Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994, február 24., csütörtök Művészkör premierrel Nyíregyháza (Színházi saj­tószolgálat — M. J.) — Igen, ez a nap ismét AZ a nap! Február 27-én a Nyír­egyházi Művészkör ismét várja kedves vendégeit. Délután 5 órakor a Móricz Zsigmond Színház nagy­színpadán a Cantemus kó­rus koncertje nyitja a ren­dezvényt, majd 6 órától a művészklubban Erdei Anna grafikusművész és Zagyva László szobrászművész ki­állítását tekinthetik meg. Közben kötetlen beszélge­tés. És akkor jön, ami még nem volt: a Krúdy Színpa­don este 7 órától Örkény István: Pisti a vérzivatarban című darabját mutatják be a színház művészei Megyeri Zoltán rendezésében. Vé­gül fél kilenckor terített asztalhoz invitáljuk Önöket erre a nagy ijedtségre. A menü: vadvacsora szelíden, a hangulat pedig melegen tartva. Jegyek a színházi jegyirodában válthatók. Aiomjáték Nagy Zsuzsanna Az elvont társadalmi, törté­nelmi eszmék dramatizálá- sa bár Büchnemél vagy Puskinnál feloldotta a kész drámát a drámai nyilvános­sággal, mégis alapvető for­mai megújulás vált szük­ségessé. A naturalista drá­ma ennek egyik lehetősége, mely életszerűségével, a cselekvés felőli jellemzésé­vel az életre koncentrál, csakhogy az élet nem olyan szabályosan zajlik, mint egy dráma. Ezáltal maga az élet ér­dekesebb, mint jegyző­könyvszerű megjelenítése. A nézőnek gondolkoznia sem kell, tanulságos mese­ként végigéli mindennap­jainak igaz, de túl hétköz­napi történeteit. Ráadásul, mint Ibsennél már minden megtörténik a cselekmény előtt, és így a cselekmény nem más, mint a múlt ki- derülése. Csakúgy, mint an­nak idején Oidipusznál: a múlt a jelenben indít el vi­szonyváltozást. Ez azonban még önmagában kevés a drámai formai kitöréséhez. Ezért lép be új elemként a regényszerűség kompen­zálására a szimbólum. Ket­téválik a drámai világ egy valós, átlagos nyárspolgári életre, másfelől viszont az ideálok, álmok és vágyak szintjére. A konfliktus ott kezdődik, mikor ezt az álomvilágot tekintik a sze­replők objektív valóságnak. Ennek a lélektani cselnek az ábrázolására szolgál a szimbólum. Strindbergnél a vágy rávetítése a másikra, és az ezáltal bekövetkező optikai csalódás a drámán belül új műfajt is teremtett, az álomjátékot. Maeterlinck pedig már az intuíciót tekinti az élet lé­nyegének. Játékos gesztu­sok, hangulatok irányíta­nak, és ezzel a szubjektív dráma szélsőségesig vitt változatát alakítja ki, a han­gulati drámát. Shaw meg­próbálkozik bizonyos fajta deromantizálással. Ne sze­ressék az emberek az illú­ziókat, mondja, és megírja a Pygmaliont, melyben Li­za Freddy felesége lesz, mert tudja, Higgins pro­fesszor nem alkalmas jó férjnek. De az eredeti vál­tozat már feledve van. Az emberek visszaállítják a ro­mantikát, mely így hang­zik: My fair Lady. Szükség van tehát az álmokra, azon­ban ez a dráma számára ha­mis útnak bizonyul, mivel túlságosan lírizálódik és is­mét válságba kerül. Sohasem írhat nagy szín­művet az, aki eltűri, hogy a közönség diktáljon neki. A drámaírás igazi mestere nem azt nyújtja, amit a kö­zönség szeret, hanem azt, ami javára válik. Ez Shaw ars poeticája, és ez lehet a dráma realitása. Színészutánpótlás — helyből Igen erős mezőnyből válogatták ki az előképzős osztály leendő hallgatóit Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Jöjjön velem az Olvasó a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házba, ahol megint valami olyan történik, amire még nem volt példa: most először indul színészelőképző kur­zus. A felvételi vizsgára top­panunk: a vártnál sokkal többen, ötvenhatan adták be jelentkezési lapjukat. Lámpalázas, feszült az egyik jelölt, a másik az idegesség ellen az egymás után elszívott cigarettáktól lesz még idege­sebb, a harmadik magabiztos, vagy legalábbis annak láttatja magát. Kiváló kollégáktól A bejárati ajtónál már „lélek se be, se ki,” amikor Verebes István színházigazgató a mon­dandójának kényesebb részé­hez érkezik. — Azt tudom, hogy akiket felveszünk, a tízezer forintos ösztöndíjból nem tudnak meg­élni, mert az arra nem elég. Ezért kérem, hogy valamilyen háttérről, szülői, rokoni támo­gatásról szíveskedjenek gon­doskodni. Általában nem tu­dok jó anyagi körülményeket ígérni, de azt ígérhetem, hogy jó színházban dolgozhatnak, és kiváló kollégáktól tanul­hatják meg a színészmester­séget. Ezután elvonulnak a felvéte- liztető bizottság tagjai a kama­raterembe, s már benne is vagyunk a vizsgahangulatban. Egy törékeny, hosszú hajú lány — a debreceni S vetíts ka­tolikus gimnázium maturan- dusa — az utolsó pillanatokig ,készül”: előtte könyvek ku­paca, bele-belelapoz a verses­kötetekbe, s memorizál, ki­használva minden percet. Körbeülnek egy asztalt a Bessenyei Színkör tagjai, ve­zetőjükkel Szántó Sándorral együtt, aki szeremé is, meg nem is, hogy tehetséges fiatal­jainak sikerüljön a felvételi. — Büszke vagyok rá, ha Gados Béla, Megyeri Zoltán és Várhelyi Dénes a Koldusoperában Balázs Attila felvétele egyet is felvesznek, de vérzik a szívem, ha elkerül tőlünk. Dehát, a mi deszkáink — mint amatőr együttesé — elég vé­konyak. Hadd jusson feljebb a tehetség a világot jelentő desz­kákra! A nyíregyházi és a megye­beli fiatalok mellett jöttek a fél országból, a legeldugottabb kistelepüléstől kezdve a fővá­rosig. Budapestről például az RS-9 stúdiójából négyen is megjelentek, s ugyancsak ne­kivágtak a célnak Shubert Éva növendékei. Találomra szólítunk meg néhány felvételizőt. Szirbik Bernadett produkcióját a zsűri tetsző nevetéssel fogadta. Mó­ricz: Miskárolóját mondta fel­szabadult örömmel, majd egy gyönyörű magyar népdal el- éneklésével is bizonyította, hogy szép hangja van. Köszönet a tanároknak —: Azért választottam ezt a vi­dám művet — halljuk a mis­kolci diáktól — mert nagy mó- kamestemek tartanak, sze­retek felderíteni másokat. Egyébként a miskolci Art stú­dió vezetőjének és a magyarta­náromnak nagyon köszönöm, amiért segítettek... A budapesti Pipó László és Tűzkő Sándor rövid, hatásos monológokkal készük a felvé­telire, hogy ne rabolják a zsűri idejét, de azért veleje is legyen a mondandónak. Az érettségire készülő deb­receni Gyökér Ildikó a Kabaré­ból adott elő betétszámot an­golul. — Ez áll közel hozzám: a táncos, zenés, énekes műfaj. Már három éve a Mini Teár- tumban játszom, egy évig Bu­dapesten tanultam muzikelt. (Utóbb kiderült: mind a né­gyüket felvették.) És most a zsűri engedélyé­vel bekukkanthatunk a felvé­teli helyiségbe. A kamarate­remben hosszú asztal mögött a színház nyolc művésze figyel és jegyzetel, a zenei vezető ad­ja a kíséretet a dalokhoz, a di­rektor úr kérdez. A jelölt előad egy, vagy ha kérik két prózát, és egy zenés részletet. Hamar kiderül, kit milyen tehetséggel áldottak meg az égiek, a pro­dukciókat pontozó művészek szinte az első megszólalásból megítélhetnék: alkalmas-e a jelölt a pályára, de azért vár­nak türelemmel, hátha az újabb darab bemutatása job­ban sikerül. Vannak, akik „túlszínészke- dett” műsort adnak elő, az ilyenekre azt mondják a szak­emberek; már elrontották őket valamelyik amatőr társulatnál, Vannak azután olyanok is, akiknél az önkontroll kevéssé működik, gyenge hang-, il­letve beszédadottságokkal (vagy éppenséggel beszédhi­bával) is megpróbálták, mire jutnak. Hely hiányában Összességében azonban a di­rektor és a zsűritagok is, úgy vélik, igen erős a mezőny. Nem az okoz gondot, kit vá­lasszanak ki, hanem az, kit muszáj hely hiányában eluta­sítani, noha a tehetség jelei megmutatkoztak. így aztán a legtehetségesebbnek ítélt ti­zenkét fiatal kezdheti meg a színészmesterség és -művé­szet elsajátítását (Megyénk­ből a nyíregyházi színekben indult Kovács Krisztina, Gyu­ris Tibor, Nagy Sándor, Tarczi Gyula, Tóth Zoltán, és az újfe­hértói Járó Zsuzsa jutott be a képzőbe.) Végül egy tanulság azoknak, akik ezután pályáz­nak ilyen helyre: válasszanak bátrabban több vidám művet, verset, prózát egyaránt, mert azt szinte mindenkitől kérték, s annak most bizony híján voltunk. Kapósak a nyíregyházi színészek A legutóbb Krutilla József kiállítását rendezték meg a művésztársalgóban Elek Emil felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) —- Nincs könnyű dolga Kocsis Gyöngy­vérnek, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház havi mű­sorterve összeállítójának. A változatosság mellett nemcsak a közönség, a vidéki művelő­dési házak igényeit és még sok más mindent kell figyelembe vennie, hanem bizonyos fokig a színészek másirányú elfog­laltságait is. A színészek szá­mára mindenesetre hasznos dolog, ha máshol is foglalkoz­tatják őket. Sőt! Talán a szín­ház hírnevét is öregbíti, ha egyik-másik művésze netán a televízió valamelyik műsorá­ban vagy filmben szerepel. A televíziónál maradva, a két leginkább foglalkoztatott nyíregyházi színész Pregitzer Fruzsina és Németh Zsuzsa. Fruzsina a Szomszédok című műsorba dolgozta be magát, Németh Zsuzsa pedig az Öreg- berény bájoskája. Utaznak is eleget a forgatásra, hetente egyszer-egyszer állnak a kamerák elé. Sűrűn szerepel mostanában az egyeztető könyvben Me­gyeri Zoltán neve is. A szí­nészt a Karamazov testvérek című színházi produkció egyik szerepére szemelték ki. A ven­Pre gitzer Fruzsina Harasztosi Pál dégszereplése nem egyszerű ügy- Ugyanis Dosztojevszkij híres darabja két színház kö­zös produkciója, s így a sze­gény vándorszínész, Megyeri három színház között bo­lyong: a nyíregyházi, a pesti Kolibri és a székesfehérvári színház között. A fiatal Felhőfi Kiss László is gyakran útra kél. A Szkéné színház szerepelteti. Csak­hogy a babérokat nem adják ingyen, az általa is játszott da­rabot most külön­böző fesztiválokra is benevezték. Érthető viszont, ha a Móricz Zsig­mond Színház is valahol meghúzza a határt: az itthoni szereplés mindenek előtt. Akadnak aztán olyan színészek, akiknek nem volt könnyű a válás, már legalábbis a korábbi társulatuk­tól. így például Avass Attila vissza­jár Zalaegerszegre, Hetey László Ka­posvárra, Bajzáth Péter pedig az Egyetemi Színpad- felvétele ra illetve a József Attila Színházhoz. Persze az sem könnyű ügy, amikor egy máshol játszó színészt kémek fel vendég- szereplésre. A kiváló színész Símor Ottó például Debrecen és Nyíregyháza között ingá­zik; becsületére legyen mond­va, mindkét színházat hazai pályának érzi és érezheti is. így van Safranek Károllyal, aki a József Attila színházbeli szereplései között a velencei mór köntösét ölti fel olykor Nyíregyházán. Nagy érdeklődés... ...kíséri a közönség részéről a kamaraszínházban bemu­tatott Tangó előadásait. A darabot mostantól a nagy­színpadon tekinthetik meg a nézők. (KM) Vendég rendezőként... ...a békéscsabai színházban állítja színpadra Verebes István a Kaviár és lencse cí­mű vígjátékot. (KM) Több beugrás... ...vált szükségessé az el­múlt időszakban a színház­ban: Avass Attila, Kocsis Antal és Tóth Károly egy- egy most futó darabban vett át szerepeket. (KM) Ismét tájol... ...Csengerben is a színtár­sulat. A szatmári városban' a napokban nagy sikerrel adták elő a Nyitott ablak című vígjátékot. (KM) Fehér folt... ...névvel a színház fiatal' művészei megalakítottak egy csoportot. Premierjüket a művészkör keretében feb­ruár 27-én láthatja a közön­ség. (KM) Tízszer tíz Nyíregyháza (KM) — A színház művészeinek és a műsorra tűzött daraboknak az eddigieknél nagyobb népszerűsítése érdekében új sorozatot indított a szer­vezőiroda. A kezdeménye­zésről Tóthné Munkácsy Júlia, a szervezőiroda ve­zetője a következőket mondta el: — Tízszer tíz címmel a társulat tíz művészének te­hetnek fel egyenként tíz kérdést a színházbarátok a mi közvetítésünkkel. Ezeknek a kérdéseknek az alapján mi interjút készí­tünk a művészekkel. Mi gondoskodunk arról, hogy a válaszok sokszorosítva minél több nézőhöz eljus­sanak, illetve szeretnénk, ha ezek az interjúk a Kelet- Magyarországban megje­lenhetnének. így lehetőség van arra, hogy a nézők egy-egy csoportja a ked­venc művészének a legkü­lönfélébb kérdéseket felte­gye. Az első alkalommal a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium DI. E. osztá­lyos tanulói — tesznek fel tíz kérdést. Választásuk a színház fiatal művészére, Megyeri Zoltánra esett, aki készségesen adott vála­szokat. x ___ SZÍNLAP— mm 11 ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom