Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök Ismét tárgyalják a minimálbért Kampányt szerveznek a munkáltatók ellen, ha nem sikerül megegyezni Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — Továbbra sem tudtak megállapodni az idei minimálbérről az Érdek­egyeztető Tanács bér- és mun­kaügyi bizottságának szerdai ülésén a tárgyaló felek, vagyis a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői. A Munkaügyi Minisztériumban tartott megbeszélés kudarcba fulladását lehetett sejteni, hi­szen a munkaadók már előre kérték a tárgyalás elhalasztá­sát. Mint ismeretes, tavaly októ­berben a munkavállalói oldal 11 ezer forintos minimálbért javasolt 1994. január 1-jétől, a munkaadók viszont 9600 fo­rintot tekintettek tárgyalási alapnak. A tavalyi megbeszé­léseken jottányit sem sikerült közelíteni az álláspontokat, így ma már elképzelhetetlen­nek látszik, hogy a felemelt minimálbért az év első napjá­tól be lehessen vezetni. A munkaadók a mostani ülésen arra hivatkoztak, hogy még nem tudtak egységes álláspon­tot kialakítani az ügyben, vala­mint nem látják biztosítottnak a béremelés fedezetét. Erre ak­kor látnak esélyt, ha sikerül megegyezniük a kormánnyal. A munkavállalók képviselői a megegyezés szándékos halo­gatásának tartják a munka­adók magatartását, és bejelen­tették: a megállapodás kikény­szerítésére kampányt szervez­nek, azonnali kétoldalú tár­gyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal, valamint feltár­ják „a hazai bérpolitikában ta­pasztalható ellentmondáso­kat”. Álláspontjuk szerint elfo­gadhatatlan a béremelés fede­zetének hiányára hivatkozni, hiszen — számításaik szerint — pénzigényük alatta marad az összes bértömeg egy szá­zalékának, amely könnyedén előteremthető a munkáltatói hozzájárulás tervezett csök­kentése révén fennmaradó összegből. A kormányzati oldal képvi­selői bejelentették: a kabinet­nek érdeke a megállapodás, ezért ha a következő tárgyalási fordulón, azaz január 28-án sem jutnak egyezségre az érin­tettek, akkor kétoldalú mini­málbér-tárgyalásokba kezde­nek a többségi állami részvé­telű szakágak érdekképviseleti szervezeteivel. Májusban megkezdik a terjesztést Az idén már nem lesznek gondok a tankönyvellátás és -forgalmazás területén Budapest (ISB - D. Á.) — Az iskolai tankönyvek idei ter­jesztéséről hallhattunk sok reményteli újdonságot a PI- ÉRT-TANÉRT Kft. szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A cég ugyan a tankönyv- és taneszközértékesítés területén csak Budapest környéki re­gionális feladatokat lát el, de azok az elvek, amelyeket ér­vényre juttat, már a kelet-ma­gyarországi térséget is húsba­vágóan érintik. Az ígéretek szerint ugyanis 1994-ben már tényleg nem lesznek gondok a tankönyvel­látás, illetve -terjesztés terüle­tén, ugyanis az iskoláknak a rendeléseket már ez év elején le kell adniuk. így gyakorlati­lag lebonyolítható, hogy má­jusra, vagy legalábbis az isko­lai év végére a tanintézetekben legyen a könyvek jó része. Ja­nuár 7-én Budapesten már postázták a rendelőlapokat (azaz a bejegyzett tankönyvek listáját) az iskoláknak, így csak azokon múlik, hogy idő­ben válaszolnak-e. Ráadásul azon intézmények, amelyek határidőn belül küldik vissza rendelésüket, minden tekintet­ben előnyt élveznek a többiek­abban, hogy hamarabb küldjék el a megrendeléseiket. A PI- ÉRT-TANÉRT már megkö­tötte megállapodását a Nem­zeti Tankönyvkiadóval, s ké­szül arra, hogy a további 52 tankönyvkiadással foglalkozó kisebb céggel is hasonló szer­ződéses viszonyba kerüljön. Szeptemberben már ezekből tanulnak ISB-Nagy Gábor felvétele kel szemben. Az új terjesztési mód lényege tehát, hogy az igények felől közelít A ter­jesztők az igényeket a kiadók­hoz továbbítják, s a nyomdák ezt követően már biztos ada­tok tudatában vállalkoznak a példányszámok teljesítésére. Mivel a kiadóknak jelen pil­lanatban hitelt kell felvenniük a tankönyvek megjelentetésé­re, azáltal, hogy hamarabb sor kerül a könyv értékesítésére, a hitelkamatok vonatkozásában megtakarítás jelentkezhet. En­nek a haszonnak a „továbbgör­getésével” a kiadók érdekeltté kívánják tenni az iskolákat is Határvadász századok alakulnak Tóth Kornélia Nyírbátor (KM) — Folytató­dott az elmúlt években ta­pasztalható migráció — hal­lottuk a tegnapi sajtótájé­koztatón. Most már lefutott a Romániából érkező hul­lám, viszont 45 ország állam­polgárai akartak jogellene­sen bejutni hazánkba a Be­rettyótól Záhonyig terjedő, 306 kilométeres szakaszon. Ukrán, török, bangladesi, Sri Lanka-i, de még Fekete- Afrikából is számos nép fia kereste mifelénk a Kánaán­ba vezető utat. Mint az igazgató és két helyet­tese, Dóka Ferenc alezredes, rendészeti igazgatóhelyettes és Bara György alezredes, szervezési igazgatóhelyettes utaltak rá: míg korábban né­pes, 30-70 fős csoportok pró­bálkoztak a zöld határon, mára néhányan kísérelik meg ily módon a bejutást, s inkább az úti okmányokkal manipulál­nak. Egészen addig elmennek, hogy Oroszországban a maffia kerítette hatalmába az útleve­lek megszerzését bizonyos te­rületeken, s teljesen szabályos dokumentummal jelentkeznek a határátkelőn az illegális be­lépők. De gyakran találkoznak kitépett lapú, radírozott útle­velekkel is. Noha szervezet­tebbé vált az embercsempé­szet, az elfogás eredményessé­ge 93,9 százalékos, s ez sokkal jobb, mint a 85 százalék körüli országos átlag. Új jelenség, hogy igen nagy értékű járműveket akarnak il­legálisan átjuttatni. Tavaly 53 darab lopott gépkocsit, össze­sen 217 millió forint értékben tartott vissza az igazgatóság. (Csak tegnap 60 Mercedes körözéséről érkezett telefax az igazgatóságra.) A megnövekedett személy- és áruforgalom, valamint az állampolgári jogok szavatolá­sa indokolta, hogy hivatásos határőrökre bízzák a határ őri­zetét és a forgalom lebonyolí­tását. Csengerben tavaly már átálltak erre, napokon belül Záhonyban is zöld váll-lapo- sok teljesítenek szolgálatot. Az átállás folyamatos és az egész országban befejeződik 1995 végéig. Több mint 300 tiszthelyet­test vettek fel a testületbe és az alapismereteket nyújtó tanfo­lyam után beiskolázzák őket a Határőrség kiképző központ­jában, Körmenden. ’95-től pe­dig kétéves lesz a határőr tiszt- helyettesi képzés. Igen magas szakmai és erkölcsi követel­ményeket támaszt a határőrség a testület minden tagjával, de még a közalkalmazottakkal szemben is: s akik nem tesz­nek eleget ennek, megválnak egymástól. Két nagy horderejű törvény született tavaly, amely alapjai­ban szabályozza a Határőrség életét. A honvédelmi törvény a fegyveres erők részeként hatá­rozza meg a testületet, az ide­genrendészeti törvény pedig a külföldiek Magyarországra történő beutazását, tartózko­dását és a bevándorlást szabá­lyozza. Az idei tervek között emlí­tette Seres József a határva­dász századokat, amelyek a már meglévő és az újonnan ki­alakításra kerülő akciószáza­dokat jelentik. A várhatóan ta­vasszal megalakuló egységek a határokon túlról betörő di- verzáns csoportok megállítá­sát, lefegyverzését és a polgári lakosság megvédését kapják feladatul. A Határőrség szoros és za­vartalan napi kapcsolatot ápol a honvédséggel, valamint a társrendészeti szervekkel, a rendőrséggel és a vámőrség­gel. A tavaly kapott 107 millió forintos központi felújítási keretből átfedték az 1920-ban emelt épületeket, konyhát, ét­termet avattak és a telefonvo­nalakat kábelben helyezték el. A kiképző zászlóalj rendelke­zésére álló technikát azonban még lehetne korszerűsíteni. Választási törvény — szlovák reagálások Pozsony (MTI) — A Vladimír Meciar vezette Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szerdai pozsonyi saj­tótájékoztatóján bírálták, hogy Göncz Árpád mégis aláírta a választási törvényt. Jozef Rea, a kormánypárt egyik vezetőségi tagja, a parla­ment államigazgatási, önkor­mányzati és nemzetiségi bi­zottságának elnöke a magyar köztársasági elnök lépését úgy értékelte, hogy Göncz Árpád ezzel az aláírással bizonyítot­ta: Magyarország csupán a ha­táraink kívüli nemzetiségi kér­dést igyekszik megoldani, miközben saját határain be­lül elzárkózik a kisebbségek gondjainak megoldásától, a TA SR szlovák hírügynökség jelentése szerint a sajtótájé­koztatón Reá kijelentette: az általa vezetett szlovák parla­menti bizottság közei egy évvel ezelőtti magyarországi látogatása során „már biz­tosnak látszott, hogy a magyar nemzetiségi törvény csupán propaganda”. A szlovák politi­kus szerint „Göncz Árpád lé­pése gyakorlatilag megszün­tette a nemzetiségi kisebbsé­gekről szóló korábbi törvény­ben jelen volt lojalitást.” Tavalyi bűnözés Budapest (MTI) — Ma­gyarországon tavaly 400 935 bűncselekmény vált ismertté. Ez a szám — az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisz­tika előzetes adatai szerint — tíz százalékkal, összesen 46 280-nal kevesebb, az 1992-ben regisztráltnál. Az egyes bűncselek­mény-kategóriákat tekint­ve: 297 emberölés, illetve 858 halálos közúti balesetet okozó bűncselekmény tör­tént. A személy elleni bűn- cselekmények sértettjeinek száma (12 315) nem válto­zott, a vagyon ellenieké (200 085) több mint 17 szá­zalékkal mérséklődött. Az utóbbiak körében a sze­mélygépkocsi-lopások 52 százalékkal, a lakásbetöré­sek pedig 12 százalékkal csökkentek. A szervezetten elkövetett bűncselekmények száma (3503) több mint duplájára, a zsebtolvajlásoké (6594) pedig 4 százalékkal emel­kedett. A befejezett eljárások so­rán 122 621 bűnelkövető vált ismertté, ez 8 százalék­kal (10 023-mal) kevesebb a tavaly ismertté vált tette­sekhez képest. A vagyon elleni bűncse­lekményekkel okozott kár 35,9 milliárd forint, amely 6,8 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi érté­ket. Az eljárások során 2,5 milliárd forint térült meg. A büntetőeljárások 98 százalékát a rendőrség, a fennmaradó 2 százalékot az ügyészség, illetve a vám- és pénzügyőrség folytatta le. A rendőri nyomozások eredményessége meghalad­ta az 53 százalékot, az is­meretlen tettesek felderíté­sének aránya pedig 42 szá­zalék, amely csaknem négy százalékkal javult az előző évhez viszonyítva. Bár Göncz Árpád... ...köztársasági elnök szen­tesítette a választójogi tör­vény módosítását, mi örü­lünk és egyetértünk azzal, hogy leszögezte: a kisebb­ségek parlamenti képvise­letét meg kell oldani — mondta Lásztity Péter, a Kisebbségi Kerekasztal tit­kára. (MTI) A Magyar Igazság... ...és Élet Pártjának, illetve a miniszterelnöknek egyaránt az a véleménye: nem jó, ha a választások munkanapra esnek. (MTI) Keveslik... ...munkabérüket és a bér­jellegű jutalékokat a Ma­gyar Suzuki Részvénytár­saság esztergomi autógyá­rának dolgozói. Elégedet­lenségüket szerdán tiltako­zó gyűlésen fogalmazták meg. (MTI) Az FKGP szerint... ...,,a határok ellégiesítése” oldhatja meg a magyar nemzeti kisebbségek prob­lémáit. Nagyon fontos az is, hogy a szomszédos orszá­gok adott területein szám­beli többségben élő magya­rok a személyi és kulturális jogok teljes körű biztosítá­sán túl területi autonómiát is kapjanak. (MTI) Politikai... ...merényletek is részét ké­pezik ezekben a napokban az ukrajnai választási harc­nak. (MTI) Szerdán... ...az indiai Madrászban megkezdődött annak a 41 embernek a pere, akiket az 1991 májusában meggyil­kolt Radzsiv Gandhi indiai kormányfő elleni összees­küvéssel vádolnak. (MTI) Helsinkiben... ...teljesít majd szolgálatot Izrael első arab nemzeti­ségű nagykövete. Júszef Hadzs Jehja kinevezését, amelyről kedden adtak hírt a jeruzsálemi külügymi­nisztériumban, a kormány­nak jóvá kell hagyma. (AP) Pici maci a vadasban Nyíregyháza (KM - CSK) — Manci és Miska medvét sokan ismerik: évek óta a sóstói vadaspark lakói. A nyáron végre szép, új, tágas lakásba költöztek, ahonnan már csak a kicsinyek hiá­nyoztak... Egészen mostanáig, ugyanis két nappal ezelőtt Manci medvének két pici bocsa született. Az egyiket azonban elpusztította, a másikat magára hagyta, így tegnap délután a vadaspark munkatársai kénytelenek voltak elválasztani anyjától a tenyérnyi kis állatot. Sajnos, kevés a remény az életben maradására, minden­esetre mindent megtesznek érte. Szánthó János, a va­daspark vezetője egyébként nem először szegődik „pót­mamának”, májusbarv egy hétnapos farkaskölyköt vett magához, s ez a farkas most a vadaspark legszebb és legszelídebb lakója: keze­sebb a báránynál is. Az életben maradásért Balázs Attila felvétele — MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL —

Next

/
Oldalképek
Tartalom