Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

1994. január 7., péntek MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL A holocaust 50. évfordulója emlékére Teller­nyilatkozat Washington (MTI) — Teller Ede, az Egyesült Ál­lamokban élő világhírű atomtudós nyilatkozatban adott hangot aggodalmának Zeley László leváltása mi­att. Kijelentette, hogy a Kossuth adó leváltott fő­szerkesztő-helyettesét sze­mélyes barátjának tekinti, aki a vele készített 1988-as interjújával még a kommu­nista rendszerben bátran ki­állt mellette. Emlékeztett arra is, hogy már november­ben, magyarországi tartóz­kodása idején, aggodalmá­nak adott hangot a rádióban és a televízióban történtek miatt. Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — A má­sodik világháborúban — ép­pen fél évszázada — hatszáz­ezer magyar állampolgársá­gú zsidót pusztítottak el a náci katonák, pontosan egy tizedét azoknak, akiket Eu­rópában a hitleri fegyverek kergettek a halálba. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége égi­sze alatt megalakult Magyar- országi Holocaust Emlékbi­zottság az évforduló alkalmá­ból, egy teljes éven át gyászis­tentiszteleteket, tudományos konferenciákat, művészeti be­mutatókat, történelmi megem­lékezéseket, kiállításokat, hangversenyeket rendez. Beer Iván, a bizottság el­nöke csütörtökön, a Budapesti Zsidó Hitközség székházában tartott sajtótájékoztatón el­mondta: a rendezvénysorozat első eseménye január 18-án lesz, ekkor a fővárosi gettó fel- szabadulásának 49. évfordu­lójára emlékeznek. Az idén április 15-én újra megnyitják a magyar zsidó múzeumot, április 17-én pedig központi gyászünnepséget rendeznek a Kozma utcai te­metőben. A fővárosi és a vidéki meg­emlékezések sorozatát 1995. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 50. évfor­dulóján, koszorúzással zár­ják. A Holocaust-bizottság elnö­ke beszédében kifejtette: az emberek egyre inkább megér­tik, hogy még csírájában sem tűrhető el a fasizmus, a meg­különböztetés, a származásra utaló kirekesztés, a vallási türelmetlenség, az előítéletek barbársága, a faji elkülöní­tés. Mert — mint mondta — mindezek a múlt megismét­lődéséhez vezethetnek. Zoltai Gusztáv, a hitközség ügyve­zető igazgatója szerint az em­lékezés, a magyarországi ho­locaust felidézése egyben egyetemes emberi tiltakozás is. „Örök memento a gyűlölet ellen.” Kijelentette: „1994 zsidó­sága nem a halálba vezényel­hetek, a megtizedelhetek, a megalázhatok közössége, mint ahogy a mai demokrati­kus Magyarország, némelyek durva, visszataszító igyeke­zete ellenére sem az az állam, amely elfordul született pol­gáraitól.” Állítsa össze a legjobb kombinációt Legyen akár kényelmes, akár megfontolt, akár mozgékony zásra is kerül, tehát szabadon eladható-vehető. Ideális középtávú befektetés. vesződni pénzének elhelyezésével, ráadásul a napi árfolyamok sem tartoznak kedvenc olvas­mányai .közé, akkor a Magyar Államkötvényeket éppen Önnek találták ki. Kedvező hozamú, ter­vezhető, fix vagy változó kamatozású, változó futamidőkkel (2-5 éves) havonta kibocsátásra ke­rülő értékpapírok. A futamidő alatt is szabadon eladhatók-vehetők, és természetesen visszafizeté­süket az állam garantálja. Egy család anyagi biztonságának megterem-té- séhez a családfőnek mindenre gondolnia kell. Szükség van hosszútávú megtakarításra, bizonyos célra félretett összegre és bármikor hoizáfér-hető tartalékra. Minderre egy befek­tetés nem nyújt megoldást, a Magyar Állampa­pírok azonban mtnden igényre választ kínálnak. Legyen akár mozgékony Időről-időre felszabaduló pénzeinek viszont aligha találhat kézenfekvőbb befektetést, mint o Lakossági Kincstárjegy. Ez a folyamatoson kap­ható, 1 éves futamidejű értékpapír kedvező ho­zamot kínál. Ráadásul már a 2. hónap után visszaváltható és akkor is kamatozikl Az állampapír a világ legbiztosabb befektetése. Érdemes végiggondolni, hogy Önnek melyik ép­pen a legjobb kombináció. Á Magyar Állampa­pírok között biztosan talál előnyös befektetési megoldást. Mi az állampapír? Az állampapírok különböző futamidejű (rövid-, közép- és hosszútávú), kedvező hozamot kínáló értékpapírok, melyek kamataira és visszafizeté­sére maga az állam vállal garanciát. Legyen akár megfontolt Ha On nem szeretné több évre lekötni pénzét, de 1 év még átlátható időtartam az Ön számára, akkor válassza a Kamatozó Kincstárjegyet. Ez 1 éves futamidejű, magas kamatozású, havonta ki­bocsátott értékpapír, amely tőzsdei forgalma­Mi a portfolio befektetés? Egy befektetésnél három fő szempontot kell figyelembe venni: a hozamot, a futamidőt és természetesen a biztonságot. Mindhárom egy­aránt fontos, hiszen együttesen határozzák meg a befektetés jellegét, funkcióját. Ahhoz, hogy a pénze a leghatékonyabban gyarapodjon, több­féle típusú - futamidejű, kamatozású - befekte­tésre van szükség. Ezt a különböző típusokból összeállított, ideális befektetési csomagot nevez­zük portfolig befektetésnek. A Magyar Állampapírok változatos befektetési le­hetőségeket nyújtanak Önnek, bármilyen időre és feltételekkel szeretné megtakarításait elhelyezni. És ami a legfontosabb, még a biztonságról sem kell lemondania. Legyen akár kényelmes Ha Önnek drága az ideje és nem szeretne sokat MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK Magyar ÁKomkőtnny Kamatozó tGnatárégy Lakossági tGnat&rjogy h*onM____________________SiESffiént változó) 1 *_______________________ ________________________ UjárataiMvisszayóMiató rm igon, névértékei Sadható igen, napi áifoiyomon igen, napi árfolyamon igen Tőzsdén forgalmazzák igen igen nem ÁHamiiog garatéit igen igen igen Helikopter, mentésre A Kelet-Magyarország ja­nuár 6-i számában megjelent Dr. Noviczki Miklós levele, melyben egyértelműen úgy foglal állást, hogy megyénk­nek nincs szüksége mentő- helikopterre. Azt hiszem, ennek eldön­tése nem ránk tartozik, de valóban nem ilyen egyszerű a probléma. Noviczki úr két tényezőt állít szembe egy­mással, a gazdaságosságot a szükségszerűséggel. Gazdaságosság. Valóban lehet, hogy nem gazdaságos a légi mentés. (A mentőhe­likopter egyébként nemcsak betegszállításra alkalmazan­dó, hanem a mentésre is — és talán ez utóbbi az elsőd­leges.) Országunkban nem 10 milliók, hanem milliárdok vesznek el a nem gazdasá­gos vállalkozásokban és más területeken. Ilyen alapon már önmagában a mentőau­tók üzemeltetése sem lenne gazdaságos. Ha így nézzük, ezek használatát is korlá­tozni kellene? Akkor valóban állítsuk szembe a két dolgot! Melyik ér többet? Ha pont az élet­mentést kívánjuk gazdasá­gossá tenni, akkor előbb „házunk táját” rendezzük, ahol nem az a fő kérdés, hogy élni vagy nem élni. Szükségesség. Ausztriá­ban még a mezőgazdasági földeken is állandóan jár­ható úthálózat van kiépítve. Nálunk? Nagyobb hóban, vagy esőzés után a sárban még terepjáró autóval is csak bravúrok sorozata útján lehet eljutni tanyákra vagy kisebb településekre. Az ott élő emberek nem érdemlik meg ugyanazt a gyors segít­séget, mint a városban la­kók? Továbbá (sajnos) el lehet képzelni olyan baleseteket, ahol igazán szükség van a légi mentés speciális előnye­ire. (Egyébként a decemberi balesetre kitérve, a repülés egyre jobban biztonságos a közúti közlekedéshez ké­pest.) Valahogy úgy érzem, hogy a mentőhelikopter elu­tasítása visszafejlődés lenne. Farkas Sándor Nyíregyháza Nagyvállalatok konszolidációja Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Több mint 7 milliárd forintba ke­rült az a válságkezelő prog­ram, amelyet tavaly június­ban indított a kormány és az ipari tárca. A fél évvel ez­előtti döntés értelmében az ipari válságkezelésen belül tizenkét plusz két hazai nagyvállalatot konszolidál­tak. Kérdés azonban, milyen hosszú távú eredménnyel járhat az egyedi válságkeze­lés. A kormány a program előkészítése során abból in­dult ki, hogy a Dunaferr, a Ganz Gépgyár, a Rába Rt., a Hungalu Rt., az Ikarus Rt., az MGM, a Nitrokémia, a Borsodchem Rt., a Nitro­génművek Rt., a BHG, a Híradástechnikai Vállalat, a Vilati, a Taurus Gumiipari Vállalat és az Üvegipari Mű­vek Pannonglas Rt. meg­mentése nemzetgazdasági érdek, hiszen ’92 elején e ti­zennégy vállalat összesen 83 ezer dolgozót alkalmazott. Vagyonuk — a nyilvántartá­sok szerint — több mint 146 milliárd forintra rúgott, s éves árbevételük 232 mil­liárd forint volt. Ezzel szem­ben hitel- és adósságállomá­nyuk 56,5 milliárd forintot tett ki, s ezen túl 20-30 mil- liárddal tartoztak szállítóik­nak is. Nehezítette a cégek helyzetét, hogy több eseté­ben az adósságok megha­ladták a vállalat könyv sze­rinti értékét, s hiteltartozá­saik döntő része rövid lejára­tú, magas kamatterhű keres­kedelmi banki hitel volt. A keleti piacaikat jórészt el­vesztő vállalatok terhei szin­te hónapról hónapra nőttek, s félő volt, hogy hamarosan ezek is csődöt jelentenek. A kormány azonban úgy vélte, semmiképpen sem szabad magukra hagyni e stratégiai fontosságú cégeket, s meg kell menteni a szakmakultú­rák fellegvárait. Ennek je­gyében fogadta el végül is a parlament azt az előterjesz­tést, amelynek alapján mil­liárdos értékű tartozásokat engedtek el és adósságokat ütemeztek át. Ezen túlmenő­en 5 milliárd forint tartozást részvényekké konvertáltak. Az azóta eltelt időben ki­derült, több konszolidált vál­lalatnak is jó esélye van a talpon maradásra: így példá­ul a Rábának, a Ganz Gép­gyárnak, a Borsodchemnek, az Ikarusnak és a szerb em­bargó ellenére a Dunaferr- nek is. Nehéz helyzetbe ke­rült viszont a Hungalu és a Vilati, s ma még kétséges, hogy merre billen a mérleg nyelve például az MGM ese­tében. Jelentős eredmény­ként könyvelhető el a válla­latok többségének fennma­radása azért is, mert tavaly az ipari export durván 20 százaléka e cégektől szár­mazott. Ami a jövőt illeti: a szakértők ebben az évben további javulásukat remélik, s úgy vélik, ha jelentős, mintegy 30-35 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre, akkor nyereségük el­érheti a 6 milliárd forintot is. A sokat vitatott, független szakértők szerint a szocia­lista érában megszokott, nem piaci alapokon nyugvó egyedi válságkezelés azon­ban még nem ért véget. A hi­tel- és adóskonszolidáció most folytatódó második fordulójába több ipari és élelmiszeripari vállalat is bekerülhet. A konszolidáció összköltségei elérhetik a 350 milliárd forintot. Többen azonban úgy vélik, ez a fajta megoldás komoly veszélye­ket rejt magában. Többek kö­zött nem egyértelmű, hogy egy-egy cég milyen alapon kerül konszolidálásra, más­részt nincs garancia arra, hogy a feljavítása nem kido­bott pénz. Félő az is, hogy politikai és foglalkoztatási megfontolásokból nem lehet álljt parancsolni a rengetegbe kerülő mentőakcióknak, s a kormány és a költségvetés számlájára újabb és újabb konszolidációs programokat indítanak. Eközben pedig a jól működtethető vállalatré­szeket kimentik az állami kontroll alól. ÜK * I m 1 •w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom