Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

Kormányszerepre készülnek Programalkotó küldöttgyűlésen elfogadták az SZDSZ választási téziseit Az SZDSZ-küldöttgyűlés résztvevői Nagy Gábor (ISB) felvétele Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Elfogad­tunk egy olyan választási programot, amellyel nyu­godtan léphetünk a válasz­tópolgárok elé, amely kiutat mutat az ország számára a jelenlegi helyzetből, amely választ ad az embereket fog­lalkoztató kérdésekre, amely lehetőséget teremt arra, hogy rendezzük az ügyeket ebben az országban — hall­hattuk Kuncze Gábornak, a párt miniszterelnök-jelölt­jének záróbeszédjében va­sárnap, a Szabad Demok­raták Szövetsége háromna­pos országos küldöttgyűlé­sének befejező napján. A Budapest Kongresszusi Központban tartott eseményen Kuncze Gábor leszögezte: már jó ideje tapasztalja, hogy nő az érdeklődés az SZDSZ iránt. A program ismertetését tovább kell folytatniuk, hogy minden­ki meggyőződhessen arról: az SZDSZ ígéretei igenis bevált­hatók. Megrázkódtatások nél­kül, úgy kell változtatni az or­szág helyzetén, hogy közben biztonságérzetünk is fokozód­jon. Az SZDSZ vonzó prog­Kontroll Nyíregyháza (KM - T. K.) — Vasárnap ért véget a nyíregyházi városi műve­lődési központban szerve­zett négynapos agykont- roll-tanfolyam, amelyet dr. Dómján László belgyó­gyász és reumatológus szakorvos, az orvostudo­mányok kandidátusa, az agykontroll-módszer hazai elteijesztője és legneve­sebb oktatója vezetett. Irá­nyításával több mint 400- an ismerkedtek meg a testi-lelki jó közérzetet nyújtó relaxálás fontossá­gával. Óriási érdeklődés előzte meg a tanfolyamot. A legkülönbözőbb foglal­kozású és életkorú embe­rek azért tanultak, hogy kreatívabbak, egészsége­sebbek legyenek. rammal kíván a választók elé lépni, s tartózkodni fog a ne­gatív kampánytól. A Szabad Demokraták Szövetsége há­romnapos országos küldött- gyűlésén elkészült a párt vá­lasztási programja. Pénteken és szombaton 14 szekcióban folytak a viták, s végül a plenáris ülés nagy többséggel (csak néhány tartózkodással) elfogadta a programot. Mosonmagyaróvár (MTI) — Heves vitákat kiváltó fórum­mal kezdődött vasárnap Mo­sonmagyaróváron az MDF Országgyűlési Képviselőcso­portja kihelyezett elnökségi ülésének programja. Az ön- kormányzati és igazságtételi szekcióban az 1956-os sortűz helyi áldozatainak hozzátar­tozói kemény szavakkal köve­telték a bűnösök bíróság elé állítását. A rendezvényen Kó­nya Imre belügyminiszter mondott bevezető beszédet. — Stabilitás nélkül nincs felemelkedés — hangoztatta —, a stabilitás egyik feltétele pedig a közbiztonság, amely­nek a fenntartásához erős rendőrségre van szükség. A belügyminiszter a szervezett, valamint a gazdasági bűnözés A záró sajtótájékoztatón Pe­tő Iván így foglalta össze a há­rom napot: egy kormányzásra készülő visszfogott, konszoli­dált, európai párt küldöttgyű­lése volt ez. A pártelnök sze­rint egy egységes egészet megjelenítő program született. Az SZDSZ — akárcsak 1989- ben —, most is első volt a pár­tok sorában, amelyik a válasz­tók elé lépett teljes programjá­elleni harcot tartja a rendőrség kiemelkedően fontos feladatá­nak. Bejelentette, hogy a kor­mányzati tartalékösszegből 2 milliárd forintot különítettek el a rendőrök fizetésemelésé­re. Balsai István igazságügy­miniszter egyebek között arról szólt: Nem fordíthatjuk ar­cunkat hitelesen a jövő felé addig, amíg alkotmányos vá­laszt nem adunk 50 év dik­tatúrájának jogfosztó töme­ges cselekményeire. Sikerként említette, hogy a kormány és a Parlament nagyon sok aka­dályt leküzdve végül is megal­kotta azt az igazságtételi tör­vényt. A privatizációval és az ér­dekvédelemmel foglalkozó ta­nácskozáson Szabó Tamás mi­val. A 176 országgyűlési kép­viselői körzetből 169-ben már bemutatták jelöltjeiket. Pető fontosnak tartotta ki­emelni, hogy a határon túli magyar szervezetek magas szinten képviseltették magu­kat az eseményen. Az SZDSZ a szomszédos országok min­den demokratikus pártjával tö­rekszik a párbeszédre. A to­vábbi külföldi vendégek sorá­ból a pártelnök Otto von Lambsdorffot, a Liberális In- temacionálé elnökét emelte ki, aki fontos beszédet mondott el Budapesten. A választás utáni kormány­koalíciós lehetőségekkel kap­csolatban a legkonkrétabban Pető Iván fogalmazott szom­bati beszédében: Az egyik leg­fontosabb célnak a mai kor­mánykoalíció leváltását te­kintjük. E pártokon belül ki­sebbségben vannak az olyan törekvések, amelyekkel elkép­zelhető volna közös nevezőt találnunk. Az MSZP-vel kap­csolatban pedig szeretném világossá tenni: az SZDSZ- nek esze ágában sincsen az MSZP választási sikerét, kor- mányrakerülését kívánni. Az MSZP politikai, választási el­lenfele az SZDSZ-nek, akit le kell győzni. niszter azt hangsúlyozta: Ma­gyarországon nő az ipari ter­melés, és csökken az infláció mértéke. A külföldi befektetők értékelik hazánk gazdasági és politikai stabilitását. Szerinte a volt kommunista országok kö­zül Magyarországnak, Cseh­ország és Lengyelország je­lentett versenytársat a külföldi tőkebevonás tekintetében. Kulin Ferenc frakcióvezető elmondta: megítélésük szerint a választásokig hátralévő hó­napokban 20-30 törvény szü­lethet meg, közülük kiemelke­dően fontos a rendőrségi, az ügyészségi és a médiatörvény. A szekcióüléseket követően az elnökség tagjai megkoszorúz­ták az 1956-os mosonmagya­róvári sortűz áldozatainak em­lékművét. (MTI) Értékelik hazánk stabilitását MDF-képviselőcsoport ülése Mosonmagyaróváron Emelünk, nem várunk, tervezünk Meg lehet egyezni a pedagógusokkal • Nyíregyháza vállalja az anyagi terhet Nyíregyháza — Nagy érdek­lődéssel olvastam a Kelet- Magyarország 1994. január 26-ai számában a Sánta Já­nos által írott cikket, ame­lyik a közalkalmazotti bér­emeléssel foglalkozik, első­sorban megyénkre vonatko­zóan. Osztom azt a véleményét, hogy — az egészségügyi dol­gozókat kivéve — a többi köz- alkalmazott és ezen belül is el­sősorban a pedagógusok úgy érzik, elbántak velük. Gondo­lom, azt is meg kell vizsgálni, kik és hogyan tették ezt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt az Országgyű­lés, míg a végrehajtásáról ki­adott rendeletet a kormány módosította 1993. december 19-ei hatállyal. Ennek követ­keztében kellett új besorolá­sokat készíteni, amely elsősor­ban a pedagógusokat érintette hátrányosan. A bonyodalmat az „F” fize­tési osztályba sorolás okozza. Ebbe a fizetési osztályba soro­lás kötelezően és lehetséges módon történhet (a városban 385 kötelező „F” és 1604 le­hetséges „F” besorolás volt). A kormány csak a kötele­zően az F-be soroltak béréhez ad támogatást. A lehetséges „F”-et teljes egészében az ön- kormányzatoknak kell finan­szírozni (ez városunkban 306 millió Ft-ot jelentene). Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1994. évi költségvetésének novem­beri koncepciójában betervez­te ezt az összeget, ami az 1993. szeptember 30-ig történt besorolások finanszírozásához az önkormányzatra eső rész volt, s azt a közgyűlés el is fo­gadta. Ezek után történtek de­cember 19-én a már fentebb említett módosítások, s válto­zott meg az „F” támogatási módja. Természetesen ez új helyze­tet teremtett. Nyíregyháza ön- kormányzata ma is vállalja azt az anyagi terhet, amit a kötele­ző közalkalmazotti béremelés ró rá, illetve a január 31-ei közgyűlés mondja ki a végső döntést. Az előkészítés során folya­matos az egyeztetés a Költ­ségvetési Intézmények Érdek­egyeztető Tanácsával, ahol a lehetséges „F”-be történő be­sorolás mértékéről folyik első­sorban a kompromisszumos megoldás keresése. Tehát nem kivárásról van szó, hanem an­nak minél jobb előkészítésé­ről, hogy a január 31-ei köz­gyűlésen olyan döntés szüles­sen, amelyik mindenki számá­ra a legelfogadhatóbb. A cikkben szó van a pedagó­gusok bérbeállásáról, amiből nem derül ki a viszonyítási alap (ugyanis többféleképpen lehet számolni). Az összes közalkalmazott bérbeállása (tehát nem csak a pedagógu­soké) az 1993. szeptember 30- ai besorolásokhoz viszonyítva 66 százalék. Ennél többet mond az alapbérek átlaga, amely az óvodáknál 17 926 Ft, alapfokú oktatási intézmé­nyeknél 20 225 Ft és a közép­fokú intézmények esetében 24 529 Ft. A súlyozottan szá­mított átlag alapbér 21 266 Ft. Ha csak a kötelező besoro­láshoz adja meg a támogatást a közgyűlés, akkor az alapbérek 28 százalékkal emelkednek. Minden további támogatás megszavazása újabb béreme­lést jelent. Megjegyezni kívánom, hogy ha összehasonlítjuk a 29 éve dolgozó pedagógus és köztisztviselő bértáblázat sze­rinti elérhető fizetést, akkor az „F” fizetési osztályba sorolt pedagógus 41 600 Ft bért kap. Hivatalunknál az átlag alapbér 24 973 Ft. A költségvetésben 28 százalékos béremelés van tervezve, s ez akkor sem fog növekedni, ha a pedagógusok bére ennél nagyobb mértékben emelkedik. Városunkban az a gyakorlat alakult ki, hogy a hivatali dol­gozók béremelése és más egyéb juttatások (13. havi bér, ruhapénz, étkezési támogatás) biztosítása csak akkor lehet­séges, ha ez a közalkalmazot­taknál is megvalósítható. Békési Elemér a Polgármesteri Hivatal Humán Iroda helyettes vezetője, szakszervezeti titkár Bosszúság csomagban Páll Géza-jL -r-em rendített meg a f\l napokbanfelröppen- i Y tett hír, amely arról szól, hogy megalakult a ha­zai csomagküldő-szolgálat­tal foglalkozó cégek egyesü­lése. Saját jól felfogott üzleti érdekükben határoztak így az érintett cégek, hogy meg­kíséreljék visszaszerezni a vásárlók megcsappant bi­zalmát. Számos esetben ugyanis nem a megrendelt árucikk, vagy nem az a mi­nőség, nem az a méret érke­zett a vevő címére, s ebből igen sok vita, bonyodalom származott. Azaz csak szár­mazott volna, mert az esetek egy részében nem volt kivel vitázni, némelykor válasz sem érkezett a reklamációk­ra, olykor pedig az derült ki, a vásárlóval a bolondját járatják, a vétkes cég meg­szűnt, vagy be sem jegyezték. Egyszerűen szólva, a tér­képen nem található. Futha­tott az ember a pénze után. Ezután nem így lesz, hangzott el az üzleti hitelü­ket, etikájukat védeni szándékozó távkereskedők egyesülésének megalakulá­sakor. Azt várjuk, hogy kiszűrjék a kóklereket, a vásárlók becsapására spe­kulálókat, szigorú eljárá­sokat kezdeményezzenek velük szemben. Tisztában vagyunk persze Bejegyezték... ... az Első Amerikai Kórház vegyes vállalatot, amely Szentendrén készül nyugati típusú klinikát építeni. (F) Szenzációs... ...eredményt ért el el Surá- nyi Péter, az Autó2 autós szaklap főszerkesztője, a Japánban tizedik alkalom­mal megrendezett Mazda Photo