Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
1994. január 24., hétfő KULTÚRA Egy szibériai nép Révay Valéria Nyíregyháza (KM) — A Duna Tévében láthattunk dokumentumfilmet a napokban Nganaszan, egy szibériai nép címmel egy igen kis lélekszámú népcsoportról. A nép neve talán még azok számára is ismeretlenül cseng, akik egyébként tisztában vannak a magyar nyelv közeli és távoli, kisebb vagy nagyobb népességet számláló rokon népeivel. A ngana- szánok azonban a finnugor népektől K. e. a IV. évezredben elvált távoli rokonként az uráli nyelvcsalád keleti ágát képviselő szamojédok egyik kicsiny csoportját alkotják. Őseik tehát mintegy hatezer évvel ezelőtt közös nyelvet beszéltek a mai magyarok, finnek és észtek őseivel. Lakóhelyük pedig a távoli Szibéria egyik legtávolabbi zugában, a Tajmir félszigeten van. A film készítői szerint ma már csupán 600-an vannak. Az Északi sarkkörtől 600 km-re északra, a zord éghajlatú, zuzmós, mohás tundravidéken élnek, ahol télen a mínusz 65 fokos hideg is előfordulhat, s hat hónapon át napot sem látnak. A nyár rendkívül rövid, amikor a mélyen befagyott talaj felső rétege felenged, s ilyenkor sártengerré válik az egész környék. E filmben egy svéd forgatócsoport jóvoltából bepillanthattunk mindennapi életükbe. Fő megélhetési forrásuk a halászat és a vadászat. Az európai szemlélő számára kietlennek tűnő tundra a törpenyírek, a sarkvidéki gombák és számtalan — számunkra ismeretlen — virág földje. Az emberek azonban még nyáron is csuklyás kabátot viselnek a rengeteg szúnyog ellen, melyek ezen a távoli, északi vidéken óriásira nőnek. A nganaszanok fő megélhetési forrása a réntartás. Korábban állandóan követték a rének vándorlását, ma részben letelepedett életmódot folytatnak, de gerenda vagy lábon álló téglaházaik udvarában még ma is ott áll a sátor, a vándorlás egyik legfontosabb kelléke. A nganaszánok között mind a mai napig a Sámán örvend a legnagyobb tekintélynek, hisz a kereszténységet sohasem vették fel. Néhány évvel ezelőtt a volt Szovjetunió területén élő kis finnugor népekhez még az a néhány szakember sem juthatott el, aki igazán szakavatott kutatója volt e nyelveknek. A világtól elzárt távoli rokon népek életéről a múlt században ott járt magyar és finn utazók és nyelvészek leírása és beszámolója alapján lehetett némi fogalmunk. A Szovjetunió összeomlása után azonban még a távoli és titokzatos Szibéria is elérhetővé vált a kutatók és forgatócsoportok részére. Az első híradások megdöbbentőek voltak, hiszen egyre arról szóltak, hogy a néhány ezres lélekszámú rokonaink körében a fiatalok már alig beszélik a nyelvet. Ez persze nem is csoda, hisz sokan már kisiskolás korukban elkerültek a szülői háztól egy távoli városi kollégiumba, ahol jó esetben tantárgyként, de sohasem tanítási nyelvként szerepelt egyre kevesebbek által beszélt anyanyelvűk. Pedig a 600 fős nganaszánok között is akadt egy lelkes tanító, aki még most sem tartja késeinek az írott nyelv megteremtését, annak ellenére, hogy közvetlen környezete sem támogatja maradéktalanul e munkájában. A svédek által készített dokumentumfilm láttán talán néhány magyar nézőben is felébredt a tenni akarás. Ösztöndíjakkal, tapasztalatok átadásával kellene segítenünk távoli rokonainkat nyelvük és kultúrájuk megőrzésében. Kortárs szerzők... ...műveit hallgathatják meg az érekdeklődők a Mini Fesztiválon január 28-30. között a Pesti Vigadóban. (MTI) Bécsben is... ...megemlékeznek a magyar kultúra napjáról: kiállításokkal, koncertekkel, színházi programmal. (MTI) A könyvhétre... ...és a Szép Magyar Könyv versenyre a könyvkiadók február 20-áig nevezhetik kiadványaikat. (MTI) Cigánymű vészeket... ...tüntettek ki: a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta a megyénkből származó Bangó Margit cigánydalénekes. (MTI) Száz grafikát... ...tartalmaz Péli Tamás festőművész, MSZP ország- gyűlési képviselő most bemutatott albuma. (MTI) Diákírók, -költők Szombathely (MTI) — Az idén is megrendezik a diákírók és diákköltők országos találkozóját, a tavaszi szünetben Sárváron. A helyi Tinódi gimnázium, a város polgármesteri hivatala és az írók Szakszervezete ez alkalommal is pályázatot hirdet az ország valameny- nyi középiskolása részére műfaji és tartalmi megkötés nélkül. A versenyen vers, próza, irodalmi tanulmány és műfordítás kategóriákban pályázhatnak a fiatalok. A pályázatokat február 15-ig az írók Szakszervezete címére — 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. — postán lehet elküldeni. A bírálóbizottság által kiválasztott művek szerzőit meghívják az évtizedes hagyományú Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójára. A díj kiosztására a találkozón kerül sor. Hagyományőrző népművészek A Tarpai Népzenei Együttes példamutatóan ápolja a népi értékeket Erdős Jenő Tarpa — „Nálunk még 300 éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóban. Azóta a vár romba dőlt... A dalt abbahagyta. A kunyhó hű maradt, megőrizte a kincs értékesebb felét. A falu most búcsúzik a régi hagyománytól. A fiatalsága már nem veszi át. Rajtunk a sor. A mi dolgunk átvenni tőle, és tovább ápolni. A tűznek nem szabad kialudni” — vallotta Kodály. Ha van múltja, gazdag öröksége egy-egy településünknek, nos ez Tarpáról igazán elmondható. Esze Tamás kuruc brigadéros, tarpai jobbágy egyik kezdeményezője volt a Rákóczi vezette szabadság- harcnak. Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az antifasiszta magatartása miatt mártírhalált halt volt országgyűlési képviselőjüket — kívánságára — itt helyezték örök nyugalomba. Citera és népdal De témánkra térve megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk Tarpára a népzenei hagyományőrzés terén is. Gyermek-, ifjúsági és felnőtt citerazenekara mellett felnőtt népdalköre is van. Mindezek alapján megérdemelten kapták meg már negyedik éve a népzenei együttesek megyei bemutatójának rendezési jogát. E megbízatásukat példamutatóan teljesítik is Szabó Lászlónak, a művelődési ház fáradhatatlan igazgatójának irányításával. Legnagyobb sikereiket az 1971-ben alakult népdalkörből — vezetője Kocsis József tanár és a cite- razenekarból — vezetője Szabó László — alakult népzenei együttessel érték és érik el. Korábban a helyi áfész és tsz volt, jelenleg a helyi önkormányzat a támogatójuk. Cserekapcsolatok Hetenként egy este próbálnak, s ezeken a tagság 90 százaléka (!) jelen van. Rendszeresen közreműködnek a helybeli ünnepségeken. Állandó résztvevői a megyei népzenei fesztiváloknak, a nyíregyházi múzeumfalu hagyományos nép- művészeti rendezvényeinek, bemutatókon voltak az ország számos helyén, a fővárosban a mezőgazdasági és a néprajzi múzeumban. Nyolc alkalommal jártak — cserekapcsolat keretében — Kárpát-Ukrajna magyar lakta településein, megbecsülést szerezve együttesüknek, községüknek, megyénknek, s a magyar kultúra még élő hagyományainak. A minősítő rendezvényekbe mindig beneveznek. Jelenleg is a legmagasabb: „arany” minősítéssel rendelkeznek. Az amatőr művészeti együttesek legmagasabb kitüntetéseivel ismerték el eddigi kiemelkedő munkájukat. Az áfész és a tsz már három éve nem tud támogatást nyújtani az együttesnek. így az önkormányzat lehetőség szerinti szerényebb gondoskodásával kell beérniük abban a reményben, hogy ez huzamosabb időn át nem akadályozza működésüket. (Ruhák beszerzése, utaztatás, stb.) Baráti közösség Addig is a megerősödött baráti közösség segíti az együttes fennmaradását: közös névnapok, kirándulások rendezésével és az őszinte barátság sok-sok kisebb-nagyobb figyelmességeivel erősítve a megmaradás szálait. S ne feledjük, közeledik az együttes alakulásának 25. évfordulója. Ez is újabb erőt ad a példásan szép munkához. Mert „... a tűznek nem szabad kialudni...” Koncert a Kodály iskolában Babka József Nyíregyháza — A Kodály Zoltán Általános Iskola évek óta külön bérletes hangversenysorozatot rendez nagy sikerrel az intézmény felső tagozatos növendékei és a növendékek szülei részére. Ez évben az első hangversenyt a Banchieri énekegyüttes adta, míg a másodikat Gyöngyössy Zoltán Liszt-díjas fuvolaművész és Kemenes András zongoraművész. A koncert első felében Bach művek hangzottak el. J. S. Bach: A-dúr fuvola-zongora szonátája, Bach fiának Emanuel Bachnak Rondója zongorán, majd az f-moll zongoraverseny a-mollba átírt fuvola-zongora változata. A két művész interpetációját rendkívül nagy szakmai elismerés övezte. Játékuk fő erénye volt Bach zenéjének korszerű tolmácsolása. A modem hangszerek adta technikai és hangzási lehetőségeket mindketten teljesen kihasználták. Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész egyéni, speciális légzéstechnikájával gondtalanul szólaltatta meg mind a díszítésekkel átszőtt széles dallamíveket, mind a gyors tételek pergő témáit. Kemenes András felszabadult zongorajátékában megcsodálhattuk rendkívül differenciált bülentéskultúrá- ját. Játékában minden szólam önálló életet élt. Külön figyelemre méltó volt bal kezének szólamvezetése, melyre egész játékuk felépült. A program másik részében élő előadásban oly ritkán hallható Schubert- mű a Variációk az Elszáradt virágok című dal témájára hangzott el. Ez az igen hosszú, romantikus mű különleges technikai problémák elé állítja az előadókat, ezen felülemelkedve rendkívülit produkáltak. Gyöngyössy Zoltán nem csak kiváló hangszeres művész, de igen jó pedagógus is. Már harmadik alkalommal vállalt a zeneiskolában több órás bemutató-tanítást a megye fuvolatanárai részére nyíregyházi növendékekkel, nagy elismerés mellett. A Kodály Zoltán általános iskola következő bérleti hangversenyét Gödény Márta, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongoraszakos hallgatója adja, aki egykor Nyíregyházán tanult a Kodály iskolában és a zeneiskolában. Az 1983-ban Nyíregyházán rendezett III. Országos Zeneiskolai Zongoraversenyen nyújtott teljesítményével hívta fel magára a figyelmet és került Budapestre. Színházi műsorok Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban ezen a héten a következő műsorral várják a közönséget: A nagyszínpadon a Pippin című musikel január 24-én a Széchenyi, 25-én a Szigligeti bérletben kerül színre, valamint' 26-án a Bem bérletben, ez utóbbi délután 2 órakor. Ugyancsak a nagyszínpadon aratott fergeteges sikert a kacagtató fordulatokban bővelkedő bohózat, amit Nóti Károly műve alapján állítottak színpadra: ez a Nyitott ablak, amely a Móricz bérletben január 29-én szerepel a programban. A kamaraszínházban a Tangó 24-én az Ady B., 25-én az Ady E. bérletben következik, mindkét előadás este 6-kor kezdődik. Január 26- án és 27-én bérletszüneti előadások lesznek a kamaraszínházban, ahol a Milton életéről szóló Itt a vége, pedig milyen unalmas napnak indult című darabot tűzik műsorra. Gyermekeknek ajánlják a színtársulat legújabb produkcióját, a Mumus című mesemuzikelt, amelyet az Ügyifogyi bérletben január 27-én délután 2-kor adnak elő. A másik gyermekdarab, A sanda bohóc legközelebb január 28-án délután 2 órakor a nagyszínpadon látható, az előadásra a Vécsey-bérlet érvényes. A Nyíregyházi Művészkörben 30-án, vasárnap délután 4-kor kezdődik az első rendezvény. Korányi Frigyes személyes tárgyai a nagykállói Korányi Emlékházban Harasztosi Pál felvétele A Tarpai Népzenei Együttes Szabó László felvétele
