Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
Kelet-Magyarország 5 1994. január 4., kedd HAZAI HOL-MI Aki korán kel(t), infrastruktúrát lel(t) Kerekasztal-beszélgetés korunk ellentmondásairól, valamint a korrekt tájékoztatásról A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Frank Sándor, Várkonyi István, Berencsi Béla és Szántó Zsolt A SZERZŐ FELVÉTELE Györke László Ibrány (KM) — Mint arról már hírt adtunk, nemrég az újdonsült város polgármesteri hivatalában kerek- asztal-beszélgetést rendeztek, amelyen részt vett Ibrány polgármestere, Berencsi Béla, Búj polgármestere, Frank Sándor, valamint Szántó Zsolt, Gávavencsellő jegyzője és Várkonyi István országgyűlési képviselő. Az alaptéma a térségfejlesztés volt, ám — mint ilyenkor lenni szokott — más is szóba került. Hármaskapocs Gy. L.: —Megyénkre nézve nem túl hízelgő jelzőket szoktak használni, ami az infrastruktúrát illeti. Az eltelt három év folyamán a felzárkóztatásban tett erőfeszítések hoztak eredményeket. Kérem önöket, szóljanak ennek hátteréről. V. I.: — Azzal kezdeném, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ami a megyében, e szűkebb térségben — és itt most azt a hét-nyolc települést értem, amellyel több vonatkozásban is szoros a kapcsolat— az utóbbi években infrastrukturális területen fejlesztés történt, egy igen kemény, jól ösz- szehangolt csapatmunka eredménye. Hiszen partner kellett, hogy legyen a lakosság, melynek agyagi áldozatvállalása, azaz hozzájárulása nélkül meghal az ügy. A helyi önkormányzat kezdeményező szerepe és intézkedése nélkül sem lehet előre lépni. Az ország- gyűlési képviselő lényegében amolyan felnyergelt versenyparipa — ha szabad ilyen hasonlattal élnem —, akinek, meggyőződésem szerint, kötelessége választóit a maga eszközeivel szolgálni. És itt a hangsúlyt a lakosságra tenném. Gy. L.: — Engedjen meg egy közbeszólást: milyen érzés felnyergelt versenyparipának lenni? — Hát ez nagy mértékben függ a lovastól. Úgy érzem, itt jó lovasok ültek meg, ha már a hasonlatnál maradok. De hogy folytassam: ami a szabolcsi- szatmári-beregi képviselőket illeti, hozzá kell tennem, hogy függetlenül a pártállástól, sok esetben, ha a megye érdekeiről volt szó, egységesen cselekedtünk. így került sor az országban élőként kihelyezett kormányülésre Nyíregyházán, amelyen elindult ennek a mostoha térségnek valamilyen úton-módon történő felzárkóztatása. Egy kicsit a múltba kell visszatekintenem, arra a bizonyos rakamazi összejövetelre, amelyen részt vettek a térség polgármesterei, Schamschula György, aki akkor még a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. Akkor már tisztán látható volt, hogy itt a foglalkoztatásban komoly gondok lesznek. Akkor lépett életbe az addig még ismeretlen, merőben új pályázati rendszer. Azt mondtuk, hogy „uraim, itt van egy terített asztal. Aki idejében vesz róla, annak sokkal nagyobb esélye van a felzárkózásra!” így is lett, hiszen aki idejében adta be pályázatait, az — akkor még szinte biztos volt hogy—, el is nyeri. — A többség igen jól megértette, miről van szó, s tekintélyes mennyiségű pályázat érkezett be a megyéből. Érdekes megfigyelni viszont, hogy mely települések vették komolyan akkor a „terített asztalt”, hiszen ma láthatjuk: előfordul, hogy egymás melletti települések között óriási a különbség: az egyikben ott a gáz, a telefon, építettek sportcsarnokot, aszfaltozott minden útja; míg a másikban csak épp most indult a gázprogram, telefonról pedig álmodni sem mernek. F. S.: — Talán nem leszek szerénytelen, ha azt mondom, Búj az eltelt három évben többet fejlődött, mint azelőtt nem tudom hány év alatt. Ibrány, ugye kiugrott, de mi sem maradtunk le, hiszen útjaink nyolcvan százaléka lesz hamarosan portalanítva, vezetékes gáz, telefon van a községben. Annak idején, amikor amolyan programbeszédet tartottam, sokan megmosolyogtak. Szerencsére több pályázatot is sikerült megnyernünk. Emö- gött viszont mindig ott van a lakosság rá eső vállalása, ami nélkül nincs ilyen jellegű beruházás. Azért hadd mondjam el azt is, hogy az a bizonyos hármaskapocsban én azért nagyobb szerepet tulajdonítok az országgyűlési képviselőnek, mint ő maga. Hiszen azt a polgármestertársaim is tanúsíthatják, hogy mit jelent, ha érezzük, nem vagyunk magunkra hagyatva. Sz. Zs.: — Én csak a tényekre szorítkozom. Gáva- vencsellőn 13-15 kilométer utat portalanítottak, a gázberuházás közel hetven százalékos készültségi állapotban van, 1994-ben befejezik. Igen jelentős lépéseket tettünk a telefonhálózat korszerűsítése érdekében. Itt már hallottunk a pályázati rendszerből adódó előnyökről és anomáliákról. Én itt most csak két dolgot szeretnék kihangsúlyozni: bár igaz, hogy sikeres évek vannak mögöttünk, ami az infrastrukturális beruházásokat illeti, szerintem mégis későn ébredtünk, mert ha legalább egy évvel hamarabb kapcsolunk, sokkal előbbre tartanánk. Hiszen ennek a rendszernek az a lényege, hogy aki hamarabb ébred, többet tud venni arról a bizonyos terített asztalról. Én most Tiszabercel nevében is beszélek, hiszen a ciklus első felében ott dolgoztam, s akkor sikerült a településen nagyrészt pályázaton nyert pénzekből minden belterületi utat portalanítani, akkor épült meg a sportcsarnok. B. B.: — Azzal, hogy Ibrány város lett, a korábbi kapcsolat nemhogy elhidegült volna a környező községekkel, hanem, úgy érzem, inkább tovább erősödik. Tizenkilenc éves közigazgatásban eltöltött pályám alatt nem tapasztaltam ilyen együttműködést, felső szervek nem tudtak rábírni ilyen szoros kapcsolat kialakítására, mint amilyennek tanúi lehettünk itt a hét-nyolc település között 1990 óta. Mert mindnyájan rájöttünk arra, hogy vannak dolgok, amiket külön-külön nem tudunk megvalósítani. Az eddigi utat, úgy gondolom, folytatni kell, és most már a legsúlyosabb gondunkban, a munkanélküliség enyhítésében próbáljunk közösen lépni. * Munkahelyteremtés Gy. L.: — Polgármester úr zárószavai akár felvezetésnek is tekinthetők második témánkhoz, a munkahelyteremtés lényegesen nehezebb, bonyolultabb problémájához. Önök látnak-e ebből kiutat? Es ha igen, milyet? B. B.: — Ez valóban fogas kérdés, hisz ha azt mondanám, hogy nagyüzemet akarunk telepíteni, ez ma illúzió. Apró lépésekkel tudunk előre haladni: a vállalkozások számának növelésével, amiben úgy tud lépni az önkormányzat, hogy kedvező feltételeket biztosít működésükhöz. Felmerült esetleg valamilyen termékelőállítás ésszerű lehozatala. Sajnos, az önkormányzat pénzt munkahelyteremtésre nem tud előteremteni, csak az imént említett feltételeket biztosítani. Hisz a munkanélküliek jövedelempótló támogatása éves szinten meghaladja a tízmillió forintot. Ma Ibrányban 20 százalékos a munkanélküliség. Persze, ezt az összeget szívesebben fordítanánk — és azt hiszem mindenkinek jobb is lenne — munkahelyteremtő támogatásra, mint segélyezésre. Most már azon kell lennünk, hogy idehozzuk a vállalkozásokat, viszont el kell mondanom, hogy még mindig nagy az idegenkedés ettől a vidéktől. F. S.: —Abból kell kiindulni, hogy a mi megyénkben még mindig olcsóbb a munkaerő, mint az ország nyugati felében. Azzal, hogy megteremtettük a vállalkozás lehetőségét, és ne adj’ Isten valaki belföldi vagy külföldi vállalkozó jelentkezne, ma már tudjuk biztosítani neki a működéshez szükséges