Contest 94 nemzet­közi fotópályázaton, mely­re 82 országból 11 ezer képet küldtek be. A magyar szerző a napokban kapta meg az ezüstérmet. (R) Fontolóra... ...veszi a Deutsche Bank, hogy a hatóságok engedé­lyével fiókirodát nyisson azzal is, hogy az egyesülés nem egyfajta szakmai bíró­ság, nincsenek anyagi, jogi lehetőségeik büntetések ki­szabására, csupán a cso­magküldő-szolgálat presz­tízsét szeretnék helyreállí­tani. A róluk szóló hír nem nyugtatott meg. Tiszteletre méltó, hogy az egyesülés őrködni kíván a kereskedel­mi etika írott és íratlan nor­máinak betartása fölött, de legfeljebb annyit tehet, hogy a vétkest kizárja a so­raiból. Ezzel a vásárló alig­ha lesz védettebb, mert at­tól, hogy a kalandorkodó céget kizárják a szakmai egyesülésből, még küldöz­heti ezer számra a csábító ajánlatokat, s a vásárló to­vábbra sem fogja megtudni, korrekt, tisztességes céggel van dolga, vagy kóklerek­kel. Csak amikor már beug­rott az üzletbe... S mi van azokkal, amelyek nem is kívánnak tagjai lenni az egyesülésnek? Valószínű, továbbra is csak magunkra hagyatkoz­hatunk, kiszolgáltatott vá­sárlók maradunk, akiket nem nehéz becsapni, s fut­hatunk a pénzünk után. Legfeljebb pereskedhetünk, ha van kivel és van elegen­dő pénzünk a peres eljárás­hoz. Merthogy annak a költségeit is jócskán meg­emelték. így aztán perben, haragban maradhatunk — önmagunkkal. Budapesten, vagy egy ma­gyar bankban szerezzen ré­szesedést. (F) Jelentősen... ...növekedtek a lakosság összmegtakarításai 1993- ban: a növekedés pontosan 212,1 milliárd forint — derült ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes jelentéséből. <F> Megmentették... ...a barlangban megsérült fiút: a barlangi mentők Adamko Péter és 25 társa, valamint a tűzoltók segít­ségével a felszínre hozták azt a 13 éves fiút, aki a Komárom megyei Kesztölc fölötti Legénybarlangban szenvedett balesetet. (MTI) Centrum-privatizáció Budapest (MTI) — Csak­nem négy évi előkészület után befejeződött a Cent­rumhálózat privatizációja. Az MRP-szervezet vasár­napi alakuló ülésén Brück­ner István, a társaság vezér- igazgatója elmondta: 4000 dolgozó kapta meg a rész­vények 51 százalékát, 2,5 milliárd forint értékben. Röviden ismertette a pri­vatizáció eddigi folyamatát, amelynek során 17 ország 71 nagyvállalatának küld­ték meg a vételi ajánlatot, illetve a cég gazdasági és pénzügyi „látletetét”. Vé­gül ez év január 12-én szü­letett meg a döntés, amely­nek értelmében a vagyon 51 százaléka részvény for­májában a dolgozók tulaj­donába kerül. Felhívta a figyelmet, hogy a vagyont a tulaj­donosoknak megtartani és gyarapítani kell, s hogy ezt elérjék, meg kell felelniük az igencsak szigorú köve­telményeknek. Az MRP és a vezetőkből alakult kft., az MBO 1,3 milliárd forint E-hitelt vesz fel a részvények megvásár­lására, a fennmaradó össze­get készpénzért, illetve kár­pótlási jeggyel elégítik ki. A hitel futamideje 15 év, a türelmi idő 3 esztendő, eza­latt csak a kamatokat kell fizetni, ami jelenleg 7 szá­zalék. A hitel fennállása alatt a részvényeket nem le­het elidegeníteni, s az osz­talékot a hitel törlesztésére kell fordítani a bank előírá­sai szerint. További szigo­rításként a hitelt folyósító bank körülbelül 2 milliárd forint értékben ingatlanjel­zálogot kér, amire fedezetül a Centrum Áruházak épüle­tei szolgálnak. A Centrum MRP és az Állami Vagyonügynökség néhány héten belül megköti az adásvételi szerződést. »994.január3...hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom