Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
J 994. január 10., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország f J Kevesebbet járunk külföldre Turistamérleg 1993: Jóval több beutazó a szovjet és jugoszláv utódállamokból Budapest (MTI) — 20 százalékkal több látogató járt hazánkban 1993-ban. November végéig 37 millió turistát regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel szemben a magyarok 11,3 millió alkalommal lépték át a határt, ami 4 százalékos csökkenést jelent az elmúlt évi utazásokhoz képest. A kevesebbszámú kiutazó azonban több pénzt költött. Legjobban, két és félszeresére emelkedett a Szovjetunió utódállamaiból érkezők száma, de a jugoszláv utódállamokból is 75 százalékkal többen érkeztek. A 27 millió fő e két területről és Romániából érkezett. Az előző évi csökkenés után ismét emelkedett a forgalom Németországból — 24 százalékkal —, csökkent azonban a Lengyelországból, valamint Csehországból és Szlovákiából hazánkba látogatók száma. A látogatók 57 százaléka turista volt, számuk meghaladta a 21 milliót, ami 13 százalékos növekedést jelent. A turisták 135 millió éjszakát töltöttek Magyarországon, ami 37 százalékos növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest. Legtovább az északeurópai országokból (10 éjszaka), valamint Kanadából (13 éjszaka) érkezők tartózkodtak az országban, legkevesebbet pedig a jugoszláv utódállamokból érkezők (3 éjszaka). A turistaéjszakák számának növekedése ellenére visszaesett a szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma, és csökkenés tapasztalható — a vendégek számának növekedése ellenére — a belföldi vendégéjszakák számáSorban állás a vámnál Balázs Attila felvétele ban is. A szállodák forgalma 7, a panziók forgalma 15 százalékkal emelkedett, a többi szállástípusban azonban kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb visszaesést a kapacitásában is folyamatosan csökkenő szervezett fizető-vendéglátásnál tapasztaltak, ahol a forgalom az előző évinek csupán háromnegyed részét érte el. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint szeptember végéig az idegenforgalomból 92 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki bevételét. Dollárban számítva azonban e bevételek kismértékben a tavalyi szint alatt maradtak. A kiadások összegének emelkedése — a lakosság valutakeretének növekedése következtében — jelentősebb, 52 százalékos volt. A 370 milliárd dolláros egyenleg az előző év kilenc hónapjához viszonyítva szerényebb mértékben javítja a fizetési mérleget. A Rutinsoft Kft. nemrég megnyílt nyíregyházi üzletében számítástechnikai tanári kézikönyvek is kaphatók Balázs Attila felvétele Támogatás Nyíregyháza (KM) — Központi támogatással a múlt év végén jelentős belső úthálózat épült megyénkben. Kora tavasszal több településünkön folytatják az építkezéseket. Az útépítési program több száz betanított- és segédmunkás foglalkoztatását oldja meg ideiglenesen. Három szakminisztérium tavaly pályázatot hirdetett meg „Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó új utakhoz közúthálózat és járdaépítés támogatására”. Megyénk tizenkét települése kapott vissza nem térítendő támogatást az említett célra. A kisvárdai önkormányzat például 21 millió forint támogatás felhasználásával közúti csomópontot épített, a műszaki átadásra a közelmúltban került sor. Tisza- dob — és még néhány község — idén részesül a központi útépítési keretből. 110 millió dollár kölcsön Brüsszel (MTI) — Több mint 110 millió dollárt — 92 millió ECU-t — szavazott meg Magyarországnak az Európai Beruházási Bank. Az összeg a magyar közúthálózat, és a vil- lamosenergia-elosztó rendszer fejlesztését szolgálja majd. A bank luxembourg-i székhelyén kiadott hivatalos kommüniké szerint az útfejlesztésre szánt 72 millió ECU-s (mintegy 85 millió dolláros) hányad elsősorban a lengyel- szlovák-magyar közúti tengely, az E77-es út észak-magyarországi szakaszának továbbépítését segíti majd, emellett az ország — elsősorban déli és keleti — tranzitútjainak a fejlesztésére fordítják. A Magyar Villamossági Műveknek megszavazott 20 millió ECU-s (mintegy 24 millió dolláros) tétel elsősorban az áramelosztást szolgáló infrastruktúra modernizálását szolgálja. A most megszavazott hitelekkel együtt az EK beruházási bankja eddig már összesen 400 millió dollár magyarországi kiutalásáról döntött — jegyzi meg a pénzintézet által kiadott nyilatkozat. 1994: privatizáció részletfizetéssel Nyíregyháza (KM) — A privatizáció felgyorsulásának is az éve volt 1993. Az elmúlt esztendő privatizációinak eredményeiről, illetve az 1994-es évi privatizációs tervekről tájékoztatta lapunkat Szabó Attila, a Primom ÁVÜ megyei ügyfélszolgálati iroda munkatársa. Az Állami Vagyonügynökség portfóliójába 1993 elején hozzávetőleg 1700 vállalat tartozott. Az átalakulási törvény előírásainak megfelelően az év végéig ezen vállalatok mintegy kétharmada alakult gazdasági társasággá, az át nem alakult vállalatok nagyrésze csődvagy felszámolási eljárás alatt áll. Az ÁVÜ az elmúlt esztendő során 759 pályázatot írt ki, az év végéig 446 társaságnál értékesítették a cég többségi tulajdonrészét, 347 vállalatot privatizáltak. A privatizációból származó bevételek az ÁVÜ-nek 1993- ban 70 milliárd Ft körül fog alakulni. Ebből a készpénzes értékesítés részaránya kb. 40 milliárd Ft, a fennmaradó rész privatizációja pedig az E-hitel vagy kárpótlási jegyek segítségével történt. A privatizációs bevételek némileg elmaradtak a tervezettől, de ezt ellensúlyozza az, hogy a tervezett kiadásoknál is kevesebbre volt szükség. 1993-ban a privatizáció folyamatában tovább nőtt a hazai befektetők szerepe, míg 1991-ben az értékesített állami vagyon 80 százaléka külföldiek kezébe került, addig 1993-ban csak 30 százalék volt ez az arány és 70 százalékra nőtt a hazai tulajdonszerzés részaránya. A hazai tulajdonszerzés arányának növekedése azonban nem a külföldiek lehetőségének rovására, hanem annak kiegészítésével ment végbe. A magyar befektetőket támogató privatizációs technikák közül leginkább bevált — kétszeri módosítás után—az E-hitel intézményrendszere, de sikeres volt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program, illetve a kárpótlási jegyek ellenében történő privatizáció is. A kevésbé sikeres technikák közé tartozott a privatizációs lízing technikája. Az elmúlt évben az ÁVÜ tevékenységének eredményeként egyre több értékpapír jelent meg a tőzsdén is. Az év végével az önprivatizáció folyamata lezárult és az előprivatizáció folyamata is a végéhez közeledik. 1994-re az ÁVÜ a privatizáció további gyors ütemű végrehajtását tervezi, az előzetes tervek szerint 1994 decemberére a privatizáció nagyrésze lezárul. Az idei évben — a tulajdoni vita rendezését követően — a gyógyszertárakat, illetve az ÁVÜ tulajdonában lévő kastélyokat privatizálják, amelyek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is sokakat érinthetnek. Tavasszal indul a Kistulajdonosi Részvényvásárlási Program, amely segítségével az állampolgárok széles köre juthat kárpótlási jegyek vagy készpénz segítségével 100 000 Ft értékű állami tulajdonhoz. Az év újítása lesz a részletfizetésre történő privatizáció is, ahol az ÁVÜ-tulajdon a vételár törlesztése ütemében szállna át az új tulajdonosra. E technika segítségével az állami vagyon tulajdonosává válhatnak olyanok is, akik nem rendelkeznek elegendő vagyoni fedezettel ahhoz, hogy hitelt vehessenek fel és emiatt a tulajdonossá válás folyamatába az eddigiek során nem kapcsolódhattak be. Kedvezőbb kötvényadó Budapest (MTI) — Befektetési adókedvezmény az idei összjövedelem után számított személyi jövedelemadónál azokra az 1994- ben vásárolt államkötvényekre vehető majd igénybe, melyek legkevesebb hároméves futamidejűek és az állampolgárok tulajdonában van még ez év december 31-én. Az államkötvények megvásárolhatók a Magyar Nemzeti Bank központjában, illetve megyei fiókjaiban, valamint a különböző brókercégeknél. Az adókedvezmény végleges igénybevételéhez az állampapírt a vásárlástól számított három évig kell a magánszemélynek birtokolnia. Ha időközben, azaz három éven belül eladja a kisbefektető az állampapírt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetnie. A főosztályvezető-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy ez alól egy kivétel van: ha 1997 év folyamán jár le az államkötvény. Az összjövedelem 30 százalékáig együttesen idén a következő befektetések vonhatók le: a nyilvánosan forgalomba hozott első kibocsátású részvényre fordított összeg, a befektetési alapok első kibocsátású jegyei, az első, illetve másodlagos értékpapírpiacon vásárolt legkevesebb hároméves futamidejű állampapír. Az adókedvezmény jogosságát bármely bizonylattal igazolhatja az állampolgár, azaz többek között letéti igazolással, pénztárbizonylattal, illetve adásvételi szerződéssel. 33% részesedést ... ... szerzett a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank a japán-magyar vegyes vállalatban, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt-ben, miután megvásárolta az Üvegipari Művek és a Glasunion Kft. piacra dobott részvényeit. Ezáltal kettőre csökkent a társaság magyar tulajdonosainak száma: a bank és a Skála Coop Rt. Türkmén olaj ... ... folyik majd Irán területén keresztül a Perzsa-öbölbe, ezért külön olajvezeték építését tervezik. A volt szovjet közép-ázsiai köztársaság és Teherán megállapodása szerint a vezetéket először Teheránig építik meg. A román-dél-koreai... ... közös autógyártásról szóló megállapodás értelmében a Daewoo a vegyes vállalkozás részvényeinek 51 százalékát szerzi meg azzal, hogy 156 millió dollár készpénzzel száll be az üzletbe. A termelés 1998-ra tervezett felfuttatásakor évente kétszázezer autót állítanak majd elő. Megszűnik a 13 éve... ... tartó „önkéntes” japán gépkocsi exportkorlátozás. A márciustól kezdődő, új pénzügyi évben a japán gyártók már szabadon dönthetnek majd a külföldre szállítandó kocsik számáról. 1993-ban 1,65 millióban rögzítették az Egyesült Államokba exportálható mennyiséget. Többen halhatnak ... ... meg a sok munkától, véli a Japán Gazdaságtervezési Ügynökség legújabb tanulmányában. „Karosinak” nevezik Japánban a túlmunkából eredő halált. A re- ceszió idején nagy arányban növekedett ennek az „elvárt,, túlmunkának a jelentősége. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a halála túlmunkával hozható összefüggésbe, 3000 óránál több munkaórát teljesítettek évente. HIRDETÉS é ÉRD imh Magyarország legnagyobb fakereskedő, fafeldolgozó cége az ÉRDÉRT Rt. pályázatot hirdet Vásárosnaményban lévő 17. számú egységéhez IGAZGATÓI ÁLLÁS betöltésére. Az egység három részből áll. — Építő részleg: feladata építőipari kivitelezés, karbantartás, felújítás. — Lakatos és forgácsolórészleg: feladata gépészeti szerelés, szerkezeti lakatos munkák végzése, alkatrészgyártás. — Faipari szaküzleti részleg: feladata építő- és bútoripari faanyagok forgalmazása, méretszabása, megmunkálása. Követelmény: Felsőfokú gépészeti végzettség, előnyt Jelent a vezetői gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell a részletes szakmai önéletrajzot. A pályázat beadásának határideje: 1994. január 28. Az állás betöltésének tervezett időpontja: 1994. márciusi. További információk kérhetők: ÉRDÉRT Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 1—3. Humánpolitikai és Irányítási osztály Pohlné Herpay Zsuzsanna osztályvezető. Telefon: 1122-892. *71774/1H-10.13* 43voi* s §i ís*ifilc
