Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994, február 24., csütörtök Utazik a szalma Nagycserkeszen Adalékok egy korábbi cikkünkhöz • Egyelőre az egyetlen munkalehetőség Mindennapos látvány a településen A szerző felvétele Előnyös hátrány D. Bojté Gizella A z egyik oldalon azt hallani: az önkor­mányzatoknak arra sincs elegendő pénzük, hogy a lerobbant iskoláikat rend­be tegyék, addig más telepü­léseken a bankba rakják áfá­in pénzét. Az elmúlt évben a számítások szerint összesen 60-80 milliárd forintra te­hető ez az összeg. Magyará­zatként a bankszámlával rendelkező polgármesterek azt mondják, hogy a banki takarékoskodás a különböző fejlesztésekre kell: Nem tud­ni azonban, hogy ebben a formában kamatozik-e job­ban a pénz, vagy esetleg egy ésszerű szociálpolitikával, a vállalkozások segítésével használhatnának-e jobban a település lakosságának? Az önkormányzatoknak mindenesetre nagyon résen kell lenniük ahhoz, hogy pénzhez jussanak. A ta­nácsrendszer központi tá­mogatását ugyanis felvál-. tóttá egy többcsatornás pénzügyi szabályozás. A sa­ját bevételeket kiegészíti a kötelező feladatok ellátásá­ra szolgáló normatív támo­gatás, ehhez jön még a te­rületi különbségek mérsék­lésére szolgáló juttatás, melynek egyik alapja a hát­rányos helyzetű kategória elnyerése. S itt kezdődik a probléma, amely több köz­ségnek fájó pontja. A települések besorolása különböző mutatószámok, statisztikai adatok alapján történt,, amelynek érthetet­len módon az lett az ered­ménye, hogy hasonló hely­zetű településeknél az egyik előnytelenebb szituációba került, mint a másik. A dön­tés mindemellett egyfajta igazságtalan egyenlősdit teremtett, ugyanis az úgy­nevezett „átkosbdn” is akadtak ügyes tanácselnö­kök, akik egész jól irányí­tották a falu életét. Na jó, néha kilincselgetéssel, lob­bizással, de ma se nagyon történik ez másképp. Már évtizedekkel ezelőtt vezeté­kes ivóvízhálózatot építet­tek, utakat csináltak a la­kosság nem kevés anyagi hozzájárulásával és társa­dalmi. munkájával. Hiába szorgoskodtak, mert azok jártak jól, akik szinte nem csináltak sem­mit, helyesebben nem sokat, mivel ők sokkal nagyobb tá­mogatásban részesülnek, mint azok, akik korábban is igyekeztek és nagyobb ál­dozatot vállaltak környeze­tük szebbé tételéért. Ok ma a hátrányos helyzet előnyeit nem élvezhetik, így lénye­gesen magasabb hozzájá­rulást kell fizetniük például a gázért, a telefonért... Az e fajta támogatás méltán válthat ki felháborodást az emberekben, annak ellené­re, hogy a hátrányos hely­zet sajnos, igaz jó néhány szabolcsi településre. A községek közötti különbség nem gazdagságukban, ha­nem elmaradottságukban mérhető, így a besorolás lé­nyege, hogy vannak sze­gény és még szegényebb körzetek. Kistérségi... Gyerke László Nagycserkesz (KM) — La­punk február 3-ai számában megjelent Pecsét van, de alá­írás nincs című cikkünkre reagálván Tomasovszki Já­nos, a Cserkészi Mezőgaz­dasági Termelő, Kereskedel­mi és Szolgáltató Szövetke­zet igazgatóságának elnöke lehetőséget kért arra, hogy kifejthesse álláspontját. Az említett publikáció tartal­ma dióhéjban: Kiss Antal ta­másbokori lakos és „szom­szédja'’ sérelmesnek tartja, hogy a szövetkezet utólag trá­gyapénzt kér, hogy kivágatta a mintegy kilométer hosszú akácsort a részarány-tulajdo­nosi föld szélén. A „szom­széd” szerint az ő és rokonai „kis erdejéből” kitermelt fa a szövetkezeti telepre került, úgy kellett azt onnan „haza­lopni”. Valódi költségek — Annak idején a téesz 3500 hektár földön gazdálkodott — mondja Tomasovszki János. — Ebből évente mintegy száz hektárra jutott istállótrágya. Tény, hogy 1991-ben a követ­kező évi termés alá az adott ta­másbokori táblába használ­tunk fel szervestrágyát. Ennek komoly járulékos költségei vannak, melyek 4-5 műveletet is tartalmaznak. Magyarán: a felrakás, kihordás, szétszórás költsége kétszer akkora, mint magának a tárgyának az érté­ke. Egyébként az előírás sze­rint jártunk el, hiszen van egy táblázat, amely szerint az első évi termés után a kitermelés 40 százalék. Négy évi felhasz­nálás után ez a költségteher megszűnik. Egyébként mind­Jövedék Nyíregyháza (KM — D. B. G.) — A elmúlt évben az országgyűlés törvényt alkotott a jövedéki szabá­lyozásról, melynek célja többek között az volt, hogy a termékek után az általá­nos forgalmi adó, a fo­gyasztási adó, illetve az e törvényben meghatározott adó az állami költségvetés­be nagy biztonsággal, fo­lyamatosan befolyjon. Az ide tartozó tevékeny­séget az adófizetési kiját­szások elkerülése miatt fokozottabban ellenőrzik, de a jogszabály azt is rög­zíti, hogy a jövedéki te­vékenységhez engedély szükséges. Február elsején lépett hatályba egy pénzügymi­niszteri rendelet, mely sze­rint a jövedéki engedély­ben szereplő adatok válto­zását, a jogutód, illetve a jövedéki tevékenység mó­dosulását három példány­ban — a vállalkozás veze­tője által aláírt és illetékbé­lyeggel ellátott nyomtatvá­nyon — kell bejelenteni az engedélyt kiadó hatóság­hoz. A bejelentő laphoz csa­tolni kell a jövedéki enge­dély eredeti példányát, a vezető személyében bekö­vetkezett változást, s a jog­utódra való átszállásának bejelentése esetén a jog­előd jövedéki engedélyét. A módosulásokat a válto­zás napját követő 15 napon belül kell bejelenteni. össze 11 földtulajdonost érint a dolog, összesen mintegy fél millió forintról van szó. Ebből a puszta művelési költség 181 ezer forintot tesz ki. □ A panaszos azt sérelmez­te, hogy ezt nem közölték velük tavaly tavasszal, amikor bir­tokba vették a földet. — Ennek oka, hogy az adott tábla kiadása vitatott volt. Áp­rilis végén jogerős határozat nélkül adták ki a földeket. A földkiadó bizottság elnökét kértem, hogy adja meg, mely földterületeket kik kaptak meg, hogy személyre szólóan idejében értesíteni tudjuk őket az adott parcellák költségter- heiről. Hiszen még a trágyázá­son túl is volt rajtuk művelet. Augusztus 2-án küldtük ki az első értesítést az időarányos költségekről. De konkrét terü­letmegjelölés még ekkor sem volt. Szeptember 9-én viszont az érintetteknek hivatalosan postáztuk az értesítést. Egyéb­ként még ekkor sem volt a földkiadásról jogerős határo­zat. — Ehhez a témához tartozik még, hogy annak idején, még a rendszerváltás előtt műkö­Nyíregyháza (KM - T. K.) — Az idei esztendő a családok nemzetközi éve, s ebből az al­kalomból ismeretteijesztési programsorozatot indít a nyír­egyházi Váci Mihály művelő­dési központ. Mint azt Kocsis András előadótól hallottuk: a részletes és gazdag témasoro­zat felöleli a humángenetika, a családszociológia, a geronto­lógia, a fejlődéslélektan, a gazdálkodás és a káros szen­vedélyek hatásainak széles kö­rét. A program áprilisban in­dul, bárki jelentkezhet a ren­dezvényekre. Ízelítőül néhány témát em­lítünk: a család feladatai és az ezekben bekövetkező zavarok miatt érdeklődésre tarthat szá­mot a család mint intim közös­ség, a házasságok jelentősége és szerepe, a termelő, a fo­gyasztó család, a szerepvesz­tett család, a nyitott házasság. Senki nem vitatja, hogy a szexualitás és a párválasztás témájáról először a családban dött egy olyan megállapodás a szövetkezet és az állattartó gazdák között, hogy szalmát kapnak istállótrágyáért. Csak a szalma szállítási költségeit kellett fedezniük. Az utolsó esztendőkben viszont egyre többen adták el másfelé a trá­gyát, miközben a szövetkezet­től kapták a szalmát. — Egyébként, csak a rend kedvéért jegyzem meg — azok jártak jól, akik trágyázott földhöz jutottak, hiszen annak termőképessége sokkal jobb. Négy év alatt mintegy 400 hektár szántó kapott trágyát, ezt tartalmazza a számviteli előírás, tehát a földtulajdono­soknak mintegy tíz százalékát érinti a trágyapénz. A mi kis erdőnk — A cikkben „szomszédasz- szonynak” nevezett riporta­lany az akácsorral kapcsolat­ban még a kimérés előtt jelezte igényét a fuvarra, merthogy ki fogja termelni. Úgy tűnhet: az­zal, hogy a szövetkezet ezt ha­marabb megtette, mintha szán­dékos lett volna. Pedig erről szó sincs. Szabályosan jártunk el, hiszen folyamatos karban­szükséges beszélgetni, ahol a lányok és a fiúk azonosulni tanulnak későbbi szerepeik­kel. A programsorozatban szó lesz a párválasztás biológiai alapjairóf és a partnerkapcso­latok alakulásának történelmi tendenciájáról, a sikeres pár­választás elősegítésének lehe­tőségeiről. A genetika témakörében ér­dekesnek ígérkezik a születés­szabályozás, a biológiai kont­raszelekció, a környezeti ártal­mak, a terhesek felelőssége, a génsebészet, a meddőség, a veleszületett rendellenességek kérdése. Az öröklődés tudo­mányos befolyásolása, a ter­hesség holisztikus felfogása, az alternatív és az otthon szü­lés problematikája új megkö­zelítési módot sejtet. A köldökzsinórtól a munká­ba állásig címet viseli a fejlő­déslélektani sorozat, amely­nek sarkalatos pontja: a szülők a gyereket elsősorban nem a szavakkal, hanem saját életül tartási erdőterv alapján került sor a kitermelésre. Hanem a másik esetben, a „mi kis er­dőnk" esetében a riportalany nemcsak a saját, de a többi tu­lajdonos fáját is kitermeltette, amelyhez semmi köze nem volt. Utólagos engedéllyel. Mi ezt a fát — megóvás céljából — szállíttattuk a telepre, hi­szen a jogos tulajdonos pa­naszt tett ez ügyben. Java­soltuk: tisztázásig hadd legyen a fa „semleges” területen. Ezt a riportalany nem akceptálta, s a fát valóban „hazalopta”. A kárvallott hosszú, bürokrati­kus utat járt be, s tudomásom szerint az ügy jelenleg peres eljárás alatt van. Ezt, úgy gondolom, el kel­lett mondanom, hiszen a riport alapján úgy tűnhetett, mintha a szövetkezet esküdt ellensége lenne a földtulajdonosoknak. Pedig erről szó sincs, hiszen — s ezt szeretném hangsú­lyozni — a településen a még létező szövetkezet az egyetlen munkalehetőség. Túl a mélyponton □ Meddig még? — Szövetkezetünknek 810 tagja van, jobbára nyugdíja­sok. Közülük mintegy 200 embernek tudunk többé-ke- vésbé rendszeres, és 70-80- nak állandó munkát adni. De hogy a kérdésére is válaszol­jak: ha nem teszik lehetetlenné a nagyüzemi termelést a föl­dek felaprózásával, s bízván abban, hogy a mélyponton már túl vagyunk, akkor még sokáig fennmaradhat, hiszen a vagyon nem kótyavetyélődött el, a géppark is rendelkezésre áll. Persze, azon: is múlik, hogy a szövetkezetnek bérbe adott földeken alkakriazhatók- e továbbra is a nagyüzemi módszerek. mintájával tanítják, nevelik. Az érzelmek kifejezésének, kezelések elsajátítása, a serdü­lőkor tipikus problémái, a ma magyar ifjúságára jellemző felnőtté válási folyamatok, a gyermeknevelés holisztikus és parapszichológiái megközelí­tése csak egy csokor a színes kínálatból. A betegség, azok megelőzé­se, a káros szenvedélyek fon­tos helyet foglalnak el az is­meretterjesztési sorozatban. Az infarktus, a rák, a dohány­zás, az italozás valameilyen formában minden családot érint, s egyáltalán nem mind­egy, milyen választ adunk a családot közvetve és közvet­lenül veszélyeztető tényezők­re. Szó lesz még a családon belüli konfliktusokról, a válás­ról, a civilizációs ártalmakról, majd a gerontológia, mint az időskorral foglalkozó tudo­mányterület válaszaival ismer­kedhet meg az érdeklődő kö­zönség. ...szociális kerekasztal­megbeszélést tartottak a na­pokban Vásárosnamény- ban. Kovács Ibolya, a Nép­jóléti Minisztérium válság- ságkezelő tevékenységéről és az idén támogatni kívánt programokról adott áttekin­tést. (KM) Agykontroll... ...találkozót rendeznek március 8-án, kedden 19 és 21 óra között a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban. A programra azokat a hallgatókat várják, akik januárban végezték el a Sílva-féle tanfolyamot. A kétórás beszélgetést a tan­folyamvezető, dr. Dómján László irányítja. (KM) Megjelent... ...a Szakolyi Szemle első száma, amely a helyi ön- kormányzat fóruma. A nyolcoldalas lap a tervek szerint negyedévenként lát majd napvilágot. (KM) Ruhát és ételt... ...oszt március 12-én, szombaton 15 órától a Hit és erkölcs alapítvány és a Hit gyülekezet a rászoru­lóknak a nyíregyházi Lut­her tér környékén. (KM) Iparűzési... ...adóból 25 millió, a gép- jánnűvek után fizetett adó­ból 5 millió forint a ter­vezett bevétele az idén a kisvárdai önkormányzat­nak. (KM) Szakolyban birkóznak a hóval a járókelők, mert az élet nem állhat meg Györke László felvétele Az éltető víz Raizpálvázat felső taqozatosoknak A család funkciója IAZAI HOL-M1 --­Nyíregyháza (KM - T. K.) — A víz világnapjává nyil­vánította az ENSZ 47. köz­gyűlése 1993-ban hozott határozatával március 22- ét. Ebből az alkalomból a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területi Szervezete Az éltető víz címmel rajzpályá­zatot hirdet a megyében az általános iskolák felső tago­zatos tanulói részére. A pá­lyázat témája: a víz. A pályázatra egyénileg készített, legalább 3, legfel­jebb 6 darab egyedi grafi­kával, sokszorosító grafiká­val (papímyomat, linó) és festményekkel (vízfesték, tempera, kréta) nevezhetsz be. A rajzok mérete legfel­jebb A/3 legyen. A pályaművek hátoldalán olvashatóan tüntesd fel a nevedet, életkorodat, pon­tos lakcímedet, iskolád cí­mét és rajztanárod nevét. A pályázatokat március 17-éig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 4000 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. címre kell eljuttat­ni. A borítékra írjátok rá nagy betűvel: RAJZPÁ­LYÁZAT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom