Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök » mm omlllBl wlwgy«S0»SX3y KULTÚRA Irodalmi pályázat Miskolc (KM) — Az Uj Bekezdés Művészeti Egye­sület 1994-ben is meghirde­ti országos irodalmi tehet­ségkutató pályázatát. A pá­lyázat nyílt, azon minden magyar anyanyelvű állam­polgár részt vehet, aki meg­felel a kiírás feltételeinek. Pályázni 14-35 éves korig lehet, kizárólag azoknak, akiknek 1993. december 31-ig nyomtatásban még nem jelent meg írásuk (vál­lalatok, intézmények belső terjesztésű lapjai ez alól kivételt képeznek). A pályázatokat az alábbi kategóriákban várják: vers, esszé, glossza, irodalmi ri­port, novella, kritika. A pá­lyázatok témája kötetlen, terjedelme nem haladhatja meg a 20 gépelt oldalt. Mellékelni kell önéletraj­zot, saját névre megcímzett válaszborítékot és a neve­zési díj befizetését igazoló csekket vagy annak máso­latát. A nevezési díj felnőt­teknek 600 forint, diákok­nak, munkanélkülieknek 300 forint, mely a pályázat költségeihez való hozzájá­rulást jelenti, és visszafize­tésre nem kerül. A hatá­rainkon túlról érkező pályá­zatok esetében a nevezési díj nem feltétel. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. március 31. Cím: Üj Bekezdés Művészeti Egye­sület, Miskolc, 3510, Pf.: 620. A pályázat nyertesei bemutatkozási lehetőséget kapnak az Első hangon című antológiában, mely ez év júliusában kerül kiadásra az Új Bekezdés Könyvek sorozatban. A résztvevőket és az érdeklődőket ezúton is invitálják a Fiatal írók ül. Országos Fesztiváljára, melyet július 20-25. között Miskolcon rendez az Új Bekezdés. Űtszél. Csongrády Mária képe a fehérgyarmati kórházban február 27-éig látható fotókiállítá­sáról Elek Emil reprodukciója Olasz nyelvű... ...bemutató lesz február 19- én és 20-án az Operaház­ban, ahol Verdi: Don Car­los című operáját adják elő párhuzamos szereposztás­ban. (MTI) Látványos... ...színpadi produkcióra ké­szülnek Gödöllőn: gyer­mekszereplőkkel adják elő a Petőfi Művelődési Köz­pont diák-tánccsoportjának hat-tizenhárom éves tagjai Debussy: Játékdoboz című zenés-táncos mesejátékát. (MTI) Bírósági... ...döntés tiltja a Robert Maxwellről szóló musical február 21-re tervezett lon­doni bemutatóját, mivel az — az indoklás szerint — rossz fényt vethet az életét rejtélyes körülmények kö­zött elvesztett sajtómágnás két fiára. (MTI) Jótékony célú... ...koncertek bevételeivel egészítik ki Pavarotti mani- lai hangversenyeinek gázsi­ját, mert a 25 000 pesos (892 dolláros) jegyárakat a közönség nagy része nem tudná megfizetni abban az országban, ahol az egy főre eső évi jövedelem 805 dol­lár. (MTI) A természet... ... dicsérete címmel a Had­történeti Múzeumban nyílt meg Kokas Ignác festőmű­vész kiállítása, amely már­cius 31-ig látható. (MTI) Japán művészet Budapest (MTI) — Japán vizuális művészet címmel nyílt kiállítás pénteken a Budapest Galéria Lajos ut­cai kiállítóházában. A tárla­ton több mint 50 kortárs művész 691 képe látható. Technikájuk és műfajuk is különböző: bemutatnak komputeres grafikát épp­úgy, mint olajfestményt. A témájukat tekintve is változatos alkotáson a nyu­gati és a japán kultúra stí­lusjegyei egyaránt megta­lálhatók. A tárlaton ott lát­ható Aszabaka Kacumi vi­lághírű designer kilenc pla­kátja is. A március 10-ig megtekinthető kiállítás a Japán Alapítvány támoga­tásával jött létre. Kollégium a kisebbségért A magyarságot megerősítő intézmény lesz ez a környék ifjúságának Máriás József Szatmárnémeti — Novem­berben látott napvilágot a felhívás: adakozzunk a szatmárnémeti I. Rákóczi György Kollégium építése javára. Felröppent a hír it­thon és külföldön: jövőnk megalapozását szolgálja a szándék, melynek indoklásá­ban e szavakat olvashatjuk: „Erdélyben, a Partiumban a magyarság erősen megfo­gyatkozott. Évtizedek óta Európa és a nagyvilág közö­nye mellett folyik az a politi­ka, amely a legjobbjainkat — főleg értelmiségeinket — kivándorlásra kényszeríti. Számbeli megfogyatkozá­sunkat minőségi pótlásokkal tudjuk csak helyrebillente­ni.” Aki ismeri Szatmárnémeti is­kolaváros voltát, múltját, jog­gal kérdezheti: kollégiumot építenek ott, ahol évszázados múltú református és katolikus gimnázium állott fenn, ahol az irgalmas nővérek egész isko­lakomplexumot működtettek? Igen, kollégiumot kell építeni, mert a hatalom megadta ugyan A kollégium makettje, tervezője: Szilágyi Kálmán Reprodukció szabadságunkat, de továbbra is elzárja előlünk a működés feltételeit. Itt még nincs jóvá­tétel, itt még nincs kultusztör­vény, itt még nincs tanügyi törvény. Épületeink, intézmé­nyeink visszaadásáról szó sem lehet. Tehát kezdeményezni kell, a jövőt építeni. Az I. Rákóczi György Kol­légium Alapítvány hivatalosan bejegyzett kezdeményezés sa­ját bankszámlával. Székhelye: Szatmárnémeti, Béke tér 4. szám. A kollégium telkét a né­meti református egyház pres­bitériuma adományozta. Az építkezést 1994 tavaszán kezdik el és 1996-ban szeret­nék befejezni. Adományokat a szatmári református lelkészi hivatalokban és a bankszám­lán lehet elhelyezni. A kollégium otthona lenne a környék református és más vallású tanulóifjúságának. „Szolgálni kívánja régiónk magyarságának összes hiány­zó kultúrigényét. Méreteit és jelentőségét tekintve oly nagy, melyhez hasonló e században Szatmárnémetiben nem szü­letett.” A pénzalapot a Királyhágó­melléki Református Egyház- kerület teremtette meg. Szá­mottevő hozzájárulást nyújtott a Szatmári Római Katolikus Püspökség is. A számla min­denki számára nyitott, mind­azok számára, akik maguk is hozzá kívánnak járulni a ro­mániai magyarság jövője ala­kításához. Hisz ennek sikere nem csupán példamutató pre­cedens lenne, hanem önbizal­munkat, hitünket erősítő in­tézmény. E nélkül, ezek nélkül nem csupán szegényebbek lennénk, hanem valóban betel­jesítenénk a herderi jóslatot, mely halálunkat hirdette meg. Mondjunk nemet a gonosz lel­kek által nekünk szánt sors­nak. Építsük fel templomain­kat, szellemi végvárainkat, kollégiumainkat. Magunk is csatlakozzunk Ligeti L. Zoltán nyugalmazott tanár, az I. Rá­kóczi György Kollégiumi Ala­pítvány kezdeményezője sza­vaihoz. „Nem mindig tehetünk meg mindent, amit kellene, de mindent meg kell tennünk, amit lehet!” Bízunk benne, hogy felépül a kollégium, s 1996-ban a ma­gyarság történelmének jubi­leumi évében megnyílhatnak kapui a tanulóifjúság előtt. Alomrabló — verseskötet Kardos M. Zsöte pedagógiai kérdéskörökben került szóba Budapest (G. T.) — A Művé­szetbarátok Egyesülete eddig alig ismert verselő kötetét adja az olvasó kezébe Alomrabló címmel. Kardos M. Zsöte neve inkább a pedagógiai és pszi­chológiai kérdéskörökben ke­rült ez ideig szóba. Környeze­tében — a Fóti Gyermekvá­rosban — is kevesen tudták, hogy néhány éve már kötetbe rendezték verseit, de a megje­lentetésre anyagiak miatt nem volt lehetőség. Most ez sike­rült. A szerző azt vallja, hogy számára írónak lenni „a léte­zés egyetlen lehetséges formá­ja”. Minden, amit megélt: von­zás és taszítás, gyönyör és fáj­dalom, hit és kétségbeesés, verssorok rögzítésére késztet­te. Mint városlakó, hordozza a XX. századi Európa emberé­nek minden vívódását, félel­mét, a rohanó élet zaklatottsá­gát, az elmagányosodás és a valahova tartozás vágyának keserveit. Verseiben rácsodálkozik a fűre, a fára, a simogató napsü­tésre, a nyugalmat árasztó csöndre. A szerény, törékeny, halk szavú, magábazárkózó Kardos M. Zsöte verseit csak az utóbbi években ismerhette meg — folyóiratok, napilapok hasábjain — az irodalmat ked­velő közönség. A verseskötetet Osváth Mik­lós munkái teszik még gazda­gabbá, az olvasók szemében még értékesebbé. Környezet Budapest (MTI) — A vá­ros, ahol élünk címmel kömyezetismereti iskolai kézikönyvet jelentetett meg a budapesti önkor­mányzat, a csatornázási művek, a közterület-fenn­tartó vállalat és a vízmű­vek a Mi városunk sorozat első köteteként, melyben egyebek között azt mutat­ják be, mit tehet a polgár a környezetéért, vagyis aktív környezetvédelemre buz­dítanak. Hagyományőrző vasvári népzenészek Családi események, esküvők, keresztelők is összekötik az együttes tagjait Erdős Jenő Tiszavasvári — Hankó László, a népzene iránt elhi­vatott tiszavasvári pedagó­gus — aki sajnos viszonylag korán elhunyt —, 1972-ben férfi citerazenekart alapított Tiszavasváriban. Kezdeti si­keres szerepléseik után női énekesek is csatlakoztak hozzájuk, s ekkor vették fel a népzenei együttes elneve­zést. Mi lett az együttes to­vábbi sorsa? — kérdeztem Csonka Ottótól, a helyi mű­velődési központ fáradhatat­lan igazgatójától. Kiállításra készített és képek­kel is illusztrált tabló került elő, s azzal válaszolt: — Előbb Barna János ének­tanár. majd 1982-től Ajtai Lo- ránd, a tiszalöki művelődési ház akkori igazgatója lett az együttes szakmai vezetője, aki maga is gyűjtötte a környék népdalait. Jelenleg tizenegy nő és hét férfi tagja van az együt­tesnek. Műsoruk zöme a helyi néphagyományokra épül. Je­lenleg mintegy 20-25 olyan népdalcsokorból válogathat­nak, melyek igen közkedvel­tek. □ Az együttes népszerű nemcsak helyben, hanem me­gyénk határain túl is. Ajtai Lorándot arról kérdeztem, mi­lyen szereplési lehetőségeket kaptak az elmúlt években? — Természetesen elsősor­ban a helyi rendezvényeken lépünk fel. Rendszeres részt­vevői voltunk a nyírbélteki és vagyunk újabban a tarpai me­gyei népzenei bemutatóknak, valamint a sóstói falumúzeum folklór rendezvényeinek. De bemutatkoztunk már a Bu­dapesti Mezőgazdasági Múze­umban is. Az ország határain túl Kárpátalján jártunk három alkalommal: ’85-ben, ’87-ben és ’91-ben Szolyva, Perecseny és Beregszász körzetében. □ Köztudott, hogy ezeknek a szerepléseknek jelentős az összetartó ereje az együttes életében. Mivel tudják még ezt is színesíteni? — Az együvé tartozás érzé­sét, a fennmaradást néha egy­szerű, de őszinte emberi, bará­ti figyelmességek is erősítik. Csak néhány példa erre: meg­emlékezünk egymás névnap­járól, valamint arról, ha eskü­vő, keresztelő van valamelyi­künk családjában. Szoros szá­lak fűznek bennünket Tiszalök népdalköréhez. A helybeli Al­kaloida Vegyészeti Gyár nyugdíjasklubja és a szociális otthon vezetősége minden év­ben — Ajándékkosár címmel — nagy lelkesedéssel fogadja karácsony előtti fellépésünket. Mindezek arra ösztönzik mű­ködtetőnket a művelődési köz­pontot, hogy minél több fel­lépési lehetőséget teremtsen számunkra, időnként a hatá­rainkon túl is. Fiatal városunk, Tiszavas­vári hosszú évek óta nevezetes zenei rendezvényeiről: ilyen például az egész megyét meg­mozgató Tiszaparti Dalosta­lálkozó. Mindenekhez méltán csatlakozik múltunk hagyo­mányainak ápolója és terjesz­tője, a Vasvári Népzenei Együttes. Fellépésen a tiszavasvári népzenészek Archív felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom