Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1994. január 19., szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Ahol konzerválták a profitot Rekord termelés • Jekatyerinburgtól Amerikáig • A nyíregyháziak sikere Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Bom­ba sikerként könyvelhető el az eredmény, amelyet a nyír­egyházi konzervipari EKO Kft. elért, kevesebb mint egy év alatt. Ennek a sikernek nem csak a kft. hatszáz dol­gozója veszi hasznát, idén megyénk mezőgazdasági ter­melői is profitálhatnak be­lőle. A témáról a sikerkováccsal, Partizer László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. Stabil létszám — A feldolgozóipar a rend­szerváltás után válságágazat­tá vált. Milyen mélyről és hogyan sikerült kiemelkedniük ilyen rövid idő alatt? — Most egy éve, tavaly ja­nuárban a Magyar Kereske­delmi és Hitelbank, valamint a Postabank vezetői felkértek, hogy dolgozzam ki az ered­ményes konzervipari termelés koncepcióját. Erre azért volt szükség, mert a Nyírség Kon­zervipari Rt. elveszítette pia­cait, mély válságba került, tar­tozott a bankoknak is. A két bank egy-egy káeftéjének köz­reműködésével márciusban hoztuk létre az EKO Kft.-t. Az rt.-től megvásároltuk a nyír­egyházi, központi gyárat A 800 dolgozó közül átvettünk 600-at három hónapos szerző­déssel. Itt említem, hogy októ­bertől véglegesítettük ezt a lét­számot és 25 százalék béreme­lést valósítottunk meg. A ban­kok az átalakulás után hitele­ket adtak, s feladatommá tet­ték, hogy ezzel a stabil lét­számmal, ezzel a jó szakem­Télen is termel a kft. bergárdával működőképessé, eredményessé tegyem az üze­met. Egy hároméves koncep­ciót is ki kellett dolgoznom. Fő célkitűzés volt, hogy nye­reségessé, értékesebbé tegyem az üzemet, hogy aztán esetleg három év múlva a bankok jó áron eladhassák. Most, hogy jól és ígéretesen alakulnak a dolgok, már nem biztos, hogy a bankvezetők eladják az üze­met. Beszámoltatás — Mitől alakultak jól a dol­gok, milyen szervezeti és gaz­dasági intézkedéseket hozott az eredményesség érdekében? — Tavaly tavasszal tervsze­rűen szerveztük az alapanyag beszerzését. Megyénkben nem nagyon boldogultunk, a terme­lőknek nem volt bizalmuk, nem nagyon hitték, hogy ren­desen fizetünk termékeikért. Ezért a szomszédban, Hajdú­nánáson és Hajdúdorogon kö­töttünk szerződéseket terme­Harasztosi Pál felvétele lökkel. A létszám kevesebb lett, mindenki konkrét, hasz­nos feladatot kapott. Jelen­tősen csökkentek a költségek. A felszabadult, fölöslegessé vált irodák, egyéb helyiségek jó részét kiadtuk bérbe, a bér­leti díjak is bevételt jelen­tenek. A léüzemünket Vajáról Nyírmadára költöztettük át, az új helyen korszerűsítettünk, növeltük a feldolgozó kapaci­tást. Intenzív és eredményes piackutatást folytattunk. Moszkvában és Jekatyerin- burgban sikerrel tárgyaltunk, visszaszereztük a fizetőképes orosz piacot. A nyugati és az amerikai piacot is visszahódí­tottuk, ezen a két helyen is si­került megvetni a lábunkat. Termékeink 80 százalékát jó áron exportáljuk. — A tavalyi eredményeket hogyan tudná bemutatni a szá­mok tükrében? — Már említettem a kevés­nek nem mondható 25 száza­lékos béremelést. Eredetileg úgy terveztük, hogy év végéig 1,4 milliárd forint árbevételt érünk el. Ezzel szemben 2,3 milliárd