Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
Munkanélküliség és együttélés A tömeges leépítések befejeződtek, a munkát kérők növekedésére számítanak Megtöltik a kirendeltség folyosóját a munkanélküliek Elek Emil felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Munkaügyi szakembereknek, pedagógusoknak, átképzéssel foglalkozó cégek képviselőinek tartott tájékoztatót és konzultációt Nyíregyházán a Szakképzési napok keretében Vladiszavlyev András, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója. Az előadás után időszerű témákról beszélgettünk vele. Kisebb legyen □ Az előrejelzések alapján idén csökkenni fog a munka- nélküliek száma. Ön szerint is? — Igen, bár az év első hónapjában a munkanélküliek száma minimálisan, de emelkedett. Azért, mert év végén több cég leépített, illetve nem hosszabbította meg a munka- szerződéseket, egyes iparágakban, a mezőgazdaságban idényszünet van. A tömeges leépítések befejeződtek, stagnálásra, illetve a munkanélkü- liek számának csökkenésére lehet számítani. Továbbra is együtt kell élnünk a munka- nélküliséggel, az velejárója a piacgazdaságnak. Cél, hogy minél kisebb legyen a munkanélküliségi ráta. E cél elérésénél meghatározó a gazdaság működése és az emberek szociális ellátottsága. □ Mi a jellemző a frissen munka nélkül maradottakra? —Jellemző és sokat mondó, hogy az elbocsátott emberek, vagyis a munkanélküliek 18- 20 százaléka szinte napokon belül elhelyezkedik, munkába áll. Tíz százalék háztartásbeli akar lenni, az előnyugdíjazását kéri, vagyis ez a tíz százalék nem akar visszakerülni gjam- kaerőpiacra. Jó tudni: a munkanélkülieknek több irányú kapcsolat tartására van lehetőség az egy év lejárta után is. A .munkaügyi kormányzat idén is jelentős összegekkel támogatja a munkahelyteremtő Consumexpo Nyíregyháza (KM) — Megyénk vállalkozóinak, kereskedőinek részvételével március 22-e és 26-a között rendezik meg Szatmárnémetiben a Consum- expo ’94-et. Máris lehet jelentkezni a megyei gazdasági kamaránál és a két szervező kft.-nél. Élelmiszerek, üdítők, háztartási gépek, kozmetikumok, vegyi áruk, elektronikus készülékek, ruhák, papíráruk vihetők a kiállításra és vásárra. Az expót a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatja, így a kiállítók részvételi díja a felére csökkenhet. A helyszíni árusításra a külkereskedelmi joggal nem rendelkező kiállítóknak is lehetőségük lesz, bizonyos feltétélek teljesítése után. A forint-lej azonnali konvertálására is mód nyílik. A kisvállalkozók a részvételi díjat utólag is megfizethetik, illetve áruval, vagy lejjel is fizethetik a részvételi díjat. A kiállítás helyén állandó vám- és bankszolgálat működik majd. beruházásokat, a közhasznú munkások foglalkoztatását, az átképzéseket is. Több információ □ A március közepéig tartó nyíregyházi szakképzési napok e témára irányítják a közfigyelmet. A képzés és az átképzés hogyan befolyásolja a munkaerőpiacot? — Vannak le- és felértékelendő szakmákéAszamítógép- pel "összefüggő ré5—Bizonyos könnyűipari szakmák például felértékelődnek. Hazánk nyitottá válása, a piac kiterjesztése miatt megnő a tekintélye, a fontossága a jivehd^képzés- nek. Sok ügyes kezű1 magyar szakmunkás azért nem tud elhelyezkedni a nyugati munkaerőpiacon, mert még alapfokon sem beszél semmilyen idegen nyelvet. Fontos, hogy a képzések, az átképzések a munkaerőpiac igényeihez igazodjanak. Olyanokat kell kiképezni, akik végzés után hamar el tudnak helyezkedni. Fontos az etikai normák megtartása is, nem kaphat támogatást az a képző cég, amely valamilyen szabálytalanságot követ el. Elvárás, hogy a munkaügyi központok élőbb kapcsolatokat alakítsanak ki a képző cégekkel, a munkanélküliek pedig több információt kapjanak a képzési lehetőségekkel kapcsolatban. Képzési adatbázist kell létrehozni valamennyi megyei munkaügyi központnak. A megyei központok képzési pályázatokát hirdetnek meg. A pályázatok elbírálásánál a bíráló bizottságba bekerülhetnének a polgármesteri hivatalok és a képző cégek képviselői is. A sikeres képzés hozzájárulhat a sikeres foglalkoztatáspolitikához is. □ Mi várható a foglalkoztatási törvény módosításától? — A Munkaügyi Minisztérium két lépcsőben foglalkozik e témával. Az első lépcsőben olyan módosítások lesznek, amelyek megszüntethetik a neuralgikus pontokat. A második lépcsőben elfogadásra kerülhet egy jól átgondolt, az élethez, a jövőhöz igazodó végleges törvény. Az egyik módosítási javaslat a külföldiek feketemunkájára irányul, mivel ez is egy neuralgikus pont. Most a feketemunkaadó a beismert kifizetett bér duplá-_ ját fizeti bírságként. Ez nem visszatartó. A módosítási javaslatban az áll, hogy fizesse a mindenkori minimálbér ötszörösét. Javaslat, hogy a munka- nélküli a. járadék jogosultsága alatt néha-néha pár napot legá- 1 isair dolgozhasson. Ézeken a napokon szünetel a járadéka folyósítása, ám ezekkel a napokkal meghoszszabbodik az ellátás ideje. Ez a módosítás legális munkára, tisztességes jövedelemkiegészítésre ösztönözhet. Nagyobb arány □ A hátrányos térségek, mint Szabolcs és Borsod megye, az idén is számíthatnak kiemelt központi támogatásra? — Feltétlenül. Az Országos Munkaerőpiaci Bizottság állásfoglalása, hogy a lehetséges Foglalkoztatási Alap 85 százalékát decentralizálják a megyékre, s csak 15 százalék maradjon országos programokra. A decentralizálásnál figyelembe veszik a népességet, a hátrányos térséget, a munkanélküliségi rátát is. Az említett 15 százalékból is nagyobb arányban részesülnek a hátrányos térségek. Ez is része a felzárkóztatásnak. A zt hiszem mindannyian álmodunk. Van, ki ismeretlen földrészeken barangol, van, ki fényesfilmsikerekre vágyik, s van, kit gyönyörű nők ölelnek álmaiban. Én regényt írok, ö háborúról, atomfelhőről, halálról álmodott. Aztán ha felébredünk, még az országhatáron is alig jutunk túl, filmsztárokká is csak kevesen válnak, én sem írom a könyvem. Ó viszont, egy langyos, augusztusi reggelen fölkelt és hozzáfogott. Bunkert építeni. Először azt mondta, tüzelőtároló. Később bevallotta: bunker lesz, mert nem akar háborús veszteség lenni, mert nem akar golyó ütötte sebeket, nem akarja, hogy neutronbomba marja le a húsát csontjairól. Élni akart. Túlélni. t Es épített. Minden pénzén sódert vett és cementet. Volt olyan nap, hogy hatvan mázsa betont dolgozott be. Egyedül, segítség nemigen akadt. S közben dünnyögte a magáét. Szidta a gazdasági elosztást, sokkal többet szeretett volna adni a szegényeknek. A kis országokat a nagyoktól féltette, a jókat a rosszaktól, a békességet a harctól, az életet az öléstől. Gyűlölte a fegyvereket. Hagyományosat és korszerűt egyaránt. Tán még a kenyér-' vágó késeket is megsemmisítette volna. Mint, mi> kiolthat emberéletet. Építeni akart. Kihasználni a csúcs- technológiát, igába hajtani a természetes energiaforráSzép álmokat! sokat. Hatalmas piramisokat tervezett, melyeknek külső falán, napfényes teraszokon élnének az emberek. Mindenkinek lenne háza, meg kertje, benne rózsalugas és almafa. A levegő üdén, frissen csillanna, nem lenne éhség, betegség, sem fájdalom. Nem irtanának ki esőerdőket, hanem üvegházakban termelnének gyümölcsöt, hogy a gyerekeknek decemberben is jusson szamóca. Álmodott és félt, és épített. Két méter vastag falakat rakott. Minden idejét, minden erejét fölemésztette. Kétszer nősült közben, mindkét feleség elhagyta. Még a fiát sem láthatta. A falubeliek elnézően legyintettek: „bolond kicsit”. Aztán, voltak akik halkan suttogták egymásnak: „több esze van annak, mint nekünk!” Teltek az évek, emelkedtek a falak. Már az utcáról is lehetett látni. Majd elkezdte a tetőt. Tovább álmodott és tovább épített. A kollégái időnként segítettek. Bele görnyedt, a házát is elhanyagolta. De ha meghallgatta a híreket, új erőre kapott. Bunkert épített és békét álmodott... Árpi, emlékszel, több éve már, hogy nálad jártam. A bunker, ugye nincs készen még? Tudod, ha harcokról hallok, Szarajevó képét látom, ha az utcán agyonvernek egy csavargót, ha kiirtanak egy családot, mindig rád gondolok. Félek. Legszívesebben bunkert építenék, bár azt ígérted, hozzád menekülhetek. De családom van, gyerekeim, szüleim, testvéreim, barátaim. Nélkülük, inkább nem. Csak reménykedem. Remélem, hogy nem a bunkeredre, sokkal inkább álmaid piramisára lesz szükség. Hát, nem jó munkát, inkább szép álmokat kívánok, Árpi. npedig, kulcsra zárom panelbunkerem ajta- A-J ját, és beakasztom a biztonsági láncot, hátha megvéd valamitől... Balogh József M egállít ismerősöm, s újságolja: nemcsak ledöntötték már a sóstói Krúdy-szobrot, hanem addig rongálják, míg a MÉH is megveszi, mert senki nem ismer rá mi — bocsánat, ki—is volt míg a talpán állt. Aztán a valamikori kádfürdő kiszedett ablakaira, a vízbe dobált padokra terelődik a szó, s tőlem kérdi: vajon nem veszik ezt észre a város vezetői? Vajon nem kellene tenni valamit, hogy ne pusztíthassák el vandál kezek, amit egyszer már felépítettünk? Mondhattam volna: nem kötelező Sóstóra járni, meg azt is, hogy nem kötelező újságot olvasni, hiszen amit felemlegetett, valamennyi megjelent már képekben is a Kelet-Magyarországban. Nyilván ott sem fedezték fel, mert nem írt magyarázkodó vagy valamilyen nagyobb védelemre reményt adó választ egyetlen ellene tenni tudó vezető sem. Igaz, mit is írhattak volna? Például, hogy a közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség felel, nem azért van a rendőrség, hogy padokra vigyázzon, vagy akár azt is: a magántulajdonban lévő kádfürdőről eltűnt ablakokra vigyázzon a gazdája. De valószínű azért nem kaptunk ilyen választ sem, mert nemigen nyugtatta volna meg a közvéleményt. Persze az sem megnyugtató a városukat szerető embereknek, ha minden közérdekű kritika válasz nélkül marad, ha csak a pusztítás válik láthatóvá, az értékek megmentésére tett esetleges erőfeszítés titok és láthatatlan marad. Pedig az már kevés egy város lakosságának megnyeréséhez, hogy jó pénzért megnézheti, miről tudnak, s miről nem képesek a városatyák megállapodni egy- egy közgyűlésen, s míg mi a tévé előtt ülünk, hátunk mögött mennek tönkre patinás épületeink, mert olyanok lettek a gazdái, akik nem törődnek vele, akiknek csak arra kellettek számunkra kedves épületek, hogy hitelhez jussanak másutt elkezdett beruházásaikhoz. Ez persze nem függ össze a Krúdy-szobor ledöntésével, vagy a padok vízbe do- bálásával. Am ahol jó a gazda, ahol szigorú a családfő, ott fegyelmezettebbek a családtagok is. A Nyíregyházát Nagykállóval összekötő úton a veszélyessé vált útmentí fákat vágják ki Balázs Attila felvétele Kit véd a törvény? Cselényi György it véd a törvény? — fogalmazódik meg a Ä. \_ * kérdés sokakban. S nemhisznekafülüknek, amikor egy bűncselekmény nyomán a hatályos büntetőeljárási jogról egy-két dolgot hallanak. Tapasztalják: a bűntett elkövetésével gyanúsítottnak több mindenhez van joga, mint az ügy sértettjének, szenvedő alanyának. Például a bűnöző ügyvédje jelen lehet a tanú(k) kihallgatásánál, ami természetesen azzal jár, hogy megtudhatja az illető(k) nevét, lakcímét és egyéb adatait. Azontúl észrevételt, indítványt tehet. A gyanúsított és a védője ez utóbbit a nyomozás befejezése után is megteheti. Az ügyvéd illeték megfizetése esetén a tanúkihallgatási jegyzőkönyvről másolatot is kaphat. így a tanú meglehetősen kiszolgáltatottá válik. Ha figyelembe vesszük: a rendőrökre és másokra szinte nap mint nap rátámadnak, illetve lőnek, nem csoda, hogy egyre kevesebben tesznek eleget a tanúskodással összefüggő állampolgári kötelességüknek. Inkább nem látnak, nem hallanak, nem tudnak semmiről. A gyanúsított érdekeinek védelmét logikusnak is mondhatnánk akkor, ha a bűntény sértettjét is hasonló jogok illetnék meg. Ez koránt sincs így. A sértett jogi képviselője a tanúkihallgatáson nem vehet részt, így észrevétel, s indítvány tételére sincs módja. Az iratról nem kaphat másolatot sem. A tanúvédelmet és a törvényesség garanciáit össze kellene hangolni. Hogyan? A nyomozók szerint úgy, hogy a gyanúsított védője a tanú(k) személyi adatait ne ismerhesse meg. Az eljárás törvényességére az ügyészség egyébként is felügyel. A tárgyaláson pedig úgyis kiderülne, a tanúvallomásokkal nincs-e gond. Egy szó, mint száz: a lakosság a rendőrségtől jogosan várja a közbiztonság, s a nyomozáseredményesség fokozását. De nem ártana a törvényi feltételeket is ehhez a kívánalomhoz igazítani. Úgy tűnik, a rendszerváltás után hozott törvények egy része a sértettet a gyanúsítottal nem kezeli egyenjogúként. 1994. február 18., péntek gj B9 |f§ y mmmmm »>> ,+»■**,*-«vm mmm mmm. hmmombbmi Vlfll M dm Válasz nélkül Huzrik Anna
