Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök Katat-Magyarország 5 HAZAI HOL-IMI Pénzszerzés pályázatokkal Nem lenne szabad a kérelmeknek a formai követelményeknél megbukniuk D. Bojté Gizella Szakoly (KM) — A napok­ban tanácskozást rendeztek a szakolyi művelődési ház­ban, ahol a legfontosabb té­ma a térségfejlesztés volt. A rendezvényt a település képviselő-testülete, valamint Kállay Kristóf országgyűlési képviselő szervezte. A ren­dezvényen a megye közigaz­gatási vezetői, minisztériumi képviselők és a környező te­lepülések polgármesterei is részt vettek. A szakolyi önkormányzat azért adott nagy örömmel helyet a rendezvénynek, mert ez a település a központja a Dél-Nyírségi Fejlesztési Tár­sulásnak. Munkahelyteremtés Napjainkban jó néhány önkor­mányzatnak az egyik legfon­tosabb gondja, hogyan szerez­hetne pénzt a település intéz­ményeinek működtetéséhez, a fejlesztéshez. A korábbi álla­mi támogatási rendszer meg­szűnt, ezért minden lehetősé­get meg kell ragadni a pénz­szerzéshez. Ez azonban egyál­talán nem könnyű feladat, hi­szen a lehetőségek felkutatása is komoly munkát, utánajárást igényel. A térségfejlesztési tanácsko­zás meghívott vendége volt többek között Sallai Anna, a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium regi­onális politikai osztályának vezetője. Tájékoztatójában rö­viden vázolta, milyen támoga­tási formákra érdemes az idén pályázni. A döntéseknél to­vábbra is előnyben részesítik azokat a pályázatokat, beruhá­zási elképzeléseket, melyek a munkahelyteremtés céljait is szolgálják. Támogatják a termelő infra­struktúrára vonatkozó pályá­zatokat — ezalatt a víz, szennyvíz, gáz, távközlési há­lózat kiépítését, illetve tovább­fejlesztését kell érteni. A pályázatok elkészítése azonban nem egyszerű feladat. A nyomtatványok kitöltése és a különböző számítások el­végzése alapos munkát igé­nyel. Jó néhányan azért nem kapnak pénzt, mert pályázatu­kat nem tudják szakszerűen megindokolni, érvekkel alátá­masztani — annak ellenére, hogy ötletük egyébként hasz­nos és megvalósítható lenne. Információ pénzért Kovács István, a PRIMOM vezetője ezért is hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az ön­kormányzatok a pályázati le­hetőségekről pontos informá­ciókkal rendelkezzenek és az anyagok elkészítéséhez meg­felelő szakmai segítséget kap­janak. Ez viszont ma már nem in­gyenes, valamit áldozni is kell érte. Véleménye szerint a tele­püléseken egy hozzáértő em­bert meg kell bízni a mened­zselési feladatokkal, aki köz­reműködik az információk ter­jesztésében, tájékoztatja az ér­deklődőket a hitelekről, stb. Ez a PRIMOM hálózati rend­szerében már elég jól működik és mások csatlakozását is szívesen fogadják. Fekete Zol­tán, a Köztársasági Megbízotti Hivatal megyei vezetője sze­rint a kistérségek együttes pá­lyázatának van a legnagyobb esélye. Ma már megszűntek a központi beruházási progra­mok, csak önszerveződéssel lehet célt érni. A megyei ön- kormányzatok, vállalkozók eddigi pályázati munkáját jó­nak értékelte, hiszen például a munkahelyteremtő beruházá­soknál nagyon sokan sikere­sen szerepeltek. Medgyesi József, a megyei önkormányzat elnöke a pol­gármestereknek felajánlotta a megyeháza dolgozóinak segít­ségét, ők közreműködnek a pályázatok kidolgozásában. Idegenforgalom A tanácskozáson szó volt még az idegenforgalomról is. Csá- ky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Or­szágos Szövetségének elnöke a vidéki vendégfogadás lehe­tőségeiről tartott előadást. Vé­leménye szerint a pályázati rendszeren belül ennek a terü­letnek nagyobb támogatást kellene adni. Kállay Kristóf, a 4. számú választókerület or­szággyűlési képviselője el­mondta, nemrég megalakult az országos szövetség kelet-ma­gyarországi regionális köz­pontja, melynek titkára Torma László, akitől — a szövetség munkájáról — bővebb infor­mációt a nagykállói polgár- mesteri hivatalban lehet kérni. A társadalom fejlődéséért Még van határsáv Nyíregyháza (KM) — Az OrszágHatár című hetilap­ban olvastunk érdekes tu­dósítást egy magas szintű magyar-ukrán határőr ta­lálkozóról. Ukrajna határ- szakasza 8000 kilométe­res, ebből a hazánkkal kö­zös 142 kilométer. Igen jó volt eddig is a kapcsolat a két parancsnokság között, további szorosabb együtt­működésük távlatairól is szót váltottak. Az ukrán parlament törvényben ren­delkezett az államhatár őri­zetének, védelmének meg­szervezéséről. Nálunk ennek a feladat­nak megnőtt a jelentősége, ugyanis míg 1991-ben a volt Szovjetunió állam­határán 3500 határsértőt fogtak el, addig 1993-ban az Ukrajna államhatárán elfogott határsértők száma meghaladta a harmincez- ret. Ez szerintük a csem­pésztevékenység kiszéle­sedésével függ össze. Az ukrán határőrök ál­landó harckészültségben szolgálnak és egyforma védelmet kívánnak kialakí­tani keleten és nyugaton. Egy kérdésre válaszolva az ukrán vezérőrnagy hangsú­lyozta: az ukrán-magyar államhatáron ők továbbra is fenntartják az elekt­romos jelzőrendszert és a határsávot, de hosszú tá­von számítanak arra, hogy megszüntetik a határőrizet hagyományos katonai esz­közeit. Most a határsáv megléte lényegében a magyar ha­tárőrizetet segíti, és lehe­tőséget ad a magyar határ­őrök szükséges átcsopor­tosítására. Debrecen (KM) — Egy nem­zetközi program egyedülálló lehetőséget kínál azon fiata­loknak, akik aktív szerepet kí­vánnak játszani abban, hogy Magyarországon a civil szer­vezetek, egyesületek és alapít­ványok a mainál hatékonyab­ban működjenek, és jobban ér­vényesítsék az őket létrehozó emberek, közösségek érdekeit is. A Civil Társadalom Fejlő­déséért című program 1994. májusában indul Magyaror­szágon és Lengyelországban. Célja, hogy mindkét ország­ban két év alatt létrehozzon egy fiatal szakemberekből álló non-profit (civil) szervezetek menedzselését oktató csopor­Nyíregyháza (KM - D. M.) — A rendszerváltás után sok intézmény tűnt el vagy szer­vezték át. A megyei Köz­egészségügyi Járványügyi Állomást — KÖJÁL-t, amely 1954-ben jött létre — 1991- ben az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat váltotta fel. Dr. Márton Mihály nyugdí­jas igazgató főorvos, aki 17 évig irányította az intézményt, összefoglaló munkát készített az elmúlt időszakról. A szerző az utókor számára összegyűj­tötte mindazokat az adatokat, eredményeket, gondokat, me­lyek jól jellemzik; honnan in­dult és hová jutott el megyénk közegészség- és járványügy tekintetében. A rövid történelmi áttekin­tésből megtudhatjuk: a rég­múlt korokban, de különösen a XX. század elején és közepén Szabolcs-Szatmár mindig a „legek” megyéje volt. Itt a leg­magasabb az élveszülés, de itt a legmagasabb a halandóság, tot. E csapat a rendezvényen szerzett tudásával és tapaszta­latával sokoldalú szolgáltató­ként áll az adott ország szerve­zeteinek rendelkezésére, és aktív szerepet vállal a közép- kelet-európai régió civil társa­dalmainak fejlesztésében is. A résztvevők az első fél év során elsajátítják mindazon is­mereteket, amelyek a mai Ma­gyarországon szükségesek a non-profit szervezetek sikeres működtetéséhez. Ez a szakasz éppúgy magában foglal kuta­tási időszakot, terepgyakorla­tot és külföldi tapasztalatszer­zést, mint a tananyag tanterv­szerű elsajátítását. A második évben a résztvevők maguk fogják az első év során elsa­kiemelten a csecsemőhalan­dóság. A lakosság döntő része tanyákon, falvakban élt mos­toha körülmények között, szinte infrastruktúra nélkül. Melegágya volt ez a hazánk­ban pusztító valamennyi fer­tőző betegségnek, hastífusztól a maláriáig. Az aggasztó közegészség- ügyi és járványügyi viszo­nyoknak is döntő szerepe volt abban, hogy 1954-ben meg­szervezték a megyei KO- JÁL-t, majd három év múlva a városi és járási csoportokat. Az intézmény életében jelen­tős dátumnak számított, ami­kor elkészült az új székház, s javultak a személyi és tárgyi feltételek. Az 1980-as évekre sikerült a műszerezettséget is országos színvonalra emelni. Előtérbe került a higiéniás normák betartásának ellenőr­zése. A megyében elinduló ur­banizáció, az ipar, különösen az élelmiszeripar fejlődése közegészségügyi szempontból kiemelt figyelmet igényelt. játított és a magyar viszonyok­ra áthangolt management- technikákat oktatni. Részvételi feltételek: 21 és 35 év közötti életkor, folyé­kony angol nyelvtudás, őszin­te elkötelezettség a civil társa­dalmat érintő kérdések, vala­mint a demokratikus alapérté­kek és az emberi jogok iránt. Minden jelentkezőnek meg­küldik a részletes program­leírást és a pályázati kérdőívet. A pályázatok benyújtásának határideje: 1994. február 28. Jelentkezni lehet, levélcím: Debrecen, Berényi András, Forrás Lelki Segítők Egyesü­lete, tel.: 52/348-867. Komo- nyi Zoltán, 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 8. Ezzel egy időben az intéz­mény jelentős tudományos műhelyként működött. Bár a tanácsok nem nézték jó szemmel a felső szintű dön­tés alapján hatóságilag föléjük helyezett, elvileg tőlük függet­lenül működő szakmai szer­vezet munkáját, az egyre ja­vuló járványügyi eredmények igazolták az elgondolásokat. Az ott dolgozók tevékenysé­gét dicséri, hogy az évek so­rán, sok korábbi betegség — a májgyulladás és az influenza kivételével — szinte teljesen visszaszorult vagy egy-két esetre redukálódott. S ahogy nőtt a kommunális ellátottság színvonala, a higiéniás nor­mák betartása, megyénknek sikerült felzárkózni az orszá­gos szinthez. Mindezt jól il­lusztrálják a kiadványban a táblázatok és grafikonok. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KÖJÁL 1954-1991. Összeállította: dr. Márton Mi­hály igazgató főorvos, Nyír­egyháza, 1993.) Mindig a legek megyéje Jelzálog a WC-kefén Kovács Éva M ostmar magam sem tudom, privatizáci­ós ügyekben kinek higgyek, vagy hihetek-e még egyáltalán valakinek. Annyi hír és álhír, megállapítás majd cáfolat, érv és ellenérv forog közkézen az efféle ügyekben, hogy ember le­gyen a talpán, aki magát még kiismeri. Itt van például a legfris­sebb országos botrány, a miskolci Dimag Rt. ügye. Annak idején úgy tudtuk: Klicsu András, a gyár pri­vatizáció utáni új gazdája nem több és nem kevesebb egy közönséges csalónál, aki nem átallotta tönkreten­ni a nagy hírű céget, miköz­ben ő maga alaposan meg­gazdagodott. Éppen felkelt­hette volna bennünk a gya­nút, hogy ilyen nyilvánvaló esetben is tehetetlenek az il­letékesek, Klicsu meg foly­ton mást mond, mint azok, akik öt vádolni igyekeznek, de hát istenem, az ember már csak ilyen, hajlamos a másikról a rosszabbat felté­telezni. Most aztán kiderült, a botrányok idején Klicsu is mondott igazat, olyan dol­gokat, amelyeket akkor fel­háborodottan utasítottak vissza az illetékesek, most meg, így utólag, szemreb­benés nélkül elismertek, be­vallottak korábban taga­dott tényeket. Kótyavetye történt, vagy tisztességes üzlet köttetett? Ki hazudott, ki mondott va­lót, ki nyert és mennyit az üzleten, kiket vesztegettek meg, és kik voltak a meg- vesztegetők, ki hibázott, mi­kor és mennyiben? — kér­dések, melyekre ma még nincs felelet. Pontosabban van, csak éppen máról hol­napra változik, attól füg­gően, éppen melyik tábor nyilatkozik. Folyik a vita, tény mindössze annyi tud­ható, hogy két ÁVÜ-dolgo­zó ellen Dimag-ügyben már Korábban rendőrségi vizs­gálat kezdődött, de akkor nem tudtak semmit rájuk bi­zonyítani, most meg már kívül vannak a körön, bottal üthetik a nyomukat. Mindenesetre én még em­lékszem arra a tüntetésre, amelyen elkeseredett Di- magosok vonultak az utcá­ra, s „Nem akarunk újabb 56-ot!" feliratú táblákat ci­pelve munkát, bért, megol­dást követeltek. Mondha­tom, a hangulat olyan volt, hogy a: ember hátán futko­sott a hideg... Fő feladatnak a foglal­koztatás megtartását tekin­tettük, még úgy is, hogy ezért milliárdokat dobtunk ki az ablakon — hallhattuk nemrég a magyarázatok egyikét. Mit tehettünk vol­na? — kérdezte szinte ön­magától a napokban az AVÜ másik illetékese, mi­kor még a WC-kefét is jel­zálog terhelte? A privatizáció a rend­szerváltás utáni magyar gazdaság sikertörténete. A privatizáció nem más, mint a nemzeti vagyon elherdá­lása, kiárusítása— tartja a magánosítási folyamatról szóló két ellentétes véle­mény. Legyen igaz bárme­lyik is, jó lenne végre tisz­tán látni, s elérni, hogy a vétkeseket ne csak akkor nevezzék nevükön, amikor a súlyos milliókkal már rég ismeretlen helyre menekül­nek. Kérésem csak egy: mi­előtt távoznak, legalább a WC-keféről vetessék le a jelzálogot... Uj áfa-nyomtatvány Budapest (MTI) — Új nyomtatványt hozott forga­lomba az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az álta­lános forgalmiadó bevallá­sára. A nyomtatványokat idén január 1-jétől kell al­kalmazni az áfa-kötelezett­ségek, illetve visszaigény­lési jogosultságok bevallá­sára. A nyomtatványok szá­ma 9465 (APEH 128 r. sz.). Mint ismeretes, tavaly ja­nuár 1-jétől megváltozott a vállalkozások számára az áfa-bevallási és vissza­igénylési rendszer. A válto­zás lényege az, hogy ha­vonta kell számot adniuk a vállalkozásoknak az adott időszakban keletkező áfa­fizetési kötelezettségükről, illetve a visszaigénylendő általános forgalmi adóról. Ezt a bevallást a következő hónap 20-ig kell eljuttatni­uk az illetékes adóhatóság­hoz. A múlt esztendőben a 65-ös (APEH 82. r. sz.) szá­mú áfa-bevallási nyomtat­ványt alkalmazták. Ezt váltja fel az új bevallási nyomtatvány, s a régi janu­ár elsejétől már nem hasz­nálható. Átléphetnek... ...továbbra is február 28-ig a tiszabecsi-tiszaújlaki köz­úti határátkelőhelyeken a vízumfelvételre nem köte­lezett magyar, ukrán és más állampolgárok. (OrszágHa­tár) Emelkedtek... ...a fogyasztói árak az év el­ső hónapjában múlt év de­cemberéhez képest 3,2 szá­zalékkal. (MTI) Emlékművet... ...szándékoznak állítani az apagyiak Kossuth Lajos ha­lálának 100. évfordulója al­kalmából. Az alapkőletétel hamarosan meglesz, s nagy tervük szerint még ebben az évben megvalósul a me­mento. (KM) A jegyzők... ...vegyék át a polgármeste­rek munkáltatói jogkörét a választások nyugodtabb lég­köre miatt — javasolja a Magyar Közigazgatási Ka­mara. (MTI) Felvételi... ...előkészítőre vár jelentke­zőket társadalomismeret tárgyból a nyíregyházi Start Student Alapítvány. Jelent­kezni írásban lehet a Beth­len G. u. 58-60. alatt. (KM) A tanácskozás résztvevői Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom