Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1994. január 19., szerda Szebb jövő a kisgazdáktól Természetesen az elvárásoknak szeretne megfelelni a régi-új egyesült párt A kisgazda pártot több mint hatvanéves története során néhányszor már padlóra küldték külső (fasiszta, kom­munista) erők is, de annyit soha senki nem ártott nekik, mint a saját vezetőik. Talpra állását elsősorban annak kö­szönhette, hogy mindenkor a társadalom legregeneratí­vabb alkotó részére, a pa­rasztságra és a közüíük jött értelmiségi, vállalkozó, ipa­ros, kereskedő, munkás réte­gekre támaszkodott. A szovjet megszállók és a vö­rös aparátcsikok mellett, de főleg eltűnésük után a ’90-es választás néhány demagóg szónoka új ellenségképet alko­tott, sajnos sikerrel. Nemhiába fizették őket, el kell ismerni, a bomlasztásban profi munkát végeztek. A parasztságból el­származottakkal, elsősorban a vidéki értelmiséggel elhitet­ték, hogy a kisgazda párt csak parasztpárt, s így a falutól el­szakadtak megtagadták azzal, hogy elsősorban a nagy értel­miségi pártokra voksoltak, (a paraszt szó nálunk köztudot­tan nem szalonképes), a pa­rasztokkal pedig elhitették, hogy a falusi értelmiség, a sa­ját fiaik, unokáik ellenségek. Nem vitatható, voltak és sajnos vannak olyan vidéki, falusi funkcionáriusok, akik a kommunizmus, a kolhozrend­szer mindenhatóságára, maga- sabbrendűségére esküdtek, s annak — akár tisztességtelen eszközökkel is — megtartásá­ra biztatták, vagy egyenesen kényszerítették a tőlük füg­gőket. Tették ezt azok, akik ma átcímkézéssel, de a befo­lyásuk, hatalmuk megtartása érdekében továbbra is vezető pozícióban szeretnének ma­radni. Túlnyomó többségükre azonban nem ez hál’ istennek a jellemző. Legjobbjaikat a kisgazda vezetők azért igye­keztek a kisgazda párttól távol tartam, mert bennük joggal a rivális vezetőket sejtették. Or­szágszerte folyt a kommunis- tázás, a zöldbárózás, sajnos néha nem alaptalanul, de sok jóindulatú embert is ellenség­gé téve. És akik belül, vagy kí­vül maradtak, sem jártak job­ban. A rendszerváltástól szebb, jobb életet váró embe­rek érdekképviseletük hiányá­ban tehetetlenül nézték, a ré­gebbi politikai vezetők ho­gyan vedlenek át gazdasági, hatósági vezetőkké, akik gát­lástalanságuknak köszönhető­en mára nemzetközi mércével is komoly karriert futottak be a tönkretett országban. És mit tett a kisgazda párt vezetése? Nehogy megbízói, azaz választói érdekeit kor­mányzati tényezőként eredmé­nyesen tudja képviselni, har- minc-egynéhány, politikailag naív képviselő asszisztálása mellett előbb létrehozott egy dinasztikus pártalkotmányt, aztán majdnem egyszámjegyű csoportra fogyatkozva kive­zette a pártot a koalícióból. Azóta is csak a partvonalról acsarkodik. A fizetett és nem tiszta múltú személyek kitartá­sát megértjük, telik az évi 150- 170 millióból, de nagyon saj­náljuk azokat a demagóg fél­igazságokkal megtévesztett igazi kisgazdákat, akik nem veszik észre, hogy saját érde­keik ellen cselekszenek, ami­kor kitartanak a prófétának in­dult, de vásári kikiáltóvá vált vezér mellett. És akik nem értettek mind­ezzel egyet, azokat kizárták. Tragédia, hogy a volt több százezres kommunista párt a negyven-egynéhány év alatt nem zárt ki annyit tagjai sorá­ból, mint a független kisgazda párt három esztendő során. Ezek a kizártak és bár nem ki­zártak, de kollaborálni nem akarók voltak, akik felelőssé­get éreztek azokért a százezre­kért, akik elsősorban a kisgaz­da politikától várták, várják érdekeik képviseletét. Nekik köszönhető, hogy az eredeti kisgazda eszmeiséget tovább vívén a megosztottság, az ál­landó belviszály ellenére talán a legtöbbet valósították meg a programjukból. Bár nem az eredeti kisgazda koncepció szerint történt, de az összes va­gyontárgyak közül a föld pri­vatizációjára került sor, s sike­rült elérni a földből és a mező- gazdaságból származó egy­millió forint alatti jövedelem- adó mentességet is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Egy jó tollú ellenzéki képvi­selő tollából olvashattuk a kö­vetkező mondatot: .Jómagam nem hiszek abban, hogy az el- buijánzó pártalapító ötletekkel be lehet tölteni azt az üres helyet, ami a kisgazdák eltű­nése esetén keletkezne.” Eh­hez tesszük a mi véleményün­ket: „A magyar belpolitikai paletta elképzelhetetlen egy szilárd, elvi alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott nemzeti-ke­resztény elkötelezettségű kis­gazdapárt nélkül.” Ezeknek az elvárásoknak akar megfelelni a régi-új egye­sült kisgazda párt Sorainkba várunk hát minden olyan be­csületes embert, akik felelős­séget éreznek a vidék sorsáért, s azt akarják, hogy megyénk, ha nem is Európához, de leg­alább Magyarországhoz minél hamarabb felzárkózhasson. Dr. Kiss Tibor Az Egyesült Kisgazdapárt megyei elnöke Már alakulófélben a nagybirtok Mezőgazdaságunk jelenkori megítélésében olyan politi­kai megnyilatkozások hang­zanak el, melyek elképzelhe­tetlennek tartanak fizetett munkaerő alkalmazását igénylő, mezőgazdasági vál­lalkozó által kialakított és vezetett árutermelő gazdasá­got. Ezek a minden szakmai alapot nélkülöző, csupán az úgyneve­zett „kizsákmányolásmentes” ideológia talaján nőtt, magu­kat agrárszociológusoknak ne­vező véleményezők elfogad­hatónak tartják, ha egy építési vállalkozó olyan segédmunká­sokat alkalmaz, akik még a legalacsonyabb szakmai is­meretekkel sem rendelkeznek, de abban a pillanatban, mikor az ezektől sokkal magasabb szakmai ismeretekkel ren­delkező, gazdaságilag, műsza­kilag intelligensebb ember egy mezőgazdasági vállalkozó al­kalmazottjává válik, „cselé­det” kiált, remélve, hogy ez a rosszul hangzó és ma már na­gyon erőltetett megjelölés el­ítélően hat, és a közvéleményt kellően befolyásolhatja. Ezek a nyilatkozók a kizá­rólagos családi művelésen ala­puló, úgynevezett „kert-Ma- gyarország” elmélet alapján, kizárólag 10-20 holdas kis­üzemi mezőgazdaságot tudnak elképzelni, az elmúlt rendszer­ben kialakult szocialista nagy­üzem + törpebirtok összetételű birtokkategóriák helyett, de nem hajlandók elfogadni a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából legéletképe­sebb középbirtokot, mert en­nek létrejötte az „átkos cseléd­világ” visszatérését jelentené. Annak a cselédvilágnak, mely 1945-ig létezett Magyaror­szágon. Azt nem veszik tudo­másul, hogy az uradalom tehe- nészi és a termelőszövetkezeti tehenészi munkakör között csupán technikai különbség van, valójában mindkét eset­ben rosszul vagy kevésbé jól megfizetett mezőgazdasági al­kalmazottról van szó, még ak­kor is, ha ködös megfogalma­zással megjelölt „tulajdonosi” státust kapott a termelőszövet­kezeti tag. Ez a sokat emlegetett „tulaj­donosi tudat” azért is sántít, mert megítélésem szerint, a paraszti föld tulajdonlásának tudata legalább három nemze­dék folyamatos tulajdonlása után alakul ki, és hagy kiirtha- tatlan ragaszkodást a földhöz. Ez a magyarázata annak, hogy az 1950 körül, csupán pár éves tulajdonosi tudattal bíró volt cselédek tömegesen vállalták a szövetkezeti gazdálkodást, míg a kisgazdálkodóknál en­nek a tulajdonváltozásnak az elfogadása csak kényszer ha­tására következett be. Vannak emberek, akik al­kalmasak a vállalkozó sze­repre, vannak azonban olya­nok is, akik csak alkalmazot­tként tudják elképzelni az éle­tüket. Ma a háztartási alkalma­zottat, a néhol többet is tartó nagypolgár szobalányát nem nevezik cselédnek, semmi sem indokolja egy vállalkozó bir­tokán alkalmazott gépko­csivezető, sertésgondozó vagy éjjeliőr állását cselédnek tit­ulálni. (Ez ellen éppen ők tiltakoznának leginkább). Ma, amikor az alkotmánybí­róság .jóvoltából” egy régi gazda — egyetlen licitálási napon — megduplázhatja régi birtokát, a legálisan kárpótol­taktól összevásárolt kárpótlási jegyével való földszerzéssel máris alakulgatnak a 300-400 hektáros birtokkezdemények, melyek csak arra várnak, hogy a kártalanítási folyamat befe­jezése után kikényszerítsenek egy tagosítást és így kialakul­janak az egy tagban lévő bir­tokok. A jövő gazdaságpolitikája fogja megmutatni, hogy a magyar mezőgazdaság sorsát a vállalkozó által vezetett áru­termelő, mezőgazdasági alkal­mazottakat is foglalkoztató középüzemek fogják-e meg­határozni. De kedves szociológus urak, hölgyek! Ezt a „cselédrioga­tást” vegyék le napirendről! Dr. Kerekes Béla Uj alapszabály szerint dolgoznak Közlemény a Fidesz képviselőcsoportjának és országos elnökségének üléséről Sitke (KM) — Befejeződött a Fidesz parlamenti képviselő- csoportjának és országos el­nökségének a Vas megyei Sitkén megtartott háromna­pos együttes ülése. Az ülés első napján a képviselőcso­port tagjai elfogadták a frakció új alapszabályát. A frakció személyi kérdések­ről is döntött. A más megbíza­tás miatt lemondott Deutsch Tamás és Szájer József he­lyére frakcióvezető-helyettes­nek megválasztotta Glattfelder Bélát és Rockenbauer Zoltánt. Ezenkívül parlamenti bizottsá­gi helyekről is határozott a testület. Az Alkotmányügyi Bi­zottságba javasolja dr. Répás- sy Róbertét, a Költségvetési Bizottságba dr. Urbán Lászlót, a Szociális Bizottságba Mádi Lászlót, míg Szelényi Zsu­zsanna a Külügyi Bizottság­ban folytatja munkáját. Szájer József a Külügyi Ka­binet vezetőjének előteijesz- tésében a tanácskozás megvi­tatta a közép-európai államok esetleges NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos Fidesz-álláspontoL A béke- partnerséget mint keretet fel kell használni a NATO-hoz való közeledés felgyorsításá­ra. Ugyanakkor a Fidesz szerint ennél komolyabb támogatást is lehetett volna várni a NA- TO-tól és az Egyesült Ál­lamoktól. A Fidesz álláspontja szerint azok az elképzelések, amelyek a visegrádi országo­kon túl is kiterjesztenék a kö­zeljövőben történő csatlakozás lehetőségét az Észak-Atlanti Szövetséghez irreálisak, mivel időben mindenképpen elnyúj­tanák a visegrádi országok csatlakozását is. A frakció felhatalmazta a képviselőcsoport elnökségét, hogy terjesszen elő javaslatot arra, a Fidesz mely törvények elfogadását tartja szükséges­nek a parlament hátralévő ülé­sein. A tanácskozás második nap­ján megtárgyalták a Fidesz vá­lasztási felkészülésével, kam­pánystratégiájával kapcsolatos kérdéseket. Áder János, a Fidesz országos kampány- főnöke beszámolt arról, hogy az országos választmány feb­ruár első hetében hagyja majd jóvá az egyéni választókerüle­tekben induló képviselőjelöl­tek névsorát, a területi listákat, valamint határoz az országos listáról. Bejelentette azt is, hogy befejezéséhez közeledik a szervezeti infrastruktúra ki­építése is, amelyet 1992 végén kezdtek el. Az együttes ülés harmadik napján a résztvevők megtár­gyalták, hogy a közvélemény­kutatás alapján a Fidesz mi­lyen esélyekkel indul az 1994- es választásokon. A tanácsadók előteijesztése alapján megállapították, hogy megállt a Fidesz népszerűsé­gének csökkenése, és komoly lehetőség van arra, hogy a párt megfordítsa az elmúlt hóna­pokban tapasztalható tenden­ciát. Kelet-Magyaroiszág 5 A megalázó F — A magyar ABC betűi közül ismét hírbe hoztak egyet, az F-et. Az elmúlt 40 év során más-más betűink terhelődtek: a második vi­lágháború után mindjárt a B vált hírhedtté, a rosszemlé­kű B-listázás kapcsán, majd a származás szerinti kate­gorizálás bevezetésekor az M (munkás), a P (paraszt), az É (értelmiségi) és az E (egyéb). A Kádár-idők kul­túrpolitikája pedig a három T alkalmazásával vált neve­zetessé, amikoris az alko­tókat a támogat, a tűr és tilt kategóriába sorolta. Bródi Sándor „Lámpá­sai”, a Horthy-éra sorkosz- tosai, a „létezett szocializ­mus” középosztályának legalján elhelyezkedők, az új magyar demokrácia lét­minimum alatt élők tár­sadalmába besoroltak — tanítók, tanárok. A falu tár­sadalmában sokáig köztisz­teletnek örvendő tanító úr rangja már megkopott, ki­fakult. Valamikor ő volt a hivatalos írás elolvasója és értelmezője, és ő válaszolt, ő írt kérvényt hivatalos helyre, de ő írt levelet a ka­tonafiúnak, és ő olvasta a ráérkező választ is, ő adott tanácsot. Ők indítják útra az elő­ször padba ülő csillogó sze­mű nemzedéket is, ők fog­ják később kézen is, amikor felsőbb osztályba lépnek, szavuk, mosolyuk, szigo­ruk egész életre elkísérnek. Megalázó az érintettekre a szabadon választott ország- gyűlés, kormány, pártok és az önkormányzatok pac- kázása. Az intézmények vezetőin csattan az ostor, nekik kell végrehajtani a rossz döntéseket. Ők kerül­nek szembe a tantestületek­kel, akikkel együtt kell dol­gozni. Nem alaptalan a sztrájkhangulat az intézmé­nyekben. A vitában a végső adu: nincs pénz. A nincsen pénz érv nem fogadható el, mert ha van Duna Tv, a Nemzeti Tájé­koztatási Iroda és a sok más kutyaütő hivatal alapítására és működtetésére van, ak­kor erre sem hiányozhat. Megalázó, hogy egy két­gyermekes pedagóguscsa­lád nettó illetménye nem éri el a létminimumot. Felhá­borító, hogy a szerzett jogot kétségbe vonják, illetve visszavonják. Megalázó, hogy az E (egyetemi vég­zettség) kategóriában 32 év alatt 12 ezer forinttal emel­kedik a fizetés. 1990-ben a pártok, a ha­talomra kerültek is mást ígértek. Ez a húzásuk is ta­pasztalni fogja 1994-ben a rájuk szavazók számát. Ezek után nem várható a pedagógus szakma praxisá­nak és az oktatás színvo­nalának emelkedése. Dr. Feigel Mihály főiskolai docens Fogadóórát... ...tart dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazda Föld­munkás és Polgári Párt or­szággyűlési képviselője, a párt megyei elnöke. Január 17-én a tiszabecsi polgár- mesteri hivatalban, 19-én a botpaládi polgármesteri hi­vatalban, 20-án a tiszakóró- di, 21-én a kölesei, 24-én a szatmárcsekei polgármes­teri hivatalban, mindenütt 15 órai kezdettel. (KM) Programismertetés... ...lesz az egyik napirendje annak az ülésnek, amelyet a Nagy Imre Társaság me­gyei szervezete tart január 22-én délután 2 órától Nyír­egyházán, a városháza dísz­termében. (KM) Újabb lehetőség... ...nyílik a káipótlási jegyek felhasználására január 21­én délelőtt Nyíregyházán a TTB helyiségében, a me­gyeháza épületében. Húsz százalékát kifizetik a szer­ződéskötéskor, száz száza­lékot pedig 90 nap múlva. A lehetőséget a Tffi-tagok- nak kínálják, de a helyszí­nen is be lehet lépni. (KM) Parlamenti... ...vizsgálatot készül kérni a MEEP, hogy kiderítsék, mi­ért követték a rendőrök a párt társelnökét, Csurka Ist­vánt a Heves megyében tar­tott frakcióülés napján. (NSZ) Törvényjavaslatot... ...teijeszt hamarosan az Or­szággyűlés elé az Alkot­mánybíróság. Atestületkez- deményezi az alkotmány módosítását: az alkotmány- bírók száma kilenc legyen, tizenöt helyett. (MN) Pályázatmódosítás Nyíregyháza (KM) — Ja­nuár 14-én jelent meg la­punkban, hogy három Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei MDF-es képviselő: Ja­kab Ferenc, Takács Péter, Szűcs M. Sándor a föld­művelésügyi miniszterrel megbeszélést folytatott a léalma felvásárlási árához nyújtott támogatás további kiteijesztéséről. A Földmű­velésügyi Minisztérium módosította pályázatát. Tájékoztatjuk az almasű­rítmény (KTJ szám: 831290) többletexport-tá­mogatásban érdekelteket, hogy — a Magyar Hírlap­ban és az Új Magyarország­ban 1993. december 22-én, illetve a Világgazdaságban 1993. december 23-án megjelent — az FM Agrár­rendtartási Hivatal 18/ 1993. számú pályázati fel­hívásának módosításához a földművelésügyi miniszter hozzájárult. Eszerint a fenti felhívásban meghirdetett 4000 tonnás keret 10 ezer tonnával meghaladható, a pályázat egyéb feltételei­nek változatlanul hagyása mellett. Felhívjuk a pályázók fi­gyelmét, hogy a hivatal bí­rálatra csak azok pályázatát terjesztheti elő, akik a VÁM 91 Árunyilatkozati Adatlapok bemutatásával igazolják az exportteljesí­tést. A Világggazdaság ja­nuár 15-i számában köz­zétették az étkezési almára, az ipari almára, és az al­masűrítményre pályázatot nyert cégek nevét. JL ____KÖZÉLET .

Next

/
Oldalképek
Tartalom