Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
................-............................................................iimb—irnrflomnoMiMmiiiMinMinwMiimiflftirrru^tnirimTm'YB'ffmmifilTimmTmTOOfnrntnfi + ++ __ _ _ , 1994. január 3., hétfő MEGYEN INNEN, MEGYEN TUL Kelet-Magyarorszag 9 A kisvállalkozások az ünnepek alatt is működtek: Nyíregyházán még szilveszter éjjelén is folyamatos volt az ellátás dudából, lufiból és egyéb ünnepi kellékekből Szekeres Tibor felvétele Visszamenőleges adókedvezmények A lakáseladásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre Budapest (MTI) — Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabály-változások közül néhány visszamenőleges hatályú, ám e rendelkezések előnyösek az adózók számára. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál az MTI kérdésére részletes tájékoztatást adtak a változásokról, amelyek a lakáseladásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, valamint a bevallási kötelezettség bizonyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásukat megvásárolták, és ezt követően kívánják eladni azt, jelentős könnyebbséget jelent, hogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezenkívül a lakáseladásból származó jövedelemnek a szerzéskori, illetve az eladási értékkülönbözete számít. 1993-ban az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a lakáseladásból származó bevétel után, amennyiben azt teljes egészében új lakás vásárlására, illetve Máshasználati jog megszerzésére fordította az eladó. Ez a szabály változik most úgy, hogy csak a különbözetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvényes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatkozik. Azok a szövetkezeti üzletrészek, amelyekhez a szövetkezetek átalakulása során jutottak a volt szövetkezeti tagok, ezentúl olyan értékpapírnak számítanak, mintha azokat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletrészeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelmük. Az eddigi szabályok szerint az ilyen üzletrészek névértéke után 20 százalékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpapírhoz jutottak, vagyis amennyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonatkozó adóbevallásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vonatkozó adófizetési kötelezettségüket, visszakaphatják már befizetett adójuk egy részét. A harmadik ilyen visszamenőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azoknak, akik év közben munkanélküliek is voltak, de december 31-én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíteniük. Helyettük a bevallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíjukon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, tehát nem kell bevallani a kincstárjegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpapírból származó jövedelmeket. Ugyancsak visszamenőleges hatályú az a rendelkezés, amely az 1990-ben, illetve 1991-ben igénybe vett befektetési kedvezményekre is kiterjeszti az úgynevezett hároméves szabályt. Eszerint a befektetési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott értékpapírt, illetve üzletrészt legalább három évig kell a tulajdonában tartania az igénybe vevőnek. 1990-ben és 1991-ben még nemcsak értékpapírokra, de például kft.-üzletrészekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, azonban akkor az igénybevétel feltétele a befektetés fenntartása volt korlátlan határidővel. A jelenlegi változtatás most ezekre a befektetésekre is kiterjeszti a hároméves szabályt. Petőfidombormű Budapest (MTI) — Ismét eredeti helyére került vissza vasárnap az a Petőfi- dombormű, amelyet nagy nemzeti költőnk születésének centenáriumán 1923- ban helyeztek el először a fővárosban. A domborművet a székesfőváros polgárai akkor az egykori Hor- váth-házra tették, oda, ahol 1848-ban a Nemzeti dalt és a 12 pontot cenzúra nélkül nyomtatták ki. Ez a ház jelenleg a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. A domborművet, amelyet több évtizedig múzeumban őriztek, a Pest-Budai Petőfi Egyesület kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat és több intézmény támogatásával helyezték vissza eredeti helyére. Az újraavatási ünnepség kapcsolódik Petőfi Sándor születésének 171. évfordulójához. A bronz domborművet Búza Barna szobrászművész restaurálta. Az emlékmű újbóli elhelyezésének alkalmából az ünnepségen megjelentek előtt Wéber Antal, a Pest- Budai Petőfi Egyesület elnöke rámutatott: „Erről a sarokról indult el a magyar szellemi élet egyik fontos intézménye a sajtószabadság a maga göröngyös útján.” Marschall Miklós Budapest főpolgármester-helyettese pedig Adyt idézve azt emelte ki: „Petőfi nem alkuszik”. Az éghajlatváltozás veszélyei Budapest (MTI) — Amennyiben nem vezetnek be világszerte a szén-dioxid kibocsátását csökkentő intézkedéseket, és elmarad a széndioxidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tengerszint-emelke- dés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a minisztériumban elmondták: az egyezmény fő célkitűzése az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Mindenekelőtt a szén és szénhidrogének elégetéséből származó széndioxid-kibocsátást kellene csökkenteni, illetve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok — leginkább a szén-dioxid — a felszín hosszú hullámú kisugárzását elnyelik, s ez jelentős energiatöbblettel jár a légkör ' alsó részében. A modellszámítások szerint 2030-ra akár egy Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet és 20 centiméterrel a tengerek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius-fokos átlaghőmérséklet és 40-100 centiméteres tengerszint- emelkedést feltételeznek. A korábbi évszázad iparosítása miatt már jelenleg is egynegyedével több a szén-dioxid- koncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a szén-dioxid molekulák mintegy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi időszakok szén-dioxid-kibocsátása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által is törvényerőre emelt keretegyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevékenységből származó üvegház-gáz kibocsátás mérséklését, az erdők vedelmet. A fejlett országok pénzügyi-mű- szaki-tudományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyezmény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már korábban vállalta, hogy 2000- re az 1990-es szintre korlátozza, illetve ezen a szinten befagyasztja a szén-dioxid-ki- bocsátást. Mivel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumentumban már csak azt rögzítették, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák az aláíró országok a szén-dioxid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehetőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országoknak a korlátozásokról, a szén-dioxidot elnyelő erdők védelméről, bővítéséről részletes nemzeti elemzést, feladattervet kell kidolgozni. Vegyszermentes termelés Budapest (MTI) — Száz madárodu kihelyezését fejezték be a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon; ezzel vette kezdetét a három községre kiterjedő integrált növény- és tájvédelmi program adaptálása. Járfás József egyetemi tanár dolgozta ki a programot, amelynek végső célja a vegyszermentes termelés, amit kilenc év alatt lehet elérni. Az első három évben csak a lehető legkevésbé drasztikus növényvédő szereket használják, mégpedig fokozatosan csökkentett mennyiségben. A második ciklusban a további vegyszerelvonásra törekedve háromféle védekezési módot — a kémiait, a biológiait és a mechanikait — együttesen alkalmaznak. Egy kecskeméti magánvállalkozás vállalta a program gyakorlati elterjesztését. Három Kecskemét környéki község — Szentkirály, Lakitelek és Nyárlőrinc — polgármesteri hivatalával kötöttek szerződést, aminek értelmében az önkormányzatok pénzzel és propagandával segítik a programot, illetve tevőlegesen is részt vesznek annak megvalósításában. Kárpótlási jegy A Történelmi Igazságtétel Bizottság Kelet-Magyarországi Szervezet vezetősége értesíti azon sérelmet szenvedetteket, akik kárpótlási jeggyel még rendelkeznek és azt értékesíteni kívánják, arra január 4-én, kedden 9 órától 14 óráig lesz lehetőségük — eltérően a pénteki lapunkban közölttől. A kárpótlási jegyeket 120 százalékos értékben vásárolják meg. Feltételek: TIB-tagság Szilveszter '93 (a helyszínen is be lehet lépni), a kárpótlási jegyek egy időbeni átadásával megtörténik a szerződéskötés, a jegyek értéke 20 százalékának készpénzben történő kifizetése, valamint a 90-ik napon további 100 százalék kifizetése. Az értékesítés, illetve szerződéskötés helye: Nyíregyháza, megyeháza, Hősök tere 5. sz„ földszint 28-29. számú szoba. TIB szerv, vezetőség Kellemes kellemeskedés Réti János Nyíregyháza (KM) — Nemcsak az idők, a szil- veszterezési és televíziózási szokások is változnak, amiként várakozásunk is az év utolsó óráiban sugárzott műsorok iránt. Néhány éve inkább az iz- gős-mozgós, csatomaválto- gatós, bebekukkantós, oda- odafülelős, vagyis divatos szóhasználattal élve a háttér- tévézős szilveszterezés vált uralkodóvá, amit az idei műsor szerkesztői jó érzékkel vették figyelembe. Ennek eredményeként létrejött egy szerzői és szerkesztői kockázatoktól mentes, kellemes és — ez nyilván ugyancsak szempont volt — nem túlságosan költséges kínálat délután 5 órától világos virradatig. A készítés receptje nem volt különleges, viszont annál fo- gyaszthatóbbnak bizonyult. Vagyis: vegyetek néhány bombabiztos nézettségű műsort (Uborka, Szerencsekerék, Szuperbola, Szeszélyes évszakok), készítsétek el szilveszteresített változatukat, tűzdeljetek közé egy- egy alkalmi alkotást, (Vastyúk is talál szeget, Rádióaktív BUÉK). Egy késleltetett sugárzás (topshow), körítsé- tek megfelelő műsorvezetéssel, és indulhat az adás. Ezt a kellemes és teljes mértékben ártalmatlan keveréket még az is jellemezte, hogy egy műsorrész kivételével egyáltalán nem politizált. Inkább vállalta a bohóckodást, hovatovább együgyű hülyéskedést, mint azt, hogy választási (fa)ló gyanánt csörtessen az egyik fél igazságával belsejében a magyar családok magyar otthonaiban. Kivételt tenni ez alól a Szuperbolában is kár volt, lévén megbontotta — ráadásul nem is feltétlenül ízlésesen — azt a tartalmi egységet, hogy nem a televízió szilveszteri műsorának sikerül helyretolni az állampolgár politikai nézeteit, és választói hovatartozását. Ettől az egy „kisiklástól” eltekintve kellemes, főként az előadók jóvoltából színvonalas, szórakoztató, érdek nélkül tetsző, könnyed időtöltésre adott lehetőséget a tévé szilveszteri műsora. Csak tessék, de ne így! Jó sorsa óvjon mindenkit attól, hogy magamagát, képességeit, népszerűségét, ebből adódó szerepét túlértékelje annál, amennyire erről minden kétséget kizáró bizonyítékkal rendelkezik. Ennek hiányában ugyanis könnyen eshet abba a hibába, amibe a Rádiókabaré szilveszteri műsorának alkotói bizony nyakig belepoty- tyantak. Nevezetesen, hogy még az év utolsó óráiban sem tudtak megszabadulni saját, személyes sérelmeiktől és azt igyekeztek sorskérdéssé nagyítani, a Folytatjuk címmel sugárzott 3 órás műsorban. Határozottan úgy tűnt, hogy ez az egyébként nagyszerű és tiszteletre méltó alkotógárda képtelen túllépni saját körén, belső nyűgjein, nyavajáin. Abban a tévhitben ringatják magukat, hogy az őket ért sérelmek mindennél fontosabbak ebben az országban és úgy fájnak nekünk, a tízmilliónak, mintha azok bennünket magunkat értek volna. A műsor hallgatójának legnagyobb meglepetésére most is (még mindig!), a médiaválság volt a poénpetárdák indítószerkezete, és arról szólt a gyakran indulatoktól sem mentes humor, hogy a Hatalom miért nem akarja engedni, hogy humorizáljanak vele vagy róla. Tudjuk mi hallgatók, hogy a vélemény-, ezen belül a sajtó-, vagy maradjunk a témánál, kabarészabadság szent dolog, de hogy a műsor döntő részében erről, illetve ennek lábbal tiprásáról halljunk ilyen-olyan formába öntött panaszáradatot, az egy kicsit sok. Legalábbis szilveszterkor, abban a három órában soknak tűnt. Pedig felvonult az összeállításban a kabaré színe- java, ám várva-várt számaikat alaposan lerontotta az a görcsös akarás, amivel jól be akartak olvasni azoknak, akikről ők tudják, hogy kik, mi a vétlen hallgatók viszont annál kevésbé. Igazán önfeledt szórakozást, szilveszterhez illő kikapcsolódást azok a percek szereztek, amelyekben nem akarták megváltani a médiahelyzetet, a politikai helyzetet és nem próbáltak szavazókat sem toborozni jó előre. Ilyen volt például a szokott színvonalán a szellemes Falugyűlés és Bródy János telitalálatnak mondható sanzonja. Ezzel szemben a más klasszisok valósággal belegabalyodtak sértettségük hálójába, és ennek megfelelően nem nagyon válogattak az eszközökben: csúfolód- tak, kigúnyoltak, oldalvágtak, ütötte-rúgtak övön felül és övön alul egyaránt. Őszintén sajnálhatjuk, kár volt. Legalább szilveszterkor megmutathatták volna, hogyan kell .»túllépni e mai kocsmán” ‘képességeikhez mért eleganciával, nagyvonalúan, profi módon.
