Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. február 8., kedd Kelei-Magyarország 5 HAZAI HOL-MI A mostohagyerek mostoha sorsa A községnyi tanyán úgy érzik, mintha az Isten háta mögött élnének Györke László A napfényes Nagyszállás Cservenyák Katalin felvétele Falufórum Györke László Y y ányszor hallottuk, l—i olvastuk, hogy a JL JL nagyérdemű, azaz a lakosság fásult, a poli­tikától csömöre van. Bi­zonyítékok híján sem igen vagyunk, ha arra gondo­lunk, egy-egy településen hányszor kellett megren­dezni időközi választást a lakosság passzivitása miatt. Talán a választások köze­ledte is lehet az oka, de tény, hogy a minap Bujon a falufórum iránt nem akár­milyen volt az érdeklődés. Magyarán: zsúfolásig meg­telt a művház, pedig jócs­kán az éjszakába nyúlott a párbeszéd „négyszemközt az országgal”. Türelmesen vártak a más fórumokról kissé megkésve érkező or­szágos vendégekre — Far­kas Gabriellára, Lezsák Sándorra, Szabó Tamásra, mert érdekelte őket, mit mondanak. Panaszáradatra számí­tottunk. Hisz sokan azt is állítják, hogy siránkozó nép vagyunk. Bajunk meg van is elég ahhoz, hogy panasz­kodjunk. Igaz, a falufóru­mon ilyen is elhangzott. De nem panasz a panaszért jel­leggel, hanem mert mélyen igaz volt az aggódás: úgy enyésznek el a szövetkeze­tek, úgy élik fel az egykori közös vagyont, hogy a vé­gén azoknak, akiknek a keze nyomán születtek a gazda­ságok, nem jut semmi. „Mi lesz a vagyonjegyekkel, a részjegyekkel?" — tette fel a kérdést az egyik idős nyugdíjas asszony, Tanyik Józsefnél Bekeretezhetik-e, vagy adják el 10 százalé­kért? Mert ennyiért lenne rá vevő. (Isten őrizz! — hangzott a válasz. — Akik megveszik, tudják, hogy még sokat érhetnek az üz­letrészjegyek — merthogy ez a „hivatalos” neve. Per­sze csak akkor, ha nem éli fel a vagyont a szövetkezet. Erre nagyon figyeljen oda a tagság, ne szavazzon meg akármit!) Bányai Antal a maga egyszerű, de tiszta nyelvén szemléletesen ecsetelte a földműves kiszolgáltatott helyzetét. Vajon majd a fa­lugazdász megvédi-e a ter­melőt a felvásárlók furfang- jaitól? (Ez is a felada­tuk.) Többen viszont olyan kérdéseket fogalmaztak meg, melyekben kifejező­dött az aggódás az egész ország, a nemzet sorsáért. Czomba úr például Kelet és Nyugat közötti ütközőzóná­nak, átfutópályának nevezte Magyarországot. Ez egyben azt is jelenti, hogy veszélyzónában élünk. (Ez a földrajzi helyzet visszájára is fordítható, hiszen a gazdaság — nem csak nálunk, sőt, elsősor­ban tőlünk keletre — holt­pontról való elmozdulása esetén központ lehet Ma­gyarország. A hátrányból előny lehet. De ahhoz meg kell erősödnie gazdasá­gunknak.) A falufórum mintegy tükre volt annak, mi foglalkoztatja ma a vidéki magyar közvéle­ményt. fia. utolsó simítások a nagykállói Kalltex Kft. termékein Harasztosi Pál felvétele Nagyszállás — Alig hagyjuk el a megyeszékhelyet Nagy- kálló irányában, előbb jobb­ra, Nyírjestanyára, majd né­hány kilométerrel odébb balra, Nagyszállásra ágazik le az út. Ez utóbbi nyomban átvált földútra. A település egyébként közigazgatásilag Nyíregyházához tartozik. Halascsák István nyugdíjastól tudom meg, hogy a községnyi tanya mintegy száz lakóházból áll. Lakosainak száma négy és ötszáz között lehet. A világ végén — Nem könnyű itt az élet — mondja Halascsák István, aki nyugdíjazása előtt két évig ette a munkanélküliek keserű ke­nyerét. — Tavaly óta van ve­zetékes víz. Villany is csak 1966 óta. Korábban Őröshöz tartoztunk, most meg Nyíregy­házához. De a legnagyobb gond, hogy a településen nincs egyetlen kövesút sem. Leg­alább a főutca kapna szilárd burkolatot. Miközben a kapualjban be­szélgetünk, egyik autó szinte a másik után húz el mellettünk. — Tetszik látni, mekkora itt a forgalom — folytatja. — Meg