé filmklubban Jeles András: Senki földje című filmjét vetítik 10-én este héttől. Félévi ösztöndíj pályázat Budapest (MTI) — Ösztöndíjfelhívással fordul Magyar Nemzeti és Etnikai kisebbségekért Alapítvány a roma (cigány) származású közép-, és felsőoktatásban tanuló diákokhoz. A felhívás értelmében az 1993/94-es tanév második félévére ösztöndíjra pályázhatnak az alapítvány kuratóriumánál azok a roma (cigány) származású tanulók, akik szakmunkásképzőben, szakközépiskolában, gimnáziumban, főiskolán, vagy egyetemen tanulnak. Más iskolatípusra a kuratórium nem ad támogatást. Azok a pályázók, akik a tanév első félévében is kaptak ösztöndíjat, csak a félévi bizonyítványuk fénymásolatát küldjék be nevük és lakcímük feltüntetésével. Az először pályázók kérvényükhöz mellékeljék a szülői kereseti kimutatást, rövid életrajzukat, az iskolalátogatási igazolást és félévi bizonyítványuk fénymásolatát. A cím: Magyar Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány Budapest 1357, Pf. 2. A kuratórium csak azokat a pályázatokat tudja figyelembe venni, értékelni és feldolgozni, amelyeket készítőik legkésőbb február 26-áig postára adnak. Intim feljegyzések filmsztárokról (1.) Hollywood (MTI-Press) — Hollywood nem csinál titkot abból, hogy a sztárok, akiket a játékukért, színészi teljesítményükért felkapott a világhír, emberi mivoltukért ugyancsak figyelemre méltóak. Ilyen megfontolásból adták ki a Hollywood Babilóniát, e sajátos csillagrendet. Woody Allen. A nevelt lányához fűződő szerelmi kapcsolata világbotránnyá vált a sajtó révén. Kevesen tudják, hogy a privátpletykáiért bírságot is kellett már fizetnie. Nixon, egykori amerikai elnökről például ezt terjesztette: „Amikor elhagyta a Fehér Házat, a rendőrök azonnal megszámolták az ezüstkészletet.” Fred Astaire, a világhírű sztepptáncos bukással kezdte a pályát. Amikor Hollywoodban próbára jelentkezett, a vizsgáztató ezt írta a jegyzőkönyvbe: „Előadni nem tud. Kissé kopasz. Táncolni talán megtanulhat, bár én ebben is kételkedem.” Kim Basinger, a szexbombaként hirdetett és fényképezett csillag nem elhanyagolható tulajdonsága, hogy beteges félelem gyötri a szabadban, az utcákon, tereken, kikötőkben és a stadionokban. Ingrid Bergman, a film egykori nagyasszonya, akit számos pályatársa akart meghódítani, kiábrándító félénkségnek adta tanújelét a szerelem nagy pillanataiban. Larry Adler zenész azt mondta róla: „Egyáltalán nem érdekelte a szex, jólnevelt kislányként tette a dolgát, ha erre sor került.” A későbbi férj, Roberto Rosselini olasz filmrendező szerint is: „Szenvedély nélküli aszszony volt.” Sarah Bernhardt, a híres francia színésznő — aki egyébként Hollywoodban is dolgozott — különös szokás rabja volt. Az imádóitól kapott levelekkel bélelt koporsóban aludt. Humphrey Bogart, aki a Casablanca című filmmel szerzett világhírt, és aratta le a különféle elismeréseket — pocsék tanuló volt. Több tárgyból is állandóan bukásra állt, míg csak el nem távolították a kö- Stúdiófelvétel zépiskolából. Marlon Brando, a játékáról (és családi botrányairól) elhí- resült „nők bálványa” katasztrofális emlékezetkihagyásban szenvedett és ez viszonylag hamar ki is derült. Több filmnél is úgy dolgozott, hogy a szövegét a titkárnője súgta. Amikor pedig Az utolsó tangó Párizsban című filmjét forgatták, azzal állt elő, hogy partnere, Maria Schneider meztelen hátsó felére akarta íratni a szövegét. A rendező, Bertolucci, természetesen kapásból elutasította. Yul Brinner, a híres kopasz, mielőtt Hollywoodban karriert csinált volna, aktmodell volt. Festők és fényképészek dolgoztatták. Majd amikor már pénze is volt, drágán visszavásárolta a negatívokat és a róla festett képeket. Hogy aztán az egész kollekciót elégesse. Julie Christie, az egyidőben ügyeletes szépség múltjának gondosan titkolt fekete foltja, hogy kicsapták az iskolából. Az ok: disznó vicceket mesélt a hittanórán... A Kim Basinger —— KULTÚRA—
