Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994, február 10., csütörtök Igrice, szivem, Igrice... A természetvédelmi területet értékeit csak csereföldekkel lehetne megmenteni Csend honol az Igrice partján sában. Egyes területek a kö­zelmúltban már magántulaj­donba kerültek. Az Igrice-mo- csár természetvédelmi terü­let megosztása, felaprózódása, több tulajdonos kezelésébe ke­rülése hátrányos a természet- védelem és a terület védettsé­gét eredményező flóra, fauna szempontjából. Ezért a véde­lemmel kapcsolatos munkála­tok megkezdése előtt elkerül­hetetlen a terület tulajdonvi­szonyainak megfelelő rende­zése. Kölcsönösen előnyös A szövetkezet képviselője sze­rint a szóban forgó területen gazdasági tevékenységre nem igazán alkalmas, vízzel borí­tott részek, nádasok találha­tók. Legfeljebb a gyep és az erdős részek hasznosíthatók valamennyire, de gazdasági tevékenység — a természetvé­delmi területté nyilvánítás mi­att — ezeken a részeken is csak jelentős korlátok mellett folytatható. Érthető, hogy az előzetes felmérések során az Igrice rét nagy részére nem is érkezett igény. Az előírások szerint ezeknek a területeknek sorsolással szereznek új gaz­dát. Az alapítvány elképzelé­sei szerint itt jutna jelentős szerephez az önkormányzat, amennyiben hajlandó lenne kisajátítani, az érintett földte­rületeket. Ismerve a költségve­tés terheit, kézenfekvő és köl­csönösen előnyös megoldás­nak tűnik a csereterületek fel­ajánlása. Az alacsony arany­korona-értéket képviselő, mintegy 70 hektárnyi vízzel borított terület, nád, gyep és erdő könnyen megváltható 5-10 hektár önkormányzati tulajdonban lévő, jó minőségű szántóval. A szövetkezet je­lezte: szívesen fogadna el a közeli Kőlapos földjéből par­cellákat, s a tranzakció lebo­nyolításában a két fél között már elvi megegyezés szüle­tett. A következő lépésben az önkormányzat vagyon irodája választja és jelöli ki konkrétan azokat a területeket, amelye­ket csereföldként fel tud aján­lani. Az idő mindenesetre sür­get, hiszen a szövetkezetnek májusig nevesítenie kell az Duna-lpoly nemzeti park Összehangolni az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus érdekeit Nyíregyháza (KM - NyZs) — Szívügyeként kezeli a sóstó- hegyi Igrice rét sorsát a Fel- ső-Tisza Alapítvány, de a terület jövőjének megnyug­tató rendezéséhez az ügyben érintett összes szereplő kész az együttműködésre. A ter­mészeti értékek megőrzé­se érdekében tárgyalóasztal mellé ültek az alapítvány, a nyíregyházi önkormányzat, a Sóstóhegyi Mezőgazdasági Szövetkezet és az Ilonata- nyai tangazdaság képviselői. Az Igrice rét Nyíregyházától északra, a Nyíregyháza, Sós­tóhegy és Ilonatanya által be­zárt háromszögben fekszik. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének Igrice- mocsarat védetté nyilvánító rendelete nyomán már két éve, hogy a város egy természetvé­delmi területtel gazdagodott. Megosztottság A Felső-Tisza Alapítvány a rendelet előkészítése és a vé­detté nyilvánítás kezdetétől fokozott figyelmet fordít a ter­mészetvédelmi területtel kap­csolatban felmerült problé­mák, feladatok megoldására. A természetvédelmi célú fej­lesztésekre pályázatot nyújtot­tak be, amelyet elfogadott az önkormányzat. Az E-misszió Természetvédelmi Egyesület felmérési eredményeinek fel- használásával fejlesztési ter­vek készültek. A munkálatok előkészítése során azonban olyan problémákkal találkoz­tak, amelyek megoldásához segítségre van szükségük. El­ső lépésként a védett terület tulajdonviszonyában felmerült kérdéseket kell tisztázni, mert ez alapvetően meghatározza a rendelet érvényesítésének le­hetőségét. A Földhivatallal, illetve a Sóstóhegyi Mgtsz­szel történt egyeztetés során ugyanis kiderült: a védett terü­let szövetkezet használatában lévő része csaknem teljes egé­szében érintett a részarány­földtulajdonok visszajuttatá­mmm JF«r mm Erőmű Peking (MTI) — Kína má­sodik atomerőműve vasár­nap megkezdte rendes, üzemszerű termelését. A Hongkong közvetlen köze­lében, a Taja-öböl mentén épült erőmű kísérleti üzem­ben termelt már áramot a múlt október óta. Egyelőre csak az egyes blokk műkö­dik, a kettes átadását az év második felére tervezik. Tekintettel a Kínában gyakori üzemi szerencsét­lenségekre, az erőmű tő- szomszédságában fekvő Hongkong lakosait nagy nyugtalansággal tölti el a létesítmény üzembe helye­zése — tűnik ki a terület lapjainak kommentárjaiból. A létesítmény 12 kilomé­terre van a brit koronagyar­mat peremvidékétől és 50 kilométerre a központjától. Fórum Szakoly (KM) — A terü­letfejlesztésről, ennek mű­ködéséről, valamint a falusi turizmusról fórumot szer­veznek február 11-én Sza- kolyban, a művelődési köz­pontban Szabó Péter he­lyettes államtitkár részvéte­lével. Budapest (MTI) — Készül a Dunakanyar természeti érté­keinek pontos leltára, amely a leendő Duna-lpoly nemzeti park kialakításához szolgál adalékul. Mint ismeretes, a parlament két éve döntött arról, hogy a Pilis egy része, a Börzsöny vidéke a Dunával és az Ipollyal közösen na­gyobb védelmet igényel, sőt érdemes a nemzeti park rangra. Most a Természettudományi Múzeum, a Vácrátóti Botani­kus Intézet és a váci székhelyű Göncöl Alapítvány nagy erők­kel végzi az élő növény- és állatvilág számbavételét, elő­Budapest (MTI) — Elkészült az új környezetvédelmi tör­vény tervezete, amely indít­ványozza például, hogy je­lentősebb gazdasági dön­téseket, valamint kormány­rendeleteket és törvényeket is csak részletes környezeti elemzést követően lehessen jóváhagyni. Megerősíti továbbá a fél évvel ezelőtti kormányrendelettel már bevezetett környezeti ha­készítik a tájvédelmi tervek kimunkálásához szükséges te­rületfelmérést. A Göncöl Ala­pítvány a nemzeti park előké­születeihez egyebek mellett a Szentendrei-szigetet és a Na­szály vidékét térképezte fel. Ennek során kiderült, hogy a Szentendrei-szigeten több, ritkaságszámba menő homok­padka fekszik még érin­tetlenül, néhány láp és rét is előfordul, a nagyértékű ártéri erdők állapota azonban rossz. Márpedig Budapest ivóvízbá­zisának egy részét éppen itt építették ki, a megfogyatkozó erdő viszont veszélyezteti a föld alatti vízkincs minőségét. Szemben a szigettel a Naszály Balázs Attila felvétele Igrice rétből birtokolt részeit, addig tud partnerként együtt­működni. Ezt követően a vé­dettség érvényesítésében már a felaprózódott terület új tulaj­donosaival kellene egyezségre jutni, ami sokkal nehezebb feladat lenne. Pedig a Felső-Tisza Alapít­vány már elkészítette terveit egy bemutató övezet kialakítá­sára, amelyben szakemberek vezetésével a mocsár kialaku­lásáról, madár- és növényvilá­gáról kaphat összefoglaló ké­pet a látogató. Építenének tan­ösvényt, melynek egy fotók­kal, magyarázó leírásokkal el­látott bemutatóház lenne a ki­induló pontja, s készülne ma­dármegfigyelő ház is. Páratlan értékek A szakértők szerint egy nagy­város közelében lévő, az Igri- céhez hasonló természeti érté­keket felvonultató terület pá­ratlan Európában. Az Igrice rét a város természetközeli pi­henőhelyévé válhat, a terület megismerése pedig a biztosí­tékot jelentheti az egyedülálló élővilág fennmaradására. is különleges értékeket rejt. Az adatokat a Pilis, a Bör­zsöny, az Ipoly völgye és más ide tartozó tájegységről nyert ismeretekkel együtt össze­gyűjtik, rendszerezik, és hasz­nosítják a majdani nemzeti parknál. A terv szerint szlovák szakemberekkel is együttmű­ködnek, hiszen a védelemre érdemes táj az Ipolyon túlra, szlovák területre is átterjed. A területfejlesztési terv irányt szabhat a nemzeti park területén működő települések­nek a további gazdálkodáshoz is, ugyanis az ipar, a mezőgaz­daság és a turizmus érdekeit kell összhangba hozni a termé­szet védelmével. Környezetvédelmi törvény tásvizsgálat intézményét. En­nek lényege, hogy külön ki­adott lista alapján bizonyos beruházások előtt kötelező el­végeztetni a fejlesztés rész­letes környezeti hatásvizsgála­tát. Ennek alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelő­ség elbírálja az igényt. A beruházók csak a felügye­lőség hozzájárulásával kezd­hetik meg a munkát. Az elő­zetes hatásvizsgálatokon kívül a javaslat szerint a meglévő létesítményeknél is környe­zetvédelmi felülvizsgálatokat kell tartani. Ezek egy részét önkéntesen végezhetnék el a gazdálkodók, de ugyanakkor — például jelentősebb szeny- nyezések esetében a környe­zetvédelmi felügyelőségek is elrendelhetnék. A vizsgálat alapján adnák meg a további működéshez szükséges enge­délyt. Bizonyos idő alatt így a jelentősebb szennyezőket megszűntethetnék. Utcai légelszívók Tokió (MTI) — Japánban azzal kísérleteznek, hogy utcai „porszívókkal” tisz­títsák meg a levegőt a ko­csik mérges kipufogógá­zától. Az oszakai kor­mányzat negyven millió forintnak megfelelő össze­get fordít az idei pénzügyi évben a kísérleti prog­ramra. Ennek keretében két-három méteres ventillátorokat sze­relnek föl az út felszínére, a föld alá: ezek szívják be a nitrogénoxid-tartalmú ben­zingőzt, illetve a dízelautók rákkeltő hatású kipufogó­gázát. A szennyezett levegő ezután a föld alatt lé­vő, úgynevett „geotextilen” áramlik át: ez megszűri a dízelgőz-részecskéket, majd a kipufogógázokat a baktériumok „veszik keze­lésbe”, felbontják a nitro- génoxidot, és az így nyert nitrogént, illetve oxigént visszavezetik a levegőbe. Azokon az utakon állítják föl az elszívókat és a lég­tisztító aknákat, ahol na­ponta 20 ezer autónál is több halad át. Azért kísérle­teznek ezzel az elektromos tisztító módszerrel Osza­kában, mert a katalizátorok kiterjedt használata el­lenére a városban felállított 105 szennyezésmérő köz­pont közül nyolc azt jelzi, hogy a századfordulóra sem lehet lecsökkenteni a kívá­natos szintre a levegő nit- rogénoxid tartalmát. Templom... ...fűtés-hűtés a nyíregyházi Klímavent Kft. megoldásá­val, amely négy darab Sa­nyo Sap-KC 185 GH 55 tí­pusú gép oldalfali elhe­lyezését jelenti. A közel 3000 négyzetméter, bolt­íves, 205 éves templom fű­tése éveken át nagy gondot jelentett a szakembereknek. (Klíma varázs) Hirdetőket és... ...szponzorokat keres a Sü­völtő környezet- és ter­mészetvédelmi folyóirat szerkesztősége a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán, Nyíregyháza Sóstói u. 31/B szám alatt, főépület 314. Várják azok jelentke­zését is, akik tudnak vala­milyen eseményről, vagy rendeznek ilyet a megyé­ben. (KM) A kelet-európai... ...autóút-bővítés javarészt a transzeurópai észak-déli autópályák (TEM) kereté­ben épül. A projekt, amely­ben több mint tíz ország vesz részt, 1977-ben indult az ENSZ fejlesztési prog­ramjának finanszírozásá­val. A tervezett több mint ezer kilométerből eddig kö­rülbelül háromezer kilomé­ter épült meg. (Ö.K.O.) Az új tanévtől... ...környezetvédelem szakos tanárokat is képeznek a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisko­lán. A növénytan és kémia tanszékek keretében műkö­dő új szakot a biológiával párban hirdették meg. (Környezet) Ausztráliában... ...meredeken emelkedik a bőrrákban megbetegedő ál­latok száma. Egy állatvédő egyesület ajánlása szerint azokban az órákban — 11 és délután 3 között —, amelyekben az ibolyántúli sugárzás a legerősebb, a ve­szélyeztetett állatokat lehe­tőleg tartsák zárt helyen. (Élet és Tudomány) Árvízvédelem bombával Moszkva (MTI) — Nem pusztán meglepődtek, ha­nem egyenesen elkábultak a fehéroroszországi Prtip- jaty-folyó halai, amikor a minszki légierő többtucat­nyi bombát dobott le közé­jük. Az akció célja, nem egy újfajta halászati mód­szer bevezetése volt, hanem az, hogy megtörjék a folyón természetes gátat emelő jégtakarót, és megvédjék Mozir városát az árvíztől. A bombázás elérte célját. A helyi lakosság viszont meghökkenve vette tudo­másul, hogy kába halak so­kasága vetődött a széttört jégtáblákra: a moziri gyer­mekek hosszú botokkal ko­torták vissza bombasújtotta lakóhelyükre a különös ha­dirokkantakat. Fagyöngyök Harasztosi Pál felvétele ZÖLDÖVEZET.

Next

/
Oldalképek
Tartalom