forint árbevételt sike­rült realizálnunk. Tisztes nye­reséget is elkönyvelhettünk. Raktárra nem termelünk, meg­nőtt nálunk a forgási sebesség. Magyarország egykor jól mű­ködő, híres 14 konzervgyára közül most csak 3-4 működik igazán eredményesen. Mi az utóbbiak közé tartozunk. — Ezt a gyors sikert bizo­nyára menedzseléssel érték el. Ón jó menedzser hírében áll, de vajon tartós lesz ez az egyé­ni és kollektív siker? — Remélni lehet, hogy igen. Közgazdász vagyok, húsz évig dolgoztam a kon­zervgyárban, van szakmai gyakorlatom. Hangsúlyozom, az orosz partnereink fizetőké­pességét hosszú távra is. A bankok vezetői engem havon­ta szigorúan beszámoltatnak, de valamennyi jó üzleti elkép­zelésemet támogatják, finan­szírozzák. Igaz, garanciát kér­nek arra, hogy jó helyre fek­tetik be a pénzüket. Nyereség 200 millió — Idén bizonyára még jobb eredményeket szeretnének el­érni. — Nem csak az exportot, a belföldi piacunkat is bővíteni akatjuk. Már februárban a Vasgyár utcán tranzit áruházat nyitunk. Célgépeket, targon­cákat vásárolunk, Nyírmadán további préseket állítunk üzembe a biztonságosabb sű­rítménykészítés érdekében, ja­vítjuk a csomagolás minő­ségét. Három és félmilliárd forint árbevételt terveztünk erre az évre, 200 millió forin­tos nyereséggel. Feketén foglalkoztatott munkások Meghamisították a keresetet • Vissza a támogatást • Munkaügyi ellenőrzés Nyíregyháza (KM) — A me­gyei munkaügyi központ el­lenőrzési osztálya a múlt év utolsó három hónapjában kü­lönböző témákban átfogó el­lenőrzéseket végzett me­gyénkben. A tapasztalatok összegzéséről tájékoztatták la­punkat. A tanulságok levoná­sára is alkalmas összegzést rö­vidítve közöljük. Hét helyen ellenőrizték a tá­mogatott munkahelyteremtő beruházásokat. Általános ta­pasztalat, hogy az adminiszt­Látott már olyat? Valaki csak azért fut egy férfi után, mert annak szép lába van? (Marlene Dietrich) A bigámia az egyetlen bűn- cselekmény, amely büntetés is. A bigámistának két anyó­sa van. (Peter Sellers) Szegény nők. Mozdulatla­nul kell várakozniok, amíg a házasulandó férfi nem jelent­kezik. Igen, a pók is mozdu­latlanul vár. (Bernard Shaw) Balga, aki vénségére nő­sül, mert öreg férj mellett az asszony uralkodik. (Euripidész) Erkölcstelenségnek neve­zünk minden erkölcsöt, ami nem a miénk. (Anatole France) rációs munkákat (az üzembe helyezési eljárás leírása, a pénzügyi elszámolás) nem, vagy csak késve végzik el. A 24 millió forinttal támogatott hét munkahely 120 dolgozó munkába állítását vállalta. Ezt a vállalásukat kevés kivételtől eltekintve teljesítették. Egy száraztészta-készítő üzem és egy gyógyszertár nem teljesí­tette ez irányú vállalását, az el­lenőrök a támogatás arányos visszakövetelését kezdemé­nyezték. Öt helyen vizsgálták a közhasznú foglalkoztatást. Örvendetes, hogy ezen a terü­leten csak néhány apróbb sza­bálytalanságot tapasztaltak. Az Országos Munkaügyi Központ és az Országos Fej­lesztési Alap megyénkben két alapítványt támogatott, mind­két esetben jó helyre került a pénz: az ellenőrök nem állapí­tottak meg a szerződéstől el­térő tevékenységeket. Az át­lagkereset igazolását két he­lyen ellenőrizték, az egyik he­lyen hamisítást fedeztek fel, ezért büntető eljárás megindí­tását kezdeményezték. Tizen­két lakossági bejelentés érke­zett a külföldi állampolgárok által végzett feketemunkával kapcsolatban. Tizenegy eset­ben a bejelentés valósnak bi­zonyult. All munkáltatót 653 ezer forint bírság megfizetésé­re kötelezték. Azt is megál­lapították az ellenőrök, hogy az önkormányzatok — a meg­állapodásukról megfeledkezve —eddig még nem ellenőrizték a feketemunkát. Nincsen magabiztosabb egy olyan kis embernél, akit egy nagy ember küld vala­hová. (Jaroslav Hasek) Néha az ember szándéko­san ostoba, hogy megtehes­sen valamit, amit az okossá­ga tilt. (Steinbeck) Szikrázó gondolatok Az emberevo az egyetlen, akiről biztosan tudjuk, hogy szereti az embereket. (Ismeretlen) Nem tudom eldönteni, hogy a nők olyan okosak-e, mint a férfiak, de az bizo­nyos, hogy nem olyan osto­bák. (Johann Seume) Nekem például az a szere­lem esik a legjobban, amikor én szeretek, mert másként kutyafülét ér az egész. (Brigitte Bardot) Minden ember annyira gő­gös, amennyi az eszéből hi­ányzik. (Endrődi Sándor) A jó emberek általában el­viselhetetlenül unalmasak. (Zilahy Lajos) Ha a nők szerelmesek lesz­nek szerdán délután 14 óra 11 perckor, ebben az esetben 14 óra 12 perckor fog ben­nük fölmerülni az ag­godalom, hogy megmarad-e nekik, akit megszerettek. (Ancsel Éva) Vannak asszonyok, akik megcsalják a férjüket, mert az udvarlójukat szeretik, vannak asszonyok akik meg­csalják az udvarlójukat, mert a férjüket szeretik, s végül vannak asszonyok, akik a fér­jüket és az udvarlójukat is megcsalják, mert mind a ket­tőt szeretik... (Roberto Bracco) Nincsenek csúnya nők, csak lusták. (Helena Rubinstein, francia kozmetikus) Az Isten, úgy látszik sokkal jobban szerette a buta em­bereket, mint az okosakat, mert az előbbiekből összeha­sonlíthatatlanul többet te­remtett. (Füst Milán) Borsy Zoltán gyűjtéséből Falugazdász Galambos Béla A híradásokból már is­mert, a napokban fa­lugazdász-hálózat ki­alakítását határozták el a legfelsőbb irányítás szint­jén. Ha volt döntés a me­zőgazdasági irányításban, amit egyértelműen üdvözöl­hetett mindenki, akkor ez az. Azok az óriási változá­sok, amelyek — a tulajdon- viszonyok megváltozásától az automatikus termelési támogatások drasztikus le­építéséig, a megnyert ma­gángazdálkodás első örö­métől a vállalkozás elindí­tásának rettenetes gondjáig — egyszerre zuhantak rá a mezőgazdasági ágazatra, szinte sokkolták annak ép­pen önállósodó résztvevőit. Eközben, vagyis a kiala­kuló piaci viszonyok köze­pette kissé elengedtük a me­zőgazdaság kezét. Lema­radt a magánosítás ütemé­hez képest a szaktanácsadói rendszer kiépítése, amely­nek segítsége nélkül még a generációk óta önállóan gazdálkodó holland, vagy dán paraszt sem tesz egyet­len lépést sem. Hát akkor hogyan lenne képes vezetési gyakorlat nélkül kezébe nyomott friss jogosítványá­val a magát egyszerre csak a nyugat-európai forgalom még fura, honi változatá­ban találó magyar földmű­ves? A szabolcs-szatmár- beregi gazdálkodó emberek többségének nevében mondhatom: sehogy. A szaktanácsadó szolgá­latok kialakulása azonban nem megy egyik napról a másikra. Ezért kell hát most sürgősen kialakítani a falu­gazda hálózatot, ami áthi­daló megoldást jelenthet a gondjaikkal magukra ma­radt termelők felkarolásá­ban. A falugazda feladata ugyanis a gazdálkodók tá­jékoztatása, szakmai, pénz­ügyi, pályázatkészítési té­ren való segítése, tulajdon­képpen a kormányzati szán­dékok érvényesítése. Arról nem is szólva, hogy a falu­gazdák tudnak majd lénye­gesen enyhíteni a mezőgaz­dasági kormányzat terme­léssel, piaccal kapcsolatos időnként krónikus informá­ció hiányán. Ha valahol, hát megyénk településein igen nagy szükség van azokra a szak­emberekre, akiket ennek a közeljövőben kialakítandó hálózat tagjaiként jelentett be a mezőgazdasági kor­mányzat. A falugazdák ki­választása éppen ezért nagy felelősséggel járó döntés az illetékesek számára. Kicsit törvénytelen Balogh József D ecember 19-én pol­gármesterválasztás volt Nyírpazonyban. A választás után a verseny­ben alulmaradtak megtá­madták a végeredményt, mondván: a győztest a kam­pánycsend megsértésével támogatta a kisgazdapárt. A helyi választási bizott­ság elutasította a jogorvos­lati kérelmet, a területi vá­lasztási bizottság viszont nem, mert utólag kiderült, hogy a helyi választási bi­zottság megállapíthatatlan okból eltért a választási törvény előírásaitól, s este hat helyett nyolcig tartotta nyitva a szavazóhelyisége­ket. És ez nem a választás napján hozott döntés volt, hanem az eredeti kiírás is így jelent meg. A győztes a bírósághoz fordult. A bíróság tudomá­sul vette, hogy a választási törvény 31. paragrafusának 3. bekezdése szerint „Sza­vazni a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokol­ják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szava­zás 5 órakor kezdődjék.” Mivel Nyírpazonyban a polgármesteri választás es­te 20 óráig tartott, vagyis a hivatkozott rendelkezés megsértésre került. A vá- lasztási törvény 19. parag­rafusa 2. bekezdés g pontja szerint „A helyi választási bizottság megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolja.” És most jön a meglepe­tés: a megyei bíróság meg­ítélése szerint ez a plusz két óra nem tekinthető olyan lényeges törvénysértésnek, amely a választás eredmé­nyére, annak érdemére be­folyással volt. Hogyan is értelmezzük a bíróságnak ezt a megállapí­tását? Mit jelent az, hogy a törvénysértés nem olyan lé­nyeges? Bátortalanul mon­dom: értelmezhetetlen. A bíróságnak ugyanis nem következtetést kellett volna levonni, hanem a tételes szöveget alkalmazni, mert ugyan mi lenne, ha a bün­tetőbíró is azt mondaná: csak egy kicsit érte a szívet a kés, ezért — bár a sértett meghalt — nem volt annyi­ra gyilkosság. Magyarul, vagy van tör­vénysértés, vagy nincs. Ha viszont á bíróság megálla­pítja a törvénysértést, ho­gyan mondhatja ki, hogy ez lényegtelen? Hogyan he­lyezkedik a törvény fölé, amikor kimondja: az a két­órás többlet nyitva tartás nem befolyásolta az ered­ményt. Honnan tudja ezt a bíróság? Szembe lehet-e ál­lítani egy titkos választás eredményét a tételes jogi szöveggel? A bíróság önké­nyesen értelmezett valamit, s azt jogerőssé, végrehajt­hatóvá tette. Függetlenül attól, hogy ki ma Nyírpazonyban a pol­gármester, ez már nem nyírpazonyi ügy. Ennek — a választások közeledte mi­att — precedensértéke lesz. Csak azt lenne jó tudni: mit tesz majd a bíróság, ha a választási bizottságok ön­kényes törvényértelmezése, vagy a törvény nem kellő is­merete miatt kívánság­hangversenyt rendeznek a szavazóhelyiségek nyitva tartásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom