Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

1994. január 8., szojnbat HATTER A galagonyavirágtól a kökényvirágon át a zsurlóig több mint harminc féle vadon termő növény Balogh Géza Nagyhalász (KM) — E csúnya, ködös, esős január­ban már csupán azért is ér­demes elmenni Nagyhalász­ba, hogy jobb kedvre de­rüljön az ember. Pedig az idő itt sem más, mint Nyír­egyházán, Kisvárdán, vagy Hajdúböszörményben. Itt is esik, a köd az utcára szorítja a felszálló füstöt, de ha elér­jük a halászi főutca derekát, a nyári rét varázsos illatát érezhetjük. A Herbária itteni üzeme valóságos paradicsom e bána­tos télben. Menta, bodza, ka­kukkfű..., ezernyi gyógy-, és fűszernövény ontja az illatát. Még Laskay László üzemve­zető is meg-megáll az udva­ron, s mélyeket szippant a bal­zsamos levegőből, pedig ő aztán igazán megszokhatta volna már mindezt, hiszen em­beremlékezet óta dolgozik a szakmában. Kincsesbányák a virágzó rétek, mezők A növényekkel nem lehet játszani — Ezzel nem tud betelni az ember — mondja, miközben sorra nyitogatja a raktárakat, s magyarázza, hogy melyik épü­letben mit tárolnak. Az illat az első, ami megra­gadja itt az embert, s nyomban utána a rend, a tisztaság. — Ne feledje — figyelmez­tet az üzemvezető —, a mi te­vékenységünk tulajdonképpen már a gyógyszergyártó folya­mat első fázisa. Es a fűszer- növényekkel sem lehet játsza­ni, hiszen ha azt akaijuk, hogy a háziasszonyok továbbra is a mi termékeinket válasszák, akkor nem engedhetünk meg semmi lazítást Nem is olyan régen a Herbá- riának viszonylag könnyű dol­ga volt, vetélytársak nélkül dolgozhatott, a rendszerváltást követően azonban egyre más­ra tűntek fel a hasonló profilú káefték, betéti társaságok. Igaz, a Herbária pozícióit megrendíteni nem tudták, de az tény, hogy a piac megosz­lott. — Mi a helyzet a külföld­del? — Az ottani lehetőségek is beszűkültek. Olaszországban, Belgiumban, Németországban is kezdenek arra rájönni, hogy érdemes a gyógynövényekkel foglalkozni, a munkanélküliek közül például egyre többen próbálkoznak vele. A halászi üzem fő termék- csoportja a bors- és a fodor­menta, a bodzavirág, a vére- hulló fecskefű, ezeket tisztítás, válogatás után a vevő igényei szerint csomagolják, emellett folyik a hagyományos alap­fűszerek, s az egyedi teák ki- csomagolása is. Tizenegy féle fűszernövénnyel dolgoznak, mint a majoránna, borsfű, tár­kony, zeller, petrezselyem, ka­kukkfű, ennek jó részét a társüzemektől kapják. Menta minden mennyiségben Természetesen nemcsak fel­dolgoznak, hanem termeltet­nek is. Az ő vonzáskörzetük­ben a mentának van a legna­gyobb hagyománya, de ter­mesztemek többek között mórmályvát, körömvirágot, zsályát, ökörfarkkórót is. A velük szerződésben állók száznyolcvan-százkilencven holdon űzik e mesterséget. Manapság, hogy mind töb­ben hódolnak az egészséges életmódnak, s mind többet ol­vasni a természetes gyógymó­dok előnyeiről, a szintetikus gyógyszerek káros hatásairól, sokan szeremének a gyógynö­vények termesztésébe fogni, hiszen azt hihetik, ez busás hasznot hoz. — A kezdőknek érdemes-e belevágniuk? — kérdezem Laskay Lászlót, miközben a harmadik, vagy negyedik rak­tár padlását ellenőrizzük már. — Nagyon kockázatos vál­lalkozás ez — hangzik a fele­let. — Kezdjük a lánc utolsó szemével, az értékesítésseL A mi termelőkörünk már adott, újakkal nemigen tudunk szer­ződést kötni. A bővítés lehető­sége kevés, s talán az is érthe­tő, hogy ragaszkodunk a régi partnereinkhez, hiszen ők már olyan termesztési kultúrával rendelkeznek, amit bűn lenne mellőzni. A következő láncszem a megtermelt, betakarított nö­vény kezelése, szárítása. Nagy tömeg esetén már úgynevezett műszárítók beállítására van szükség, de ha belegondolunk a hatvanöt forintos gázolaj­ba...! S még nem is szóltunk a palántázásról, a gondozásról, a betakarításról. Talán elhi­szik, hogy jóval több szak­értelmet kíván, s jóval na­gyobb kockázatot jelent, mint mondjuk a krumpli, vagy a tengeri. Harasztosi Pál felvétele E fenti tények játszanak nagy szerepet abban, hogy a megyében nem tudni olyan vállalkozóról, akinek a gyógy­növény-birodalma meghalad­ná az egy kataszteri holdat, a zöm mindössze száz-kétszáz ölnyi területen gazdálkodik, de az is épp elég gonddal jár. Ám az is igaz, tisztes mel­lékjövedelmet biztosít. Nem pihennek a felvásárlók Ä kis üzemben, mely tizen­hét embernek ad most munkát, jelenleg a tavalyi növények feldolgozása folyik, de az ál­landó munkatársak mellett ter­mészetesen a velük szerződés­ben álló felvásárlók sem pi­hennek. Pontosabban szólva: most még viszonylag csendesebb időszakot éínek, hiszen jó­szerivel csak a fagyöngy átvé­tele ad munkát. Á bojtoiján- gyökér, a földi bodza gyökere, s a csalángyökér következik majd, ha meg kitavaszodik, kezdődik az igazi hajtás. A galagonyavirágtól a kökényvi­rágon át a zsurlóig több mint harminc féle vadon termő nö­vényt gyűjtetnek, s vesznek át, és tárolnak a feldolgozásig. Ezernyi zsákban őrzik a tava­szi, s nyári mezők illatát. Ingatlanok Nyíregyháza (KM) — A felszámolás alatt lévő Nyír­egyházi Zöldért Rt. megye- székhelyen lévő ingatlanait már értékesítette a felszá­molással megbízott Kossuth Holding Rt., nyilatkozta Szarvas Péter, felszámoló megbízottja. A Zöldért va­gyontárgyai közül a fehér- gyarmati konzervüzem, a nyírbátori hűtőüzem és az apagyi hűtőüzem vár el­adásra. Előbbi kettőre de­cember végéig 1-1 ajánlat érkezett, de mindkettő a tervezettnél alacsonyabb árat ígért, így a felszámoló január 17-ig adott határidőt a vételár módosítására. Az apagyi hűtőüzemben a Zöldért 35 százalékos tulaj­donrésze van, mellette még 7 tulajdonost jegyeznek. Ők valamennyien bejelentették a felszámoló megbízottjá­nak, hogy egyikük sem kívánja megvásárolni a 35 százalékos tulajdonrészt.-------------Tárca— j j atalmas hópelyhek tan­ti coliak az ablak előtt. Álmos, puha volt a délelőtt, amikor egy ismeretlen férfi jött be az osztályba. Álljanak fel azok, akiknek sok test­vérük van—mondta. Láttam, hogy G. Zoli feláll — neki is három testvére volt —, hát gondoltam, rám is vonat­kozik. Összetereltek bennün­ket és átkísértek a község­házára. Egy terem közepén nagy halom ruha állt. Vá­lasszatok bátran —noszogat­tak. Én csak álltam. Maflán és tanácstalanul, nyolcéve­sen. Mígnem egy felnőtt meg­bökte a vállam: eredj te is! Mentem... A sztori kb. 25 éves. Idővel kimentek a divatból a hason­ló adományok, hogy aztán újult erővel támadjanak fel. Ma már sikk adakozni. A gyógyszertárban óriási üvég­gömbé, a méteráruboltban cserépmalacba, a templom­ban perselybe, a koldusnak a kalapjába. Bedobjuk pén­zecskénket. Gyűjtünk hasz­nált ruhát és kinőtt cipőt, tar­tós élelmiszert, megunt gye­rekjátékot, elolvasott köny­veket. Támogatjuk a nyugdí­jasokat, a nagycsaládosokat, mozgássérülteket, fogyatéko­sokat, menekülteket, befize­tünk alapítványokra és csekk­számlákra. Windischgrats hercegnő egymilliót osztoga­tott a Skálában, Zichy grófnő jótékonysági bálokat szervez. Szép, dicséretes és humánus és a keresztényi könyörület és... igen. Csak... Belegon­doltak már, hogy mit érezhet­nek azok, alak kapják? Örül­nek, de... Álltak már Önök sorba egy tál ételért? Aludtak már átmeneti szálláson? Ad­tak már gyermekükre levetett ruhát? Kértek már kölcsön fi­zetés előtt? Félek, túlságosan rászokunk. Bedobjuk az ap­rót, s megnyugszik lelkiis­meretünk. Még a piros gom­bot sem kell megnyomni... Nem kell okokat keresnünk! Nem kell sebeket begyógyíta­nunk! Nem kell halálos ke­léseket kivágnunk! Ugye mi­lyen egyszerű? Leadjuk meg­unt sífelszerelésünk, cserébe megfeledkez­hetünk a legégetőbb társadalmi problé­mákról. ... Mentem. Szál­lingózó hópihék olvadtak össze maszatos könnyeimmel. A tengerentúli gazdagság naftalinszaga facsarta orro­mat. Ezen a napon engem megbélyegeztek! Eddig nem tudtam,' hogy szegény va­gyok! Es csak bőgtem, bőg­tem..., sirattam soktestvéres sorsomat. L etettem a kapott holmit Anya elé, és eldadogtam, hogyan szereztem. Némán rámnézett, felnyalábolta a kupacot, és nem láttam őket többé. Ma sem tudom, hová tüntette... Hruczik Anna Kopott holmi Ha akarom város... Páll Géza \jem tudom másokkal is iV előfordult már, hogy városban járva úgy érezték magukat, mintha falun len­nének. Máskor pedig egy- egy takaros faluban úgy vé­lekedtek, ez nem is falu, ha­nem város. Ez a kettősség jutott eszembe amikor a kö­zelmúltban falusi ismerősö­ket kalauzoltam a megye- székhelyen. Néhány, nem is kültelki utcában is jártunk, ahol olyan sártengert da­gasztottunk, annyi düledező viskót láttunk, hogy nem győztem szégyenkezni. Nem kell hozzá éles szem, csupán nyitott szem, hogy észreve­gyük a kétirányú jelenséget. Ennek egyik pólusa, hogy városaink vélt és valós szép­iái szaporodnak. Mintha el­kezdődött volna a városok lassú falusiasodása. Ez épp­úgy érzékelhető a főváros­ban, mint a megyeszékhe­lyünkön. Kevés a pénz. De falun, nagyközségben is ke­vés a pénz. Mégis a jelenség másik pólusa azt jelzi, az út, víz, gáz, szennyvízhálózat, kereskedelem, közlekedés, kultúra fejlesztésének üteme hihetetlenül felgyorsult. Úgy tűnik olyan anyagi és szellemi energiák szabadul­tak fel az utóbbi években, amelyeket évtizedekig az erőszakolt városcentrikus nézőpont háttérbe szorított, s amelyek nem szűntek meg, csak szunnyadtak. Ezért sza­porodnak megyénkben is a városi címet viselő települé­sek, amelyek többsége min­den bizonnyal megérdemli ezt a minősítést. Am úgy tűnik, néhány nagyközsé­günk inkább az urbanizáci­ós divatnak, a jó szándékú, de kissé elhamarkodott dön­tésnek köszönheti várossá nyilvánítását. Szembe kell néznünk szűkebb pátriánk­ban is az örvendetes világje­lenséggel, amelynek lénye­ge, hogy világszerte növek­szik a meghitt, áttekinthe­tőbb, emberibb körülmé­nyeket nyújtó kistelepülések vonzása, ázsiója. Ez a folya­mat nálunk is érzékelhetővé vált, aminek joggal örülhe­tünk. Csak a nagy öröm ne vezessen bennünket ahhoz, hogy gyors ütemben, a vá­rosra jellemző minden fon­tos ismérv megléte nélkül, máról — holnapra kicse­réljük a helységnévtáblákat. S kiírjuk az anekdotából is­mert módon, a település névtáblája alá: ez a falu város... Tavaszra készül a nagykállói Kállkontex Rt. Képűn* kőn blézereket varrnak amerikai exportra Harasztos! Pál felvétele wMmmmM mmm WfflM % I mai H * ** i s , 11888888% m $ m * SBrai üss? Kommentár ____________________ Áruházlánc Máthé Csaba j j árom-négy éve több- i7 nyíre szapulták a na­ponta nyíló palackos üzlete­ket. Az ellenérzés elsősor­ban abból fakadt, hogy so­kan minikocsmáknak titulál­ták ezeket a boltokat, ahol az eddiginél is olcsóbban be le­het rúgni. Ahogy telt az idő, ezek a hangok lecsendesedtek, hi­szen a palackosoknak a na­gyobb része mini élelmiszer- bolttá alakult át. Éppen ab­ban az időben, amikor a je­lentős áruházlánccal ren­delkező cégek egy része megrogyott, finanszírozási gondok miatt képtelen volt ugyanolyan színvonalon el­látni bolthálózatát, mint ko­rábban. A nagy osztódás után most következhetne a kis élelmi­szerboltok üzletlánccá ala­kítása. Mindezt a piaci ver­seny is diktálja, hiszen ezek az egyesülések olcsóbb árak­kal és nagyobb választékkal jelenhetnének még. Azt gon­dolom nem kell hangsúlyoz­ni, hogy a gyártók sokkal nagyobb engedményt adnak egy 10-15 boltot tömörítő áruházláncnak, mint mond­juk egy palackos élelmiszer- üzletnek. A fizetési biztonság még feljebb srófolhatja a kedvezmény mértékét. Mindehhez a példát a bu­dapesti CB A Egyesület szol­gáltatja, amely a hírek sze­rint az első hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi üz­letlánc. Ők először 17 üzlet­hez szükséges áru szállítási feltételeiről tárgyaltak, és olyan kedvezményeket kap­tak, amire saját maguk sem számítottak. A vevő oldalá­ról nézve manapság az az 1-2 forint is számít, az 5-10 forintos megtakarításnál a vásárlók nagy többsége pe­dig szinte mennyben érzi magát. Tehát mindkét oldalról nézve érdemes belevágni egy ilyen kezdeményezésbe. Az induláskor két dolog a legfontosabb: a tagok egy­más közötti bizalma és a pénzügyi biztonság. Zsákokban a mezők illata Nézőpont) Kelet-Magyarország 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom