Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

1994. február 28., hétfő HAZAI HOL-MI Szociális földprogram Szakolyban Akinek nincs saját ereje, azon segít a kistérségi közhasznú társaság A szerző felvétele Szakoly (KM - Gy. L.) — Hányszor leírtuk, hányszor hallottuk: a földhöz jutott, de eszközökkel, befektetni való pénzzel nem bíró em­berek a gazdálkodást nem tudják elindítani. Jobb híján bérbe adják földjüket. Vagy, ami rosszabb: elpotyázzák. Vajon hogyan próbálnak segí­teni a gondokon Szakolyban? Többek között erről is beszél­gettünk Rényay János polgár- mesterrel és Győri András jegyzővel. Pályázni kell Nemrég hoztak létre Szakoly­ban egy közhasznú társaságot, amelynek feladata a modellkí- sérleti kistérségi szociális földprogram megvalósítása. Szakolyon kívül „tagja” a tár­saságnak Nyírgelse és Nyírmi- hálydi is. □ Mit rejt magában ez a program? — Lényegében a szociálisan rászorulók — mondja Győri András — vehetik igénybe a társaság támogatását. Azok a családok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem ha­ladja meg a nyugdíjminimu­mot — igényelhetik ezt a ka­matmentes kölcsönt, amelyet művelési, vetőmag-, növény- védelmi, állattartási és egyéb gépi szolgáltatások költségeire fordíthatnak. Az igénybejelen­tés pályázati úton történik. Természetesen azok kaphatják meg, akik a feltételeknek meg­felelnek. □ Hogyan fogadták ezt a le­hetőséget a szakolyiak? — Eddig az állattartási tá­mogatásra jelentkeztek a leg­Tervek Szakoly (KM) — A 3100 lelkes községet dinamiku­san fejlődő településnek lehet tekinteni. Az önkor­mányzat idei költségvetése 201 millió forint, melyből 114 miihót fordítanak in­tézményeik működtetésé­re. A többit alapjában véve fejlesztésekre, az áthúzódó beruházások folytatására, befejezésére fordítják. Nagy esemény lesz a községben júniusban, ami­kor is ünnepélyes keretek közt adják át az addigra teljes egészében elkészült gáz- és szennyvízhálóza­tot. Szeretnék rendezni a falu központjában a köz­lekedési csomópontot is. Az idei év terve, hogy hozzálátnak egy új egész­ségügyi központ építésé­hez, melyben két háziorvo­si rendelő, gyógyszertár, fizikoterápia, laboratóri­um, szakorvosi rendelésre alkalmas helyiség kap helyet. A komplexumhoz három szolgálati lakás is tartozik majd. A központ jelenleg még a tervezés stádiumában van. Ahogy mondják: 1994 — a beru­házás indításának éve. Szakoly belterületi útjai­nak 70 százaléka szilárd burkolatú. Ám a fennmara­dó 30 százalék 16 utcát je­lent, amelyeknek a rendbe­hozását is szem előtt tartja az önkormányzat. Minden bizonnyal az idén tavasszal lesz kész a már tavaly elkezdett, Sza- kolyt Nyírgelsével össze­kötő, mintegy 5,5 kilomé­ter hosszú út „melynek fontos gazdasági jelentősé­ge (is) van. Szakoly télen többen, harmincon felül — mondja Rényay János. — Ez úgy működik, hogy a társaság a pályázónak folyósít egy bi­zonyos összeget, amelyből megvásárol mondjuk három malacot, a hozzávaló tápot. Amikor a sertések elérik a vá­gósúlyt, a háromból egyet — a támogatás mértékének megfe­lelő értékben, a napi piaci áron számítva — lead a társaság­nak. Ezzel kiegyenlítette a „számlát”, azaz törlesztette a hitelt. A másik kettő pedig a családé. Lényegében ehhez hasonló elven működik majd a többi támogatástípus is. Kistérségi □ A társaságnak honnan van, lesz pénze egyrészt a működés­hez, másrészt a hitelezéshez? — A társaság nonprofit te­vékenységű — mondja Győri András. — Több forrásból is van mód a működéshez és a hitelfolyósításhoz szükséges pénz egy részének előteremté­séhez. így például a Népjóléti Minisztérium válságprogram-. Szakoly (KM - Gy. L.) — A Szakolyi Általános Iskola 1991 óta új — mondhatjuk: impozáns — épületbe költö­zött. Az aulában nagy a zsi­vaj. Épp a hatodik óra előtti szünet tart még. Diószeghy Eleménél, az isko­la igazgatójával az intézetről beszélgetünk. Jelenleg 352 ta­nulójuk van. Húsz tanulócso­portban foglalkoznak a gye­rekek, ebből három napközis. De nemcsak a napközisek ét­keznek napjában háromszor, hanem a diákoknak csaknem a fele. Az iskolához tartozik tor­naterem, nyelvi, számítástech­nikai labor (kilenc számító­géppel), technikaterem stb. A tantestület fiatal, jobbára sza­kolyi lakosok. A szakos ellátottság megol­dottnak tekinthető, bár jelen pillanatban még hiányzik egy ének- és két magyarszakosuk, de hamarosan ezeket az állás­helyeket is betöltik frissdiplo­másokkal, akik innen mentek továbbtanulni hajdanán. Ezzel már sejtetjük is, nagy a to­vábbtanulási kedv, amit az is igazol, hogy idei végzősök kö­jának keretében lehet pályáza­ti úton támogatáshoz jutni, de az FM-nél, a Munkaügyi Köz­pontnál is van ilyesmire lehetőség. Egyébként a három önkormányzat is hozzájárul a társaság költségeinek fedezé­séhez. □ A társaság miért kistér­ségi? — Azért, mert a válságprog­ram is kistérségeket határoz meg. Nagyobbak a forráslehe­tőségek — egyik oldalról. Másikról pedig: hogy a gépe­ket, eszközökét, amelyekkel a társaság rendelkezik, jobban ki tudják használni a három községben. A költségmegta­karításról nem is beszélve, ami lehetővé teszi, hogy a ked­vezményezettek körét bővít­sük. A társaság létszáma a le­hető legoptimálisabb: a prog­ramvezetőn kívül — aki egyébként nem főállásban lát­ja el feladatát — ketten foglal­koznak adminisztrációs mun­kával, négyen pedig fizikai dolgozók. A társaság tagjai egyébként jól felkészült szak­zül mindössze egy diáknak nem fűlik a foga a tudomá­nyokhoz. A jelenleg érvény­ben lévő rangsorolás szerint a megye általános iskolái között mindig előkelő helyet foglal­tak el. Voltak már másodi­kok is. Az igazgató úr szívesen szá­mol be az újdonságokról. Mint például arról, hogy az első osztályosoknál a két teljes lét­számú osztály mellett egy har­madikat is nyitottak, ahol 8-9 olyan gyerek tanul, akiket fel kell zárkóztatni. Speciális módszerekkel a kis létszámú osztályban a pedagógus úgy­mond a tenyerén tudja hordoz­ni a gyerekeket, s mire befeje­zik, jobbára utol is érik társai­kat. Magyarán: a második osz­tályban már a többiekkel együtt tanulnak a „felzárkóz­tatósok” A másik újdonság, hogy a magyart és a matematikát cso­portbontással eredményeseb­ben tudják tanítani. Három csoportot alakítottak ki: az elsőben a legtehetségesebbek foglalkoznak, a második az úgynevezett szinten tartó, har­madik pedig a felzárkóztató emberek a szakipar minden te­rületéről. Munkaügy □ Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy komoly foglalkoztatási gondok vannak Szakolyban. — Sajnos, nálunk sem jobb a helyzet, mint a megye többi községében — mondja Ré­nyay János. — Még mindig növekszik a munkanélküliség. Jelenleg meghaladja a 200-at, de az év végére akár a 300-at is elérheti a munkanélküliek száma. — Munkalehetőség nem sok van — teszi hozzá Győri And­rás. — Még szerencse, hogy az átalakult szövetkezet mű­ködőképes, ahol 73 főt tudnak foglalkoztatni. Őszi kalászo­sokat 670 hektáron vetettek. Egyébként mintegy 1700 hek­táron gazdálkodik a szövetke­zet, amely 1993-at nyereség­gel zárta. Van még egy buda­pesti cég, amely mintegy 40 helybeli lakost foglalkoztat, a Nyerges és Szíjgyártó Szövet­kezet. Szakolyban 72 helybeli vál­lalkozót tartanak nyilván, egy- harmaduk kereskedő, jelentős részük pedig ügynökösködik. Nagyvállalkozás viszont egy­általán nincs. Az infrastruk­túra megteremtésével — nyár­ra teljesen befejeződik a gáz­program, a szennyvízlétesít­mény, már most 170 crossbar telefonállomás van, amelyet 400-ra szeremének a közel­jövőben bővíteni — abban re­ménykedik az önkormányzat, hogy ezáltal vonzóbb telepü­léssé válik Szakoly a nagyvál­lalkozások számára. csoport. Nincs beskatulyázás, akit a tanulmányi eredményei arra jogosítanak, léphet előre. De hátra is! — Ezzel a módszerrel — mondja Diószeghy Elemér — sikerült az ötödik osztályban — ahol matematikából és ma­gyarból eddig a legtöbben buktak meg — szinte teljesen megszüntetni az osztályismét­lést. Az orosz helyett a világ­nyelvek közül most a németet tanítják. Ám az élet azt bi­zonyítja, hogy itt, az ország keleti határához közel az orosznyelvtudást sem szabad alábecsülni. Jelenleg szakkö­rökben foglalkoznak orosszal, jövőre viszont már fakultá­cióban tervezik tanítani, hi­szen szakosuk van. Az alsóban a Tolnainé-féle. módszert alkalmazzák ered­ményesen a pedagógusok. — Szerencsére — teszi még hozzá az igazgató — nincs fe­szültség az önkormányzat és az iskola között. Sőt, kapcso­latunk kifejezetten harmoni­kusnak mondható, hiszen a mostani besorolásnál sem tá­madt nézeteltérésünk. Április 8-án a Móricz Zsigmond Színház társulatát ide várják Szakolyban a gyerekek és a felnőttek Györke László felvétele Csoportbontással eredményesebben Nehéz kenyér Györke László ár a riportert nemkö- tik rokoni szálak a U Dél-Nyírséghez, mégis szereti ezt a tájat. Ta­lán mert csendes, barátsá­gos, mintha minden —fal­vak, tanyák, almások—kar­nyújtásnyira lennének. Mintha a vidék nyugalma helyrebillentené a belső nyugalmat is. Persze, csak addig, míg az itt élő gyalogo­sok sorsa felől nem érdeklő­dik. Megyénkkel összeforrott jelzői: (halmozottan) hátrá­nyos, elmaradott, satöbbi. Csakhogy azért ennek a megyének is vannak kevés­bé hátrányos helyzetű régi­ói. Am, ha a Dél-Nyírség kerül szóba, azt aligha vi­tathatja bárki, hogy itt ke­ményebb az élet, nehezebb a kenyér. Éppen ezért számolok be örömmel arról, ha itt, jelen esetben Szakolyban, olyan próbálkozások, lépések tör­ténnek, amelyek a szülő­földhöz hű, de napjainkban nehezebben élő emberek sorsán akarnak segíteni. Úgy tűnik, Szakoly képvi­selő-testülete, polgármeste- re, jegyzője megragadnak minden lehetőséget, hogy a hatványozottan hátrányos helyzetet valamiképpen el­lensúlyozzák. Ezt látszik igazolni, hogy nemcsak a gázberuházásnak tartanak a végén, hanem a szenny­vízhálózatnak is. Míg előb­bi nem újdonság megyénk­ben, ez utóbbival nem sok község dicsekedhet. De talán még ennél fon­tosabb, hogy gondolnak a „szociálisan rászorulók­ra”. (Lám, nyelvünk meny­nyire eufemisztikus, kerül­jük, mint macska a forró kását; holott a szegénység­ről van szó. Persze, a sze­génységnek is vannak foko­zatai.) Nemcsak úgy, hogy se­gélyt adnak — hiszen az a gondokon csak pillanatnyi­lag enyhít valamelyest, de semmiképp sem jelent meg­oldást —, hanem úgy is, hogy a maguk eszközeivel munkához — ha idényjelle- gűhöz is—juttatják a nehéz helyzetbe kerülteket. Segí­tenek azokon, akiknek nincs anyagi lehetőségük a gaz­dálkodásra. Remélhetőleg, eredményesen... A közhasznú... ...dolgozók létszáma Sza­kolyban 62, amely a megye hasonló nagyságú települé­seihez képest lényegesen több. (KM) A lakóházak... ...felében télen már gázzal fűtöttek a szakolyiak. A te­lepülés 930 portája közül 680-on van ott a csonk, s mintegy 400 lakásba már be is szereltették. (KM) Az egyházakkal... ...jó a kapcsolata az önkor­mányzatnak. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy zökkenőmentesen rendezik az egyházi ingatlanok visz- szaadását, hanem abban is, hogy segítséget nyújtanak a templomok felújításában. Most a görög katolikus templomon a sor. (KM) Piacot... ...létesítenek Szakolyban, amelyet kora tavasszal nyit­nak meg. Heti piacnak ne­vezik ugyan, de valószínű­leg a mini KGST-piac hét­köznap is látogatott lesz. Szeretnék ezzel a közterü­leteket felszabadítani az al­kalmi árusoktól. (KM) A gyógyszertár... ...januárban nyílt meg Sza­kolyban, mely nagy köny- nyebbséget jelent elsősor­ban az időseknek. Ezután nem kell Balkányba, vagy a megyeszékhelyre utazniuk gyógyszerért. (KM) Tanyák ölelésében Szakoly (KM) — Szakoly neve a szláv szokol (só­lyom) szóból származik. Áz írásos emlékek először 1290-ben említik, amikor is IV. László király a Tomaj nembeli June családnak adományozza. Ezután a bir­tok a Balogsemjén nembeli Mihály fiú kezébe kerül, aki saját részét 30 márkáért a Gutkeled nembeli Hodos is­pánnak eladja. A belhá- borúk idején — 1314-ben — I. Károly királytól Ho­dos fiai megszerzik Jüne- szakolyt is, amely — úgy látszik — sosem került a Balogsemjének birtokába, s akik magukat szakolyiak- nak nevezik. Melléktelepülés volt a határában nyugatra eső Ine- szakolya vagy Inetelke. A név előtagjában a régi Ine- szakoly Ina személynév van, amely talán az in ’szol­ga’ szavunkból alakult, s névadója talán az 1221-ben említett Yna, vagy az 1290 előtt élt Jwne volt. A községet 1326-ban Szatmár megyétől Sza­bolcshoz csatolják. 1329- ben a Z/c/iy-okmánytárban Inzakala néven említtetik, de néhány évvel később a pápai tizedlaj síromban Ze- luk, illetve Zokol néven sze­repel. A törökdúlás idején a te­lepülés kiürült. 1720-ban puszta terület, a Szakolyi család (amely innen vette eredetét) birtoka. A XVIII -XIX. század fordulóján viszont már több kisebb birtok is kialakul. Református temploma a XTV. században épült, s csak egyszer építették át. Görög katolikus temploma 1836-ban készült el. Az izraelitáknak is van imahá­zuk. Szakoly érdekessége — akárcsak a szomszédos Bal- kányé —, hogy rengeteg ta­nya (bokor, tag, major) tartozik hozzá, mint példá­ul Baymajor, Bodnártanya, Dugótanya, Fehérház, Fe­keteerdő, Feketetanya, Fic- fástanya, Földvárytanya, Gencsytag, Gotliebtag, Görbetag, Hadházatanya, Kisordastanya, Kistanya, Létytanya, Nagyordasta- nya, Sárgödörtanya, Tisza- tanya, Vitézitelek. Röviden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom