Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
1994. február 4., péntek HÁTTÉR Ostrom a főiskolai szakokért Háromszoros volt a túljelentkezés • A bekerülés 90 pont fölött várható Vizsgára várva Balázs Attila felvétele Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Csúcs- forgalom van ilyenkor a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályán: szinte egymás kezébe adják a kilincset a félévzárással kapcsolatban az ügyeiket intéző főiskolai hallgatók, s eközben állandóan cseng a telefon, még a munkaidőn túl is jócskán érkeznek a hívások, érdeklődnek az ide felvételizni szándékozó diákok, vagy a hozzátartozóik a feltételekről. Csizmadia Valériát, a tanulmányi osztály vezetőjét az újdonságokról, illetve a közelmúltban elkezdett képzési formákkal kapcsolatos tapasztalatokról kérdeztük. A magyar... □ Mit mutat az ide jelentkezők és a felvehető létszám aránya, mennyire népszerű a főiskola? — A számok a népszerűséget jelzik, hiszen jóval többen jelentkeznek, mint ameny- nyi hallgatót fel tudunk venni. Tavaly az átlagos túljelentkezés háromszoros volt, ami abból adódik, hogy egyes szakokon a fele létszám gyűlt össze, más szakokra viszont ötször-hatszor többen jelentkeztek, mint amennyi a keretszám volt. Az egyes szakok között változatlanul a magyar és a vele kapcsolt szakok a legnépszerűbbek, s a legkevesebb a jelentkező a matematika szakra, illetve az azzal kapcsolt szakpárokra. Ezekre szívesebben látnánk több jelentkezőt. Az 1994/95-ös tanévre nyolcszázötven hallgató kezdheti meg tanulmányait főiskolánkon. □ A mostani elsőéves hallgatókkal együtt először vizsgázik a legújabb felvételi módszer is. Vajon milyen eredménnyel? — Erre a tanévre már az új szisztéma alkalmazásával felvételiztek hallgatóink: ennek lényege, hogy a jelölt nem köteles mind a két tantárgyból felvételizni, hanem választhat, melyiket vegyük alapul, s annak a pontszámát felszorozzuk. Ez feltétlenül kedvezménynek számít — bizonyos megkötésekkel —, hiszen abból a tárgyból mutathatja meg a tudását, amelyikben jobbnak érzi magát, s ezzel a lehetőséggel a jelentkezők nyolcvan százaléka élt. Tapasztalatokról még korai volna beszélni, hiszen csak egy vizsgaidőszak telt el, de az máris látszik: a követelmények teljesítésében sokaknak van pótolni valójuk azok közül, akik csak az egyik tárgyból vállalták a felvételi megmérettetést. Tantárgy a főzés □ Az úgynevezett hagyományos tantárgyak, mint például a történelem, a kémia mellett újabban viszonylag szokatlanok is feltűnnek a választható szakok listáján. Bizonyára szívesen tudnának meg erről bővebbet, akik erre jelentkeznek. — Az egyik új szak, amit most meghirdetünk: a szo- ciálpedagógus. Nappalin idegen nyelvvel együtt, levelezőn önálló szakként indul. Az ide jelentkezőktől elvárható a szociális kérdések iránti érzékenység, hiszen ha végeznek, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekben kaphatnak majd munkát. Viszonylag kevéssé ismert a rajz-vizuális kommunikáció elnevezésű tantárgy, ami nem két szak, hanem egy, és nagyon tömören úgy lehetne jellemezni: az alkalmazott grafikai specializáció, illetve a számítógépes grafika tartozik a világába. Akik itt tanulnak, művészek ugyanúgy lehetnek, mint mondjuk nyomdai szakemberek. A legújabbak közé tartozik a háztartásökonómia. Ezen most elsőévesek a hallgatók, akik a családi életre neveléssel, a háztartás vezetésével kapcsolatos ismereteket sajátítanak el, a sütés-főzés, a kötés-horgolás is a tantárgyaik között van. — Ezt a képzettséget valószínűleg a 14-16 év között az általános iskolában maradó fiatalok nevelésében tudják majd hasznosítani. Ebből most levelező tagozat indul, a felvételi tantárgy a technika. Másodévesek a hittanári szak hallgatói, akik a görög katolikus egyház kebelében tanulnak, s azzal párhuzamosan egy tanárképzős szaktárgyból is diplomát szereznek. Harmadévesek a népzene szakosok — ez a szak csak nálunk működik az országban —, akikre az a nemes feladat vár majd az iskolákban, hogy a magyar népzene, a népművészet ápolására, a hagyományok őrzésére, s azáltal a magyar kultúra értékeinek megbecsülésére neveljék az újabb generációkat. Szintén harmadévesek a környezetvédő pályára készülő fiatalok, akikről elmondhatom, nagyon szeretik, amit választottak, s úgy látszik, hivatásuknak lesz perspektívája. Még egy nagyon népszerű szak a számítástechnika, ezen most végeznek a negyedévesek, akiket már nagyon várnak az általános iskolákban, mert nagy szükség van rájuk. Számítástechnikára levelező hallgatókat is felveszünk, lehetőség van a végzettek átképzésére^. □ Érdekességnek tűnik az úgynevezett zárt képzés. Mit takar ez az elnevezés? — Vannak bizonyos kurzusok, amelyek megszervezésére és működtetésére konkrét felkérést kapunk. Ilyen például a szociálpszichológusok levelező tagozatos képzése: az itt tanuló hallgatók megyénk és még további három megye rendőrkapitányságain dolgoznak hivatásosként, vagy közalkalmazottként, és a speciális képzettség megszerzésére a munkahelyi követelmények miatt van szükség. Vagy egy másik, ami valóban országos ritkaságnak számít: főiskolánkat kérte fel a Parlament Gyorsíró Szolgálata az alkalmazásukban álló gyorsírók kiképzésére, mivel az országban egyedül nálunk található gyors- és gépíró szak. □ Amint köztudott, a negyedikes középiskolások jelentkezési határideje: március 1. Milyen változásra figyeljenek ők, ha a felvételi tájékoztatóban megjelent adatokból tájékozódnak? — Két dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik: nem szerepel a listában, hogy jelentkezni lehet nappalin orosznémet szakra is. A másik: levelező képzés indul könyvtár szakon középfokú könyvtárasszisztens tanfolyami bizonyítvánnyal rendelkezőknek. És még egy kiegészítő információ: ukrán szakra felvételizni orosszal, vagy lengyellel lehet. Jó eséllyel □ Végezetül egy praktikus kérdés: kiknek lehet jó esélyük a felvételin? — Ez mindig az adott szituációtól függ, de talán segítheti a megfontolást az, hogy a bekerülés 90 pont fölött várható. A kúthoz igyekszik. Fejét dacosan feltartja. Átnéz a szembejövőkön. Köszönésként is csak félszavakat vet oda. Repedezett ajkai közé rég eltemette a mosolyt. Egykor férfierővel bíró termetét az évek kiszárították. Arcát az egyedüllét fekete kendője keretezi. Kézfejét a kékesszínű erek gúzsként tartják össze. A kupára fonódott ujjai nehezen egyenesednek ki. Teljes súllyal nehezedik a fogantyúra. A gémes, s kerekes kúthoz szokott keze alatt érzi a nyomást, a megzabolázott ősi erőt. A patakok, tavak, a tenger ezernyi hullámai bújnak meg a vezetékekben. Habzik, fröccsen az edénybe zúduló víz. Cseppjei az arcába csapnak, amit a hideg Szürke reggel kicsalta könnyekkel együtt törölt le kötényével. Megtelik a kupa. Kilocs- csantja a felesleget. Lassan lépked, meglazult kendőjének egyik sarkát a szájába veszi, míg másikat szabad kezével szorosra húzza. Megszokott, ősi mozdulat ez. A madzaggal beakasztott kertkapu nehezen nyílik, megnyikordul a kibicsaklott sarokvason. Fényesre koptatott alja még megakad a kővé dermedt sáros lábnyomo- —kon. Belép az udvarra. Az öreg almafára akasztott szalonnabőrön lllliHlllllllilllilH egy cinke billeg, szemét le nem veszi a tornácon sétáló macskáról. Tenyérnyi kulcs kerül a zárba A szélesre tárt ajtóit hívatlan vendégként a hideg is betódul. A kupát a lócára teszi. Gémberedett tenyerébe fúj, csak most érzi az eddig cipelt súlyt. A parányi ablak megszűri a kinti szürkeséget. A villanykapcsoló után nyúl. Megszokott téli reggel... Ladányi klub Mezőladány (KM) — Mező- ladányban a közelmúltban megalakították a nyugdíjasok klubját. A klub elnökének választották Babják Péter villanyszerelő mestert. A klubnak több mint száz aktív tagja van. A helyi polgármesteri hivatal támogatásáról biztosította a klubot, amely egyfajta összetartó erőt jelent a településen. A téli hetekben farsangi mulatságot rendeznek, nyáron hazánk szép tájaira kirándulnak, történelmi nevezetességekkel ismerkednek. Neves emberek, művészek meghívása is szerepel a programban. S a klubelnök szintetizátoron játszik, többször szórakoztatja majd a tagokat. Elegem van! D. Bojté Gizella A napokban több vezető politikus, szakemberfeladja munkahelyét. Lemondanak pozíciójukról, még a felmentésükkel járó végkielégítés sem vonzó számukra — pedig nem kevés összegről volna szó —, de inkább vállalják a kissé bizonytalannak tűnő, kevesebb nyilvánossággal járó magánvállalkozást, avagy más állást, ahol a dolgok menetét saját ügyességüknek, avagy szerencséjüknek köszönhetik. Hasonlóan vélekedik az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató helyettese is, aki nemrég jelentette ki: „Elegem van!" Hogy miből? Az ország- gyűlési képviselőkből, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, a piszkos manipulációkból, amely privatizáció címszó alatt folyik a vállalatokon belül, elege van a lobbizásból, a bürokráciából... Hm. Ez aztán igen! Az illető úr jól megmondta a magáét. Nem ismerem a nyilatkozó egyéniségét, és a munkáját sem tudom megítélni, milyen. Egy azonban biztos, szókimondó bátorsága csak félig szimpatikus számomra, a másik ötven százalékban pedig egyáltalán nem rokonszenvezek vele. Nyilvánvalóvá válik számára ugyanis, hogy a dolgok nem igazán a tisztesség jegyében történnek, s ennek ellenére mégis cserbenhagyja a tisztességet, az igazságot. Nincs bátorsága, ereje, avagy kedve, hogy felvegye a kesztyűt. Senki sem akar mártírokat, de ne is próbálkozzon senki se önmagából hőst csinálni, mert a feladatok előli megfutamodást másképpen szokás errefelé nevezni. Az ügyvezető igazgató helyettes nevében a kinyilatkoztatások mellett én be is bizonyítanám, hogy igazat beszélek. Ha másért nem, csupán azokért az emberekért, akik a piszkos manipulációk áldozatai. Expo-pályázat Nyíregyháza (KM - G. B.) — Utolsó szakaszához érkezett az Expo ’96 budapesti szak-világkiállításhoz kapcsolódó, a kiállítás területén kívüli, elő- és utórendezvények pályázata. A régióban eddig 140 pályázati csomagot vásároltak meg, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Nyíregyháza ebből ötvenötöt. Ezekből eddig 40 pályázatot be is jegyeztek. A kiírás szerinti utolsó pályázati szakasz 1994. február 15-én zárul le. Eddig az időpontig még továbbra is vásárolhatók a pályázati csomagok. Információért Skripeczky Györgyhöz, a régió expore- ferenséhez lehet fordulni a Nyíregyházi Köztársasági megbízotti Hivatalban. Határtalanul Orémus Kálmán y-w olond világban J-c élünk. Miközben ki- sebb, de fejlettebb fele azon munkálkodik, hogy fokozatosan felszámolja az országhatárokat, a legtöbb helyen mindenáron újabb korlátokat telepítenének az emberek közé, vagy legalábbis a jelenlegieket szeretnék áthelyezni. Ha a térképre nézünk, kitűnik, az utóbbi tendencia elsősorban azokban . az országokban érvényesül, melyekben a demokráciának nem igazán vannak hagyományai. Itt ugyanis a hatalmon lévők mindig előszeretettel alkalmazták az egymásnak uszítás, a bűnbakkeresés ősi és jól bevált módszereit. Ilyen körülmények között mindenki a másik népet hibáztatta, s eszébe sem jutott, hogy esetleg saját vezetői is okolhatók a nyomor, a kulturális elmaradottság miatt. Az igazán nagy csalódás akkor következik, amikor az adott nemzet létrehozza saját országát, s jól körülbástyázza magát határokkal. Kiderül ugyanis, hogy a határok önmagukban nem oldanak meg semmit, a szegénység megfoghatatlan és találékony, nincs határőr, aki útját tudná állni. E határt az ország minden olyan lakója bilincsnek érzi, aki hiába remél jobb, szabadabb életet. Hiszen az első világháború után nemcsak tőlünk tántorgott ki Amerikába a reményvesztettek tömege, hanem a győztes országokból is. A határok esetlegességét még egy olyan meggyő- ződéses nacionalista sem tagadta, mint Tomas Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság megalapítója és első miniszterelnöke. A világforradalom című visszaemlékezéseiben, melyek magyar fordításban 1928- ban jelentek meg Prágában, leírja, mennyire fontosnak tartotta az első vi- lágháború során Ausztria (és részben Magyarország) szétzúzását, de egyes szláv körök túlzott mohóságát még ő sem tudta elfogadni. Egy terv értelmében ugyanis Szerbia északkeleti határa valahol Ungvár alatt (!) húzódott volna. Masaryk ezt túlzásnak tartotta, de az ellen nem volt kifogása, hogy Csehország magába foglalja Felső-Ausztriát és Bécset. Minket, magyarokat nem nagyon szeretett ugyan Masaryk, de meg kell adni, hogy haladó gondolkodású, művelt ember volt, aki határtalanul bízott a határok mindenhatóságában. Annál elgondolkodtatóbb, hogy nagy műve, a Csehszlovák Köztársaság már nincs az élők sorában. '' I* * é '■st ~ /«íft Dankó Mihály
