Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

1994. január T1kedd HÁTTÉR Részvények a kisbefektetőknek Tulajdonszerzés állampolgári jogon • Százezres keret, kamatmentes törlesztéssel Nyíregyháza (KM) — Hosz- szas előkészítő munka után most már biztos, hogy tavasz­tól állampolgári jogon min­denki hozzájuthat százezer forint értékű állami vagyon­hoz, amelynek ellenértékét 5 év alatt kell kamatmentesen visszafizetni — kaptuk az in­formációt Vereckei Ágnestől, az Állami Vagyonügynökség Sajtó és Marketing Igazgató­ságának vezetőjétől. Az Állami Vagyonügynök­ség 1994 tavaszán indítja a Kisbefektetői Részvényvásár­lási Programot (KRP), ami a legszélesebb körben szeretne lehetőséget teremtem a ma­gyar állampolgároknak arra, hogy az állami társaságok pri­vatizációja során részvénytu­lajdont szerezzenek. A rész­vényvásárlást kedvező részlet- fizetési lehetőségek könnyítik, a befektetés biztonságát pedig növeli, hogy tőzsdei forgalom­ba kerülő részvényeket lehet vásárolni. Kezdő kínálat: 3-4 milliárd A program nyitányaként az országban mintegy negyven helyen nyílik KRP iroda, ahol a befektetni szándékozók a részvételi igényüket bejelent­hetik (regisztráció), és ahol a továbbiakban vásárlásaikat és a részletek törlesztését intéz­hetik. Ezt a képviseleti há­lózatot a későbbiekben jelen­tékeny mértékben bővítik, hogy alkalmas legyen akár több százezer befektető ki­szolgálására, valamint az egész program kezelésére is. A KRP-vel kapcsolatos technikai lebonyolítás megter­vezése során az ÁVÜ azt tar­totta elsőrendű célnak, hogy a befektetők számára a rész­vényvásárlást és a törlesztések teljesítését a lehető legegy­szerűbbé és legkényelmesebbé tegye. Ezért a technikai lebonyo­lításra és a program működ­tetésére meghívásos pályáza­tot írtak ki, amelyre az ilyen munkával foglalkozó legis­mertebb cégeket hívták meg. A pályázat nyertesének leg­később január 15-én meg kel kezdenie a KRP teljes pénz­ügyi, informatikai, logisztikai és ügyfélforgalmi rendszeré­nek megvalósítását. A KRP keretében fektetni szándékozók 1994 kora tava­szától jelentkezhetnek. A kez­dő kínálat mintegy 3-4 mil­liárd forint értékű részvény lesz, amit a tervek szerint ősz­szel újabb jelentékeny rész­vénykínálat követ majd. A programot öt évre tervezik. A KRP keretében a részvényért fizetni részletre vagy kárpót­lásijeggyel lehet. Vagyoni biztosíték nélkül A KRP részletfizetési rend­szere kamatmentes. Ezt a ked­vezményt minden felnőtt ma­gyar állampolgár igénybe ve­heti, akinek állandó magyaror­szági lakhelye van és akit ilyen értelemben a törvény nem korlátoz vagy nem zár ki. A részletfizetésnek egyéb fel­tétele nem lesz, így az sem, hogy a befektető bármilyen vagyoni biztosítékkal ren­delkezzék. Mindenki, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, és aki a vásárlási szándékát a meg­hirdetett időben regisztráltatja, százezer forintnyi részvényvá­sárlási keretet kap és a továb­biakban e kerethatárig vásá­rolhat részvényeket, ez azon­ban másra nem ruházható át. A regisztráláskor minden je­lentkezőnek 2000 forint egy­szeri díjat kell fizetnie, de ma­ga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem je­lent, a fel nem használt rész­vényvásárlási keretért fizetni semmit sem kell. Akik a programba ilyen mó­don bekapcsolódtak, a továb­biakban névre szóló tájékoz­tatást kapnak minden rész­vényvásárlási lehetőségről, és az így felkínált részvényekből igényelhetnek a részvényke­retük terhére. A megszerzett részvények árát a befektetőnek öt éven belül törlesztenie kell. Részvé­nyét addig nem adhatja el, amíg ki nem fizette, ugyanak­kor a részvény után járó oszta­lék kezdettől őt illeti meg, az­az a törlesztés során az oszta­lék összegét is beszámítják. Minden egyéb, a részvényhez kapcsolódó jogot az gyakorol­hat, akinek a nevén van a rész­vény. Kárpótlási jegyért is Ha a befektető a hátralékos részletfizetési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, tartozását a vagyonún behajtani nem le­het. Amennyiben felszámolás­ra kerülne az a cég, amelynek részvényeit a befektető meg­vásárolta, akkor a még ki nem fizetett részvényei árát nem kell kiegyenlítenie. A KRP programba bekap­csolódhat minden eredeti kár- pótlásijegy-tulajdonos is. Ha valaki ezen a jogon óhajt KRP részvényt vásárolni, számára a regisztráció díjtalan és a rész­vénykerete sem korlátozott: annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási jeggyel rendelkezik. Mátészalkán a Ráckertben új római katolikus templomot építenek. A 20 millió forintos beruházásból indult templom építését a Közszolgáltató Kft. a kedvező időjárásban folyamatosan építi Elek Emil felvétele Vissza­sorolás Kisvárda (KM) —- A közal­kalmazotti törvény végreha­jtása körüli (az érintettek ál­tal röviden csak visszasoro- lásnak nevezett) napokban kirobbant elégedetlenség ha­tározza meg valószínűleg azt a fórumot, melyen Pokorni Zoltán, a PDSZ volt ügy­vivője, a FIDESZ oktatási kabinetjének vezetője is részt vesz. A fiatal demokraták kisvárdai szervezete rendezte oktatási fórumon, január 13-án 14 órá­tól a Bessenyei György Gim­názium dísztermében azonban várhatóan szó lesz az oktatás mai helyzetéről, a jövőben várható átalakulásról, s egyéb, a szakmai közvéleményt s a szülőket egyaránt érdeklő szűkén vett oktatási, ámde bi­zonyára oktatáspohtikai té­mákról is. y alószínű sokan emlékez­nek az egykori andek- dotára a kabátlopásról. A tör­ténet szereplőjéről elterjedt a hír, hogy valamilyen kabát­lopási ügybe keveredett. A kol­légái, ismerősei, szomszédai összesúgnak a háta mögött, a gyanú, a bizalmatlanság kíséri mindenütt. Már-már az állá­sából is majdnem elbocsátják, amikor véletlenül a főnöke megkérdezi, hogy is volt az a kabátlopási ügy. Ekkor derül fény a dologra, amely szerint a kabátlopás valóban megtör­tént, de nem ő lopta el valaki­nek a kabátját, hanem az ő kabátját lopta el a tolvaj. Ezért kapott lopásügyben idézést a bíróságra... Ez jutott az eszembe, ami­kor idézéssel a kezemben né- hányad magammal türelme­sen várakoztam a bíróság fo­lyosóján. Eleinte csak mére­gettük egymást, senki sem akart tolakodó lenni, kérde­zősködni, de amikor közölték, hogy a kitűzött időponttól el­térően egy fél órával később kezdődik a tárgyalás, lassan mégis oldódott a tartózkodá­sunk. Egy lopásügyben kap­tunk idézést mind a hárman, tanúként. De mi lehet ez? Páll Géza Ebéd — El sem tudom képzelni, — mondta zavartan a fiatal- asszony, miután kiderült, hogy ugyanabban az ügyben vagyunk érdekeltek. —Már a férjemmel majdnem össze­vesztünk, váltig kérdezgette, nem láttam-e, hogy valakit az ABC-ben, vagy valahol lopá­son értek és beadtak volna ta­núnak. De ilyenre nem emlék­szem. Egyszer ugyan ellopták a kislányunk kabátját, de az már rég volt. Aztán még volt egy régi eset, amikor lako­dalomban voltunk, és amíg tartott a vigadalom, a ko­csimból kilopták az akkumo- látort, kiszívták a benzint... —Egy pillanat — szakítot­tam félbe a fiatalasszony mondókáját. — Vagy jó egy éve az én kocsimból is kilop­ták az akkut, a feszültségsza­bályozót, kiszívták a benzint. Csak erről lehet szó, kezdtük azonosítani a történteket. Mindezt hallotta a harmadik tanú is, aki lévén pedagógus, a saját verzióját adta elő.. — Tavaly betörtek az isko­lába, arra gondoltam, ebben az ügyben hívnak. De egyszer nekem is ellopták a kocsimból az akkut, leszívták a benzint. Először még vagy két-három litert hagyott benne a rabló, aztán úgy látszik teljes mun­kát akart végezni, másnap visszajött és kicsurgatta az összest. Most már valamivel béké­sebben várakoztunk, s meg­kíséreltük elképzelni a fiatal­ember arcát, aki mindnyájun­kat meglopott. Vajon a kri­mikben oly gyakran látott rosszarcú bűnözők egyike néz majd szembe velünk, vagy egy átlagos külsejű, netán an­gyalarcú gyanúsított a meg­károsítónk? Vártunk, míg a fél óra elteltével, kezén a bi­linccsel, megérkezett az em­berünk. Nem volt maffiózó külseje, sem angyalarca. Úgy nézett ki, mint bármelyik fi­atalember, akivel az utcán naponta találkozunk. A tárgyalás gyorsan per­gett, a néhány perces tanú- kénti szereplésünk véget ért. Ismerősként búcsúztunk el a bírósági folyosón. A fanyar mosolyra az adott okot, hogy megtudtuk, azért kezdődött félórás késéssel a tárgyalás, hogy a rabló, illetve gyanúsí­tott úr a börtönben, békésen megebédelhessen. Friss isme­rősöm meg is jegyezte: —Ez a fiú még a börtönben is meglopott bennünket. El­lopott az életünkből egy fél órát. Igaza lehet. De azt kívá­nom, ettől nagyobb bűnt ne kövessen az életben. D. Bojté Gizella r~i gyre-másra születnek Eh azok a jogszabályok, melyek különböző szigorítá­sokat vezetnek be. A jogal­kotók célja nyilván az, hogy még nagyobb fegyelemre késztessék az állampolgá­rokat. A jogszabályok dzsungelében azonban elég kiigazodni az úgymond hi­vatásos jogalkalmazónak is, nemhogy egy átlagpolgár­nak. A mai jogi rendezés vi­szont azt feltételezi, hogy a paragrafus az egyszerű munkás, a vállalkozó vagy akár a nyugdíjas előtt is világos és egyértelmű. Saj­nos sokan csapdába esnek, ha nincsenek tisztába joga­ikkal és kötelezettségeikkel. Na persze, jó néhányon nem is nagyon járnak a jogi tudnivalók után, vélemé­nyem szerint azonban a leg­több ember kötelességtudó. S ha egy kicsit többen len­nének azok, akik egy-egy ügyben pontosan elmonda­nák, mégis miről van szó, mit kell csinálni, milyen számlát, bevallást mikor és kinek kell leadni... Talán nagyobb lenne az állampol­gári fegyelem. Tudniillik mindenkinek érdeke, hogy eleget tegyen a jogszabályi előírásoknak. A hivatalok dolgozóinak is rá kell ébredniük, a bírsá­golásokkal, a letiltásokkal nem sokra mennek, ha egy­szer szinte lehetetlenség be­hajtani a tartozásokat. Az emberek egy része ugyanis oly szegény, hogy a puszta létük fenntartása is nehéz. Másokat viszont olyan rafi­nériával áldott meg az ég, hogy vagyonkájukat jól el­rejtik a hatóságok elől. Nem tartom helyesnek te­hát azt az álláspontot, mi­szerint néhány hivatal szin­te semmit nem tesz annak érdekében, hogy ügyfeleik tisztában legyenek jogaik­kal és kötelezettségeikkel. Mondván, a jogi oktatás, tájékoztatás nekik nem kö­telességük, hanem csak egy váratlan pillanatban, durr bele; felszólítom, letiltom, rendbírságolom, betiltom, behajtom... Biztatónak tartom ezért az új miniszterelnök egyik nyilatkozatát, miszerint a döntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz, mégpedig népszerű nyelven, hogy a falusi ember tudja, hová, mikor kell mennie és mit kell vinnie. Őszies január Balázs Attila felvétele Gyermekeink jövője Baraksó Erzsébet gyetértek olvasónkkal, Ej Gazdag Istvánné nyír­egyházi levélírónkkal, hogy kevés a mozikban, a szín­házakban a gyermekeket po­zitívan befolyásoló jó mese, vagy ifjúsági film, színda­rab. Olvasónk arról számol be, hogy végre tavaly az egyik nyíregyházi moziban dé­lutánonként ilyen filmeket kezdtek el vetíteni, ám ezt sajnos hamar megszüntet­ték, mivel ráfizetéses volt, mindössze öt-hat család lá­togatta a programokat. Abban is egyetértek, bár nehéz szívvel, ami miatt la­punkat bírálja, hogy sokkal többet adunk hírt gyilkos­ságról, erőszakról, agresz- szióról, durvaságról, mint olyan lélekemelő dolgokról, amelyekből épületesen okulhatna az ifjúság. Egy kicsivel több pillantást kel­lene az apró gyerekekre szentelniük az újságoknak — olvassuk a levélben — nemcsak akkor felháborod­ni, amikor fiatalkorúak bű­nözéséről, kábítószerezésé­ről, stb. kell tudósítani. Igaz, ott kellene lenni a megelőzésnél is, s inkább arra felhívni a gyerekek fi­gyelmét — hiszen ők a jövőnk —, hogyan köthetik le a szabad idejüket aktí­van, kreatívan, s hogyan alakíthatják, fejleszthetik kulturális igényüket. Valóban sokat tehetnek a mozik a műsorpolitikával, a lapok a témaválasztással, azonban—meggyőződés és tapasztalat — a legtöbbet mégis a családokban tehe­tik. Ha a gyermek azt látja: szüleinek jó érzést okoz egy értékes könyv olvasása, ha a szülők járnak elöl jó pél­dával, azt a gyermekek ön­ként, és azért követik szíve­sen, mert hiszik, hogy amit a szüleik tesznek, az nekik is jó­Közérthetően * w«, "v jr fTT.T T froa

Next

/
Oldalképek
Tartalom