Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
1994. január 12..szerda KIVI-POSTA Fórum — olvasóink leveleiből Stílusosan ide az a plakát illene: Nem bántja a szemét? Harasztosi Pál felvétele Csomagot kaptunk A kéki nyugdíjasok és a magam nevében szeretnék köszönetét mondani a kéki önkormányzatnak, mert a községünkben élő nyugdíjasok számára egy értékes élelmiszercsomaggal kedveskedtek karácsonyra. Köszönet a munkájukért. Lippai Gusztáv Kék, Ady E. u. 49/a. Megőrizték December 19-dikén, a nagy karácsonyi bevásárlásban elhagytam a diplomatatáskámat irataimmal és némi készpénzzel együtt. Nem tudtam, hogy hol veszítettem el, és már szomorúan lemondtam róla. A nyíregyházi Kossuth téri Csemege Julius Meinl ABC- ből karácsony után nagy örömömre táviratot kaptam, hogy az üzletben átvehetem, mert ott van. Ez meg is történt. Mint megtudtam, egy hétig a páncélszekrényben tartották, nem nyitották fel. Szeretném megköszönni a bolt dolgozóinak és vezetőségének, hogy megőrizték a már elveszettnek hitt táskát a benne lévő értékekkel együtt. O. G. Nyíregyháza, (Pontos név és cím) Gondoltak rájuk A mátészalkai Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet az igen nehéz gazdasági körülmények ellenére is gondolt nyugdíjasaira. A karácsonyi ünnep előtt 368 nyugdíjast jutalmazott meg ezerforintos ajándékvásárlási utalvánnyal. Úgy a magam — s talán a többi nyugdíjas társaim nevében is — köszönetemet fejezem ki, hogy gondolnak ránk nyugdíjasokra. Mi nyugdíjasok kívánunk az ÁFÉSZ vezetőinek és nem utolsósorban dolgozóinak eredményekben gazdag boldog új évet, és munkájukhoz erőt, egészséget és további sikereket. Nagy Miklós Nyíregyháza, Dobó István u. 2. Benzinkutak Miért van arra szükség, hogy ennyi sok benzinkút épüljön a város központjában. Olvasom, hogy egy újabb épül a Vasgyár utcán. Kérdezem, kinek áll ez érdekében. Az autósoknak? Talán a lakosságnak? Ezt bizony kétlem. Most az Ér-fo- lyó partján a konzervgyárral szemben egy újabb környezetszennyező góc alakul ki. De ezekre a kutakra nincs is szükség, a magas benzinárak miatt alig van forgalom a kutaknál. A Mező utcai kútnál megfigyelhetik, percenként (ötpercenként) autót sem lehet látni. Nézzenek utána, hogy kinek és kiknek jó ez? Bizonyára jó annak, aki a területet e célra eladja. De az önkormányzat hol van akkor, amikor a telepítésekre az engedélyt megadja? Esetleg az nekik jó üzlet? Higgyék el, ez az autósoknak sem, és a városban lakóknak sem (a környék lakóinak pláne nem) jó. Akkor minek? A benzinnek mindenhol egyforma az ára, akkor miért ésszerű egykilométeres útszakaszon három darab üzemanyagkutat létrehozni? Ha meggondolom, ilyen döntések előtt az érintettek (városlakók) megkérdezése is szükséges. Vessék fel az önkormányzat felelősségét, mert úgy érzem csak az üzleti oldalát nézi a dolgoknak, figyelmen kívül hagyva annak környezeti ártalmait Ezekre semmilyen indok nem lehet elfogadható. Az hogy egy kútnál tíz fővel a foglalkoztatottak száma nő, nem indok. A kút szennyezi a levegőt a környéken, s mint veszélyes góc, ezzel a környék lakóit is. Ezek a kutak rövidesen megbuknak, mégha a benzinárak csökkennének is, (ami ugye valószínűtlen) így tehát teljesen értelmetlen telepiSzegedi Mihály Nyíregyháza, Széchenyi utca Munka nélkül, remény nélkül Nem veszekedtek egymással a szülők, de fenyőfára nem jutott Nyíregyháza (KM - TMI) — A fekete hajú, tizennyolc éves lány szilveszter délelőtt kopogott be hozzánk a szerkesztőségbe. — A nevemet nem szeretném megmondani, ne gúnyoljanak... Mert mi mindannyian munkanélküliek vagyunk, apu, anyu, a bátyám és én is — magyarázta elvörösödve. — Szeretnénk mi dolgozni, de egyszerűen nincs munka — tette hozzá szégyenkezve. — Azért jöttem ide, tessék megírni, hogy milyen szörnyű ez... Összeomlott az apa Várakozó bizalommal nézett rám. Tudtam, nem lehet vigasza, hogy ezrek ismerik a semmibe taszítottság kínjait, a munkanélküliség okozta testilelki bajokat. Ezért nem szóltam, hanem hallgattam a történetüket. — Apu esztergályos, fél éve segélyezik, mert már kitelt a járadéka. Anyut februárban engedték el tizenhat év után— szőtte akadozva beszédének fonalát. — A bátyám húszéves, vízvezetékszerelő. Egy vállalkozónál kulizott éhbérért, egyszer eltűnt egy fúrógép, ráfogták. Nem ő vitte el, de a maszek kitette. Járadékot se kaphat, alkalmi munkákból él. Én a nyáron érettségiztem, most még kapom a pályakezdők munkanélküli-segélyét... Kinézett az ablakon és hosz- szú szünet után folytatta. — Nekünk most nem volt karácsonyfánk. Egy narancsot adtunk egymásnak, de legalább apu és anyu ezen a Munkára várva. (Képünk színhelyén készült) napon nem veszekedtek egymással... — Azelőtt jól éltek egymással? Könnyes szemmel bólintott. — Vitatkoztak néha, de most... rettenetesen. Apu pár hónapig még elvolt, szaladgált munkáért, de mindig elhalászták az orra elől. Akkor összetört, csak ült a fotelben. Anyu még dolgozott, mondta, hogy menjen inkább a a kertünkbe dolgozni. Alig járt haza. Utána beteg lett, meg kellett műteni, Debrecenbe vittük, ott volt a professzor, aki előtte is kezelte. Pénzünk nem volt, anyu eladta a kertet. Nem megy koldulni — Ebből lett a baj? — Is — gyűrögette a zsebkendőjét. — Engem nem vetillusztráció, nem a riport Elek Emil felvétele tek föl a jogra, apu gorombás- kodott, hogy mindent megadtak nekem, és én nem tudom meghálálni. Visszavágtam, hogy ő inkább hallgasson, még munkahelyet se tudott szerezni. Tudom, ezt nem lett volna szabad, de nagyon fájt, amit mondott. Anyuval elkezdtek emiatt veszekedni. — Bocsánatot is kérhettek volna egymástól és elfeledhették volna ezt az egészet. — Igen, de... szóval egyre kevesebb lett a pénzünk, hol a vízdíjat, hol a gázszámlát nem tudtuk kifizetni. Anyu nagyon ügyes, de enni kell... — Sokféle szociális támogatás létezik, miért nem kérvényeztétek meg valamelyiket? — Jaj, azt nem! Apu azt mondta, hogy ő nem megy koldulni. Szégyelli, hogy idejutottunk, mert akikkel egy műhelyben volt, már mind nyugati autón szaladgálnak. — Most mennyiből éltek egy hónapban? — Hát, talán összejön húszezer forint — felelte hosszas számolgatás után. — Van tartozásunk is, meg a lakás rezsije... Marad belőle hét-nyolcezer, ami hónap közepére elfogy. De... nem is ez a legnagyobb baj. Hanem, hogy nincs reményünk. A bátyám feketén dolgozik, ha elkapják, nagyon megbüntetik. Járt egy lánnyal, az is otthagyta, mert csóró lett... — mosolyodon el kesernyésen. — Ha engem jövőre sem vesznek fel az egyetemre, nem tudom mit csinálok. Gondolkoztam azon, jó volna elmenni Amerikába babysit- temek, de anyu nem akar elengedni, mert félt. Rossz életkezdés Egy suta karmozdulattal jelezte, hogy befejezte. Majd ígéretet véve tőlem, hogy megírom a történetet, elbúcsúzott. Néztem utána, és úgy találtam, mintha kissé köny- nyebbek lennének a léptei, és egyenesebb a tartása, mint amikor bekopogott... Azt éreztem, hogy mázsás terhének felét itt hagyta nekem. Tudom, hogy mit kellene a szülőknek mondanom. Azt, hogy talpra, mert bár nehéz, de fel kell állni, nem erőtlenül lemondani mindenről. Ám mit mondjak a fiataloknak, akik hiába jófejűek, becsületesek, mégis munka nélküliként kezdik az életet? Kelet-Magyaiország A betétek titkosak... ...üzenjük özv. T. Sándorné nyíregyházi lakosnak, éppen ezért a pénzintézeteknél jogosan tagadták meg az erről adható felvüágo- sítást. A fenntartásos betét az örökhagyó halála után csak közjegyzői hagyatékátadó végzés után használható fel. A bemutatóra szóló betétkönyben elhelyezett összeget minden igazolás nélkül felveheti. Türelmét kérjük... ...Sólyom Pál nyírbátori olvasónknak, amíg jogászunk válaszol. Lapunk kérésre titokban tartja az adatokat, így a nevet is. Bírósághoz ... ...fordulhat az eladott vagyonjegy árának meg nem fizetése miatt, fizetési felszólítás után — üzenjük Kelemen Györgyné tisza- vasvári olvasónknak. A bíróság kötelezni fogja a vevőt, hogy a szerződésben foglalt összeget fizesse meg önnek. A hajléktalanok... ...hollétének bejelentése is fontos, üzenjük P. Jánosnak Nyíregyházára. Egy új jogszabály szerint hajléktalanszálláson 10 napnál többet tartózkodó személyt be kell jelenteni az illetékes település jegyzőjénél. A lakcím ... ...bejelentését tartalmazó nyilvántartó lapokat 1993. június 1. óta az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalnál (Budapest, Balázs Béla utca) tárolják, az ezt megelőző időpont előtt keletkezett lakcímbejelentő lapokat pedig változatlanul a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalának lakcím- és közlekedésnyilvántartó osztálya (Budapest, Vaskapu utca) tárolja — üzenjük több olvasónk és levélírónk kérdésére. Renitens lakótárs Dr. Kovács Mihály Tanácstalan jeligét választotta az a fehérgyarmati olvasónk, akit 1987-ben bírósági döntéssel kötelezték a tanácsi bérlakás elhagyására. Levele szerint tavalyig semmi nem történt az ügyében, aztán megtörtént a végrehajtás. Olvasónkat elhelyezési igény nélkül kilakoltatták. Szeretné tudni, hogy törvényes volt-e az önkormányzat eljárása. Miután a levélből a konkrét ügy előzményei nem derülnek ki, így csak általánosságban tudunk válaszolni. Ha az önkormányzati (tanácsi) bérlakás elhelyezési igény nélküli kiürítésére kötelezést nem teljesítik, akkor a lakásban maradó személyek rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználókká válnak. A kiköltöztetés végrehajtásának elrendelése, valamint ennek a nem teljesítése esetén a kiköltöztetés végrehajtása a lakásügyi hatóság feladata, melyet a bérbeadó kérésére rendel el. A végrehajtási eljárás lefolytatására rendelkezésre álló idő öt év, ezentúl csak akkor lehet ezt a végrehajtási eljárást lefolytatni, ha időközben az elévülést megszakító cselekmények (a jogosult írásbeli felszólítása, hogy teljesítse a kötelezettségét) megtörténtek. Olvasónknak lehetősége lett volna a kiköltöztetés elrendelésekor végrehajtási kifogással élni, melynek során egyértelműen tisztázni lehetett volna a végrehajtás elrendelésének jogosságát. Egy mátészalkai olvasónk önkormányzati bérlakásban lakik, melyet a közeljövőben fognak értékesíteni. Szeretné tudni, hogy ennek megvásárlására felhasználhatja-e az édesanyja nevére szóló kárpótlási jegyet, mert ilyen tájékozódása során ellentmondó fel- vüágosítást kapott. Ha a kárpótlási jeggyel — a kárpótlási törvény 1991. júliusi hatálybalépése után — az eladásra kijelölt önkormányzati bérlakást a bérlő magának vagy egyenesági leszármazottjának kívánja megvásárolni, azt az önkormányzat névértéken (a kibocsátáskori érték plusz a mindenkori kamat) köteles elfogadni. Abban az esetben, ha a bérlő nem saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel kíván fizetni (kárpótlási jegyet vásárol, ajándékba kap) ez csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat rendeletében erről külön rendelkezik. Olvasónkra az utóbbi lehetőség vonatkozik, azaz csak akkor fizethet az édesanyja nevére szóló kárpótlási jeggyel, ha erre a helyi önkormányzati rendelet lehetőséget ad. Egy nyíregyházi szövetkezeti házban élőknek mindennapjait megkeseríti egy házbeli lakótárs. Kétes erkölcsű embereket fogad be a lakásába, eláztatja az alatta lakót. Ráadásul a lakásában olyan mértékű a szenny és a piszok, hogy fertőzés- veszélyt jelent a többiekre. Az ügy sajátos természetű, mert szövetkezeti lakással, azaz saját tulaajdonnal összefüggő cselekményekről van szó. Az idegen személyek befogadása, azok viselkedéséért való felelősség a ház tulajdonát terheli. Ha ez a ház lakóinak biztonságát fenyegeti, akkor a rendőrséghez kell segítségért fordulni. Az alatta lakó szomszéd eláztatása miatt legfeljebb birtokháborításért tehet feljelentést, az ügyben a polgármesteri hivatal jegyzője jár el. A kosz, piszok, szeny- nyezettség fertőzés veszélyének megállapítása és a kényszerintézkedés megtétele az ANTSZ városi intézetének a feladata és kötelessége. Amennyiben az intézet eljárásával nincsenek megelégedve a lakók, akkor az ÁNTSZ Megyei Intézetének a segítségét kell kérni.
