Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
1994. január 11kedd TÚL A MEGYÉN 1993 a világpolitikában JANUÁR 1. Csehszlovákia megszűnésével létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Január 1. Az Európai Közösségen belül megvalósult az egységes, vámmentes belső piac. Január 3. George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában aláírta a hadászati támadó fegyverek további korlátozását előíró START-2 szerződést. Január 2-30.1992 áprilisa, a boszniai háború kezdete óta Genfben megrendezték a szemben álló — szerb, muzulmán, horvát — felek első konferenciáját. Január 13.169 nap vizsgálati fogság után, a vádlott betegségére való tekintettel szabadon engedték Erich Honecker volt keletnémet vezetőt, aki Chilébe távozott. Január 15. Párizsban 127 ország képviselőjének jelenlétében aláírták a vegyi fegyverek előállításának, készletezésének és felhasználásának tilalmáról, a meglévő készletek megsemmisítéséről kötött nemzetközi szerződést. Január 20. Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke és Albert Gore alelnök letette a hivatali esküt. FEBRUÁR 14. Kárpátok-Eu- rorégió elnevezésű szervezet megalakulásáról szóló nyilatkozatot írt alá Debrecenben a magyar, a lengyel és az ukrán külügyminiszter. Szlovákia társult államként csatlakozott az együttműködéshez. Február 26. Nagyerejű robbanás rázta meg a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik felhőkarcolóját A robbantást szélsőséges iszlám terroristák által elhelyezett pokolgép okozta. MÁRCIUS 12. Észak-Korea felmondta az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó- egyezményt Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen június 11-én végül elállt kilépési szándékától. ÁPRILIS 7. Az Európai Közösség lezárta határait a keleteurópai hús- és tejtermék, valamint élőállat-behozatal előtt száj- és körömfájás járvány veszélye miatt. Válaszlépésként az embargóval sújtott országok is megtiltották az EK-ból származó hús importját. A korlátozásokat mindkét oldalon a hónap végén oldották fel. Április 7. A magyar és a szlovák fél Brüsszelben aláírta az ún. alávetési nyilatkozatot, amely szerint elfogadják a hágai Nemzetközi Bíróság döntését a bősi erőmű ügyében. A nyilatkozat június 26-án lépett hatályba. Április 19. Az amerikai rendőrség támadást indított a Koresh-szekta ellen, amelynek fanatikusai a texasi Waco közelében lévő épületegyüttesbe ötven napja elzárkóztak. Az ostromban és a bekövetkezett tűzvészben 86 ember életét vesztette. Április 23-25. Az Eritreá- ban tartott népszavazáson az Etiópiától való elszakadás mellett szavaztak. Április 25. H. János Pál pápa személyében először utazott Rómából katolikus egyházfő Albániába, ahol 1967-től 1991-ig tilos volt a vallások gyakorlása. MÁJUS 24-27. A guatemalai Chimaltenango városában rendezték meg a világ őshonos népeinek első csúcstalálkozóját. Május 27. Az ír Köztársaság történetében először találkozott az ír és a brit államfő, amikor II. Erzsébet királynő fogadta Mary Robinson ír elnökasszonyt Május 29. A németországi külföldiellenes merénylethullám legsúlyosabb cselekménye történt Solingenben: egy török íiisdádra szélsőjobboldali fiatalok rágyújtották a házat, a tűzben 5 ember lelte halálát. JÚNIUS 14-25. Bécsben az ENSZ szervezésében 166 országból 5000 küldött részvételével megtartották a második emberi jogi világkonferenciát. Június 16. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény tanácsa törölte a tagok közül Jugoszláviát. Június 18. A Biztonsági Tanács egyhangú határozatot fogadott el hat boszniai védett övezetről. Június 21-22. Az EK állam- és kormányfői Koppenhágában tartottak csúcstalálkozót. Edouard Balladur francia kormányfő előterjesztette tervét egy új európai biztonsági és stabilitási szerződésre vonatkozólag, amely kiegészítené az európai biztonsági rendszert, a Helsinki Záróokmányt. JÚLIUS 3. Bili Clinton elnök bejelentette, hogy 15 hónappal meghosszabbítja a föld alatti atomrobbantásokra vonatkozó amerikai moratóriumot. Július 7-10. Tokióban tartották a vezető ipari országok (Hetek) 19. csúcstalálkozóját. Július 25-31. Az izraeli légierő Elszámoltatás” fedőnévvel támadást intézett az Irán-barát Hezbollah iszlám szélsőséges szervezet dél-libanoni állásai ellen. Július 28. Az ENSZ tagállamainak száma Andorra felvételével 184-re emelkedett. Andorra mellett ebben az évben felvételt nyert Csehország és Szlovákia (január 19.), Macedónia (április 8.), Eritrea és a Monacói Hercegség (május 28.). Július 31. Szívroham következtéből elhunyt I. Baldvin belga király. Utóda, II. Albert augusztus 9-én lépett trónra. AUGUSZTUS 6-november 7. A dél-koreai Tedzsonban megrendezték a század legnagyobb szakvilágkiállítását. Augusztus 23. Hoszokava Morihiro japán miniszterelnök parlamenti beszédében—első japán politikusként — bocsánatot kért Ázsia népeitől a második világháborús japán agresszióért. SZEPTEMBER 3. Masz- szandrában megállapodást írtak alá arról, hogy Ukrajna lemond a Fekete-tengeri Flotta ráeső feléről, cserében Oroszország elengedi az ukrán államadósság egy részét. Szeptember 13. Washingtonban Simon Peresz izraeli külügyminiszter és és Mahmud Ábbász (Abu Mázén) palesztin vezető aláírta a történelmi jelentőségű izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzíti a megszállt területek közül elsőként Jerikóban és a Gáza-övezetben felállítandó átmeneti palesztin ön- kormányzat alapjait, valamint a végleges rendezést szolgáló tárgyalások ütemtervét Szeptember 21-22. Borisz Jelcin orosz elnök feloszlatta a Legfelsőbb Tanácsot és a Népi Küldöttek Kongresszusát Válaszként a Legfelsőbb Tanács megfosztotta hatalmától Jelcint, s ügyvezető elnökké nevezte ki Alekszandr Ruckojt, aki ellenkormányt állított fel. Szeptember 24. Phnompen- ben törvényerőre emelkedett Kambodzsa új alkotmánya. Norodom Sziltanuk még aznap trónra lépett, s letette a királyi esküt. Szeptember 27. Eduard Se- vardnadze államfő nyilatkozatban ismerte el, hogy Grúzia elvesztette az Abháziával folytatott háborút, miután az abház erők elfoglalták Szuhu- mit. Szeptember 30. Tízezernél is több halálos áldozata, s legalább ennyi sebesültje volt az India nyugati részén bekövetkezett földrengésnek. OKTÓBER 3-4. Halálos áldozatokat is követelő összecsapásokba torkolltak a szélsőbaloldali „Dolgozó Moszkva” elnevezésű szervezet által kezdeményezett megmozdulások az orosz fővárosban. Borisz Jelcin orosz elnök 3-án este rendkívüli állapotot léptetett életbe (18-án oldották fel). A hadsereg elitegységei 4-én megostromolták a Fehér Házat. A védők, köztük Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök és Alekszandr Ruckoj „elnök” néhány órai harc után megadták magukat Október 4. Az Európa Tanács — 32. teljes jogú tagként — felvette Romániát. Előzőleg Szlovénia, Észtország és Litvánia (május 10-14.), majd Csehország és Szlovákia (június 30.) csatlakozott. Október 8-9. Az Európa Tanács 44 éves történetének első csúcs- értekezletét Bécsben rendezték meg. Október 27. Moldova 12. tagként csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. Előzőleg Azerbajdzsán szeptember 20-án, Grúzia október 22-én vált tagállammá. NOVEMBER 1. Életbe lépett az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződés, ezzel megalakult az Európai Unió. November 17. A hágai Bé* kepalotában megalakult az a nemzetközi törvényszék, amely a volt Jugoszláviában háborús bűncselekményeket elkövetett személyek ügyében fog eljárni. November 26. Irak elfogadta az ENSZ 1991-ben hozott 715. számú határozatát, az ország fegyverkezésének folyamatos ellenőrzéséről. DECEMBER 2-13. Az Endeavour amerikai űrrepülőgép legénysége megjavította a Hubble űrteleszkópot December 8. Bili Clinton amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelynek alapján 1994.Január elsején életbe lép az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés (NAFTA). December 10. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője és Frederik Willem de Klerk délafrikai elnök Oslóban átvette a Nobel-békedíjat. December 12. Oroszországban parlamenti választást rendeztek és népszavazást tartottak az új alkotmányról. A választás győztese Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja lett. Az új alkotmány december 25-én lépett életbe. December 13. Az Európai Unió elfogadta a magyar társulási szerződést, amely 1994. február 1-jén lép hatályba. December 15. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagországai hétéves tárgyalássorozat után Genfben elfogadták az Uruguayi Forduló Záróokmányát. December 22. A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje elfogadta az ország új alkotmányát, amely egyenlő jogokat biztosít a fehér és a fekete lakosságnak. (Az MTI Sajtóadatbank dokumentációja alapján). Toplista: az AP és a KM Nyíregyháza (KM) — Év végén, év elején sokféle mérleg készül. A lapok és hírügynökségek is elkészítik a lezárult év krónikáját és gyakran megszavaztatják az újságírókat: szerintük mi volt az év eseménye. A Kelet-Magyarország most először szavazott az amerikai AP (Associated Press) világhírügynökség körkérdésére, hiszen 1993. volt az első teljes esztendő, amelyben az AP írásait és fényképeit is felhasználtuk, hogy teljesebb képet mutathassunk be Olvasóinknak a világ eseményeiről. Negyvennégy ország AP előfizetőit — újságok, tévé- és rádióállomások, hírügynökségek szerkesztőit — kérdezte meg Paul Alexander, az AP munkatársa: szerintük mi volt 1993. tíz legfontosabb eseménye. Az AP listája : 1. Történelmi megállapodás Izrael és a palesztinek között. (Az első hely vitathatatlan volt: 116 szavazó közül 70 tette a lista élére —- köztük mi is.) 2. Az oroszországi események, Borisz Jelcin és a reformerők harca az átalakulásért. 3. A jugoszláviai polgárháború. 4. A dél-afrikai megállapodások — az apartheid ellen. 5. A maastrichti megállapodás. 6. A Szomáliái intervenció majd az azt követő események. 7, Az olaszországi politikai és gazdasági botrányok. 8. A New York-i világkereskedelmi központ épülete ellen elkövetett bombamerénylet 9. A GATT tárgyalások sikeres tető alá hozása. 10. Bili Clinton első évének eredménye. A Kelet-Magyarország listája: 1. Az izraeli-palesztin megállapodás. 2. A jugoszláviai polgárháború. 3. A maastrichti megállapodás. 4. Clinton sikeres tárgyalásai az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás érdekében (NAFTA). 5. Dél-Afrika: a fehérek és feketék „kibékülése”. 6. Seattle (Egyesült Államok): az Ázsia-konferen- cia. 7. A Mississippi nagy árvize. 8. A Los Angeles-i tűzvész. 9. Az oroszországi események, a moszkvai Fehér Ház ostroma. 10. A Hubble űrteleszkóp megjavítása az Ertdeauvour űrrepülőgép asztronautáinak öt űrsétája során. (iMpunk nevében Marik Sándor és Ésik Sándor szavazott.) Ukrajnából a világba Kenyeres Zsófia _ Kijev (KM) — Ukrajna folytatja saját nemzeti határainak kiépítését, erre utal az a határozat is, melyet nemrégiben hoztak a határ- sértők ellen. Ezentúl az a külföldi állampolgár, vagy állampolgársággal nem rendelkező hontalan, akit az ukrán határőrség illegális határátkelés közben tartóztat le, minden költséget köteles megtéríteni az őrizetbevételtől az országból való kiutasításig felszámítva. A felmerülő kiadások összegét dollárban állapították meg, de természetesen a hivatalos napi árfolyamon átszámítva ukrán fizetőeszközzel is megtéríthető. A határozat nem érinti a Független Államok Közösségéhez tartozó országokból érkezőket, akiknek nincs szükségük vízumra a beutazáshoz. A hazai állampolgárok külföldre utazását illetően is változások történtek, nemrégiben írt alá Leonyid Kravcsuk elnök rendeletet arról, hogy az új ukrán útlevél 1994. január 1-jétől lép életbe, és kiállításának időtartama — a szükséges dokumentumok benyújtásától számítva — három hónap, kivételesen sürgős esetekben három nap lesz. Az új útiokmány fedőlapját az ukrán háromágú szigony fogja díszíteni és öt évig a világ minden országába érvényes lesz. Jelenleg fél évet kell sorban állni csak ahhoz, hogy az útlevélkérő lapot be lehessen nyújtani és ezek után még három hónap telik el a kézhezvételig. Áki tehát utazni szeretne, jó ha egy évre előre tervez. Természetesen szükség törvényt bont alapon ebben a helyzetben is van aki gazdagszik. Odesszában például a hivatalos szervek megkerülésével a feketepiac szolgáltatásait igénybe véve — a gyorsaságtól függően — ötventől 200 dollárig terjedő összegért már hamarabb is útlevélhez lehet jutni. A németországi Einbeckben az egyébként kicsi Leine folyó elöntötte és tóvá változtatta a környező mezőket, legelőket. A múlt heti több felhőszakadás és az enyhe időben olvadó hó az ország más részein is áradásokat okozott AP felvétel Fogyó orosz kormány Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin hétfőn aláírta az orosz kormány reformjára vonatkozó, egy hónapja készülő rendeletét. A miniszterhelyettesek, illetve a kormányfő helyetteseinek számát jelentősen csökkentő intézkedés személyi vonatkozásait mindazonáltal továbbra is sűrű homály fedi, mindenekelőtt azt, hogy ki távozik Viktor Cserno- mirgyin helyettesei közül. Borisz Jelcin elnök és Csemomirgyin kormányfő korábbi nyilatkozatai szerint az intézkedés a kabinet működésének hatékonyabbá tételét célozza. A rendelet értelmében a korábbi 120-ról 67-re csökkentik a különböző minisztériumok, főhatóságok és állami bizottságok számát. Számos minisztériumot, illetve bizottságot összevontak, az eddigi kilenc helyett pedig csak négy helyettese lesz a kormányfőnek, köztük két első helyettes. Ugyanakkor az államfő közvetlen alárendeltségébe vonta a külügy, a belügy és a védelmi minisztériumot, a hírszerzést és kémelhárítást. Ugyancsak közvetlenül az elnök irányítása alá tartozik a korábbi biztonsági minisztérium alárendeltségéből kivont elnöki őrség és a kormányzati távközlés, a levéltári szolgálat és a múlt év végén létrehozott rádió- és tévébizottság. Megfigyelők szerint mindez azt jelzi, hogy Jelcin szilárdan kézben akarja tartani az ország irányítását. Az államfő a kormányzati apparátus csökkentését is előirányozta a rendeletben, s egy hónapot adott annak meghatározására, hogy a különböző minisztériumok és más főhatóságok mekkora létszámot tarthatnak meg. Még kevesebb időt, egy hetet adott Jelcin Csemo- mirgyinnek a négy helyettes személyének előterjesztésére. Egyelőre nem ismert, hogy ki lesz a négy maradó helyettes. Moszkvai sajtókörökben elterjedt vélemény szerint Oleg Szosz- kovecnek és Jegor Gajdar- nak van a legjobb esélye az első miniszterelnöki tisztségre, a másik két helyetes pedig az agrárágazatot irányító Alekszandr Zaverju- ha, illetve Borisz Fjodorov pénzügyminiszter lehet.