feltételeket. Nálunk bármilyen vállalkozás számít, ami munkaerőt köt le, mert szerintem, a kis lépés is lépés. Sz. Zs.: — Véleményem szerint az önkormányzatok háromféle módon tudják támogatni a munkahelyteremtést: ha a szükséges területet kedvező feltételek mellett bocsátják a vállalkozó rendelkezésére; a másik: az infrastruktúra, amiről már beszéltünk, a harmadik: a helyi adózás, amely a mi térségünkben szinte a nullával egyenlő. Csak azért, hogy igenis minél több vállalkozó legyen. Ami konkrétan Gávavencsellőt illet, úgy néz ki, hogy egy olasz tésztát gyártó vállalkozás jön létre a településen, amelyhez a szükséges területet az ön- kormányzat bocsátotta rendelkezésre. Itt előreláthatólag 60-70-en fognak dolgozni. Előrehaladott tárgyalásaink vannak a volt kerékpárösszeszerelő csarnok felélesztésére, ahol huszonöt, negyven főt is foglalkoztathatnak. Örömmel mondhatom, hogy jelentős mértékben nőtt az egyéni, a kisvállalkozások száma, s ezek megerősödni látszanak. Az itt még nem hangzott el, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nagy beruházások megvalósításánál az érintett önkormányzatok azon voltak, hogy minél több helyi munkaerőt foglalkoztassanak. Ez térségi viszonylatban a nyár folyamán legalább kétszáz embert jelent. V. I.: — Egyértelmű, hogy az infrastrukturális beruházásokat egyikünk sem tekinti öncélúnak. Ez már elhangzott. És mi, meg kell hogy mondjam, mást nemigen tehetünk. Mert a felső vezetés, a miniszterelnöktől a képviselőig any- nyit tehet, hogy megteremti a szociális piacgazdaság kialakításához a lehetőséget. Ennek a kihasználása a helyiektől függ. Mi csak úgymond „rásegíthetünk”. Tehát itt újra csak a csapatmunkát kell kihangsúlyoznom. F. S.:—Magyarán szólva el kell felejtenünk azt a beidegződést, hogy minden felülről jön: nekünk kell mozdulnunk, ha nem akarunk lemaradni. Tájékoztatás B. B.: — Rendhagyó módon, engedje meg nekem az újságíró úr, hogy megragadva az alkalmat, én tegyek fel egy kérdést a képviselő úrnak. Annak idején, mikor a részaránytulajdonosok földkimérésével kapcsolatban az állami támogatásról szóló törvényt szavazták, illetve nem szavazták meg a parlamentben, önök miért tartózkodtak? Vagy ahogy a Kelet-Magyarország is lehozta: nemmel felérő tartózkodásukkal akkor megakadályozták a törvény elfogadását. Az emberek nyomban megkerestek engem, hogy miféle képviselő az, aki ilyen fontos törvényt nem szavaz meg. Véleményem szerint erről a kérdésről feltétlenül kell szólni itt és most, hiszen ma sem látunk ebben a kérdésben igazán tisztán. V. I.: — Igen. A mi tartózkodásunk oka és lényege az említett tudósításból nem derült ki. De erről most csak eny- nyit. A lényeget mondom: az eíső változat szerint — amit mi nem szavaztunk meg — a részarány-tulajdonosok földkimérésének állami támogatása nem lett volna visszamenőleges hatályú — magyarán: aki már kifizette a földmérőt, ihatott volna hideg vizet a pénzére —; aki nem tudta volna földjét önmaga művelni, az nem adhatta volna haszonbérbe; és a harmadik: nem volt maximálva a kimérés költsége, tehát gyakorlatilag egy biankócsekket töltött volna ki az állam, és akkor a földkimérő a hasára ütve akkora árat kér, amennyit nem szégyell, hisz az állam fizeti. Persze még több apró nüansza is van a dolognak, de most itt csak a lényegek lényegét mondtam el. Gy. L.: — Köszönöm a beszélgetést Tiszavasvári arculatát nagymértékben meghatározza az új iskolai szárny és a modern sportcsarnok Harasztosi Pál felvétele Második diploma Felfrissíteni a korábban szerzett tudást Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Örülhetnek azok, akik pénzügyi-számviteli főiskolai másoddiplomás képzésben részvételt tűztek ki célul maguk elé, mert immár többéves tapasztalatok birtokában ismét van lehetőség Nyíregyházán is a képesítés megszerzésére. A főiskolai posztgraduális szakok célja, hogy a mémö- kök-üzemmémökök egészen más szakképesítést kapjanak, felfrissítve korábban szerzett tudásukat. A konkrét cél pedig, hogy kiegészítő pénzügyi, számviteli, elemzési és ezekkel összefüggő adatfeldolgozási ismeretekhez jussanak. A korábban négy féléves képzési idő öt félévre meghosszabbításával a vállalkozói szakirányon a mérlegképes könyvelői képesítés is megszerezhető. A közgazdasági szakokleveles mérnöki továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik bármely hazai műszaki vagy agrár felsőoktatási intézményben mérnök, üzemmérnök diplomát szereztek. A levelező képzés rendszerében félévenként háromszor négy nap konzultáció van. A konzultációkat és a vizsgákat is a sóstógyógyfürdői oktatási központban tartják. Az oktatási feladatokat a PSZF illetékes tanszékei szervezésében a főiskola oktatói és meghívott előadói teljesítik. További információk, jelentkezés a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Oktatási Központ és Hotel Kft. címén: 4431 Sóstófógyfür- dő, Tölgyes u. 68. A jelentkezés határideje: 1994. január 15. Változások a rádióban Műsoridőt kapnak a pártok januártól Budapest (MTI) — Rend- Jövőre el akarják kerülni a szeres műsoridőt kapnak a pártok januártól a Kossuth adón. Szombat délelőttönként, az Ismét a javából című műsor második órájában a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok elnökeié lesz a mikrofon. A sorrendet a pártatlanság jegyében sorsolással fogják eldönteni, hiszen a választási küzdelemben azok a pártok kerülhetnek hátrányba, akik a műsorsorozat elején szerepeltek — vallja a Magyar Rádió műsorigazgatója. Átmenetileg szünetel a nyelvleckék késő esti ismétlése, mivel erre a műsorszerkesztők előnyösebb, hall- gatottabb műsoridőt keresnek. Kossuth URH negyedik adóként való működtetését, hiszen ennek vételi lehetőségei korlátozottak. > A Petőfi adón február hetedikétől terveznek kisebb változtatásokat. Dénes Gábor adófőszerkesztő elsősorban a szolgáltató jellegű műsorok bővítését tervezi, így a Szocioműhely szerkesztősége szerdán és pénteken délután egy-egy plusz műsorral jelentkezik, kedden és vasárnap pedig újdonságként egészségügyi magazinműsort sugároz a Petőfi. Bővítik a hírműsorokat, minden reggel 8 órakor is mondanak híreket, valamint ugyancsak lesz Utinform- és Fővin- form-tájékoztató. Etikai kódex ifjaknak Freonmentes festék a kampány során Budapest (MTI) — A Független Jogász Fórum segítségével készített Választási Etikai Kódex alapján készül az ifjúsági szervezetek etikai kódexe. A dokumentummal kapcsolatban a napokban írt alá szándéknyilatkozatot Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió, az IDE, amely a Szabaddemokraták Szövetségének az ifjúsági szervezete, a Baloldali Ifjúsági Társulás és a KÖZ ’90 nevet viselő középiskolai szövetség. Az aláírás előtt a szervezetek képviselői elmondták: az etikai kódexből még csak egy rövidített változat készült el. A teljes anyagot a későbbiek folyamán fogalmazzák meg, és reményeik szerint ahhoz több más ifjúsági, politikai szervezet is csatlakozik majd. Az aláírók felhívták a figyelmet arra is, hogy az általános választási etikai normák mellett a dokumentum foglalkozik a környezetvédelemmel is. A szervezetek például kötelezik magukat arra, hogy a kampány során csak freonmentes festékspray-t használnak. Az ifjúsági etikai kódex elfogadásáról az adott szervezetek ügyvivő testületéi döntenek majd.
