Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1^94. január 19„ szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL __ Egy elhúzódó háború krónikája Lehet, hogy tartós békekötést jelent a médiatörvény esetleges elfogadása Budapest (ISB - D. Á.) — 1994. február 3-án a kor­mány előreláthatólag elfo­gadja a médiatörvény új ter­vezetét, és igazodva a Boross Péter által fontosnak tartott határidőhöz, február 7-én adja át az Országgyűlésnek. Némileg szkeptikusok is le­hetünk, hiszen a Parlament előtt „járt már” — igaz, egy másik — médiatervezet. Addig mindenesetre a par­lamenti pártokkal történik egyeztetés, s reméljük, ezúttal olyan javaslatot sikerül össze­állítani, amelyet még ez az Or­szággyűlés fogad el. S a tör­vény talán végre olyan hely­zetet teremt, hogy lesz esély a „békekötésre”. Az elmúlt hó­napok történései mindenesetre világosan jelzik: ennek már éppen itt az ideje. Az október végére ki- újúlt médiaháború fejleményei ugyanis kezdenek egyre irri- tálóbbá válni. A kormány­koalíciós oldalról történt „be- keményítés” következményei lassan olyan irányban halad­nak, amit már a kormánykoalí­ció sem vállal. A másik pólust képviselő Egyenleg megszű­nése, a tv-híradó egyedural- kodása — noha mindkét hír­műsor nagy előszeretettel nevezte, nevezi magát az ob­jektív tájékoztatás „bajnoká­nak” — alapvetően megbon­totta a korábbi viszonylagos egyensúlyt. Vázlatosan — s a teljesség igénye nélkül — emlékezzünk csak vissza az elmúlt hónapok média-fej leményeire. Október 25. Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke azon­nali hatállyal felfüggesztette a Reggeli Krónikában elhangzó lapszemlét, majd 27-én vissza­utasította a rádiós dolgozók­nak a lapszemle betiltása miat­ti tiltakozását. A lapszemle de­cember 1-jén indult meg újra. Október 26. Nahlik Gábor, a Magyar Televízió alelnöke a műsorszerkesztési irányelvek súlyos megsértése és a vezetés szándékos félrevezetésének alapos gyanúja miatt — fe­gyelmi eljárást indított és ál­lásából azonnali hatállyal felfüggesztette Bánó Andrást, az Egyenleg főszerkesztőjét. Az Egyenleg főszerkesztőjévé Murányi Lászlót nevezték ki. A szerkesztőség munkatársai tiltakozásul megtagadták a hírműsor további készítését és az Egyenleg megszűnt. Október 28. A kormány a Magyar Televízióban kiala­kult helyzettel összefüggésben közleményt adott ki, amelyben sajnálatának ad kifejezést, hogy egyes politikai pártok tudatosan hamis következte­tést vonnak le a tv vezetőjének október 26-án hozott intézke­déseiről. Október 28. Csúcs László Babiczky Klárát kinevezi a Kossuth adó főszerkesztőjé­nek általános helyettesévé, és megbízza a krónika, hír- és aktuális műsorok felügyeleté­vel. Október 29. Nahlik Gábor leváltását követelte többszáz televíziós dolgozó a MUOSZ tévés szervezetének gyűlésén. Nyilatkozatot fogadtak el, s ír­tak alá, amelyet november 1-jén átadtak a köztársasági el­nöknek. Október 30. A Rádiós kama­ra csendes tüntetést szervezett Budapesten a tv székháza és a Parlament előtt. Petíciójukat a sajtószabadságról a Kossuth- szobor kezébe helyezték el. December 16. Lemond az Egyenleg fegyelmi ügyének vizsgáló biztosa. Deák Gábor kifejti, hogy a Bánó-ügy nem klasszikusan koncepciós eljá­rás, de vannak benne koncep­ciós elemek. Az egész fegyel­mi ügy csak ürügy volt a mű­sor megszüntetésére. December 17. Nahlik nem érti, hogy Deák miért változ­tatta meg hirtelen korábbi véleményét. Az alelnök elfo­gadta a vizsgáló biztos fel­mondását, aki szerinte a fela­data végzése helyett a 1992. október 23-i események föl­derítésével foglalkozott. 1994. január 4. Csúcs Lász­ló visszavonta Babiczky Klára általános főszerkesztő-helyet­tes, valamint Zeley László fő­szerkesztő-helyettes megbíza­tását. Babiczky Klára bejelen­tette, hogy bírósághoz kíván fordulni. Január 7. A Magyar Televí­zió alelnöke által felkért füg­getlen szakértő értékelése sze­rint az Egyenleg hírműsor ominózus felvételei minden kétséget kizáróan mentesek bármiféle manipulációtól. Er­délyi Gábor filmgyári hang­mérnök — mint elmondta — már egy hónapja elküldte je­lentését a tv alelnökének. Január 8. Nahlik Gábor vé­leménye szerint a szakértő vizsgálata alapvetően téves, hiszen a szakértő nem kaphat­ta meg a vizsgálat tárgyául jelzett szalagot. Egy eleve később összevágott szalagról állapította meg, hogy azon megegyezik a sorrend. Január 11. Nahlik Gábor fel­jelenti Deák Zsolt vizsgáló biztost, aki többek között azt is állította róla, hogy 150 ezer forint jutalmat ajánlott fel Deáknak, ha segít elbocsátani az egyenleges munkatársakat. Január 11. Csúcs László (aki „hatalomra kerülésekor” azt ígérte, hogy nem lesznek el­bocsátások a rádióból), most bejelenti, hogy április köze­péig mintegy 320 főnek, azaz a személyi állomány 15 száza­lékának felmond. Mint hang­súlyozza, a létszámcsökkentés során figyelembe veszi azt a kört, amely deklarálta, hogy a rádió megújításával nem ért egyet. íme, itt tart tehát a két elnö­ki hatáskörrel megbízott mé- dia-alelnök tevékenysége. Kedden megemlékezést tartottak a Dohány utcai. Hősök sírkeitjében a budapesti gettó felszabadításának 49. évfordulója alkalmából ISB-Nagy Gábor felvétele Csökkent a tűzesetek száma Katasztrófavédelmi törvénytervezet készül az idén Taxaméter Budapest (MTI) — A Multitax Kft. azonnal megkezdte a védőműsze­rek beszerelését az álta­la forgalmazott Rase 93 tí­pusú taxaméterekbe, mi­után január elején kiderült, hogy az eredeti taxiórák manipulálhatóak. Mint ismeretes: január 5- én egy meghibásodott Ra­se órát vittek vissza a kft. telephelyén üzemelő szer­vizbe. Az óra javításakor a szakemberek észrevették, hogy valaki „belenyúlt” a számlakibocsátási nyílás mellett. Az órák rendelte­tésszerű használat esetén kifogástalanul üzemelnek. Tűréshatár Pozsony (MTI) — „Túl­lépnek a tűréshatáron azok a politikai alanyok, akik a szlovákiai magyar kisebb­ség számára kollektív jogokat akarnak teremteni” — idézi a pozsonyi Pravda keddi beszámolója Meciar szlovák kormányfőt, aki hétfőn a szlovák védelmi minisztérium munkatársai előtt mondott beszédében több hasonló kijelentést is tett. „Ha továbbra is így akarják eszkalálni a feszültséget, akkor azzal kell számolniuk, hogy szembe találják magukat az államhatalommal. Itt nem lesznek semmiféle tartományok. Önök és mi — mármint a hadsereg és a kormány — vagyunk hiva­tottak garantálni, hogy ez így is maradjon... Ennek az országnak egyetlen centi- méternyit sem áll szándé­kában feladni saját terüle­téből, mert ez a közép-eu­rópai térségen belül kon­fliktus kialakulását jelen­tené” — idézi a lap. Budapest (ISB-Pásztor Zol­tán) — Magyarországon a la­kosság 7 százalékát lehetne szükség esetén óvóhelyen el­helyezni, s a polgároknak mindössze a 2 százaléka me­nekülhetne háború vagy ter­mészeti katasztrófa idején úgynevezett minősített óvó­helyre — jelentette ki Bu- kovics István, a Tűz- és Pol­gári Védelmi Országos Pa­rancsnokság vezetője keddi sajtótájékoztatóján. A főváros legbiztonságosabb és legnagyobb befoga­dóképességű óvóhelyévé a metró alakítható át, amelynek tervezett vonalbővítésekor fontosnak tartják a polgári vé­delmi szempontok figyelembe vételét is fogalmazott. A parancsnokságnak egyébként pontos terve van arra, hogy szükség esetén hogyan lehet újabb menedékhelyeket kia­lakítani, kettős rendeltetésű épületeket, pincéket, garázso­kat befogadóhelyekké alakí­tani. A tűzoltóság munkájáról szólva elhangzott, hogy az el­múlt évben jelentősen csök­kent a hazai tűz- és káresetek száma: 1992-ben több mint 35 ezer, 1993-ban pedig 27 ezer 412 esetben bizonyult mega­lapozottnak a riasztás. A ha­lálesetek száma azonban nem mutat ilyen kedvező változást, az elmúlt évi adat némileg ma­gasabb a megelőző időszak összegétől. Jelentősen csök­kent a vaklármák száma: 1992-ben majdnem 6500-szor, tavaly „alig több mint” 3500- szor kellett hiába kivonulniuk a tűzoltóknak. Tavaly — november végéig — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1112 riasztást je­gyeztek fel a tűzoltók, ebből 850 tűz-, 119 káreset és 143 vaklárma volt. Bukovics István a sajtótá­jékoztatón kifejtette: a kor­mány második olvasatban is elfogadta a katasztrófavédelmi törvény tervezetét, így az ha­marosan a parlament elé kerül­het. Elkészült a tűzvédelmi törvénytervezet is, amelynek megtárgyalását a kabinet fel­vette legközelebbi ülésének napirendjére. Jó befektetések Kovács Éva Debrecen (KM) —, ,A ma­gánosítás folyamán túlju­tott vállalatok esetében is beigazolódni látszik azon állítás, mely szerint a kül­földi befektetőktől semmi­képpen sem szabad félni, hiszen befektetéseik hosz- szú távú fellendülést és a dolgozók munkahelyének biztonságát garantálják” — jelentette ki Pongrácz Ti­bor, privatizációs ügyekért felelős címzetes államtitkár azon a Debrecenben tegnap megtartott sajtótájékozta­tón, amelyen a magánosítás eddigi eredményeit és vár­ható gondjait ecsetelték. Pongrácz Tibor elmond­ta: minden híresztelés elle­nére sikerágazat, hiszen va­lamennyi lényeges célt tel­jesítettek az illetékesek. Ar­ra a kérdésre, hogy miért is indult útjára a privatizáció, a címzetes államtitkár sze­rint azért, mert a magán­szféra mindig és mindenütt hatékonyabb, mint az álla­mi tulajdon. A szocialista gazdaságban az elmúlt év­tizedekben torz szemlélet alakult ki e kérdésben is, s ha igazán Európába vá­gyunk, vissza kell térnünk a magángazdálkodáshoz. A gazdálkodáshoz tőke szük­séges — hangzott el a tá­jékoztatón —, s mivel Ma­gyarországon ennek szülei­ben vagyunk, szükség van a külföldi beruházókra, be­fektetőkre, az idegen tőkére is. Az eddigi eredményekről szólva Pongrácz Tibor sike­reket emlegetett. Mint mondotta: eredetileg 45 százalékban akartak priva­tizálni, s ma már a GDP 50 százalékát a magángazda­ság produkálja. Az állami vállalatok eladásának ürü­gyén elhangzott: az ÁVÜ eddig 500 vállalatot adott el, további 800-ban pedig résztulajdonos. A privatizá­ció legsikeresebbjének a MATAV-privatizációt tar­totta az államtitkár, hangsú­lyozva, hogy előtte ilyen nagyságú privatizációról szó sem lehetett. Ezekben az időkben megkezdődött a gyógyszeripar privatizáció­ja is, s mindezekből kö­vetkezik, hogy amíg 1992- ben 76 milliárdot; addig 1993-ban csak az AVÜ 78 milliárdos bevételt ért el. Örvendetes tény, hogy a be­fektetők közel hetven szá­zaléka hazai volt. A bejövő külföldi tőke szempontjá­ból is kiemelkedő volt 1993., hiszen a magyar gaz­daságba beáramló külföldi tőke összege is ez évben volt a legmagasabb. A privatizációnak termé­szetesen nem csak pozitív, hanem negatív kísérő jelen­ségei is vannak. Az első helyen a munkanélküliség, amely nemcsak hazánkat, hanem például Svájcot is sújtja, ahol korábban is­meretlen volt, mára viszont tíz százalékot ért el. A privatizáció egyszeri jutányos lehetőség az or­szág életében, amelynek során versenybe hozták a magyar vállalkozói réteget Kialakult a finanszírozás intézményi rendszere is. Gyilkossággal... ...és hazaárulással vádolják a Litván Kommunista Párt két egykori vezetőjét, aki­ket szombaton tartóztattak le Minszkben — jelentette hétfőn a balti hírügynök­ség. (AP) Jugoszlávia... ...kizárásáról döntöttek hét­fői ülésükön a faji megkü­lönböztetés valamennyi formájának felszámolását célul kitűző nemzetközi konvencióhoz csatlakozott államok képviselői. (MTI) Kétnapos... ...hivatalos látogatásra Há­gába érkezett Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi miniszter. (MTI) Ismeretlen... ...fegyveresek tüzet nyitot­tak a tádzsik védelmi mi­niszter helyettesének autó­jára. A támadásban Nurali Seralijev ezredes, minisz­terhelyettes és az autó egy másik utasa megsebesült, a gépkocsi vezetője pedig életét vesztette. (ITAR- TASZSZ) Az amerikai... ...városokban uralkodó erő­szak az ifjú nemzedék er­kölcsi és szellemi romlásá­nak rémképét vetíti elő — mondta Coretta Scott King, a világhírű polgárjogi har­cos özvegye abban az at­lantai templomban, ahol valamikor férje, Martin Lu­ther King prédikált az erő­szakmentesség fontosságá­ról. (MTI) A kínai kormány... ...minden téren kész együtt­működni Kambodzsa vá­lasztott kormányával — je­lentett ki Li Peng kínai kor­mányfő hétfőn este a pekin­gi látogatáson tartózkodó kambodzsai miniszterelnö­kök, Norodom Ranariddh és Hun Sen előtt. (MTI) Apadó ERDKOM Mátészalka (KM - N. L.) — Decemberben közzé tet­tük lapunkban, hogy igen nehéz helyzetbe került a mátészalkai ERDKOM Kft., mert az orosz Komi Köztársaságból nem érke­zik a megígért alapanyag, a fa. Azt is megírtuk, hogy ja­nuár közepén döntés vár­ható a kft. sorsáról. Meg­kérdeztük Darabánt Gusz­táv ügyvezető igazgatót, aki elmondta, hogy a múlt hét második felében Bu­dapesten tulajdonosi köz­gyűlést tartottak a komik képviselőjének jelenlété­ben. A közgyűlés úgy döntött, hogy február 1-jéig a jelen­legi 223 fős létszámot 60 főre kell csökkenteni. Az elbocsátott dolgozók — az ígéret szerint — végkie­légítést kapnak. Február 1- jén újabb közgyűlést tar­tanak, ezen a fórumon dől­het el véglegesen a kft. jövője. JL I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom