Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
1994. február 23., szerda KÖZÉLET Ezt az utat kívánatos folytatni Beszélgetés Dr. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkárral Balogh József Szabolcsbáka (KM) — Dr. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár a napokban Kisvárdán egy fórum vendége volt, Szabolcsbákán pedig egy épülő iskola alapkövének elhelyezésére kérték fel. Itt-tartózkodását használtuk fel arra, hogy interjút kértünk tőle. O Lát-e esélyt államtitkár úr arra, hogy még a választások előtt elfogadja a parlament a korábban sok vihart kiváltott médiatörvényt? — Ha az egyeztetések jól sikerülnek, akkor elvileg elképzelhető. Nyilvánvaló, hogy nagyon kevés az idő rá, és nyilvánvaló, hogy jó volna sürgősen túl lenni rajta, hogy ne a következő parlamentre maradjon ez a törvény, mert a jelenlegi állapot mindenkinek rossz. Legfőképp rossz azoknak, akik a televízióban vagy a rádióban dolgoznak. Többen vannak jóval, mint ahány emberre szükség volna egy hasonló méretű rádió vagy televízió számára. A médiatörvény megnyitná azt a lehetőséget, hogy kereskedelmi rádió- és televízióállomások létesüljenek és ez a rádióban vagy televízióban fölöslegessé váló embereknek munkahelyet biztosítana. Tehát csak így van kiút ebből a helyzetből. Nekem egyetlen kérésem volt, ezt az igazságügyi miniszter elfogadta, hogy ezúttal a médiatárgyalásokat jogászok végezzék, és ne médiaszakértők. Hátha nekik több szerencséjük lesz, és hátha mindenki felismeri, hogy a jelenlegi átmeneti állapot nem kedvező. Most talán meglesz az a konstrukti- vitás ami kell egy kétharmados törvényhez. Meghoztuk a honvédelmi törvényt, úgy fest, meghozzuk a rendőrségi törvényt. Rendkívül fontos két törvény, mert azt a két fegyveres testületet, amit a Németh- kormány kivett a parlament felelőssége alól, most vissza lehet helyezni a parlament felelőssége alá, ahogy minden normális demokráciában van. Szinte ugyanilyen fontosnak Nem játék Sóstóhegy — Én is csatlakozom a halálbüntetés visszaállításához, mivel azzal nem lehet érvelni, hogy mindenkinek joga van az élethez. Az áldozatoknak nem volt joga? Csak az elkövetőnek van? Biztos vagyok abban, hogy minden ember félti az életét, de gondoljunk csak arra, hogy akiket brutálisan meggyilkoltak, vagy meg fognak gyilkolni, azok nem féltették, vagy nem féltik? Vélemé- I nyem szerint a halálbüntetés eltörlésével maguk a törvényhozók bátorították, bátorítják a gyilkosságok elkövetőjét. Ezzel a döntéssel a népszerűség kissé csorbát szenvedett. Nem a gondatlanságra, hanyagságra vagy a vélet- lenségre gondolok, hanem arra, hogy azokkal szemben kellene a büntetést visszaállítani, akik előre kitervelt módon, nyereség- vágyból, brutálisan különös kegyetlenséggel követik el cselekményüket, szándékosan. Papp Tibor Sóstóhegy, Sövény utca 1. .......... I Harasztosi Pál felvétele tartom, hogy ezen a médiatörvényen is túl kerüljünk. □ Haraszti Miklós, aki nemrég járt a megyében, azt mondta, hogy az ellenzéki pártok nem is látták azt az új tervezetet, amelyet a kormány benyújtott a parlamentnek, és azt is elmondta, hogy a médiatörvény nem a konszenzus hiányán, hanem a létrejött konszenzus felmondásán bukott meg. — Ezt a tetszetős szöveget én már hallottam Haraszti Miklóstól. Nem tudom elfogadni. Ők arra hivatkoztak, hogy az alkotmányügyi bizottság elnöke, Salamon László beterjesztett módosító indítványokat, ezt tekintették a konszenzus felmondásának. Az MDF-es képviselő által beterjesztett javaslatok tökéletesen logikus rendszert alkottak, tökéletesen elfogadhatók lettek volna, de nem feleltek meg a benyújtott médiatörvény szellemének, tehát a kormány ezek ellen a módosítások ellen foglalt állást. Sokkal inkább arról volt szó, hogy az ellenzék úgy gondolta: Gombár Csaba és Hankiss Elemér jelenléte a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban azt jelenti, hogy ők hatalmon belül vannak, s ezen nem óhajtottak osztozni. Az elnök úr lemondása azonban új helyzetet teremtett, hátha ez most az ellenzéki pártokat a megegyezés keresésére fogja ösztönözni. Jó volna. □ Ön az elmúlt közel négy esztendő alatt többször megfordult megyénkben, s elhangzott beszédeiből úgy tűnik: Nyíregyháza — Többször keresett, míg végre találkozhattunk. Nehezen araszolt a lépcsőkön, meg-megállt, hogy levegőhöz jusson. Mikor végre elmondhatta, mi bántja, kitűnt: az idős kor nyavalyáin túl a történelem lelki terheit is cipeli. Látta-e ön a Parabolát? — volt az első kérdése: Azt, amikor egy humorista a sajátos trükkel kámfort játszott az Andrássy út 60. előtt, lóvá téve a fényképezésre felkért járókelőket? Mi volt a céljuk ez- zel?Semmi gonosz szándékot nem észleltem ebben — próbáltam értelmezni számára is a műsorrészt. A kandi kamera a meghökkent járókelők mulatságos reakcióit akarta csupán lencsevégre kapni. Uram — volt a válasz — mindez az Andrássy út 60-nál történt. Azzal a felvezetéssel, hogy „emberek tűnnek el az Andrássy út 60-ban. Számomra ez az árukapcsolás egyáltalán nem mulatságos. Szeretném Önnek elmondani a történetemet! Engem Gidófalvy Lajos mentett ki a munkaszolgálatosok közül sokadmagammal. Amikor úgy látta, hogy veszészívesen jön ide. A hivatalos meghívásokon túl mi vonzza az országnak erre a tájára? — Én katolikus vagyok, de anyám református volt, és ameddig a szem ellát, anyai nagyanyám családja református papokból és tanítókból állt. Ezek történetesen mind Szat- már, Bereg, Ugocsa megyében szolgáltak. Ezért nekem valahányszor alkalmam van rá, többé-kevésbé haza jövök. Annak idején Pesten jártam iskolába, katolikus templomba jártam és kilenc hónapon keresztül a Szent vagy Uramat énekeltük. Aztán jött a nyár és három hónapon keresztül zsoltárokat énekeltem, és református templomba jártam. Nekem ez a terület rendkívül a szívemhez nőtt, s talán ez az a terület, amelyik legjobban megszenvedte az előző rendszer összeomlását. Úgy érzem, hogy kötelességünk is minél többet tenni, hogy ennek a területnek is legyen esélye a felemelkedésre. Hogy menynyire van esélye, azt az itt élő emberek szorgalma mutatja meg és bizonyítja legjobban. Például ez a szabolcsbákai iskola, amit most kezdenek el építem, és az a rengeteg infrastrukturális fejlődés, amit az elesett szabolcsi, szatmári községek az elmúlt időben meg tudtak valósítani. Nagyon sokszor ezt az önerőt, ami ehhez szükséges, nem is a pénz jelentette, hanem a munka, amit elvégeztek. □ Az elmúlt hetekben nem szerepelt államtitkár úr a nyilvánosság előtt, s e mögött sokan mellőzöttséget véltek felfedezni. Megtudhatjuk mi volt ennek az oka? — Most egy hónapig nem voltam itthon. Az ausztráliai magyarok szövetsége kilencedik találkozóját tartotta. Háromévenként tartják ezeket a találkozókat, és ez volt az első alkalom, hogy a ’69-ben elkezdett találkozóra a magyar kormány egyik tagját meghívták. Für Lajosnak kellett menni, engem viszont meghívtak az új-zélandi magyarok az ő kiállításukra és bemutatójukra. Én elkezdtem kérlelni Für Lajost, hogy ő úgyis csak listán indul, nekem van egy egyéni válaszlyes már bennünket együtt tartani, azt tanácsolta, hogy az éjszaka leple alatt ki-ki próbálkozzon biztonságosabb helyre menekülni. Néhányan nem hajlottunk a szóra. A nyilasok másnap hajnalban rajtunk ütöttek és az Andrássy út 60- ban gyűjtöttek össze. Őtödma- gammal egy antropológus közreműködésével a nem árják közé soroltak, s a „volt-e fitymaszűkülete” ellenőrző kérdést nekünk szegezve egyenként a többiektől elirányítottak. Én, a sorban utolsó, nem vártam meg, hogy engem is megvizitáljanak, az udvarra hátráltam, s a tömegben elvegyülve, velük együtt a „hungarista légióba” álltam. Hangosan beszélő biztatott, hogy mint Szálasi borbélya, akiből őrnagy lett, mi is tarsolyunkban hordjuk a marsallbotot — ha beállunk. Elvittek egy külső kerületi gyártelepre. Innen sikerült lelépnem úgy, hogy vízhordásra jelentkeztem. Ennyi. Túléltem. Nagyobb borzalmak sem estek meg velem. És mégis úgy gondolom, hogy a múltat és az Andrássy út 60-ban akkor és később megkínzott és megalátókerületem, ha úgyis elmegy Ausztráliába, ugyan menjen már át Új-Zélandba. S mire feleszméltem, én mentem Für Lajos helyett Ausztráliába is. És van még valami. Úgy gondolom, ideje elkezdenünk gondolkozni, hogy az új kormány miként fog felállni, és abban milyen szerepem van. Bevallom, hogy ha valamilyen koalíciós aritmetika miatt nem leszek szükséges mint miniszter, én nem szeretnék kormányzati feladatot vállalni. □ Ezek szerint államtitkár úr bízik abban, hogy az MDF nyeri a választásokat, s alakíthat kormányt az elkövetkező négy évre is. — Őszintén remélem, hogy jól fogunk szerepelni a választáson, és hogy továbbra is nagyjából ugyanez a koalíció fogja az országot kormányozni. Egyszerűen azért, mert itt elindult egy változás, amely egy nagyon keskeny, racionális ösvényen halad és erről letérni nem nagyon lehet. Itt azt kell egyeztetni, hogy az ország és a gazdaság alakuljon át, és a társadalom ne rokkanjon bele. Attól félek, hogy ha egy eddigi ellenzéki párt kezébe kerülne a hatalom, egyrészt a saját kísérletezgetését kezdené el, és a magyar társadalom nem arra való, hogy kísérletezgessenek vele, vagy jönnének a szokásos szocialista kísérletek. A szabad demokraták részéről pedig attól félek, hogy a steril gazdasági gondolkodás- mód egyfajta sokkterápiás megközelítést ima elő. Soha még egy szocialista, vagy szo- ciálliberális koalíció egy gazdasági átalakulást sehol a világon levezényelni nem tudott. Ezt mindig konzervatív kormányok tették meg. Eljutottunk a közepéig. Nekünk ezt az utat kívánatos folytami, ennek az országnak így lehet a legkisebb megrázkódtatással túlkerülni ezen a nehéz helyzeten. Ezért azt remélem, hogy a társadalom ezt át fogja látni, és az ország kétségtelen és szörnyű nehézségei ellenére — amelynek áldozatait a társadalom vállalja —, ennek az úrnak a továbbfolytatására fog szavazni, és nem lesz kísérleti nyúl egy új ketrecben. zott minden embert megillet valamilyen emberséges tapintat. És mit vár tőlem? Mit tehetek önért? Kérem, úja meg a történetemet. Nekem nincs hozzá lelkierőm, és a kezem se igen alkalmas már arra, hogy tollat ragadjon.” Adja-e hozzá a nevét? — kérdeztem. Kérem, a hitelesség kedvéért, mint az szokás, én is úgy: név és cím a szerkesztőségben. De a nyilvánosságot, ne haragudjon, másképpen nem vállalom. Én már csak nyugalmat akarok. Egyébként közgazdász voltam valamikor. S már kifordulóban: hogy eljöttem, nem is az önbecsülésért, tartoztam ezzel Gidófalvy emlékének. Utána nézve mi másra gondolhattam volna, minthogy megírom a történetét. És kissé hitevesz- tetten arra is: minek? Ki van tekintettel manapság az ilyesfajta emberi érzékenységre? Hovatovább már azon sem ütközünk meg, ha a nemzetvezetőt ébresztgetik. Nem velünk esett meg az Andrássy út 60. sem. Mi gondunk vele? K. Gy. Nyúegyháza Emberséges tapintatot Védeni a bioszférát Napjainkban, ha figyelemmel kísérjük a választási kampányokat, azt tapasztaljuk, hogy egyre több kis párt jelenik meg a választási palettán. Engem egy ilyen kis párt kibontakozása ragadott meg, ami nem más, mint a Zöldek Alternatívája. Ez a kis párt is indulni kíván az 1994-es választásokon. Drukkolok, hogy bejusson a parlamentbe, tekintettel arra, hogy programjában az egész társadalom érdekeit képes felvállalni. Programjából egy-két címszót kiragadva: egy emberarcú társadalom megteremtését, a szabadság és a demokrácia teljes megvalósítását, a gazdagok és szegények közötti űr áthidalását, a környezetben a bioszféra védelmét tűzte célul. A környezetszennyezésért Gorbacsov, mint volt szovjet vezető felelősnek érzi magát, mivel a legnagyobb szennyeződést a katonai szervezetek követték el és ma már senki sem érezheti magát biztonságban. A föld erőforrásai végesek, de meg kell találni a pazarló fogyasztói társadalom alternatíváját, különben az emberek nem is olyan sokára nem a drága jólétért küzdenek majd, hanem a vízért és a levegőért ölik egymást. Angalét Sándor Környezetvédő Egyesületi elnök Beregsurány Berkeszen... ..JVahimi Péter, az MDF al- elnöke és Jakab Ferenc országgyűlési képviselő lesz a vendége annak a lakossági fórumnak, amit február 25-én rendeznek délután öt órától a polgármesteri hivatalban. (KM) Mátészalkán... ...tanácskozott február 19- én a Köztársaság Párt megyei választási irodavezetőivel Veér András, a párt alelnöke. Itt hangzott el többek között, hogy március végén a megye gondjaival ismerkedik három napon át Palotás János pártelnök. (KM) Nyírpazonyban... ...rendeznek lakossági fórumot február 25-én este hat órától az általános iskolában a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről. A vendég Takács Péter országgyűlési képviselő, illetve Szénégető László, az FM megyei hivatalának vezetője lesz. (KM) Fogadóórát... ...tart Szendrei László or-, szággyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára február 25-én a megye három településén. Nyírbátorban kilenc és fél tizenkettő, Máriapócson délután egy és három, Pócs- petriben pedig fél négy és fél hat között váija a polgárokat. (KM) Párttá... ...kíván alakulni az APEH Üldözöttéinek Szövetsége, mely két éve tömöríti az adófizetőket. (MN) Javaslat szoborügyben Nyíregyháza — Van Nyíregyházán egy gyönyörű Damjanich-szobor, amelyet viszonylag kevesen láttak vagy ismernek: Marton László budapesti szobrász- művész ezen alkotása 1990. április 25-én került a Káliéi utcán lévő Damjanich laktanya udvarára, a parancsnoki épület előtt. A közelmúltban a parancsnokság és a katonák más helyre költöztek, s az épületek sorsa bizonytalan. A helytörténet mun- kásaként szabad legyen a város közönségének javasolnom: a Damjanich- szobrot helyezzék át a Luther utcára. Azt valljuk ugyanis, hogy az 1956-os szabadságharcunk az 1848-as for- r a d a 1 o m egyenes folytatása. A honvéd tábornok kivont kardja ezt a szabad- ságvágyat hűen érzékelteti, s új ’56-os emlékmű építésére a mai szegénység mellett Nyíregyháza polgársága nem képes újabb szoborra 8-10 milliót adakozni, közpénz pedig alig akad. Tékozlás is lenne Damjanich János szobrát elzárva, „szolgálaton kívül” tartani. így pedig Nyúegyháza központi része újból alkalmas helyszíne lehetne nemzeti ünnepségeinknek. Dr. Fazekas Árpád