aztán, hiába itt vagyunk egy kurjantásnyira Nyíregytől, ha valami gond van, rögtön a világ végén érezzük magun­kat, mert háznál nincs egy te­lefon sem, nyilvános fülke is csak egy, amott, a tanya másik végén, ide vagy 600 méterre. A járókelők közül többen megállnak. Csatlakoznák a be­Költségre Nyíregyháza (KM) — Kérdés: jár-e a földkiadó bizottságoknak, illetve tag­jainak valamiféle honorári­um. Ezzel a kérdéssel for­dultunk Farkas Gabriellá­hoz, az MDF mezőgazda­sággal foglalkozó alelnö- kéhez. Megtudtuk: a földkiadó (és a földrendező) bizottsá­gok költségeinek fedezésé­re elkülönítettek pénzala­pot. Természetesen irreális költségekre nincs központi pénz. Sok múlik e tekintet­ben magán az önkormány­zaton. A bizottsági munka vi­szont társadalmi megbíza­tásnak számít: nem jár a ta­goknak tiszteletdíj sem központi, sem önkormány­zati pénzből. szélgetéshez. Radvánczki Ist­vánná például azt panaszolja, hogy az ő házától 120-140 méterre van a kút. Ő még bírja a vízhordást, de az édesanyja, aki itt született, most 88 éves, sírva költözött be a másik lányához Nyíregyházára. Intézmények nélkül — Valósággal belebetegedett, hiszen itt élte le az életét — teszi hozzá. — De hát itt ke­ményebb az élet, az öregek nem nagyon bírják már. Az a baj a településsel, hogy míg Őröshöz tartoztunk, azok min­dent eladtak. Volt itt iskola is, hiszen 14 évig én is ott takarí­tottam. Aztán mi lett belőle? Lomtár. Most már a lomot is elhordták belőle. Azt se tud­juk, mi lesz a sorsa. Pedig an­nak idején azt mi építettük, még a vályogot is mi vetettük hozzá. Igaz, mint minden kistele­pülés, Nagyszállás is elörege­dett. Viszont húsznál is több gyerek jár el naponta iskolába, óvodába. Iskolabusz viszont Nagyar (KM - Gy. L.) — Kétségbeesett segélykiáltás G. Zs.-né nagyari olvasónk le­vele. Kéri, ha módunkban áll, keressük fel, mert már nem bírja tovább. A lényeg: 1993 augusztusa óta gyakorlatilag jövedelem nélkül tengődik. A helyszínen tudom meg pon­tosan, miről is van szó. Pana­szosunk a Fehérgyarmati Kór­ház dolgozója volt. Ám már korábban, 1992 decemberében — egészségi állapotára való tekintettel — megállapították számára a rendszeres szociális járadékot, ám míg munkát vál­lalt, azt addig — természete­sen — nem vehette igénybe. Mivel egészségi állapota újra rosszabbodott, tavaly augusz­tusban a kórházban megszün­tette munkaviszonyát. Előző­leg, még július 21-én benyúj­totta kérelmét és a szükséges okmányokat a Nyugdíjfolyó­nincs, akinek van kocsija, ma­ga viszi be a gyereket Bor­bányára vagy tovább. Akinek nincs, várja a nagykállói buszt. Sárban, fagyban, esőben. — Nincs hol egy falugyűlést megrendezni — mondja Po- povics Jánosné. — így hát a kocsmában tartják. Mert abból van három is. Maszekboltból meg kettő. Pilling Lajosné tejfelvásárló portáján állok meg egy szóra. — Tavaly volt még tizenkét tehenünk. Eladogattuk, mert a kis hasznot, ami ma még le­hetséges az állattenyésztésen, elvitte a SZAVICSAV. Nem értem, rákérdezek. —- Mert a mezőgazdaságot még annyira sem támogatják, hogy legalább itatásra lenne valamilyen kedvezmény. Meg aztán a takarmányt is vesszük, mert földünk nincs. De azért nem adják fel. Azt fontolgatják, hogy vásárolnak földet takarmánytermesztésre. Az egyik fia is oda, arra a telekre építkezne, ahol a szülői ház áll. sító Igazgatósághoz, amely­ben a rendszeres szociális jára­dékon kívül kérte az árvael­látási járadékot is, mivel főis­kolás lánya van, s férje — aki­től egyébként hét éve elvált — tavaly májusban elhunyt. Hi­vatalos helyen értesült arról, hogy egy évig jogosult özve­gyi nyugdíjra is (exférje tavaly májusban hunyt el). Áz ehhez szükséges okmányokat is be­nyújtotta. Panaszosunk mutatja a nyír­egyházi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hivatalos értesí­tését, mely 1993. október 8-ai keltezésű. Eszerint a rendsze­res szociális járadék az árvael­látásival együtt 10 ezer 590 forintot tesz ki. Csak éppen mind a mai napig nem folyó­sítják számára sem ezt, sem az özvegyi nyugdíjat. (A rend kedvéért ideírom az ügyirat számát is: 563-13331-1.) Végigfutok báró Molnár Vik­tor egykori tanyájának néhány utcáján. Ám kettőben is meg kell gondolni, belehajtsak-e a sárba, mert nem biztos, hogy ki is jövök belőle. Elég sok lakóház — némelyiket akár villának is nevezhetjük — épült itt az utóbbi években. Ahogy Halascsák István mondta: jobbára a megyeszék­helyről költözik ide, aki ol­csóbb telekre, csendre, nyuga­lomra vágyik. Egy, csak egy... A vállalkozókat egy autóvil­lamossági szerelő „képviseli” a településen. Közepes forga­lommal. Éppen kintjártamkor „osztották” a földet, pontosab­ban akkor kezdték kimérni a részarány-tulajdonosok par­celláit. Az eddigi jelek szerint, remélhetőleg, nagyobb zökke­nők nélkül rendeződnek a dol­gok. Mert kell a föld, muszáj gazdálkodni, hisz a bérből (már akinek van munkahelye), nyugdíjból (vannak itt 6-7 ezer forintos nyugdíjak is) nem lehet megélni. A kemény jelen ellenére hallottam reménykedő hango­kat is. Csak azt nem értik so­kan: hogyan akarja a kormány kihúzni a csávából a mezőgaz­daságot, ha ilyen nehezen ad­nak hitelt, jóformán nincs semmi kedvezmény. Ahogy Pilling Lajosné is mondta: ha van háromszoros fedezete a hitelhez, akkor nem is kell a hitel. De hát az is szeretne gazdálkodni — mert mást nem tehet —, akinek csak két dol­gos keze és hozzávaló esze van. Van-e ma olyan bank, amely minderre hitelt adna? G. Zs.-né elkövette azt a hi­bát, hogy az eredeti okmányo­kat úgy küldte be, hogy nem készíttetett róluk másolatot. Ezt azért fontos megjegyezni, mert főiskolás lánya ezen ok­mányok hiányában nem tudja igazolni az egy főre jutó jöve­delmet!!), ami viszont befo­lyásolja ösztöndíjának mérté­két Igaz, az okmányokat újra kikérhetné az illetékes hiva­taloktól, de mindez és az uta­zás pénzbe kerül. Annak pedig ugyancsak nagy a híja ebben a családban. A fenti cikk kéziratát még január 18-án továbbítottuk az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (névvel, cím­mel), hogy járjanak utána pa­naszosunk ügyének. Sajnála­tos módon, a mai napig nem kaptunk rá választ. Ákárcsak G. Zs.-né az ő fél tucat levelé­re. De jó lenne már kabát nélkül élvezni a napsütést! Délelőtti idill a Benczúr téri óvodában Harasztosi Pál felvétele Földárverés... ...volt nemrég Búj község­ben. Sorrendben ez volt a harmadik. Az érintettek 5490 aranykorona-értékű földre licitálhattak. (KM) Garázsépítésre... ...kért önkormányzati telek­helyet — 306 négyzetmé­tert — kilenc záhonyi lakos az Ady Endre és az Új élet utca által határolt területen. Az építkezést még az idén be akarják fejezni. A leendő tulajdonosok kötelesek a garázs előtti területet szi­lárd burkolattal ellátni. (KM) Elosztották... ...végre a vagyont a volt társközségek között Vas­megyeien. Eszerint Tisza- rád és Beszterec másfél­másfél millió forintot ka­pott az egykori központtól. (KM) Vegyeskereskedést... ...szándékozik nyitni Be- regsurányban a Török és Társa Bt. Az áruház várha­tóan 15 főt foglalkoztat majd. Érdekesség, hogy nemcsak a mindennapi élethez szükséges dolgokat szerezhetik itt be a vásár­lók, hanem mezőgazdasági eszközöket, kisgépeket is. (KM) Bajban van... ...a magyi önkormányzati képviselő-testület, mert veszélybe került intézmé­nyek működtetése, hiszen az ehhez szükséges költ­ségeknek jelen pillanatban az önkormányzat csak a fe­lével rendelkezik — tudtuk meg Kiss László képviselő­től. (KM) A nyugdíjtalan nyugdíjas

Next

/
Oldalképek
Tartalom